Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-08 / 211. szám
1987. szeptember 8., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Képviselők a kormányprogramról A z országgyűlési képviselők Borsod- Abaúj-Zemplén megyei csoportja augusztus 13-án tartott ülésén megvitatta a Parlament elé kerülő kormányprogram-tervezetet. A téma fontosságát bizonyítja, hogy — mint hírül adtuk —. a megjelent huszonnégy képviselő közül tizenhatan szólaltak fel. A képDr. L-otz Ernő: viselőcsoport üléséről szóló tudósításunkban terjedelmi okok miatt a felszólalásokból csak egy-egy gondolatot emeltünk ki, ezért a közelgő Országgyűlés előtt újból felkerestük képviselőinket, arra kérve őket, fejtsék ki részletesebben gondolataikat, véleményüket, javaslataikat. Meghatározó lesz az eszközrendszer Néhány hete megsokasodott dr.„Lotz Ernő munkája, ugyanis kinevezték az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgató jánaik. — Az új helyzet nem befolyásolhatja képviselői tevékenységemet, választóim ezt nem néznék el. nekem. Ugyanannyi időt szentelek a társadalmi megbízatásomra, mint a vezérigazgatói kinevezésem előtt, sőt talán többet, hiszen a gyár és a város szoros kapcsolata ezt megkívánja. Ilyen szemszögből is elemeztem a kormányprogram-tervezetet, amely szerintem szándékában megfelel a várakozásnak. Kitűnik'belőle, hogy az általunk nem befolyásolható világgazdasághoz nekünk kell alkalmazkodnunk, mégpedig oly módon, hogy megállítjuk a gazdasági életben tapasztalható kedvezőtlen folyamatokat. A tervezetnek ez ,a szándéka és megadja a partitúráját is a kibontakozásnak. — Mennyire tartja konkrétnak a tervezetet? — önkritikusan elemzi a helyzetét, világosan megfogalmazza a célokat és a szükséges tennivalókat. Ugyanakkor hiányosan tartalmazza az ezekhez hozzárendelt eszközrendszert, márpedig ismernünk kellene a rendelkezésre álló anyagi eszközöket. Azt hiszem, az mindenki számára világos, hogy a program azon áll vagy bukik, hogy milyen eszközrendszert tudunk adni a megvalósításához. Tudnunk kellene, hogy mennyire adottak az anyagi feltételek a műszaki fejlesztéshez, a szerkezetátalakításhoz, valamint a felzárkózás feltételét jelentő technikai eszközök biztosításához. Fontos dolog, hogy oda kerüljön a pénz, Gazdasági körülményeink sok egyéb mellett arra kényszerítik a vállalatokat, hogy fejlesszék munkaszervezésüket, termeljenek energiatakarékosán, csökkentsék raktározási, szállítási idejüket, tartsanak minimális készleteket, rövidítsék a szállítási útvonalakat, s csomagoljanak gazdaságosan és esztétikusán, a szállítás helyét, idejét (tengeri, légi, trópusi stb.) figyelembe véve. E feladatok megoldásához jelentős segítséget kapnak a vállalatok az ACSI-tól, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság több mint harminc éve létrehozott intézetétől, az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézettől, amely 1985 januárjától műszaki fejlesztő vállalati formában működik. Természetesen továbbra is az OMFB felügyeletével. — Mi most az intézet feladata? — kérdezem Pol- hammer Győző igazgatót. — A vállalati és műszaki politikánkat meghatározza, hogy az ÁCSI tevékenységi köre alapján az egyetlen olyan szervezet az országban, amely az anyag- mozgatás, raktározás, csomagolás, térbeli elosztás fejlesztésével intézményesen foglalkozik, és a felügyeletét ellátó OMFB számára rendszerintézményi teendőket végez. — Mit jelent az ÁCSI életében a vállalati forma? — A korábbi költségvetési formában elért szakmai és' gazdasági eredményeket ahol érdemben lehet tenni a hároméves stabilizálási p r ogram végrehajtásáért. Ugyancsak lényeges, hogy ez biztosítsa az ipar harmonikus fejlődését, hiszen a feldolgozó ipar is csak akkor tud versenyképes lenini, ha mögötte egy gazdaságosan működő, minőségi alap- anyagipar áll. — Bizonyára egyetért azzal, hogy az eszközrendszer megteremtése önmagában nem elég. — önmagában nem, de meghatározó! A vitában is erről szóltam, hozzátéve, hogy döntő lesz a stabilizálási program végrehajtása. Nagy türelmet igényel majd, mivel ez olyan szakasz, amelyben nem születnek látványos eredmények. Ez igaz a kohászatra is, ahol a befektetett pénzből csak néhány év múlva lehet többleteredményt felmutatni. De el kell kezdeni ezt a munkát, különben egyre mesz- szebb kerül tőlünk, amit nemzetközi színvonalnak nevezünk. — ön szerint helyes volt, hogy a kormány vitára bocsátotta a tervezetet? — Nagyon jó módszernek tartom. Azzal, hogy a kormány igényelte a szakemberek véleményét, egy újszerű programikészítési metodikát vezetett be, amit véleményem szerint a jövőben többet kell gyakorolni. — Mit mond a kohászok számára a dokumentumtervezet? — Egyik hiányosságának tartom, hogy szűkszavúan foglalkozik az iparággal. Csak annyit mond, hogy le kell állítani a veszteséges berendezéseket, de .a kohászatot illetően a továbbfejlődésről nincs szó benne. Márpedig a kohászat jövőjének alakítása nemcsak leállításokból áll. Mi is innen indultunk el, de ez hosszú távon nem jelent megoldást. Korszerűsíteni kell. Ez, a kialakult iparstruktúrája miatt, Özd számára is kulcskérdés. A megmaradó berendezések hatékonyabb kihasználása, fejlesztése stabilizálja egy kisebb létszámú kohászat helyzetét, ezzel együtt megalapozza a város további fejlődését, elősegíti a térség iparszerkezetének korszerűsítését, s ami nagyon lényeges, megoldja a foglalkoztatási gondokat. — Véleménye szerint milyen lesz a kormányprogram fogadtatása a Parlamentben? — Világos, egyértelmű és megvalósítható célokat kell tartalmaznia ahhoz, hogy az Országgyűlés elfogadja. Bizonyára így lesz, .mert ezt célozták a viták is, s akkor arra kell ügyelni, hogy a végrehajtás során olyan legyen a döntési mechanizmus, ami gyorsítja a program megvalósítását. Fónagy István • A 1 ®v*'iec* elején a II siokmo csők a tisz- telet és elismerés hangján emlegette a be- kecsi termelőszövetkezet szarvasmarha-tenyésztésé- ben folyó munkát. Így aztán nem csoda, hogy távoli megyékből is érkeztek kíváncsiskodók oz ottani eredmények tapasztalására. Az sem szorul különösebb — Bár a '84-es esztendő 9 hatalmas veszteséget hozott a közös gazdálkodásába, a pénzügyi hiányokat viszonylag könnyen megszüntettük. így aztán folytathattunk volna mindent. ott, ahol abbahagytuk, mégpedig könnyed tartásban, hiszen a nagy hiányo-. kát okozó veszteséges tevékenységeinket felszámoltuk. De megcsapott bennünket valami nyugtalanság. Éreztük, a szövetkezeti mozgalmat már megérintette a változás szele. Felélénkül majd, s új lehetőségek ébrednek fel. Ha pedig ezzel nem élünk, a csendes, nyugodt tempó mellett esetleg lemaradunk. Szóval, első lépésként bérbe adtuk traktorainkat vállalkozó kedvű tagjainknak. Egy év távlatából elmondhatom, az üzlet mindkét fél részére sikeresnek tekinthető. Vagyis traktorosaink annyit keresnek, amennyi munkát áldoznak a pénz keresésére, de a közös kasszája is tisztes haszonnal gyarapszik. Érdekes módon még a táppénzes napok is csökkentek, hiszen ma már csak nyomós okból megy el egy traktoros betegszabadságra. Nos, valami hasonlót tervezünk a tejelő tehenészettel is — mondja Pisák János, a bckecsi termelőszövetkezet elnöke. — Nem sajnálják a tehenészet rendjét megbontani? — A tehenészeti telep még 1968-ban épült. Nyolc évvel később kezdődött a szakosítási programnak megfelelő keresztezési munka. Tavaly például az egy tehénre jutó tejtermelés megközelítette az 5500 litert, s az idei cél az 5900 liter elérése, vagyis jócskán felette vagyunk a megyei, s az országos átlagnak. Mindez persze annak is köszönhető, hogy az állat- tenyésztésben mostanra egy rendkívül megbízható, áldozatkész csapat, jött össze. A magyarálatra, hogy miért volt a különféle szakmai rendezvények gyakori vendége a szövetkezet föáilat- tenyésztöje, Sárossy András. Ám az évtized közepén a termelőszövetkezet néhány vállalkozása nem jött be, s akkorát bukott a közös gazdaság, amelyhez hasonlót nemhogy itt, de még a szövetkezeti mozgadolgozók mindig is tisztességgel. látták el munkájukat, következésképpen a szarvasmarha-ágazat szövetkezetünknek csak elismerést hozott. No, és eredményt, hiszen minden évben lerakták az asztalra a 2,5—7 millió forint közötti nyereséget. A rideg tények azonban mást is mutatnak. Az állattenyésztéshez ugyanis pénz kell, különösen az eredményes szarvasmarha-tenyésztéshez. Amikor ez a telep híres, jó telep lett, akkor bizony jócskán fektettünk bele pénzt. S most megint csak pénz kellene, hogy a kiemelkedő teljesítményünkre „ráfejeljünk’". Pénz kellene, hogy fejőházat építsünk, hogy korszerű takarmányozást létesítsünk. Ma viszont az üzleti szellem kerül előtérbe. S ez azt diktálja, hogy a pénzt nem szabad olyan tevékenységbe fektetni, ami kis jövedelmet hoz, ha van más olyan üzlet, ami gyorsabb megtérülést, magasabb hasznot ad. — Tele vagyok kétségekkel, kérdésekkel — vívódik hangosan önmagával az elnök. — A szívem azt mondja: a szövetkezetünk tehenészete mostanra már olyan eredményeket ért el, amit nem szabad veszni hagyni. Az eszem meg azt: gondolkodj, Pisák János! Ha például te veszed ki bérbe ezt a telepet, neked minden egyes felhasznált kilowatt 2,39 forintba kerül, míg a szövetkezet 4 forintot fizet érte. A víz köbmétere neked 2,3-ba kerül, a téesz- nek 10 forint. Ha te, Pisák János veszed bérbe a teheneket, a tejértékesítés árbevétele után fizetett jövedelemadó kedvezőbb, mint amit a szövetkezet fizetne utánad. És én, Pisák János gondolkodom, s azt mondom, a teheneket ki kell adni háztájiba. Vagy tízesével, vagy húszasával, vagy az Anyagmozgatás, csomagolás és a műszaki fejlesztés Interjú Polhammer Győzővel, az ÁCSI igazgatójával megtartva előtérbe került a nyereséges gazdálkodás, a piaci igényeknek jobban megfelelő folyamatos műszaki fejlesztési tevékenység. A műszaki fejlesztő vállalati formában való működésnek megfelelően a fejlesztési alapot egyrészt saját konstrukciók, új műszaki megoldások kifejlesztésére és hasznosítására, másrészt az innovációs vállalkozásokban, társulásokban való részvételre fordítjuk. — Mire vállalkozik az ÁCSI? — A gazdasági ágazatokkal, iparágakkal és vállalatokkal kötött szerződések alapján a szakterület technológiai rendszereinek bemutatását vállaljuk. A vállalatok megbízásából készítünk konkrét műszaki fejlesztéseket, technológiai terveket, megszervezzük a gyártást, a beüzemelést külső partnerekkel vagy fővállalkozásban, ajánlati terveket adunk, részt vállalunk az értékesítésben, akár az exportban is. Ezenkívül van olyan műszaki-gazdasági szolgáltatásunk, mint szaktanácsadás, szakvéleményezés, laboratóriumi vizsgálatok, szakmai tájékoztatás. Vállaljuk kiállítások, konferenciák megrendezését, szakoktatást, szakmai kiadványok, dokumentációk készítését, terjesztését. — Kérem, említsen néhány példát eddigi munkáikból! — Évente ötszáz tervet készítünk. Niágy a választék. Az ÁCSI nevéhez fűződik a MALÉV ferihegyi raktárbázisának megtervezése, a Fővárosi Gyógyszertári Központ, a Videoton, a Hajdúsági Iparművek, a Skála, a Jászberényi Hűtőgépgyár raktárainak megtervezése, berendezése. Készt vettünk a Széchényi Könyvtár anyagmozgató rendszerének kialakításában, egy budapesti zsinagóga könyvtárrá alakításában, beállvá- nyozásában, a ..Nemzeti Múzeumba elválasztó falakat, állványokat, több színháznak tárolóhelyiséget terveztünk, rendeztünk be. Erőfeszítéseket tesz az intézet az elektronizáció, az automatizálás, a számítástechnika és a robottechnika fokozottabb alkalmazására, az anyagmozgatás, a raktározás, a csomagolás és a térbeli elosztás területén. — Érdemes Magyarországon anyagmozgató, vagy csomagológépeket kifejleszteni, tervezni, gyártani? — Korábban főleg licencvásárlásokra épült a fejlesztés. Mostanában a világban csökkent a licencátadá- si készség, vagy piaci korlátozással és egyéb megkötésekkel vállalkoznak a külföldi partnerek szerződésre. Ezért az ÁCSI növeli saját szellemi tulajdonú fejlesztését. Például a tíz éve vásárolt amerikai Rapistan görgőspálya-licenc alkalmazását új kifejlesztésű szállító pályával tette feleslegessé az intézet. Az ÁCSI számítógéppel vezérelt görgőspályája élőmunka-, anyag- és energiatakarékosabb, mint az eredeti pályarendszer. Ezt az új rendszert láthatta is az érdeklődő közönség tavaly őszszel a Budatranspack szak- kiállításon,' Előrehaladott a pneumatikus szállítópályák, a könnyű, kapcsolható állványok, az akkumulátoros kiskocsik fejlesztési munkája is. A piaci igények várhatóan egyre komplexebb és egyre bonyolultabb műszaki feladatok formájában jelentkeznek. Ezek kielégítése szükségessé teszi a rutinjellegű .adaptáció részarányának csökkentését a nagy áttekintést és folyamatos megújulást kívánó tevékenységek javára. Ebbe az irányba hat az anyag- és információ-áramlás integrált megoldása iránti igény is az anyagmozgatási, raktározási és elosztási komplex rendszerek létrehozásánál. Ilyen feladatot jelent például a Skála-Coop nagyvásártelepi zöldség-gyümölcs nagykereskedelmi üzletágának fejlesztésével kapcsolatos telepítési, osztályozási, csomagolási, tárolási, anyagmozgatási, elosztási és információs feladatok megoldása. Ami a hazai gyártást illeti — ez valóban nem mindig gazdaságos, olykor nehéz kivitelezőt, gyártót találni. Ezért is tervezzük, hogy leányvállalatként, avagy más formában az ACSI-hoz kapcsolunk egy gyártó vállalatot. És akkor az innovációs lánc teljes lesz. A hazai anyagmozgató és csomagológépek, eszközök és berendezések racionális gyártási sorozatnagyságának eléréséhez például megkíséreljük a szocialista piac kibővítését. Ezért vesz részt az ÁCSI a Magyar— Szovjet Gazdasági és Műszaki Tudományos Kormány - közi Bizottság XXXIII. . ülésének jegyzőkönyvében szereplő anyagmozgatási feladatok megoldásában. K. M. lomban sem jegyeitek fel. Amikor pedig a veietés a kialakult helyzet tisztázásával, az alapok rendezésével volt elfoglalva, Bekecs hallgatásba burkolózott. A nagy csendben viszont lassan feledésbe merültek a hajdani szép sikerek. Feledésbe merült a tehenészet egész telepet egyszerre, s alakuljon ott egy leányszövetkezet. így vagy úgy, de meggyőződésemmé vált, hogy ez a jövő útja. Ez kell, hogy a jövő útja legyen, hiszen ebbe az irányba, hatnak a szabályozók is. Ma például a telepen közel hetvenen dolgoznak. Ha ez a telep leányszövetkezeti formában üzemelne, ugyanazt a munkát kevesebben is elláthatnák, hiszen rájuk nem vonatkoznának olyan előírások, amelyek a termelőszövetkezetre igen. — S mit szólnak mindehhez a telep dolgozói? — Egyáltalán nem lelkesednek érte, de annak idején kétkedve fogadták az emberek a bérbe adandó traktorok ötletét is. A főállattenyésztő pedig megmondta, ha ez így lesz, ő elmegy. Sárossy Bandi esetében a morcosság érthető. Gondoljon bele, egy ízig-vé- rig főállattenyésztő, aki megszállottan dolgozott, s a Taurina termelési rendszer segítségével felhozta a telepet élenjáró színvonalra, most úgy érzi, mindez a munka hiábavaló volt. S lehet, hogy igaza is lesz. A telep bérbevevőinek ugyanis egyáltalán nem az lesz az érdekük, hogy mind jobb szakmai paramétereket érjenek el, hogy mindinkább a genetikailag indokolt tejtermelést hozzák ki az állományból, hanem az, hogy minél nagyobb haszonra tegyenek szert. — Szóval szétforgácsolódik egy hosszú évek kitartó munkájával megszerzett szakmai siker. Pisák János széttárja karját: — Erről már nem én tehetek. Tőlünk, vezetőktől a tagok számon kérik és megkövetelik a közös vagyon gyarapítását, az egyéni megélhetés javítását. S ehhez nekünk megfelelő módon alkalmazkodni kell. Tudomásul kell tehát vennünk, ma már első az üzlet, a mind több pénz, s csak messze utána kullognak az olyan kifejezések, hogy szakma, hogy szakmai siker ... Balogh Andrea Automata A vegyszerek emberi szervezetre gyakorolt esetleges káros hatásának mérésére rendkívül gyors és pontos berendezést fejlesztettek ki a Magyar Tudományos Akadémia Biofizikai Kutatólaboratóriumának szakemberei. A műszerrel kimutatható, hogy az élelmiszerek, gyógyszerek és növényvédő szerek tartalmaznak-e olyan anyagot, ami a sejtek gene-1 tikus anyagát károsítja, s így rákkeltő hatású lehet. A világon ez az első olyan berendezés, amely nem csak részben, hanem teljesen automatikusan, számítógépvezérléssel elemzi a vegyszereket, s az eredményt- számszerűsített formában közli. A Mutacalc elnevezésű berendezést a Radelkis Elektronikus Műszergyártó: Ipari Szövetkezet készítette el.Tehenészsors — kérdőjelekkel ♦