Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-26 / 227. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1987. szeptember 26., szombat Hoffmann Imre parancsnokhelyettes lett a semjéni őrsön. Fotó: Adóm István Esztergályosból lett határőrtiszt __________________ S emjén nincs a világ vé­gién, de igen messze van Misíkoilctól. És nagyon mesz- sze Szentendrétől, a Kos­suth Lajos Katonai Főisko­lától. A határőrélet azon­ban olyan, hogy a végeiken, s nem pedig ,á nagyváro­sokban ikell őrizni, véd.ani az országot, az államhatárt. A huszonkét éves Hoffmann Imre határőrhadnagy első munkahelye lett a semjéni határőr őrs. Párán csnpk­hélyettesnek került ide né­hány héttel ezelőtt, a főis­kola elvégzése, a hadnagy- gyá avatás után. * Az út a határ felé meg­lehetősen kacsikar.ingós, ha­sonlít is egy kicsit az ál­lamhatárhoz. Szemltóözt, a szlovák oldalán Királyihel- rnec emeletes házai maga­sodnak, ideát szerény, falu­si portáik. Sémijén. A falu végén az őrs, tipikus határ­őrt épület. De: modern. Né­hány éve építették át, hi­deg-meleg víz, központi fű­tés, tágas' körleték. Családi- "as hangulat. Hoffimann Im­rét a miskolci határőr ke­rület politikai osztályveze­tője, Birke Miklós alezre­des hozza bemutatni az ál­lománynak, a parancsnok­nak, a fallu vezetőinek, a párltiitlkárnák, a tanácsel­nöknek. A hadnagy haza­jön. Borsodi ... — Miinden vágyam az volt, hogy visszakerüljek a megyébe — mondja. — Hercegikúti vágyók, ott szü­lettem közéi a határhoz. Teljesült a vágyam ... Az állomány felsorako­zott, az álezredes beszél. A hadnagy is vigyázzban áll, hallgatja a szavákat, ame­lyék róla szólnák, s ame­lyek néki is szólnak. Hu­szonkét éves. Néháinyain, ákik előtte álilnák, időseb­bek tőle. Parancsnokuk lesz... Eddig, a főiskolán ő kapta az utasításokat, most, ezentúl ő dirigál... •— A határ közelsége, a határőrök munkája mindig izgatott — magyarázza ké­sőbb, amikor azt kérd:em tőle, hogy, s miért válasz­totta a határőrtiszti pályát? — Saniki nem volt a csa­ládiban katonatiszt, s mii ta­gadás, a szüleim sem na­gyon örültek elhatározá­somnak. De azt mond­ták, rám bízzák a dön­tést .. . Esztergályos a szak­mám, Miskolcon, a 100-as számú középiskolában érett­ségiztem. Ott, az utdlsó év­ben katonáik jöttek hoz­zánk, agitáltaik a tiszti pá­lya mellett, ecsetelték szép­ségét, de szóltak a nehéz­ségéről is. Belevágtam . .. * Az ifjú tiszt szülei azt mondják, hogy mérnökem­bert szerettek volna fiukból látni. Áim amikor augusz­tus 20-án, Pesten a Kossuth téren az Országház ellőtt, a Szózat hangjai mellett mondták az eskü szöve­gét ... — Nem tagadom, sírtam — mondja az édesapa. — De sínt ott mindenki. Cso­dálatos érzés volt látni a fiiamat az egyenruhában ... A feleség is boldog. Az utdlsó államvizsga után, ez év július közepén esküdteik meg. — Nem volt a faluiban senkiinek olyan esküvője, mint az enyém. Határőres­küvő ... A flérjem dísz- egyenruháiban vezetett az anyakömyivezető elé, s kato­natársai kivont karddal áll­ták dísziőrsiéget nekünk ... — Mennék én veile akikor is, h'a az ország másik vé­gébe vezényelnék Imrét — mondja. — Nem egyhelyhez kötött a határőrtiszt élete, tudom jól. Ott 'kelll szolgál­nia, ahová helyezik. Annak nagyon örülök, hogy Her- cegkúttól, szüléinktől nem kell messzire mienni... Esküvő júliusban, avatás augusztusiban, önálló lakás szeptemberiben. — A határőrség ügyel ar­ra, hogy fiatal tisztjei hi­vatásukat nyugodt körülimé- n.ydk között kezdhessék, vé­gezhessék — mondja Birke Miklós —, s egy önálló ott­hon eZt megálapoZhatja. Ehhez a munkához — amely állandó készültséggel jár — biztos háttérre van szükség. * És hát végezetül nyugodt ez a vidék is. A határmen­ti lakosság segíti a határ­őrök munkáját, itt, ezen a tájékon egymásra utalt egyenruhás és civil egya­ránt. — A főiskolás évek alatt már jártam erre, gyakorla­ton voltunk — magyarázza Hoffmann Imre. — Akkor ismerkedtem össze az itteni parancsnokkal, fiatal ő is, hiszem, a munkáiban is jól kijövünk egymással, kiegé­szítjük egymást. A katonák pedig? Fiatal vtagyök én is, értem a nyelvüket, azt hi­szem nem lesz baj... A te­kintélyt azonban meg kell teremteni... A főiskolán, a négyév alatt sokait tanultuk az őrsi tudnivalókat, persze élesben azért egészen más. De ha az elöljárókkal!, a határterületi lakossággal, a beosztottakkal megfelelő kapcsolatot alakítok ki, nem lehet gan'd... Egyébként őrsre szerettem volna jön­ni kezdettől fogva. Az ala­pokát itt kell, s itt lehet megszerezni. A zöld határ az igazi, bár tény, a határ­állomásokon dolgozó tisztek a magúik területét vallják annak. Nem kétséges, az igazi megmérettetés itt, a „világ háta” mögött kezdődik Hoflfimianm Imre számára. Egyedül rajta múlik, tőle függ miiképp él a lehetősé­geikké! ... IUésy Sándor Foglalkozáson. Az igazi megmérettetés most következik. Régi miskolci házak • t Őszi erdőtelepítések A szárazságtól repedezett, kőkeményre szikkadt talajo­kon igen nagy erőfeszíté­siekkel tudják csak előkészí­teni a talajt az őszi erdőte­lepítésekhez, a Borsodi Er­dő- és FláfeLdoLgozó Gazda­ság munkásai. Bár ahol le­hetett, ezt a műveletet gé­pesítették, a munka csak könnyebbedet, de nem lett szaporább. A síkvidéki részeken, el­sősorban az ártereken, ahol a folyók alacsony vízállása, a belvízi kiöntések vissza­húzódása miatt most jól tud­nak dolgozni a már kiter­melt erdők visszamaradt tuskóit szedik ki, és mély­forgatással készítik elő a taliajt a csemetéknek. A hegyvidéki részeken pedig a letermelt erdők helyén vágást takarítanak, és pad- kázzák a domboldalaikat. Toronyalja utca Az Avas lábánál húzódó ft hangulatos, forgalomtól mentes, csendes Torony­alja utcában régi építésű földszintes lakóházak sorakoz­nak. Pár lépésre az utca ele­jétől szemügyre vehetjük a 23-as számú ház homlokzatát, mely elüt a szomszédos há­zak ornamentikáitól. Most is szép, pedig a Miskolc törté­netével foglalkozó leírások át­építésről számolnak be, fény­képpel is utalva a hajdani szebb külsőre. Az átépítés so­rán silányabb lett az utcára néző két ablak, szinte érthe­tetlen, hogy a szép formájú kapubejárat mellett, miért fa­lazták be a jelenlegi kapu formáját követő szép ívelésű ablakot. A Toronyalja utca 23-as szá­mú lakóépület műemlék jel­legű. A romantikus stílusú ház homlokzata tört síkú, neogót részletkiképzésű, sokszögű fél­pillérek díszítik. Az elmúlt na­pokban készített felvételek ar­ról tanúskodnak, hogy a ház állaga kifogástalan, gondozott, csupán annyi hibával, hogy a felújítás során a régi szebb homlokzat egyszerűbb lett. I Idegenforgalmi világnap Mindannyian békére vá­gyunk, és örülünk minden olyan törekvésnek, amely a helsinki záróokmány nemes célkitűzéseinek megvalósu­lását segíti. A békés egy­más mellett élést szolgálja; az azonos és a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti kölcsönö­sen előnyös együttműködés része az idegenforgalom, a turizmus. Kormányszintű nemzetközi szervezete is van 1975 óta a turisztiká­nak: az Idegenforgalmi Vi­lágszervezet (idegen nyelvű rövidítése: WTO), amelynek Magyarország — a többi szocialista országgal együtt — alapító tagja, és aktív résztvevője a közös munká­nak. Ma már 109 állandó tag­ja és több mint 163 társult tagja (például utazási irodák, légitársaságok) van a világ- szervezetnek. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége, a WTO-t — kölcsönös szer­ződés alapján — a világ­turizmus szóvivőjének isme­ri el. Az elméleti kutatás­sal, a statisztikák, a ta­pasztalatok világszintű ösz- szegzésével, és gyakorlati programokkal, továbbkép­zéssel foglalkozó Idegenfor­galmi Világszervezet jelsza­va: A turizmus útlevél a békéhez! E jelszó különösen az 1980-as idegenforgalmi vi­lágkonferencia óta határoz­za meg a szervezet tagjai­nak tevékenységét. A Mani­lában tartott konferencia békefelhívással fordult a világ népeihez és kormá­nyaihoz. Ez a Manilái Nyi­latkozat fordulópontot je­Útlevél a békéhez lent a turizmus megítélésé­ben. Az idegenforgalom ed­dig egyoldalúan hangozta­tott gazdasági szerepével szemben a turizmus sokol­dalú hatását és jelentősé­gét hangsúlyozza a 106 or­szág és 91 nemzetiközi szer­vezet képviselői által elfo­gadott záróokmány. Felhív­ja a figyelmet arra, hogy milyen szociális, kulturális, nevelési és környezetvédel­mi hatása van az idegen- forgalomnak, és milyen fon­tos szerepet tölt be a bé­kés egymás mellett élés erő­sítésében, a nemzetközi együttműködés élénkítésé­ben. A világszervezet alkotmá­nya elfogadásának emléké­re döntöttek úgy. hogy min­den év szeptember 27-ét idegenforgalmi világnappá nyilvánítják. Ez a nap egy­részt jó alkalom az ered­mények összegzésére. A WTO statisztikái szerint a tavalyi esztendő túlszár­nyalta 1985 teljesítményét. 1986-ban összesen 340 millió turista vett részt a nemzet­közi idegenforgalomban. A legdinamikusabban fejlődő térségek Távol-Keleten, Amerikában és Dél-Ázsiá- ban vannak. Európa orszá­gaiban a modern „népván­dorlás” még mindig a nem­zetközi forgalom kétharma­dát jelenti. A legnagyobb a ! visszaesés Közel-Keleten az állandó politikai feszültsé- j gekkel járó események kő- J vetkeztében. A turisztikai világnap célkitűzése az is, hogy fel­hívja a figyelmet az ide­genforgalom jelentőségére, arra a nagy lehetőségre, i hogy az emberek utazásaik során tudásukat is gyarapít­ják. Erre céloz a világszer­vezet idei jelmondata: Tu­rizmussal a fejlődésért! Amikor az idegenforgalmi világnapot ünnepeljük, ar­ra gondolunk, hogy a kü­lönböző országok fiai nem- , csak fizikai értelemben ke- I rülnek közelebb egymáshoz útjaik során, hanem a vilá­got járva, egymást is job­ban megismerik. A szép tá­jak és városok őrzik egy- egy nép hagyományait, kul­túráját, és az odalátogató turista is részesévé válik mindannak, ami az ott élő nemzet sorsát, múltját idé­zi, jövőjét meghatározza. A természet és a művé­szet szépségeinek megbecsü­lése, a körülöttünk élő. és a távoli vidékek népeinek megismerése, az emberi kapcsolatok gyarapítása kü­lönösen fontos a fiatalok számára. A világszervezet ! 1990-re tervezi egy „Ifjúság 2000” világtalálkozó össze­hívását annak érdekélen, hogy nemzetközi összefogás­sal segítsék a harmadik év­ezred fiatal ín it * világ meg­ismerésébe^“’

Next

/
Thumbnails
Contents