Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-07 / 210. szám

1987. szeptember 7., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Miskolc, Ózd, Kazincbarcika Kérelmek tizenöt napon túl is Közhasznú-e a közhasznú munka? Mint ismeretes, Miskol­con e hó tizenötödike a be­fizetési határideje a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás­nak. Az ezzel kapcsolatos határozatokat július és augusztus hónapokban kéz­besítették ki az érintettek­nek. Azoknak, akik fizetés­re kötelezettek. De olyanok is kaptak (adminisztrációs tévedésből), akiknek nem kell fizetni. Ugyanakkor kedvezmények adására is van lehetőség, csak kérni kell a tanács illetékes osz­tályától. Szűcs Andor, a Mis­kolc Városi Tanács V. B. pénzügyi osztályvezető-he­lyettese ezzel kapcsolatban a következőket mondotta el: — Az alapjogszabály elő­írja, hogy mindazoknak, akiknek a havi jövedelme nem haladja meg a 2500 fo­rintot, nem kell fizetni. A helyi — városi tanácsi — rendelet értelmében ez a ha­tár: 3000 forint. Ugyanakkor mentesíti a fizetés alól a het­ven éven fölüli nyugdíjaso­kat is és azokat, akik saját • Hathetes környezetvédelmi szaktanfolyamot szervez vál­lalatok és szövetkezetek'ré­szére a budapesti Termé­szettudományi Stúdió Kör­nyezetvédelmi Oktatóköz­pontja az Országos Környe­zet- és' Természetvédelmi Hi­vatal támogatásával. erőből valamilyen közművet építettek. A kedvezmértyek- ről: csak az ötven százalé­kát kell fizetni mindazok­nak, akiknek a nyugdíja az ötezer forintot nem haladja meg. Ezeken túl — egyéni elbírálással — további ked­vezményekre is lehetőség van, úgynevezett különle­ges, például vagyoni, szo­ciális indokú kérelmek be­nyújtása alapján. Ez utóbbi esetben csökkentésről, illet­ve a teljes hozzájárulás ösz- szegének törléséről is szület­het döntés. — Meddig lehet az ilyen kérelmeket benyújtani? — A jogszabály úgy írja elő, hogy a határozat kéz­hezvétele után 15 napig kel­lett volna ezeket eljuttatni hozzánk. — Volna? — Igen, szándékosan fo­galmaztam így, mert a he­lyi gyakorlat alapján ezen túl is lehet. Tehát, ha va­laki július 10-én kapta meg a határozatot és mondjuk augusztus 15-én küldi el a Az alapfokú tanfolyam cél­ja, hogy az intézmények, a gazdálkodó szervek környe­zetvédelmi felelőseit felké­szítse munkakörük szaksze­rű ellátására, valamint is­mereteket nyújtson a kör­nyezetvédelem jogi, gazda­sági és műszaki szabályozá­sáról. Egyebek között tájé­felszólamlását, akár a men­tesítésre, akár a csökkentés­re, mi érdemben elbíráljuk azt. — És ha valaki szeptem­ber tizennegyedikén küldi be? — Akkor is. Sőt, még a szeptemberi befizetési ha­táridő után is érdemben foglalkozunk minden kére­lemmel. — Mennyi ilyen kérelmet kapott az osztály eddig? — A 48 678 fizetési jog­címből, magyarán ennyi ha­tározatot kézbesítettünk ki, eddig 4717 felszólamlás ér­kezett. Ebiből 3219 a kü­lönféle méltányossági kérel­mek száma. Még egyszer leírjuk: aki esetleg elfelejtette volna, netán egyéb akadályoztatás miatt nem tudta beadni a jogosnak érzett, megalapo­zott kérelmét a településfej­lesztési hozzájárulási ked­vezménnyel kapcsolatosan,- még megteheti. (mé-) koztatást adnak a Központi Környezetvédelmi Alaphoz benyújtható pályázatok fel­tételeiről, a környezetvédel­mi bírságok eljárási és szá­mítási módjairól. A tanfolyam október 27- én kezdődik, s hat héten ke­resztül minden kedden 11 órától 15 óráig tart. Helye a TIT Természettudományi Stúdió (Budapest XI., Bocs­kai út 37.). Jelentkezési ha­táridő szeptember 30. Rész­letes felvilágosítást a 667- 622 Í13 telefonszámon kap­hatnak az érdeklődők. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) munkalehetőséget ad. A leg­többen a tanács költségve­tési üzemével kötöttek szer­ződést, itt az első hónapban 95-en írták alá a papírt. Le­hetőséget adott erre a váro­si kórház rendelőintézete, a városgazdálkodási vállalat és a Gamesz is. Áraktisztítás, parkrende­zés, belvízrendezési mun­ka, takarítás, szénpakolás, szeméttelep rendben tar­tása, az illegálisan lerakott hulladék elszállítása, utak tisztogatása — ez vár Özdon a közhasznú munkavégzés­ben résztvevőkre. A fluktu­áció itt is nagy, de azt mond­ják a városi tanácson, hogy az első két hónap tapaszta­latai kedvezőek, jobbak, mint amire július 1. előtt számítottak. („Jobban sült el, mint gondoltuk.”) A munkafegyelmet senki nem szegte meg kirívóan. A tel­jesítményekben vannak el­térések, a mozgóbérrel kí­vánják ezt „megfogni”. Miskolcon és Özdon is hangsúlyozzák: a közhasznú munkában résztvevők csu- pa-csupa olyan feladat meg­oldásában vállalnak szere­pet, amelyek eddig is adot­tak voltak. Csak nem jutott rá pénz. Ez a lehetőség, a központi támogatáshoz ju­tás esélye most enyhíthet va­lamit a szorításon. A pénz természetesen nem hullik csak úgy a vállalkozó taná­csok ölébe. Miskolc is, Özd is 4,5—4,5 millió forintot kap, ha! — havi átlagban száz-száz embert foglalkoz­tatnak, s a költségek egy- harmadát maguk fedezik. Kizárólag olyan munkák szerepelhetnek a vállalásban, amelyek az ez évi tervek­ben nem kaptáik helyet. (És éppen azért nem szerepel­nek minden szükségességük ellenére, mert. elvégzésükre nem volt anyagi fedezete a tanácsi költségvetésnek.) Augusztus 15-től Kazinc­barcika is belépett a köz­hasznú munkát szervezők körébe. Béres Lászlóné, a vá­rosi tanács munkaügyi fő­előadója szerint a lehetőség híre „futótűzként” terjedt, újabb és újabb jelentkezők jönnek. Itt nyolcvanhét olyan embert tartanak nyilván, aki munkára vár, a foglal­koztatási keretszámuk de­cember 31-ig harminc ... Így kaphatnak 1 millió 300 ezer forintot. Kazincbarci­kán a vállalatok csak a mi­nőségi cserét támogatják, nagyítóval nézik meg, kit vesznek fel. Az alacsony végzettségűeknek, a szak­képzetleneknek tehát nincs esélyük, ezért becsülik meg az új lehetőséget. A köz­hasznú munkára jelentke­zőkkel a városgondnokság köt szerződést: a Tardona és a Bérén te patak medertisz­títására; a városi temető rendben tartására, a Völgy­parti levezető csatorna, az öv-árok megtisztítására. És besegítettek az iskolák körü­li munkákban is. „Direkt megnéztem — mondja a fő­előadó —, úgy dolgoznak, hogy csuda... A mozgóbér­rel is igyekszünk arra ösz­tökélni. hogy ne a fa alatt üldögéljenek ...” Megyénk tanácsának mun­kaügyi osztálya és az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal által kötött szerződés alap­ján Borsod-Abaúj-Zemplén- ben e fél éviben és átlagban 300 embert kell foglalkoz­tatni a közhasznú munka­végzés körében. Etakor kap­juk meg az összes költség hetven százalékát központi támogatásból, a 13 millió forintot. A közhasznú mun­kával megyénkben jelenleg 11 településen ismerkednek, az említetteken kívül Ede- lényben, Sátoraljaújhelyen, Borsodnádasdon, Baktaké- ken, Enesen, Szendrön, Putnokon és Izsófalván vál­lalkoztak ennek a szervezé­sére. Hogy megyénk az orszá­gosan rendelkezésre álló pénz egyharmádára pályá­zik, az jellemzi is helyze­tünket, foglalkoztatási gond­jainkat — mondja Balabán Péter, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának ve­zetője. A közhasznú munka a tartósan elhelyezkedni nem tudóknak biztosít rendszeres jövedelemszerzési lehetősé­get. A tapasztalatokról iga­zán a fél év elteltével le­het beszélni. A lehetőség és az esély adott arra, hogy pozitív legyen a közhasznú munkavégzés megítélése. A kommunális feladatok meg­oldásában sok a hiány. És sokan vannak a munkára várók is. Szeretnék egy dol­got leszögezni: a közhasznú munka vállalása teljesen ön­kéntes. Aki jelentkezik, az dolgozhat. T. Nagy József Októberben kezdődik Környezetvédelmi szaktanfolyam- FANTASZTIKUS REGE is olyan barátságos ez a fo­— Pontosan erről van szó, Jones! Ezért siettem! — Ezek szerint az én agyamat ,is átkeli világíttat­ni! — Pontosan így gondo­lom én is. — Hol van Charlie? — Charlie? Az a vörös ördög ? — Igen. De Charlie egy angyal. Vörösnek meg elég vörös vagy te is, Lilian. — Charlie ért az agyát- világításhoz? — Igen. Charlie egy öreg, pompás bohóc, és minden­hez ért. — Akkor én most elme­gyek. < — Arra kérlek, s ez most kétszeresen fontos, hogy Bertram agyába csak és ki­zárólag olyan információkat juttass, amiről biztosan tud­juk, hogy téves. Meg kell zavarnunk azt a valakit, vagy azokat a valakiket, kikhez eljut Bertram agyá­nak üzenete. — Értem, Jones, így lesz. Rohanok vissza és megsem­misítem a Dottore felmon­dását. Az nagyon jó lenne, ha Bertram agya a Dono­réval kezdene foglalkozni. A Dottore ugyanis teljesen ár­talmatlan figura. — Ez bizos? — Biztos. Különben nem mondta volna el nekem, hogy mit talált Bertram agyában. — Ez igaz. — És nem mentette vol- meg az életemet! És nem mondott volna fel Bertram- naik! — Az se volna rossz, ha megtalálnád a Dottorét. Vol­na helye itt nálunk, is. Bi­zonyára remek orvos. — így van. A Dottore re­mek orvos. De a hírszerzés­hez teljesen hülye. — Érzéketlen, Lilian, érzé­ketlen. Nem hülye. Csak ér­zéketlen. Sokan vannak ilye­nek. 66. Gyönyörű, tiszta színekben pompázó reggel, a Kék Pisztráng, mint egy közép­korból Kifelejtett kastély, úgy ragyog, olyan esetlenül, és ártatlanul. A tornyok cserepein fényt tükröz a har­mat, a rétek távolabb, mint­ha gőzölögnének: most szá­rad föl a fű. Dán és Erzsébet sétálnak. — Kevés ilyen szép helyet ismerek a világban — mondja komolyan és megil- letődötten Dán. — Én se láttam még ilyen szépet. . . Odanézz, Dán, egy szarvas! Még sose láttam szabadon szarvast.. . — Nyilván ez sem sza­bad ... a Kék Pisztránghoz tartozik. Benne van a szám­lában. Közelebb mennek a szarvashoz, az csak áll és néz. — Te, Dán... él ez egyáltalán ? — Dobj felé egy követ! Erzsébet lehajol, egy kő­vel megcélozza az állatot, de az csak áll és néz, szomorú, hatalmas szemekkel. — Ki van tömve. Csak dísz! — Olyan szomorú ez, Dán. Olyan szomorú! Még soha­sem láttam szarvast, szaba­don. , — Nem is fogsz, édesem. A szarvasok a, mi kontinen­sünkön már aligha élnének meg. Alig van zöldterület, alig van összefüggő, háborí­tatlan erdő. Ezért nincsenek szarvasok. — És mi van helyettük? — Semmi. Beton, üveg, műanyag. Meg ilyen kitö­mött bábuk — mondja Dán. Dühösen odamegy a kitö­mött, élethű másolathoz és felborítja. A szarvas feldől, és vala­honnan, a magasból, és messziről, mintha szarvas- bőgés zaját hozná feléjük a szél. — Hallod, édesem? — Hallom. Nyilván mű­ködésbe lépett a Kék Piszt­ráng riasztóberendezése. — Gondolod? — Valószínű. Forduljunk vissza, fizessünk, és men­jünk el innen. — Menjünk. Igazad van. Menjünk. Megfordulnak. Komorodó fellegek ülnek a Kök Piszt­ráng épülete fölé: már nem gado. Dán és Erzsébet lehajtott fejjel, kézen fogva mennek. 67. Charlie és Jones egymás­ra mosolyognak. — No, te vörös ördög, most túljárhatsz az esze­men. — Igenis főnök, csak mondd meg, hogyan ? — Egyszerű. Át kell vi­lágítanod az agyamat. — Miért? Sötétség borult rá? — Ne viccelj. Ez komoly dolog. Az MGB ügynökség vezetőjének átvilágították az agyát, és .. . — ... Ez még nem elég­séges ok .. . — Befejezhetem? — Igen. Bocsánat. — Szóval az MGB vezető­jének agyában egy leadó­berendezést találtak. — Igen. És ki a címzett? — Charlie láthatóan elko- morodik. — Nem tudják. Nem tud­juk. — És? — Semmi és. Ezért kell átvilágítanod az én agya­mat is. Ha az enyémben is van leadó, akkor ... — Akkor vehetjük a ka­lapunkat, és mehetünk ka­pálni. — Hová? Hisz alig van zöldterület... — Ez csak afféle szólás­mondás. — Főnök! Adjon írásbeli utasítást! Tudja, a szabá­lyok ... — Azért még nem kell ennyire hivatalos hangon társalognod ... Jones az asztalhoz lép, fo- noírógépbe diktál: „Alulírott megbízom R. Charlie nevű beosztottam, hogy agyam átvilágítsa, 1999. április 9.” Kitépi a papírt a gépből, Charlie-nak nyújtja. Charlie olvas. — Jé, mennyi kilences! — ennyi megjegyzést tesz csak. — Mehetünk? — Igen, főnök. Mehetünk. Csak vegyen be az altató- tablettából. — Ez az? — Igen. Charlie és Jones elhagy­ják Jones irodáját. 68. t Mária biccent a Génbank portásának, fölrohan a lép­csőkön. Laboratóriumokon siet át, ajtókat csapdos. Egyáltalán nem úgy visel­kedik, mint egy besurranó kis tolvaj. Energikus, céltu­datos, mozgása új lendüle­tet kapott. A páncélszekrény előtt megáll, egy pillanatig mint­ha elbizonytalanodna. De aztán előveszi a kulcsot, kinyitja a széfet, és magá­hoz veszi a narancsszínű kapszulát. A páncélszekrény teljesen üres ék fehér. Olyan, mint egy kifosztott hűtőszekrény. Mária bezárja az ajtót, a táskájába ejti a kulcsot és a narancssárga kapszulát, boldogan mosolyog, megpör- dül a sarkán. „Ö, kisfiam, édes kisfiam .. ”, sóhajtja, és magához öleli a táskáját. Levágtat a lépcsőkön, a portás bóbiskol, láthatóan nem vett észre semmit, 69. — Megint megpróbálom felhívni Jonest... — Hát, csalt próbáld. — Erzsébet és Dan a Kék Pisztráng előterében állnak, egymáshoz bújva. — Csak siess, mert kell lassan men­nem dolgozni az Intézetbe. — Sietek. Dán telefonál, várakozik, de most sem tud beszélni főnökével. Visszamegy Er­zsébethez. Dühös, de uralko­dik magán. — Gyere, kedves. Elkísér­lek a Génbankba. A főnök, úgy látszik, elfelejtette visz- szakapcsolni magát. » —. Vagy alszik ... — Ugyan, még sohasem aludt ennyit. Majd szemé­lyesen próbálom keresni, amíg te dolgozol. — Jó. — Csak nagyon vigyázz magadra... És a kicsire is... — Jó. — Mi bajod? Mi bánt? — Semmi. — Nem szoktál ilyen „bő­beszédű” lenni. Megmondod, mi bánt? — Lilian. — Az a régi nő? Ugyan, ne butáskodj... Siessünk, mert elkésel. 70. József szobája. József borzasztóan ügyetlenül cso­magol, egyre nagyobb mére­tű dolgokat próbál belegyö­möszölni utazóbőröndjébe. Eddig is nagy volt itt a rendetlenség, de most már szinte fokozhatatlan. József a földön kotorászik, üveg­lombikokat rakosgat félre, az egyik eltörik, megpróbálja összeilleszteni. Belép Mária. A haján a már ismert vörös paróka. —• Hát te, édes Józsefem ... hogy állsz? — Nem állok. Mászkálok négykézláb összevissza, de nincs sok köszönet benne. — Összetört valami ? — Igen. Szinte minden. — Idenézz... voltam a mamánál, tudod, Algernon miatt, és hoztam egy bőrön­döt. És voltam otthon is, on­nan is hoztam egyet. Alger­non és a mama egész jól összebarátkoztak. — Köszönöm. De mi az a vacak a fejeden? — Paróka. Vörös paróka. Hogy nehezebben ismerjenek fel. — Még csak az hiány­zik ... — És a repülőjegyek ... — Megvannak. Megvan mind a kettő, ott vannak a kabátzsebemben. Segítesz? — Hát persze. Eszeveszett tempóban cso­magolnak, Mária megkérde­zi : — Mennyi van még ak indulásig? ­— Egy órával korábban kint kell lennünk a repülő­téren. Délben indul a gép. Most van tíz óra. — Már el is múlt. Sies­sünk, édes Józsefem... — Siessünk. Amit tud, még gyorsan bedobál a bőröndjébe. Ami marad, az egy romhalom, egy elhagyott csatatér. Jó­zsef körülnéz, sóhajt, majd Máriának férfiasán csak ennyit mond: — Mehetünk. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents