Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-30 / 230. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. szeptember 30., szerda Hazánk vendége Franz Vranitzky osztrák kancellár Ünnepség a Munkásőrségnél Elutazott hazánkból a zambiai államfő Hivatalos látogatása befejeztével, kedden elutazott hazánkból dr. Kenneth David Kaunda, a Zambiai Köztársaság elnöke. Az államfőt és kíséretét Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Markója Imre igazságügy-miniszter, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, Vida Miklós, az Elnöki Tanács tagja és Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke búcsúztatta a nemzeti lobogókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jubilál a pálos kolostor Az egri érsek Sajóládon (Folytatás az 1. oldalról) felesége, valamint Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Nagy János, a Magyar Népköztársaság bécsi nagykövete. Jelen volt Arthur Agstner, Ausztria budapesti nagykövete. Grósz Károly és Franz Vranitzky a katonai tiszteletadás színhelyén, a pályaudvar érkezési oldala előtti térségen fogadta a díszszázad parancsnokának jelentését. Az osztrák és a magyar himnusz elhangzása után a kancellár a magyar miniszterelnök társaságában ellepett a díszszázad előtt. (Folytatás az 1. oldalról) Észak-Magyarország iparának és mezőgazdaságának sajátos helyzetét, amely gondokkal terhes. Beszélt arról a strukturális átrendeződésről is, amely törvényszerűen foglalkoztatási problémákat szül. A központi támogatás ugyan nem marad el a gondok felszámolása során, végső soron azonban minden megyének döntően saját erőforrásaira támaszkodva kell úrrá lennie a nehézségeken. S nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy sok értelmes, alkotásra kész, gondolkodó ember él s dolgozik a megyében, akiket feltétlenül fel kell sorakoztatni gazdasági céljaink megvalósítása érdekében. Végül, de nem utolsósorban szükség van az innovációs láncra, amelynek révén hasznosítani lehet a tudást, a szakértelmet, ugyanakkor az Innovációs Centrum létrehozása lehetővé teszi a fejlesztési lehetőségek, a tőke koncentrálását. A továbbiakban dr. Csornai Zoltán, az Innovációs -Centrum megbízott ügyvezető igazgatója ismertette a részvénytársaság létrehozásának körülményeit, működésének koncepcióit, s üzletpolitikai céljait. A társaság induló alaptőkéje 147 millió forint. Az ötvennégy részvényes közül 28 borsodi, s az összes tőkének 54 százalékával rendelkezik, amelynek összege 79 és fél millió forint. Az alakuló közgyűlés .résztvevőit köszöntötte Vörös Árpád ipari miniszterhelyettes, aki jelentős lépésnek nevezte az ötvennégy részvényes összefogását. Mint mondotta, jelentősége túlnő Borsod megye határán, amit az is bizonyít, hogy rajtunk kívül további négy megyében és a Szűk körű találkozóval kezdődött Franz Vranitzky hivatalos programja. Grósz Károly és vendége megbeszélést folytatott a Parlamentben. Ezt követően — az Országház Delegációs termében — megkezdődtek a magyar—osztrák hivatalos tárgyalások. A plenáris ülésen. Franz Vranitzky mellett foglalt helyet a tárgyalóasztalnál Ulrich Stacher, a Szövetségi Kancellári Hivatal főtanácsosa, Max Koth- bauer, a szövetségi kancellár kabinetfőnöke és Arthur Agstner. A magyar tárgyalócsoportot Grósz Károly vezeti, tagjai: Marjai József, Kovács László külügyminiszter-helyettes és Nagy János. fővárosban is nagy érdeklődés nyilvánult meg az új társulási forma iránt, amelynek tevékenysége integrálódik majd az Ipari Minisztérium munkájában is. A közgyűlés további részében az elnök ismertette a társaság alapszabályát, amit vita követett. Végül, az Innovációs Centrum Részvény- társaság alapszabályát, az elhangzott javaslatokat, indítványokat is figyelembe véve, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta, és döntött a társaság megalakulásáról. Ezután a részvényesek megválasztották a felügyelőbizottságot, majd az igazgatóság dr. Csornai Zoltánt megválasztotta az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Részvénytársaság ve- zé ri gazga t ó j ává. A részvénytársaság alapítóinak és a közgyűlés által megválasztott igazgató tanács nevében dr. Kovács Ferenc, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektora köszöntötte a részvényeseket. Mint mondotta: az Innovációs Centrum sokrétű, szerteágazó tevékenységével nemcsak példát akar mutatni, hogy lehetséges a különböző típusú szervezetek, intézmények közötti együttműködés, hanem eredményeivel, tevékenységével hozzá szándékozik járulni az észak-magyarországi régió gazdasági fejlődéséhez. Az Innovációs Centrum -létrehozásában az a cél vezette az alapítókat, de a többi részvényest is, hogy racionális módon elősegítsük a megye gazdasági szerkezetének és a vállalatok belső működésének korszerűsítését. Másokat is szeretnénk ösztönözni példánk követésére, hogy jobban hasznosíthassuk a természeti erőforrásokat, anyagi eszközöket és szellemi értékeinket. L. L. A fegyveres erők napja alkalmából ünnepséget tartottak tegnap a Munkásőrség Borsod Megyei Parancsnokságán, ahol az ünnepi beszéd elhangzása után kitüntették a legjobbakat. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát vehette át Pintér Imre, dr. Csé- pes Béla, Kelemen János, Simon Gyula, Ignácz Lajos, Nagy János, Sasvári Gyula, Teszárovics Miklós és Bíró — Ez a cég komolyan veszi az innovációt, s a szerkezeti, szervezeti megújulást végre is hajtja! Ezekkel a szavakkal vezette be az ÉTK miskolci irodájának vezetője, dr. Horváth Béla a tegnapi sajtótájékoztatón a KIPSZER miskolci bemutatóját. A nevek némi magyarázatra szorulnak. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ irodavezetője egy ipari tárcához tartozó vállalatot (Küny- nyűipari Szerelő és Építő Vállalat) hívott meg, hogy remekeit bemutassa és reklámot teremtsen. Miskolcon a BÁÉV miskolci székháza adott otthont a rendezvénynek. A kiállítás október 8- án zár, s az első napon három megye, a témában érdekelt szakemberei randevúztak. A KIPSZER 1952-ben alakult, s ma mintegy háromezer embert foglalkoztat, s a termelési érték meghaladja a 2,5 milliárd forintot. Pénzügyileg, műszakilag stabil vállalatról van szó, olyanról, amely Borsodban Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Borsod Megyei Bizottsága tegnap, kedden délelőtt Özdon tartott kihelyezett ülést, amelyen részt vettek a város párt- és tanácsvezetői, képviseltette magát a megyei pártbizottság, s jelen volt dr. Fűzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, továbbá Básti János, v az SZMT vezető titkára. Az Ózd és vonzáskörzete egészségügyi ellátottságáról szóló, írásban kiadott jelentéshez dr. Kormos László városi főorvos fűzött szóbeli kiegészítést. Az ellátottság szinte minden vonatkozásban jóval alatta van nemcsak az országos, hanem a megyei átlagszínvonalnak is. A kórház zsúfolt, műszerezettsége elavult, a városban és vonzáskörzetében 40 orvosi állás betöltetlen. Dr. Molnár Tibor, az ózdi kórház szb-titkára szintén a nehézségekről szólt, majd dr. Molnár László a városi pártbizottság nevében üdvözölte a bizottságot, s megerősítette az egészségügyi helyzet romlásáról felvázolt képet. Ő is, mint később Tóth János, a városi tanács elnökhelyettese, elmondták, mi az, amiben a helyi pártós állami vezetés segíteni tud, s mihez kérnek támogatást. A vitában többek között felszólalt dr. Fűzi István Boldizsár munkásőr. Az ezüst fokozatot és a bronz fokozatot 9—9 munkásőr kapta meg. Ezen az ünnepségen jelentették be, hogy Budapesten vehette át a Magyar Népköztársaság Csillagrendjét Kormos Ferenc ny. egységparancsnok, míg a Kiváló Szolgálatért Érdemérmet Barkóczi István, Bogsch Tiborné és Kémén- di János. is dolgozik. Emberei részt vesznek az LKM megújulásában, állandó partner a December 4. Drótművek és a DIGÉP, s leglátványosabb munkájuk a csanyiki, az ÉÁÉV-vel közös vállalkozásuk, a Chinoin ampullagyára. Persze többet, mást is szeretnének. Amint azt Ki- szely György főosztályvezető elmondotta, a tervező és kivitelező építőipar olyan piacon szeretne boldogulni (itthon és külföldön is), amelyen túlkínálat van, azaz versenyhelyzet alakult ki. Referenciaként nemcsak borsodi példákat kínálnak, hanem országosan is jeles produkciókat is. Ök építették a BNV csarnokainak jó részét, kezük nyomát dicséri a Ferihegyi repülőtér és a budapesti Metró néhány létesítménye. A „tiszta tér" jelszavú programjukban energiatakarékos és környezetkímélő berendezéseket és eljárásokat kínálnak, s többek között ehhez szeretnének partnereket találni megyénkben is. főtitkár is, aki elmondotta; nem gondolta, hogy Ózdon ennyire romlott az egészségügy helyzete, de hozzátette, hogy ezt sem lehet most az országos egyéb gondoktól elszakítva kezelni, s több olyan tanácsot adott, amit helyileg, az intézmények nyitottabbá válásával hasznosítani lehet. Országosan most dolgoznak az új bérgazdálkodási rendszeren, erősíteni kívánják az önálló, intézményen belüli bérgazdálkodás lehetőségét. Az egészségmegőrzés társadalmi programjából adódó megyei szakmai és szak- szervezeti feladatokat dr. Jánváry Anna megyei főorvos ismertette a bizottsággal. — Célunk — mondotta a megyei főorvos — megnyerni a kis és nagyobb közösségeket, társszerveket az egészségmegőrzés programjának végrehajtásához. Fel kell ébreszteni az egyének felelősségérzetét, saját egészségük megőrzése érdekében. E téma részletes megvitatása után Tóth Józsefné és dr. Olasz Ilona szb-titkárok tájékoztatták a testületet az ifjúsági tagozatok, tanácsok megalakulásának, működésének tapasztalatairól, különös tekintettel a megyei és a szikszói kórházra. A két ülés közt végzett munkáról dr. Bállá Erzsébet megyebizottsági titkár adott tájékoztatót. Jeles napja volt tegnap a sajóládi római katolikus egyházközségnek: dr. Seregély István egri érsek celebrált ünnepi misét a település középpontjában lévő templomban. Az alkalomra az adott okot, hogy kereken hatszáz esztendeje jelentek meg e tájon a pálos rendbéli szerzetesek, s alapították meg itt kolostorukat. A templom, amelyet (Folytatás az 1. oldalról) miskolci gyárát, valamint a Miskolci Közlekedési Vállalatot és a Masterfil Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyárát. A jegyzőkönyvekben foglaltak szerint, a vállalatoknál — a Felsőzsolcai Mezőgép kivételével — minden évben elkészítik a másodnyersanyagok és a hulladékok feldolgozására vonatkozó terveket. A hasznosításra jó néhány gazdálkodóegységnél ikülön ösz- tönzőrendszeraket is kidolgoztak. A Miskolci Mezőgép Vállalatnál például újítási feladattérvben kérik a dolgozóktól erre a javaslatokat, amelyek közül a legsikeresebbeket jutalmazzák. A hulladékok válogatására és osztályozására vállalati gazdasági munkaközösséget hoztak létre. A hatodik ötéves tervidőszakban lényeges változások történtek a hulladékok gyűjtésében, tárolásában, osztályozásában, és értékesítésében. Bizonyságaként annak, hogy a vállalatok a szabad árforma bevezetése után, felismerték a hulladékgazdálkodásban rejlő lehetőségeket. A legtöbb helyen a hulladékot már a keletkezéskor szelektálják az anyag minősége szerint. Fejlesztették a különtáro- lásra szolgáló konténerháló- zaitot. A szelektált gyűjtéshez egyébként — saját konténereikkel — segítséget nyújtanak a begyűjtő vállaforrott össze a pálos rendi barátok történetével. Egykoron virágzó élet volt a falak között, ide vonult 1506-ban Martinuzzi (Fráter) György barát is, aki lengyelországi tartózkodása után a kolostor perjele lett. A tegnap esti' szentmisén az egri érsek szép szóval emlékezett meg a régmúlt időkről, szólt a pálosok lelki és szellemi örökségéről is. A jubileumi ünnepség latok is. A szállítással és az átvétellel kapcsolatos kötelezettségeket az érintett felek szerződésben rögzítik. Összességében, a tapasztala- i tok tanúsága szerint, a vál- | lalato.k és a begyűjtő szervek kapcsolata jó. Az anyagok értékesítési problémáit az eltelt évek alatt megoldották, ám jó néhány vállalat ma is gondokkal küzd, mivelhogy nagy mennyiség veszélyes hulladékkal rendelkeznek — íéstékes, az- b es zith u 1 lad ókkal — amelyeket meg kell semmisíteni. Tárolásuk a gazdálkodóegységeknek többletköltséget jelent, elégetni viszont nem tudják, mert erre érthető módon az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalból nem kapnak engedélyt. Megoldást és a gondok megszűnését jelentené egy területi égetőmű megépítése, amely az ilyen jellegű hulladékok megsemmisítésére szolgál. A vizsgálat tapasztalatai körében szó volt a hulladékgazdálkodást érintő technológiai változásokról is. E tekintetben példaként említhető a Pamutfonóipari Vállalat, ahol új beruházással lényegesen csökkentették a technológiai hulladékok mennyiségét. Az 1982-ben üzembe helyezett hulladék- feldolgozó üzem eredményesen működik: 1985-ben 41 millió forintot, 1986-ban pedig 44 millió forintos nyereséget hozott a gyárnak. (monos) Új helyen, szélesebb áruválasztékkal VÁRJA VÁSÁRLÓIT A BIK-MUÁRT MŰSZAKI ÁRUK BOLTJA Miskolc, Baross Gábor u. 13—15. Nyitás: október 5-én, 11 órakor Értesítjük a lakosságot, hogy az Észak-magyarországi WFlf Nyersanyag-hasznosító Vállalat encsi telepe 1987. OKTÓBER 1-TÖL 5-IG LELTÁROZÁST TART, mely idő alatt mindennemű áru átvétele és eladása szünetel. Megalakult az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Részvénytársaság Ezermesterek bemutatója fizd egészségügyi ellátottsága a XVIII. század elején emeltek, e kolostor helyén épült. Sajólád története azóta ezzel,, a sokakat megmozgató eseménnyel ért véget Sajóládon. Hulladék és nyersanyag
