Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-05 / 209. szám

1987. szeptember 5., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Képviselik a kormányprogramról A z országgyűlési képviselők Borsod- Abaúj-Zemplén megyei csoportja augusztus 13-án tartott ülésén megvitatta a Parlament elé kerülő kor­mányprogram-tervezetet. A téma fontos­ságát bizonyítja, hogy — mint hírül ad­tuk a megjelent huszonnégy képvise­lő közül tizenhatan szólaltak fel. A kép­viselőcsoport üléséről szóló tudósítá­sunkban terjedelmi okok miatt a felszó­lalásokból csak egy-egy gondolatot emeltünk ki, ezért a közelgő Országgyű­lés előtt újból felkerestük képviselőinket, arra kérve őket, fejtsék ki részleteseb­ben gondolataikat, véleményüket, ja­vaslataikat. Dr. Fodor L.ászló: Kialakítani a helyes sorrendet Ez utóbbit akikor is hang­súlyozni kell, ha manapság és a közeljövőben az élet- körülményen?; javítása nem valósulhat meg a kívánt mértékben. Csiak akkor le­hat énről szó, ha a kibon­takozási program kitűzött céljait elérjük. Helyzetűink - ismeretében .azonban ez má­ról holnlapma nem várható, hiszen a - gazdasági szerke­zetnek az ország adottságai­hoz igazítása nem egy-két napos, hanem többéves ki­tartó munkált igényel. A nagyon fegyelmezett munka igényét hallva, nem is kevesen vetik fel, hogy ismét a munkásokkal akar­juk ledolgozhatni a külön­féle szintű vezetés melléfo­gásait, tévedéseit. Azt hi­szem, ez a nézet téves. Szó sincs arról, hogy itt „egy kapuira” megy a játék. Tehát a vezetés hibáját nem a munkásnak 'kell rend'be- hóznia. Sam a gazdaságpo­litikát, sem a válll a la ti po­litikát nem a munkások csi­nálják és nem is tudják ki­javítani a torzulásokat. Ha rossz, elavult például egy vállalat termelési szerkeze­te, ha az üzem korszerűt­len terméket gyárt, azt az üzemet a munkások semmi­féle hősies munkával nem tudják nyereségessé tenni. Ez aligha vitatható. De az sem, hogy a legkorszerűbb termékben is meginoghat a vevő bizalma, ha a techno­lógiai fegyélem be nem tar­tása miatt esetleg filléres alkatrészek gyakori meghi­básodása teszi használhatat­lanná a nagy értékű gyárt­mányok at, k észüléke ke t. Végül .még egy dolgot em­lítenék meg a kibontakozás programjával kapcsolatban. A gazdasági és társadalmi program mellé kellene egy hangulatjavító programot is kidolgozni. Mire gondolok? Arra, hogy a jelenlegi kö­rülmények között nagy szükség van úgynevezett közérzetjavító intézkedések­re. Nem olyanokra gondo­lok, mint amikor néhány éve a \ vezetők alól „közér­zetjavító" céllal kihúzták a nyugati kocsikat. Ez akkor is és ma is komolytalan volt — hanem olyanokra, hogy vissza kellene állítani pél­dául az 50 százalékos vas­úti kedvezmény't. Ezzel az intézkedéssel szerintem ön­gólt rúgtunk, mert azóta a vasút kevesebb forgalmat bonyolít le. Vagy olyanokra, amely a 70 éven felüli nyug­díjasok érdekében történt: ingyen utazhaltnák a tömeg­közlekedésben. Ezt semmi esetre sem szabad lebecsül­ni. Amikor az életszínvonal emelkedése nem érezhető, amikor az embereknek nem nő az elkölthető pénze, ak­kor el kell érni, hogy jö­vedelműiket arra fordíthas­sák, amire szeretnék, tehát ne legyenek hiánycikkek. De nemcsak erről van szó! Igencsak javíthatná az em­berek közérzetét, ha udvari­asabbak, emberségesebbek lennének velük szemben a hiviaitalak, nem játszanak meg egyes vállalatok az ügyfeleikkel szemben a kí­méletlen hatóságot. Az ilyen „kiegészítő” kibontakozási program végrehajtása igen­csak. fontos lépés lenne a gazdasági, társadalmi hely­zetünk javításának útján. S e lépéseik megtétélét már csiak azért sem szabad el­mulasztanunk, mert ez csak rajtunk múlik. Ó. M. A programtervezel fontos vonása — mondotta dir. Fo­dor László, a Népszava fő- szerkesztője, a 19. számú vá­lasztókerület képviselője —, hogy nemcsiak gazdasági, hanem társadalmi kibonta­kozásra is gondol. Bár vilá­gos és érthető a dokumen­tum, mégis sok félreértés és fékem a,gyalázat .is hallatszik — szerepét, jélen'tőségét il­letően. Ez valószínűleg azért van, mert e program mel­lett folyik más, igen fonltos társadalmi, gazdasági vállal­kozások kidolgozása. Példá­ul a gazdaságirányítási rend­szer tökéletesítése, új adó­zási szisztéma, az úgyneve­zett adóreform bevezetése, ezzel kapcsolatosan az ár­rendszer, főleg a tömegeiket igen csák érintő fogyasztói árrendszer megváltozása,- a személyi jövedelmek úgyne­vezett bru'ttó'síitása. Sz/ülks-éges tisztán látnunk az egyes föladatok sorrend­jét, ok-oksági kapcsolatait. A lakosság széles körei ma sokkal többet foglalkoznak az adózással, ezen belül is a személyi adózással, mint a gazdasági és társadalmi kibontakozás programijával. Nem kéll sőkáig elemezni a dolgokat ahhoz, hogy az ok-oksági kapcsolatok, a fon­tossági sorrend kialakuljon. Bár az említett feladatok nem választhatók mechani­kusan szét, hiszen ezek egy­másra dialektikus kölcsön - hatásíbian vlannalk, mégis sor­rendileg ma első a kibonta­kozási program feladatainak végrehajtása. Ezt szolgálják a gazdasági és szociálpoliti­kai programban előirányzot­tak, az irányítási rendszer­ben elhatározott módosítá­sok és az adóreform is. Mindannyiunk alapvető vá­gya és törekvése a jobb élet biztosítása. E vágy jogos­sága nem vitatható, hiszen a szocializmus nem elvont elméletek, poHitilkai és gaz­dasági elképzelések igazolá­sára épül, hanem azért, hogy a dolgozó emberek egyre •nagyobb szabadságban, bol­dogságban, jólétben éljenek. A paradicsomtermesztés költségeinek csökkentésé­re új típusú gépet fejlesz­tett ki a MÉM Gödöllői Mű­szaki Intézete. A szlovák megrendelésre készült, egy időben 7 művelet elvégzésé­re szerkesztett Kombi Tom elnevezésű berendezés siker­rel vizsgázott a külföldi partnernél egy 100 hektáros kísérleti területen. A vetést megelőző talajmunkát kifo­gástalan minőségben lehet vele elvégezni, ezáltal fel­gyorsul a csírázás, s a nö­vény megerősödik, még mi­előtt a különféle betegségek rátámadnának. A kelés egyenletes; hektáronként a szokásosnál harmadával ke­vesebb vetőmagra van szük­ség. Mindent egybevetve 10— 20 százalékkal mérsékelhe­tők a termesztés költségei. Munkában a rakodógép a nyéki kavicsbányában Fotó: Laczó József „A vegyipari alapanyaggyártásban a fő fel- ban és nemzetközi együttműködés keretében adat a rendelkezésre álló hazai alapanyagok — termékcserével - biztosítani kell a poliure- feldolgozottsági fokának növelése ... Meg kell tán-gyártáshoz szükséges többi komponens valósítani az MDI (a poliuretán-alapanyag - beszerzését..- olvasható az Ipari Minisz- szerk.) előállítását a Borsodi Vegyi Kombinát- tórium cselekvési programjában. Szerkezetátalakítás a vegyiparban Előrelátás és piaci kényszer a BVK-ban Erről, és az ipar szerke­zetátalakításával kapcsolatos egyéb tervekről, tennivalók­ról beszélgettünk a Borsodi Vegyi Kombinátban Töreki Ernő műszaki, és Kovács F. László kereskedelmi ve- zérigazgia tó-helyettessel. Töreki Ernő: — A poliu- retán alapanyagát, az MDI-t, jelenleg .importáljuk, éven­ként 15 millió dollárért vá­sárolja a népgazdaság tőkés piacokról. A jövőben a hely­zet megváltozik, ugyanis a BiVIK-toan rrtár épül az évi 25 ezer tonna kapacitású alapanyaggyártó üzem. En­nek üzembe helyezésével, 1990-től kezdődően, többol­dalú nemzetközi kooperáció keretében megoldódik a po- liuretán hazai alapanyag- gyártása, illetve alapanyag- ellátása és a deviaaszaildó a poliuretángyártás területén pozitív lesz. — \Mi ennek ,a memzetkö- ' zi, azaz KGST-kooperáció­nak a lényege? •Kovács F. László: —Mar­keting stratégiánkban figye­lembe vettük, hogy a szoci­alista országúkban termék­csere útján kooperációs elő­nyökre nyílik lehetőség. Eh­hez tudni kell, hogy az MDI alapanyagát, az anllint hosz- szú távon Csehszlovákiából szerezzük be. Ennek fejében a Borsodi Vegyi Kombinát új alapanyaggyártó üzeme elkészülte után MDI-vel fi­zetünk, egyenlítjük ki tarto­zásunkat. Bulgáriával kö­tendő üzletünk lényege pedig az, hogy az alapanyaggyár­tásihoz szükséges lágyítót tőlük vásároljuk, mi pedig MlDI-tvel fizetünk. A termék­cserében érdekelt még Ju­goszlávia is. Az egyik nagy jugoszláv vegyipari -üzem­mel, a Soda-So^val az elmúlt éviben írtuk alá a TDI—'MiDí hosszú távú kereskedelmi és műszaki együttműködési szerződést. Ennék értelmé­ben a két ország vegyipara szorosan együttműködik a pol iuretán alapanyag-gyár­tásiban. Egyrészről hazánk Jugoszláviáiból, vásárolja a polliuretán-feldolgozás másik izocianét komponensét és ellátjuk a jugoszláv vegy­ipart MDI-vel. Ezzel kapcso­latos hír még, hogy vállala­tunk és az Északmagyar­országi Vegyiművek — ez ■utóbbi a hazai potiiuretán- gyártás bázisa — a Soda-So szerződésre álapoz-va hosszú távra szóló megállapodást kö­tött, így a Borsodi Vegyi Kombinát látja el a sajóbá- bonyi üzemet TDI-vel és MIDI-vei egyaránt. — A KGST-'iintegráció ke­retéiben megvalósuló termék­csere jelentőségét azzal is lehet érzékeltetni, hogy né­hány év múlva nemcsak az alaptan yaggyá r t ás, hanem maga a poliuretán előállítása is tőkés import nélkül megy végbe — jegyezte meg a ke­reskedőim i v ezer,igazgató ­helyettes. — iTovábbi tervek? — Nem titok, hogy stra­tégiánkban szerepel a ha- bosítJható polísztirol gyártó- kapacitásának létrehozása, amit ug5rancsak szocialista relációból megvásárolt szti- rol-monomer bázison képze­lünk el — mondta válaszé­ban Töreki Ernő. — Válla­latunk mindent elkövet azért, hogy szocialista barter-meg- állapodás keretében biztosít­sa a szóban forgó fejlesz­tést. — Az ipari szerkezetát­alakítási program további fejlesztési céljait ,a finom- vegyipar és a műanyag-fel­dolgozás területén, az ex­portorientált termék-, illetve piacstratégiákhoz illeszked­ve kívánatos kialakítani. — Egyetértünk a minisz­térium elképzeléseivel, mi is kiemelt fejlesztési területnek tekintjük a finamkómiát — jegyezte meg Töreki Ernő. — Hogy ezt milyen komolyan vesszük, arra talán elegendő megemlítenem, hogy finom- fcémia-export három évvel ezelőtt a BVIK-ibian még nem létezett. 1990-től viszont azt tervezzük, hogy évenként 2,5!—3 millió dollár bevételre teszünk szert. — \Mint \az az ipar szer­kezetátalakítási programjá­ban iis szerepel, a hetedik ötéves terv hátralévő idő­szakában jelentős mértékű karbamid-ammónia és kar- bamid \műtrágya-termelés csökkentéssel számolunk. — Azt hiszem, nem mon­dok újat akkor, amikor e helyen is megemlítem, hogy a karlbamid az utóbbi idő­ben alaposan leértékelődött a világpiacon — vélekedett a kereskedelmi vezérigazga­tó-helyettes. — Pedig a BVK ■igen nagy gyártója ennek a terméknek, évenként száz­ezer tonna karlbamid előál­lítására van kapacitása a vállalatnak. S ennek mint­egy nyolcvan százalékát ko­rábban exportáltuk. A kar- •baimid kivitele viszont egyre veszteségesebbé válik. Mi hát a teendő? Csökkenteni kell az exportot, de a terme­lést is, hiszen belföldön nincs ilyen nagy mennyiségre fi­zetőképes kereslet. — Azt hiszem, helyesen cselekedtünk, amikor ki- k'ísiérleteztünk egy újfajta műtrágyát, a kardonifot — folytatta a gondolatsort Tö­reki Ernő. — S mivel az új műtrágya forgalmazási enge­délye már birtokunkban van. a kiaribamidon kívül fele-fele arányban kardonit műtrá­gyát is gyártunk. Bízunk benne, hogy veszteslég nélkül tudjuk majd értékesíteni. — Az iparban sok még a kiaknázatlan lehetőség az energiafelhasználás csökken­tésében is. — A fajlagos energiafel­használás csökkentését kez­dettől szívügyünknek tekin­tettük — hangsúlyozta a mű­szaki vezérigazgató-lhelyettes. — Ezt mindenekelőtt a tech­nológiák korszerűsítésiével, az energiaigényes termékek faj­lagos energiaráfordításainak mérséklésiével igyekszünk biztosítani. Elmondhatom, hogy a vmilkloriid-tmonomer energiaracionalizálásának el-, ső ütemét az év végére teljesen befej ezzük. Ez a munka évi 120 millió forint értékű energiamegtakarítást eredményez, ugyanakkor megteremtettük annak a fel­tételét is, hogy már 1988- ban többlet PVC-árualapot termeljünk. És előkészítés alatt áll egy másik program, amelyet a tervek szerint 1989-ben fejeznénk be, amely évi 70 millió forint értékű abszolút villamosenergia- megtakarítást eredményezne. — Végezetül engedjék meg. hogy az exportlehetősé­gek felöl érdeklődjek. Ezzel kapcsolatban hadd jegyez­zem meg, hogy a piacépítés stratégiájának vezérmotívu­ma szerint nem szabad éle­sen. elválasztani a belső, a szocialista és nem szocialis­ta piacokat. Amiben a telje­sítmény jó, ott ennek a tel­jesítményelőnynek mindhá­rom piacon érvényesülnie kell. — Nincs ellenvetésünk, hi­szen az egyik piacon elért eredmények jelentik, illetve jelenthetik a bázisát a má­sik piacon elérhető sikerek­nek — mondta helyeslőén Kovács F. László. — Az ipar konvertibilis viszonyla- tú külkereskedelmi egyenle­gének javulását tervezi a minisztérium 1988—1990 kö­zött. Mi is azzal számolunk, hogy növekedni fog a fel- dolgozottabb, korszerűbb vegyipari termékeink kivite­lének részaránya. Jelenlegi konvertibilis exportunk 50— 52 millió dollárra tehető, ám a nyolcvanas évek végére szeretnénk elérni az évi 62 —63 millió dollárt, ami egy­ben azt is jelzi, hogy éven­ként mintegy öt-hat százalé­kos növekedést irányzunk elő ebben ^ a relációban. Ez messzemenően megegyezik a kormányprogram céljaival. Van azonban egy megjegy­zésünk: a népgazdaság de­vizamérlegének javítása ér­dekében azonos elbírálásban kívánatos részesíteni a tőkés importhelyettesítést a közvet­len tőkés exporttal, sőt ese­tenként célszerű lenne még előnyben is részesíteni. Eh­hez persze meg -kellene te­remteni a vállalatok és a külkereskedelem érdekeltsé­gét, ami nagymértékben hozzájárulna az importfüggő­ségünk csökkentéséhez. Lovas Lajos Kettős haszna lesz a Bor­sodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Miskolci Fűrész­üzemében épülő biobrikett- üzemne.k. Első, hogy lehető­vé teszi a bükki erdőkből a Ládi fatelepre kerülő rönkök szinte hulladékmentes fel­dolgozását, illetve a keletke­zett hulladék hasznosítását, másodszor pedig, hogy jó mi­nőségű, magas fűtőértékű bio­Brikett — fából brikettel segíti a lakosság tü­zelőanyag-ellátását. A biobrikett előállításához kiváló alapanyagot ad a fa­kéreg, valamint a feldolgo­záskor keletkező fűrészpor, faforgács, amelyeket eddig nem tudtak megfelelően hasznosítani. A Ládi üzem­ben épülő részleg az Egri Erdőgazdaság által kialakí­tott technológia alánján dol­gozza majd fel a fahulla­dékot, A technológia előírása sze­rint a feldolgozásra kerülő rönköket először lekérgezik, majd felfűrészelik, osztá­lyozzák, ami által fokozzák a nyers deszkából a külön-, böző fűrészáruk részarányát. A gépesítéssel nemcsak a minőségi termelést, tudják fokozni, de jelentős megta­karítás érhető el a különbö­ző munkafázisokban a gé­pek, alkatrészek felhasználá­sában is. Új gép - gazdaságosabb paradicsomtemsztés

Next

/
Thumbnails
Contents