Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-26 / 227. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1987. szeptember 26., szombat Hoffmann Imre parancsnokhelyettes lett a semjéni őrsön. Fotó: Adóm István Esztergályosból lett határőrtiszt __________________ S emjén nincs a világ végién, de igen messze van Misíkoilctól. És nagyon mesz- sze Szentendrétől, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolától. A határőrélet azonban olyan, hogy a végeiken, s nem pedig ,á nagyvárosokban ikell őrizni, véd.ani az országot, az államhatárt. A huszonkét éves Hoffmann Imre határőrhadnagy első munkahelye lett a semjéni határőr őrs. Párán csnpkhélyettesnek került ide néhány héttel ezelőtt, a főiskola elvégzése, a hadnagy- gyá avatás után. * Az út a határ felé meglehetősen kacsikar.ingós, hasonlít is egy kicsit az államhatárhoz. Szemltóözt, a szlovák oldalán Királyihel- rnec emeletes házai magasodnak, ideát szerény, falusi portáik. Sémijén. A falu végén az őrs, tipikus határőrt épület. De: modern. Néhány éve építették át, hideg-meleg víz, központi fűtés, tágas' körleték. Családi- "as hangulat. Hoffimann Imrét a miskolci határőr kerület politikai osztályvezetője, Birke Miklós alezredes hozza bemutatni az állománynak, a parancsnoknak, a fallu vezetőinek, a párltiitlkárnák, a tanácselnöknek. A hadnagy hazajön. Borsodi ... — Miinden vágyam az volt, hogy visszakerüljek a megyébe — mondja. — Hercegikúti vágyók, ott születtem közéi a határhoz. Teljesült a vágyam ... Az állomány felsorakozott, az álezredes beszél. A hadnagy is vigyázzban áll, hallgatja a szavákat, amelyék róla szólnák, s amelyek néki is szólnak. Huszonkét éves. Néháinyain, ákik előtte álilnák, idősebbek tőle. Parancsnokuk lesz... Eddig, a főiskolán ő kapta az utasításokat, most, ezentúl ő dirigál... •— A határ közelsége, a határőrök munkája mindig izgatott — magyarázza később, amikor azt kérd:em tőle, hogy, s miért választotta a határőrtiszti pályát? — Saniki nem volt a családiban katonatiszt, s mii tagadás, a szüleim sem nagyon örültek elhatározásomnak. De azt mondták, rám bízzák a döntést .. . Esztergályos a szakmám, Miskolcon, a 100-as számú középiskolában érettségiztem. Ott, az utdlsó évben katonáik jöttek hozzánk, agitáltaik a tiszti pálya mellett, ecsetelték szépségét, de szóltak a nehézségéről is. Belevágtam . .. * Az ifjú tiszt szülei azt mondják, hogy mérnökembert szerettek volna fiukból látni. Áim amikor augusztus 20-án, Pesten a Kossuth téren az Országház ellőtt, a Szózat hangjai mellett mondták az eskü szövegét ... — Nem tagadom, sírtam — mondja az édesapa. — De sínt ott mindenki. Csodálatos érzés volt látni a fiiamat az egyenruhában ... A feleség is boldog. Az utdlsó államvizsga után, ez év július közepén esküdteik meg. — Nem volt a faluiban senkiinek olyan esküvője, mint az enyém. Határőresküvő ... A flérjem dísz- egyenruháiban vezetett az anyakömyivezető elé, s katonatársai kivont karddal állták dísziőrsiéget nekünk ... — Mennék én veile akikor is, h'a az ország másik végébe vezényelnék Imrét — mondja. — Nem egyhelyhez kötött a határőrtiszt élete, tudom jól. Ott 'kelll szolgálnia, ahová helyezik. Annak nagyon örülök, hogy Her- cegkúttól, szüléinktől nem kell messzire mienni... Esküvő júliusban, avatás augusztusiban, önálló lakás szeptemberiben. — A határőrség ügyel arra, hogy fiatal tisztjei hivatásukat nyugodt körülimé- n.ydk között kezdhessék, végezhessék — mondja Birke Miklós —, s egy önálló otthon eZt megálapoZhatja. Ehhez a munkához — amely állandó készültséggel jár — biztos háttérre van szükség. * És hát végezetül nyugodt ez a vidék is. A határmenti lakosság segíti a határőrök munkáját, itt, ezen a tájékon egymásra utalt egyenruhás és civil egyaránt. — A főiskolás évek alatt már jártam erre, gyakorlaton voltunk — magyarázza Hoffmann Imre. — Akkor ismerkedtem össze az itteni parancsnokkal, fiatal ő is, hiszem, a munkáiban is jól kijövünk egymással, kiegészítjük egymást. A katonák pedig? Fiatal vtagyök én is, értem a nyelvüket, azt hiszem nem lesz baj... A tekintélyt azonban meg kell teremteni... A főiskolán, a négyév alatt sokait tanultuk az őrsi tudnivalókat, persze élesben azért egészen más. De ha az elöljárókkal!, a határterületi lakossággal, a beosztottakkal megfelelő kapcsolatot alakítok ki, nem lehet gan'd... Egyébként őrsre szerettem volna jönni kezdettől fogva. Az alapokát itt kell, s itt lehet megszerezni. A zöld határ az igazi, bár tény, a határállomásokon dolgozó tisztek a magúik területét vallják annak. Nem kétséges, az igazi megmérettetés itt, a „világ háta” mögött kezdődik Hoflfimianm Imre számára. Egyedül rajta múlik, tőle függ miiképp él a lehetőségeikké! ... IUésy Sándor Foglalkozáson. Az igazi megmérettetés most következik. Régi miskolci házak • t Őszi erdőtelepítések A szárazságtól repedezett, kőkeményre szikkadt talajokon igen nagy erőfeszítésiekkel tudják csak előkészíteni a talajt az őszi erdőtelepítésekhez, a Borsodi Erdő- és FláfeLdoLgozó Gazdaság munkásai. Bár ahol lehetett, ezt a műveletet gépesítették, a munka csak könnyebbedet, de nem lett szaporább. A síkvidéki részeken, elsősorban az ártereken, ahol a folyók alacsony vízállása, a belvízi kiöntések visszahúzódása miatt most jól tudnak dolgozni a már kitermelt erdők visszamaradt tuskóit szedik ki, és mélyforgatással készítik elő a taliajt a csemetéknek. A hegyvidéki részeken pedig a letermelt erdők helyén vágást takarítanak, és pad- kázzák a domboldalaikat. Toronyalja utca Az Avas lábánál húzódó ft hangulatos, forgalomtól mentes, csendes Toronyalja utcában régi építésű földszintes lakóházak sorakoznak. Pár lépésre az utca elejétől szemügyre vehetjük a 23-as számú ház homlokzatát, mely elüt a szomszédos házak ornamentikáitól. Most is szép, pedig a Miskolc történetével foglalkozó leírások átépítésről számolnak be, fényképpel is utalva a hajdani szebb külsőre. Az átépítés során silányabb lett az utcára néző két ablak, szinte érthetetlen, hogy a szép formájú kapubejárat mellett, miért falazták be a jelenlegi kapu formáját követő szép ívelésű ablakot. A Toronyalja utca 23-as számú lakóépület műemlék jellegű. A romantikus stílusú ház homlokzata tört síkú, neogót részletkiképzésű, sokszögű félpillérek díszítik. Az elmúlt napokban készített felvételek arról tanúskodnak, hogy a ház állaga kifogástalan, gondozott, csupán annyi hibával, hogy a felújítás során a régi szebb homlokzat egyszerűbb lett. I Idegenforgalmi világnap Mindannyian békére vágyunk, és örülünk minden olyan törekvésnek, amely a helsinki záróokmány nemes célkitűzéseinek megvalósulását segíti. A békés egymás mellett élést szolgálja; az azonos és a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti kölcsönösen előnyös együttműködés része az idegenforgalom, a turizmus. Kormányszintű nemzetközi szervezete is van 1975 óta a turisztikának: az Idegenforgalmi Világszervezet (idegen nyelvű rövidítése: WTO), amelynek Magyarország — a többi szocialista országgal együtt — alapító tagja, és aktív résztvevője a közös munkának. Ma már 109 állandó tagja és több mint 163 társult tagja (például utazási irodák, légitársaságok) van a világ- szervezetnek. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége, a WTO-t — kölcsönös szerződés alapján — a világturizmus szóvivőjének ismeri el. Az elméleti kutatással, a statisztikák, a tapasztalatok világszintű ösz- szegzésével, és gyakorlati programokkal, továbbképzéssel foglalkozó Idegenforgalmi Világszervezet jelszava: A turizmus útlevél a békéhez! E jelszó különösen az 1980-as idegenforgalmi világkonferencia óta határozza meg a szervezet tagjainak tevékenységét. A Manilában tartott konferencia békefelhívással fordult a világ népeihez és kormányaihoz. Ez a Manilái Nyilatkozat fordulópontot jeÚtlevél a békéhez lent a turizmus megítélésében. Az idegenforgalom eddig egyoldalúan hangoztatott gazdasági szerepével szemben a turizmus sokoldalú hatását és jelentőségét hangsúlyozza a 106 ország és 91 nemzetiközi szervezet képviselői által elfogadott záróokmány. Felhívja a figyelmet arra, hogy milyen szociális, kulturális, nevelési és környezetvédelmi hatása van az idegen- forgalomnak, és milyen fontos szerepet tölt be a békés egymás mellett élés erősítésében, a nemzetközi együttműködés élénkítésében. A világszervezet alkotmánya elfogadásának emlékére döntöttek úgy. hogy minden év szeptember 27-ét idegenforgalmi világnappá nyilvánítják. Ez a nap egyrészt jó alkalom az eredmények összegzésére. A WTO statisztikái szerint a tavalyi esztendő túlszárnyalta 1985 teljesítményét. 1986-ban összesen 340 millió turista vett részt a nemzetközi idegenforgalomban. A legdinamikusabban fejlődő térségek Távol-Keleten, Amerikában és Dél-Ázsiá- ban vannak. Európa országaiban a modern „népvándorlás” még mindig a nemzetközi forgalom kétharmadát jelenti. A legnagyobb a ! visszaesés Közel-Keleten az állandó politikai feszültsé- j gekkel járó események kő- J vetkeztében. A turisztikai világnap célkitűzése az is, hogy felhívja a figyelmet az idegenforgalom jelentőségére, arra a nagy lehetőségre, i hogy az emberek utazásaik során tudásukat is gyarapítják. Erre céloz a világszervezet idei jelmondata: Turizmussal a fejlődésért! Amikor az idegenforgalmi világnapot ünnepeljük, arra gondolunk, hogy a különböző országok fiai nem- , csak fizikai értelemben ke- I rülnek közelebb egymáshoz útjaik során, hanem a világot járva, egymást is jobban megismerik. A szép tájak és városok őrzik egy- egy nép hagyományait, kultúráját, és az odalátogató turista is részesévé válik mindannak, ami az ott élő nemzet sorsát, múltját idézi, jövőjét meghatározza. A természet és a művészet szépségeinek megbecsülése, a körülöttünk élő. és a távoli vidékek népeinek megismerése, az emberi kapcsolatok gyarapítása különösen fontos a fiatalok számára. A világszervezet ! 1990-re tervezi egy „Ifjúság 2000” világtalálkozó összehívását annak érdekélen, hogy nemzetközi összefogással segítsék a harmadik évezred fiatal ín it * világ megismerésébe^“’
