Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-05 / 209. szám
1987. szeptember 5., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Képviselik a kormányprogramról A z országgyűlési képviselők Borsod- Abaúj-Zemplén megyei csoportja augusztus 13-án tartott ülésén megvitatta a Parlament elé kerülő kormányprogram-tervezetet. A téma fontosságát bizonyítja, hogy — mint hírül adtuk a megjelent huszonnégy képviselő közül tizenhatan szólaltak fel. A képviselőcsoport üléséről szóló tudósításunkban terjedelmi okok miatt a felszólalásokból csak egy-egy gondolatot emeltünk ki, ezért a közelgő Országgyűlés előtt újból felkerestük képviselőinket, arra kérve őket, fejtsék ki részletesebben gondolataikat, véleményüket, javaslataikat. Dr. Fodor L.ászló: Kialakítani a helyes sorrendet Ez utóbbit akikor is hangsúlyozni kell, ha manapság és a közeljövőben az élet- körülményen?; javítása nem valósulhat meg a kívánt mértékben. Csiak akkor lehat énről szó, ha a kibontakozási program kitűzött céljait elérjük. Helyzetűink - ismeretében .azonban ez máról holnlapma nem várható, hiszen a - gazdasági szerkezetnek az ország adottságaihoz igazítása nem egy-két napos, hanem többéves kitartó munkált igényel. A nagyon fegyelmezett munka igényét hallva, nem is kevesen vetik fel, hogy ismét a munkásokkal akarjuk ledolgozhatni a különféle szintű vezetés melléfogásait, tévedéseit. Azt hiszem, ez a nézet téves. Szó sincs arról, hogy itt „egy kapuira” megy a játék. Tehát a vezetés hibáját nem a munkásnak 'kell rend'be- hóznia. Sam a gazdaságpolitikát, sem a válll a la ti politikát nem a munkások csinálják és nem is tudják kijavítani a torzulásokat. Ha rossz, elavult például egy vállalat termelési szerkezete, ha az üzem korszerűtlen terméket gyárt, azt az üzemet a munkások semmiféle hősies munkával nem tudják nyereségessé tenni. Ez aligha vitatható. De az sem, hogy a legkorszerűbb termékben is meginoghat a vevő bizalma, ha a technológiai fegyélem be nem tartása miatt esetleg filléres alkatrészek gyakori meghibásodása teszi használhatatlanná a nagy értékű gyártmányok at, k észüléke ke t. Végül .még egy dolgot említenék meg a kibontakozás programjával kapcsolatban. A gazdasági és társadalmi program mellé kellene egy hangulatjavító programot is kidolgozni. Mire gondolok? Arra, hogy a jelenlegi körülmények között nagy szükség van úgynevezett közérzetjavító intézkedésekre. Nem olyanokra gondolok, mint amikor néhány éve a \ vezetők alól „közérzetjavító" céllal kihúzták a nyugati kocsikat. Ez akkor is és ma is komolytalan volt — hanem olyanokra, hogy vissza kellene állítani például az 50 százalékos vasúti kedvezmény't. Ezzel az intézkedéssel szerintem öngólt rúgtunk, mert azóta a vasút kevesebb forgalmat bonyolít le. Vagy olyanokra, amely a 70 éven felüli nyugdíjasok érdekében történt: ingyen utazhaltnák a tömegközlekedésben. Ezt semmi esetre sem szabad lebecsülni. Amikor az életszínvonal emelkedése nem érezhető, amikor az embereknek nem nő az elkölthető pénze, akkor el kell érni, hogy jövedelműiket arra fordíthassák, amire szeretnék, tehát ne legyenek hiánycikkek. De nemcsak erről van szó! Igencsak javíthatná az emberek közérzetét, ha udvariasabbak, emberségesebbek lennének velük szemben a hiviaitalak, nem játszanak meg egyes vállalatok az ügyfeleikkel szemben a kíméletlen hatóságot. Az ilyen „kiegészítő” kibontakozási program végrehajtása igencsak. fontos lépés lenne a gazdasági, társadalmi helyzetünk javításának útján. S e lépéseik megtétélét már csiak azért sem szabad elmulasztanunk, mert ez csak rajtunk múlik. Ó. M. A programtervezel fontos vonása — mondotta dir. Fodor László, a Népszava fő- szerkesztője, a 19. számú választókerület képviselője —, hogy nemcsiak gazdasági, hanem társadalmi kibontakozásra is gondol. Bár világos és érthető a dokumentum, mégis sok félreértés és fékem a,gyalázat .is hallatszik — szerepét, jélen'tőségét illetően. Ez valószínűleg azért van, mert e program mellett folyik más, igen fonltos társadalmi, gazdasági vállalkozások kidolgozása. Például a gazdaságirányítási rendszer tökéletesítése, új adózási szisztéma, az úgynevezett adóreform bevezetése, ezzel kapcsolatosan az árrendszer, főleg a tömegeiket igen csák érintő fogyasztói árrendszer megváltozása,- a személyi jövedelmek úgynevezett bru'ttó'síitása. Sz/ülks-éges tisztán látnunk az egyes föladatok sorrendjét, ok-oksági kapcsolatait. A lakosság széles körei ma sokkal többet foglalkoznak az adózással, ezen belül is a személyi adózással, mint a gazdasági és társadalmi kibontakozás programijával. Nem kéll sőkáig elemezni a dolgokat ahhoz, hogy az ok-oksági kapcsolatok, a fontossági sorrend kialakuljon. Bár az említett feladatok nem választhatók mechanikusan szét, hiszen ezek egymásra dialektikus kölcsön - hatásíbian vlannalk, mégis sorrendileg ma első a kibontakozási program feladatainak végrehajtása. Ezt szolgálják a gazdasági és szociálpolitikai programban előirányzottak, az irányítási rendszerben elhatározott módosítások és az adóreform is. Mindannyiunk alapvető vágya és törekvése a jobb élet biztosítása. E vágy jogossága nem vitatható, hiszen a szocializmus nem elvont elméletek, poHitilkai és gazdasági elképzelések igazolására épül, hanem azért, hogy a dolgozó emberek egyre •nagyobb szabadságban, boldogságban, jólétben éljenek. A paradicsomtermesztés költségeinek csökkentésére új típusú gépet fejlesztett ki a MÉM Gödöllői Műszaki Intézete. A szlovák megrendelésre készült, egy időben 7 művelet elvégzésére szerkesztett Kombi Tom elnevezésű berendezés sikerrel vizsgázott a külföldi partnernél egy 100 hektáros kísérleti területen. A vetést megelőző talajmunkát kifogástalan minőségben lehet vele elvégezni, ezáltal felgyorsul a csírázás, s a növény megerősödik, még mielőtt a különféle betegségek rátámadnának. A kelés egyenletes; hektáronként a szokásosnál harmadával kevesebb vetőmagra van szükség. Mindent egybevetve 10— 20 százalékkal mérsékelhetők a termesztés költségei. Munkában a rakodógép a nyéki kavicsbányában Fotó: Laczó József „A vegyipari alapanyaggyártásban a fő fel- ban és nemzetközi együttműködés keretében adat a rendelkezésre álló hazai alapanyagok — termékcserével - biztosítani kell a poliure- feldolgozottsági fokának növelése ... Meg kell tán-gyártáshoz szükséges többi komponens valósítani az MDI (a poliuretán-alapanyag - beszerzését..- olvasható az Ipari Minisz- szerk.) előállítását a Borsodi Vegyi Kombinát- tórium cselekvési programjában. Szerkezetátalakítás a vegyiparban Előrelátás és piaci kényszer a BVK-ban Erről, és az ipar szerkezetátalakításával kapcsolatos egyéb tervekről, tennivalókról beszélgettünk a Borsodi Vegyi Kombinátban Töreki Ernő műszaki, és Kovács F. László kereskedelmi ve- zérigazgia tó-helyettessel. Töreki Ernő: — A poliu- retán alapanyagát, az MDI-t, jelenleg .importáljuk, évenként 15 millió dollárért vásárolja a népgazdaság tőkés piacokról. A jövőben a helyzet megváltozik, ugyanis a BiVIK-toan rrtár épül az évi 25 ezer tonna kapacitású alapanyaggyártó üzem. Ennek üzembe helyezésével, 1990-től kezdődően, többoldalú nemzetközi kooperáció keretében megoldódik a po- liuretán hazai alapanyag- gyártása, illetve alapanyag- ellátása és a deviaaszaildó a poliuretángyártás területén pozitív lesz. — \Mi ennek ,a memzetkö- ' zi, azaz KGST-kooperációnak a lényege? •Kovács F. László: —Marketing stratégiánkban figyelembe vettük, hogy a szocialista országúkban termékcsere útján kooperációs előnyökre nyílik lehetőség. Ehhez tudni kell, hogy az MDI alapanyagát, az anllint hosz- szú távon Csehszlovákiából szerezzük be. Ennek fejében a Borsodi Vegyi Kombinát új alapanyaggyártó üzeme elkészülte után MDI-vel fizetünk, egyenlítjük ki tartozásunkat. Bulgáriával kötendő üzletünk lényege pedig az, hogy az alapanyaggyártásihoz szükséges lágyítót tőlük vásároljuk, mi pedig MlDI-tvel fizetünk. A termékcserében érdekelt még Jugoszlávia is. Az egyik nagy jugoszláv vegyipari -üzemmel, a Soda-So^val az elmúlt éviben írtuk alá a TDI—'MiDí hosszú távú kereskedelmi és műszaki együttműködési szerződést. Ennék értelmében a két ország vegyipara szorosan együttműködik a pol iuretán alapanyag-gyártásiban. Egyrészről hazánk Jugoszláviáiból, vásárolja a polliuretán-feldolgozás másik izocianét komponensét és ellátjuk a jugoszláv vegyipart MDI-vel. Ezzel kapcsolatos hír még, hogy vállalatunk és az Északmagyarországi Vegyiművek — ez ■utóbbi a hazai potiiuretán- gyártás bázisa — a Soda-So szerződésre álapoz-va hosszú távra szóló megállapodást kötött, így a Borsodi Vegyi Kombinát látja el a sajóbá- bonyi üzemet TDI-vel és MIDI-vei egyaránt. — A KGST-'iintegráció keretéiben megvalósuló termékcsere jelentőségét azzal is lehet érzékeltetni, hogy néhány év múlva nemcsak az alaptan yaggyá r t ás, hanem maga a poliuretán előállítása is tőkés import nélkül megy végbe — jegyezte meg a kereskedőim i v ezer,igazgató helyettes. — iTovábbi tervek? — Nem titok, hogy stratégiánkban szerepel a ha- bosítJható polísztirol gyártó- kapacitásának létrehozása, amit ug5rancsak szocialista relációból megvásárolt szti- rol-monomer bázison képzelünk el — mondta válaszéban Töreki Ernő. — Vállalatunk mindent elkövet azért, hogy szocialista barter-meg- állapodás keretében biztosítsa a szóban forgó fejlesztést. — Az ipari szerkezetátalakítási program további fejlesztési céljait ,a finom- vegyipar és a műanyag-feldolgozás területén, az exportorientált termék-, illetve piacstratégiákhoz illeszkedve kívánatos kialakítani. — Egyetértünk a minisztérium elképzeléseivel, mi is kiemelt fejlesztési területnek tekintjük a finamkómiát — jegyezte meg Töreki Ernő. — Hogy ezt milyen komolyan vesszük, arra talán elegendő megemlítenem, hogy finom- fcémia-export három évvel ezelőtt a BVIK-ibian még nem létezett. 1990-től viszont azt tervezzük, hogy évenként 2,5!—3 millió dollár bevételre teszünk szert. — \Mint \az az ipar szerkezetátalakítási programjában iis szerepel, a hetedik ötéves terv hátralévő időszakában jelentős mértékű karbamid-ammónia és kar- bamid \műtrágya-termelés csökkentéssel számolunk. — Azt hiszem, nem mondok újat akkor, amikor e helyen is megemlítem, hogy a karlbamid az utóbbi időben alaposan leértékelődött a világpiacon — vélekedett a kereskedelmi vezérigazgató-helyettes. — Pedig a BVK ■igen nagy gyártója ennek a terméknek, évenként százezer tonna karlbamid előállítására van kapacitása a vállalatnak. S ennek mintegy nyolcvan százalékát korábban exportáltuk. A kar- •baimid kivitele viszont egyre veszteségesebbé válik. Mi hát a teendő? Csökkenteni kell az exportot, de a termelést is, hiszen belföldön nincs ilyen nagy mennyiségre fizetőképes kereslet. — Azt hiszem, helyesen cselekedtünk, amikor ki- k'ísiérleteztünk egy újfajta műtrágyát, a kardonifot — folytatta a gondolatsort Töreki Ernő. — S mivel az új műtrágya forgalmazási engedélye már birtokunkban van. a kiaribamidon kívül fele-fele arányban kardonit műtrágyát is gyártunk. Bízunk benne, hogy veszteslég nélkül tudjuk majd értékesíteni. — Az iparban sok még a kiaknázatlan lehetőség az energiafelhasználás csökkentésében is. — A fajlagos energiafelhasználás csökkentését kezdettől szívügyünknek tekintettük — hangsúlyozta a műszaki vezérigazgató-lhelyettes. — Ezt mindenekelőtt a technológiák korszerűsítésiével, az energiaigényes termékek fajlagos energiaráfordításainak mérséklésiével igyekszünk biztosítani. Elmondhatom, hogy a vmilkloriid-tmonomer energiaracionalizálásának el-, ső ütemét az év végére teljesen befej ezzük. Ez a munka évi 120 millió forint értékű energiamegtakarítást eredményez, ugyanakkor megteremtettük annak a feltételét is, hogy már 1988- ban többlet PVC-árualapot termeljünk. És előkészítés alatt áll egy másik program, amelyet a tervek szerint 1989-ben fejeznénk be, amely évi 70 millió forint értékű abszolút villamosenergia- megtakarítást eredményezne. — Végezetül engedjék meg. hogy az exportlehetőségek felöl érdeklődjek. Ezzel kapcsolatban hadd jegyezzem meg, hogy a piacépítés stratégiájának vezérmotívuma szerint nem szabad élesen. elválasztani a belső, a szocialista és nem szocialista piacokat. Amiben a teljesítmény jó, ott ennek a teljesítményelőnynek mindhárom piacon érvényesülnie kell. — Nincs ellenvetésünk, hiszen az egyik piacon elért eredmények jelentik, illetve jelenthetik a bázisát a másik piacon elérhető sikereknek — mondta helyeslőén Kovács F. László. — Az ipar konvertibilis viszonyla- tú külkereskedelmi egyenlegének javulását tervezi a minisztérium 1988—1990 között. Mi is azzal számolunk, hogy növekedni fog a fel- dolgozottabb, korszerűbb vegyipari termékeink kivitelének részaránya. Jelenlegi konvertibilis exportunk 50— 52 millió dollárra tehető, ám a nyolcvanas évek végére szeretnénk elérni az évi 62 —63 millió dollárt, ami egyben azt is jelzi, hogy évenként mintegy öt-hat százalékos növekedést irányzunk elő ebben ^ a relációban. Ez messzemenően megegyezik a kormányprogram céljaival. Van azonban egy megjegyzésünk: a népgazdaság devizamérlegének javítása érdekében azonos elbírálásban kívánatos részesíteni a tőkés importhelyettesítést a közvetlen tőkés exporttal, sőt esetenként célszerű lenne még előnyben is részesíteni. Ehhez persze meg -kellene teremteni a vállalatok és a külkereskedelem érdekeltségét, ami nagymértékben hozzájárulna az importfüggőségünk csökkentéséhez. Lovas Lajos Kettős haszna lesz a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Miskolci Fűrészüzemében épülő biobrikett- üzemne.k. Első, hogy lehetővé teszi a bükki erdőkből a Ládi fatelepre kerülő rönkök szinte hulladékmentes feldolgozását, illetve a keletkezett hulladék hasznosítását, másodszor pedig, hogy jó minőségű, magas fűtőértékű bioBrikett — fából brikettel segíti a lakosság tüzelőanyag-ellátását. A biobrikett előállításához kiváló alapanyagot ad a fakéreg, valamint a feldolgozáskor keletkező fűrészpor, faforgács, amelyeket eddig nem tudtak megfelelően hasznosítani. A Ládi üzemben épülő részleg az Egri Erdőgazdaság által kialakított technológia alánján dolgozza majd fel a fahulladékot, A technológia előírása szerint a feldolgozásra kerülő rönköket először lekérgezik, majd felfűrészelik, osztályozzák, ami által fokozzák a nyers deszkából a külön-, böző fűrészáruk részarányát. A gépesítéssel nemcsak a minőségi termelést, tudják fokozni, de jelentős megtakarítás érhető el a különböző munkafázisokban a gépek, alkatrészek felhasználásában is. Új gép - gazdaságosabb paradicsomtemsztés