Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-21 / 222. szám

ninpROL nnpRfl napról napra ihrprol NAPRÓL NAPRA URPRÖL MHPIU NAPRÓL NAPRA Keresek egy meteort! Á z én fantáziámat is megmozgatta az ,a hír, mely sze­rint az Uránia Csillagvizsgáló szemtanút és meteort keres. Ismeretlen, illetve meteornak vélhető égi tüne­mény szállt 1az égen, s a szakértői vélemény szerint az valahol hazánkban landolt. A sajtóban közzétett felhívás nyomán száznál többen tettek bejelentést, is kiállításnyi mennyiségű tárgy gyűlt össze a csillagvizsgálóban. A dol­gok jelenlegi állása szerint, az eddigi megkeresések siker­telennek bizonyultak. Megbízható tanú eddig nem akadt, s meteort eddig senki sem talált. Kutatási reményemet nem adom föl. Az sem ikeserít, hogy az égi lelet feltalálási helye a .Dunántúlon vélelmez­hető. Istenem, micsoda szenzáció ‘lenne, ha este, <hazafelé menet átesnék egy ördög illatú, fekete kövön, ,a Földön túli világ üzenetén! Micsoda szenzáció lenne. ha íaz űrpos­tában találnék egy levelet, vagy egy magnetofonkazettát, vagy egy videófilmet, amelyen át egy távoli bolygó lakói azt üzennék, hogy ... De mit is üzennének? Azt, hogy vigyázzunk a bolygónk­ra? Hogy mentsük meg őket? \Hogy óvakodjunk a környe­zetszennyezéstől. az atombombától, az AlDS-től, s egymás idegeinek túlfeszítésétől? iLehet, hogy ételrecepteket külde- nének. (vagy pedig (részletes információt arról, hogy milyen a legújabb divat tőlünk több fényévnyire távol? Rángatózom a kétségek horgán, s nagyon is földi, na­gyon is emberközpontú kérdéseimre nem tudok válaszolni. Mégis meg kell találnom azt á meteort! (brackó) Repülősök lakókocsija Malév-tájékoztató Miskolcon Mint lapunkban tudósítot­tunk róla, a Malév a közel­múltban irodát nyitott Mis­kolcon, ezáltal is közelebb hozva ennek a rangos iro­dának szolgáltatásait. A Ma­lév dolgozói most kedden, szeptember 22-én a miskolci Szabadság téren várják az érdeklődőket, a leendő uta­sokat. Az iroda ezen a na­pon lakókocsit állít fel a té­ren, ahol a repüléssel kap­csolatos, minden tájékozta­tást megadnak az érdeklő­dőknek. Hírül adtuk már azt is, hogy a szocialista relációban egyénileg utazó századik em­ber jutalmat kap. Nevezete­sen: ingyenjegyet biztosít számára a Malév. Csemege a vadpecsenyéhez Latrok várának megvédése Néhány megmaradt fal­részlet, félköríves bástya- részlet — ennyi maradt meg a középkori eredetű Lator­várból, ahol a korábbi évek- •ben a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei folytattak ásatást. A Sály községhez tartozó, korábban Latorút-pusztá- nak nevezett település a vadregényes Sályi-patak völ­gyében többek között arról volt nevezetes, hogy a hoz­zá vezető út mentén folyó patak számos vízimalmot haj­tott. A Bükk előrenyúló hegyormán árválkodó vár- omladék csak az utóbbi években keltette fel a régé­szek figyelmét, mint ahogy a vadregényes vidék is csak napjainkban került növény­tani és állattani vizsgálatra. Ez a vizsgálat sok értékes adatot hozott. így többek között megállapították, hogy itt találhatók a déli fekvése­ket szerető, melegkedvelő molyhos tölgyből álló bokor­erdők. A kopárokat úgyne­vezett nyílt gyepek tarkít­ják, amelyeket sziklakibúvá­sok törnek meg. Ezeken zuz­mók és mohák tenyésznek, Az északi, erdősült oldala­kon az uralkodó fafajta a nyír. Megtalálhatók itt a gyertyános, nyíres társulá­sok is. Érdekessége a vidéknek, hogy a savanyú talajt ked­velő növényféleségek közül itt tenyészik a korpafű, de akik szeretik az erdei cse­megét, fekete áfonyát is gyűjthetnek itt, mert töme­gesen fellelhető. Ez pedig, a vadpecsenyékhez kitűnő sa­vanyúság. A megyei küldöttgyűlésen el­fogadottak szellemében a KISZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottsága pályázatot hirdet politikai munkatársi munkakör betöltésére kulturális területre. Pályázati feltétel: KISZ-tag- sági viszony; szakirányú vég­zettség (lehetőleg felsőfokú); erkölcsi feddhetetlenség; szak­mai és mozgalmi tapasztalat; maximum 28 éves kor. A benyújtott pályázatoknak tartalmaznia kell a pályázó rö­vid életrajzát, felsorolva eddigi szakmai, illetve mozgalmi mun­káját, eredményeit, valamint elképzeléseit a KISZ kulturális tevékenységét illetően, s az e téren megoldandó feladatokat. Fizetés: megegyezés szerint. A pályázatokat 1987. október 5-ig lehet a KISZ Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Bizottságá­hoz benyújtani, Miskolc, Ma­gyar—szovjet barátság tér 1. 3530 A pályázatok elbírálását sze­mélyes beszélgetések előzik meg. Főszerkesztő: NAGY ZOLTÁN. Szerkesztőség: Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. - 3527. Postacím: Miskolc Pf.: 351. 'Telefonok: Központ: 38-941. Titkárság: 16-886. Ipari rovat: 16-035, Belpolitikai rovat: 16-450. Kuitúrrovat: 16-067. Sportrovat: 16-049. Levelezési rovat: 16-046. Kiadja a Borsod Megyei Lapkiadó Vállalat, Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. - 3527. Felelős kiadó: VERES MIHÁLY Postacím: Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 36-131. Hirdetésfelvétel: Miskolc, Széchenyi út 15-17. - 3525. - Telefon: 16-213. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér 1. - 1900., közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Az előfizetés díja egy hónapra 43 forint, egy negyedévre 129 forint, egy évre 516 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Készült a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető: WIRTH LAJOS Az Észak-Magyarország ügyeleti hívószámai 16 órától: 89-872, 17-807. Naptár _______ 1 987. SZEPTEMBER 21.( HÉTFŐ A nap kelte 6.28, nyugta 17.47 órakor A hold kelte 4.22, nyugta 18.18 órakor Névnap: Máté Százhetven éve született Gaál Sándor (1817—1866) szabadságharcos honvédtá­bornok. IDŐJÁRÁS-JELENTÉS Időnként megnövekszik a fel- hőzet, főként északon valószí­nű elszórtan záporeső, esetleg zivatar. Országszerte több­órás napsütés várható. A vál­tozó irányú szél csak napköz­ben élénkül meg kissé. A legmagasabb nappali hőmér­séklet 24 és 29 fok között várható. © Hollandiai és dániai szakmai utakról számolnak be egyesületi tagok a nép­művelők klubjában. Miskol­con, a megyei közművelődé­si módszertani központ ta­nácskozótermében hétfőn délután 3 órára várják mind­azokat, akiket érdekel a té­ma. Súlyos bűncselekmény tettesét keresik Ismeretlen tettes szep­tember 18-án, pénteken, 22 óra körül Debrecenben, a Mikcpércsi úton lévő éjjel­nappal nyitva tartó benzin­kút vezetőjét, Szondi Tibor, 38 éves debreceni lakost sö­rétes fegyverrel hátba lőtte. Szondi Tibor a helyszínen meghalt. Az ismeretlen tá­madó a helyszínről körülbe­lül 100 ezer forint készpénzt vitt el. A bűncselekmény elkövetésének idején — a tanúk elmondása szerint — egy piros színű 126-os Fiat gépkocsi állt a benzinkút közelében. A rendőrség kéri a lakosságot, hogy aki a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban bármilyen in­formációval rendelkezik, ér­tesítse a legközelebbi rendőri szervet vagy rendőrt. (MTI) ifjúsági hétvége a Csanyikban Eligazításon. A Satu szom baton reggel kilenc órakor kezdődött, s késő délutánig tartott. Kovács Zoltán, a megyei pártbizottság titkára a KISZ-fiatalok kérdéseire válaszol. Én ezt kipróbálom, történjen bármi. Fotó: Fojtán László Kertbarátok és kistenyésztik tanácskozása • A Miskolci Mélyépítő Vállalatnál kétnapos társa­dalmi munkaakciót rendez­tek. A tavaszi kommunista műszakok után ez a vállal­kozás is csökkenti a tél okozta veszteségeket, a be­vétel viszont — százezer fo­rintra számítanak — a vál­lalat dolgozóinak lakásépítési alapját növeli. A Kertbarátok és Kiste- nyésztők Országos Szövetsé­gének elnöksége — a IX. országos kiállítás alkalmá­ból — kihelyezett ülést tar­tott szombaton Pécsett. A tanácskozáson nagy figyel­met fordítottak a gazdasági- társadalmi kibontakozási program megvalósításából adódó mezőgazdasági kister­melői feladatokra. Hazánkban jelenleg több mint ötmillió ember kötődik valamiképpen a kiskertmű­veléshez. a kisállattenyész­téshez. Az általuk előállított termékek értéke elérj az évi 83 milliárd forintot. A Sárospataki Képtárban Seres János kiállítása Mintha hazatért volna, • oly szeretettel fogadta Sárospatak — a pata­ki képtárban — Seres János képeit. Pedig hát azon túl, hogy kéthetente vezeti itt a zempléni rajztanárok alkotó körének foglalkozásait (amelyre persze nemcsak a zempléniek, de a Csátiak is eljárnak, hogy csak egy vi­déket említsünk), különösebb kötődése nincs a művésznek a Bodrog-parti városhoz. Vagy mégis? Mert őszintén szólva, furcsa dolog Seres Jánossal kapcsolatban így fo­galmazni, „mintha hazatért volna”. Ahhoz előbb el kel­lett volna mennie. Ez az egyik. A másik, hogy bár- legbelsőbb kötődése a Cse­reháthoz van, a szűkén vett szülőföldhöz, a selyebi em­berekhez és tájhoz, bizony, otthon van mindenütt e vidéken, ahol szelíd dombok, romantikus sziklaormok zár­ják a látóhatárt. Makacsul ragaszkodik e tájhoz-; belőle él és benne lélegzik. Mondhatnánk úgy is, na­turalista művészet az övé, ha a szót abban az értelem­ben használjuk, hogy nem műtermi látomásokkal, ha­nem a természeti táj való­ságos — a vidéket jól is­merők által talán egészen pontosan is beazonosítható — visszatükrözésével talál­kozunk képein. Csakhogy — s erre mutat rá művésze­tének méltatója, dr. Végvári Lajos művészettörténész — Seres János képein a tér nem automatikusan van je­len, mint a naturalista fes­tőknél, hanem a formák egy­máshoz való rendezett vi­szonya hozza azt létre. Ezért van az, hogy bár rokonít­ható lenne a kubistákkal is, mégsem sorolható be egyetlen művészeti stílusba sem fes­tészete. Tévedhetetlenül fel­ismerhető, sajátos művészet az övé, melynek vezérlő el­ve a rend, a tiszta célszerű­ség, a harmónia, s amely­ben ugyanakkor mindig megbúvik csöppnyi líra is. A tér, a fény és az árnyék — ezek azok a kategóriák, amelyeknek megfogalmazása izgatja igazán a művészt. A színeknek az ő_ művészeté­ben nincs különösebb funk­ciója — jelentősége inkább a visszafogottságnak van. Mégsem igazán komor ez a festészet, jóllehet a barna, a szürke, a fekete, a zöld árnyalatai uralják képeit, s ritkán a tompa vörös. Nem komor, mert szerkesztés- és festésmódjából adódóan megéreztet képei nézőivel valami belső izzást, olyan lé­nyegi feszültséget, amely több, mint szín. A választott festői eszköz és kifejezésmód tökéletes birtokában a leg­többet teszi, mit festő tehet, úgy tükrözi a természeti va­lóságot, hogy lényegét ra­gadja meg, ,,a lelkét”, amely alakítja, formálja az ott élő embereket is. A több mint száz fest­mény jórészt az elmúlt né­hány év termése. A kiállí­tást, amelyet pénteken dél­után nyitott meg dr. Sza­badfalvi József, a Herman Ottó Múzeum igazgatója — november 30-ig láthatják az érdeklődők a Sárospataki Képtárban. Csutorás Annamária Fotó: Fojtán A művész a kiállításon, társaságában. Pályázati felhívás

Next

/
Thumbnails
Contents