Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-15 / 217. szám

1987. szeptember 15., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Segélyek: évente tízszer Ügyeskedők és rászorulók Kopott ruhában, reszkető, nehéz járású öreg néni né­zegeti a Vöröskereszt, vá­rosi szervezete előtt a táb­lát. Lehet úgy nyolcvan kö­rül, bizony rosszul lát már. — Mondja kedveském, itt lehet segélyt kapni? — szólítja meg az arra hala­dót. Vannak persze, akik ezt nála sokkal jobban tudják, s a jólinformáltságuk hasz­nosításával akár tíz hely­ről is összeszedhetik ilyen­olyan indokkal a segélye­ket, elvéve sokszor azoktól a lehetőséget, akik nem ügyeskednek, hanem való­ban rászorulnak. Megtehe­tik ezt azért is, mert se­hol sincs nyilvántartva, hogy egy-egy ember évente hová folyamodott már, s bizqny több állami és társadalmi szerv is megpróbál segítsé­get nyújtani a nyugdíja­soknak, sokgyermekeseknek, rokkantaknak, betegeknek. Először is a vállalat, a szakszervezeti bizottság egyetértésével ad 600 forint szülési, 1200 forint temet­kezési segélyt. A többgyer­mekeseknek és a gyermekü­ket egyedül nevelőknek be­iskolázási, tanszervásártlási támogatást. Évente kétszer adhat, indokolt esetben 500 —1500 forint között szociá­lis segélyt azoknak, akik­nek nagyon alacsony a fi­zetésük, vagy három hétnél tovább voltak táppénzen. Új kezdeményezés a Vö­röskereszt részéről az el­múlt évtől, hogy ők is meg­próbálnak segíteni. Segély- alapúk nincs ugyan, de a vöröskeresztes tagok évente befizetnek 10 forintot, ame­lyet aztán szétosztanak az igénylők között. Egyszer kaphatnak évente a sok- gyermekesek 500—1500 fo­rint között, de ha úgy íté­lik meg, hogy a pénzt csak elköltenék, inkább ru­hát vesznek, bevásárolnak a gyermekeknek. Megesik, hogy ezek a ruhák már másnap a bizományiba, az ócskapiacra kerülve cse­rélnek gazdát, de ezt már nem tudják ellenőrizni. Az idős nyugdíjasoknak is ad­nak, gyógyszer, tüzelő, téli ruházat vásárlására. A Társadalombiztosítási Igazgatóság évente egyszer, betegség esetén, vagy gyógy­szervásárlásra 700—1200 fo­rint között adhat. Orvosi javaslatra a TBC-s betegek­nek évente kétszer 700 fo­rint rendkívüli segélyt ad­hatnak. A tanácsok gyámügyi osz­tálya támogatja a sokgyer­mekes családokat. Rendsze­resen, a Gyermekvédő Inté­zet javaslatára azokat, akik­nek az egy főre jutó jöve­delme nem éri el a mini­mális 2810 forintot. Ha va­lakinek 5—6 gyermeke van, nem biztos, hogy mindegyik, de közülük kettő-három kaphat korosztályonként 480 —900 forint között, havonta. Rendkívüli segélyt pedig a tanácstól kaphatnak a gyám­hatóság javaslatára, éven­te kétszer 1000—3000 forintot azok, akik pillanatnyi anya­gi nehézségből nehezen tud­nak kilábalni. Havonta 60— 80 családnak adnak Mis­kolcon, de az igény bizony a duplája lenne. És végül adhat a tanács egészségügyi osztálya, és vi­déken a helyi tanácsok. Ez a segélyezési forma, ame­lyet talán a legtöbben is­mernek, ezt mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy a Miskolc Városi Tanács­hoz augusztusban például több mint ötszázan fordul­tak kérelemmel, de a téli hónapokban ez a szám két­szeresére is emelkedhet. A tanács hatszor ad évente segélyt azoknak, akiknek létfenntartása pillanatnyilag veszélyeztetett, 1000 és 2500 forint között. Azok kaphat­nak rendszeresen segélyt, akik 67 százalékban mun­kaképtelenek, nincs munka- viszonyuk, 70 éven felüliek, és nagyon alacsony nyug­díjjal rendelkeznek. Öle ha­vonta 2450 forintot kapnak. Minden szerv, minden esetben alapos környezetta­nulmányt végez, hogy a rendszeres segély megilleti-e az igénylőket. Rendkívüli segélynél valamivel köny- nyebbek a feltételek, ezt természetesen sokan kihasz­nálják. Nem ártana valami­lyen központi nyilvántartás, igaz, ez lassítaná az ügy­menetet, de megakadályozná, hogy olyan embereket tá­mogassunk, akik erre ér­demtelenek. Orosz B. Erika — Egész évben napi gon­dokkal küszködtünk — foly­tatta a. beszélgetést Pataki Pál, a hűtőipar miskolci gyárának igazgatója. — Me­zőgazdasági hátterünk (Bor­sod, Szabolcs, és részben He­ves és Hajdú megyék) te­rületein a termelés fő idejé­ben nem esett eső. Kiseb­bek az átlagtermések, gyen­gébb a minőség, magas az önköltség. Eddig 22 növény­fajta termelése fejeződött be, egyikből sem sikerült a ter­vezett mennyiséget feldol­gozni. A tőkés exportalap pótlására új növényeket kel­lett beállítani. Ez most a bodza (ételszínező anyag) és a szilva. Szerencsére partne­reink érdeklődése megegye­zik lehetőségeinkkel. — Így a tervezett 200 ton­na bodza helyett ezer ton­nát vásárolunk,- ebből 500 tonna gyorsfagyaszfása meg­történt. Ahogy elkészül egy kamionra való, már viszik is. Sajnos megneszelték a kelendőségét, így ennék is lassan irreálissá nő az ára, az idén nemcsak málna-, ha­nem bodzaárháborúról is beszélhetünk. A Szovjetunió­ban — talán a hűtőtá'roló- kapacitás hiánya miatt is — eddig nem volt piaca ter­mékeinknek. Tavaly decem­berben kísérletképpen ex­portáltunk gyorsfagyasztott szilvát, az idén nagyobb üz­letre számítunk. A szerződést szeptember-októberben írjuk alá Moszkvában. Az orosz nyelvű csomagolóanyag ké­szen van. A minőségi igény nem kisebb, mint a nyugati export esetében, a termelés­bővítés érdekében célszerű ezt a vonalat is fejleszteni. — Új termékünk az év elejétől az ízesített szilvás gombóc, már a boltokban is kapható. Bővítjük a brokkoli feldolgozását, dobozosán cso­magoljuk, így kelendőbb. A tavaly bevezetett Borsodi zöldségkeverékünkből a szá­mított mennyiség duplájára volt igény. Legnagyobb gon­dunk a belföldi ellátásban a burgonyatermés csökkené­se. Ez már tavasszal is érez­hető volt, már akkor is két­ezer tonnát kellett importál­nunk. Összél körülbelül négy­ezer tonnát vásárolunk kül­földről, hogy a szükséges 9— 10 ezer tonna meglegyen. Most rendkívül magasak az árak. A fogyasztói árba be­épített nyersanyagár két­szereséért kapunk csak bur­gonyát. Ennek ellenére, lega­lábbis egyelőre, • a hasábbur­gonya fogyasztói ára nem emelkedik. A miskolci gyár termelését, a jelenleg folyó munkát T. Nagy Sándor gyártásvezető mutatja be. — A zöldség- és gyümölcs- feldolgozás a fő profilunk, s bár a feldolgozás szezonjelle­gű, mégis folyamatosan, egész évben dolgozunk. Júniusban az egres- és cseresznyefeldol­gozással kezdődik az idény, és novemberben a karfiollal, brokkolival fejeződik be. Novembertől a feldolgozott áruk válogatásával, export- készregyártással, a belföldi kisfogyasztói termékek cso­magolásával töltjük ki az időt. Szezont áthidaló cik­A brokkoli elsősorban külföldön keresett termék, idehaza kevesen ismerik és szeretik. Mitől van melege a hűtőiparnak? (2.) Meddig „fagynak” a fogyasztói árak? künk a hasábburgonya, ezt áprilisig, májusig gyártjuk, az igényeknek megfelelően, így létszámunk állandó, sen­kit nem küldünk el a szezon végén. Nálunk nem lesz lét­számcsökkentés a jövőben sem. (Persze vannak szezon- munkásaink is, főleg diákok). — Talán érdemes néhány zöldség- és gyümölcsfajtárói részletesebben is szólni. Ke­vés szamóca termett az idén, más gyáraktól vettünk belő­le és dobozolva küldtük svéd exportra. A 75 tonna szomolyai cseresznyét ma­gozva értékesítettük, min­det expo'rtra, hazai fogyasz­tásra 90 tonna germersdorfit vásároltunk. Meggyből ezer tonnát dolgoztunk fel. A pándi meggy a legkedvel­tebb külföldön, magozva ér­tékesítjük. — Nemcsak málna-, bodza-, de akár egresárháborúról is beszélhetünk. Emiatt a ter­vezett mennyiségnél keve­sebbet dolgoztunk fel belő­le, csakúgy, mint a fekete ribizliből (exportra megy), és várhatóan piros ribizliből is (bár ez még ezután követ­kezik). Zöldborsó és zöldbab is kevesebb termett, ráadá­sul az időjárás miatt a kü­lönböző fajták együtt értek, nagy mennyiség jött be egy­szerre, és a fagyasztási ka­pacitás leterheltsége miatt ez minőségi problémákat okozott. — Jelenleg a kevesebb nyári nyersanyag miatt javá­ban tart a csúcsszezon, döm- ping van szilvából, brokkoli­ból (jelentős része exportra megy). Burgonyából naponta 80 tonnát dolgozunk fel. A már említett bodza mellett a szeder is felfutóban lévő cikk, korlátlan tőkés ex­portlehetőségekkel. A kiala­kult árharc határozza majd meg a mennyiséget. Új do­log profilunkban, hogy friss árut is exportálunk. Az idén Nyugat-Európában hűvös volt a nyár, rossz volt a termés. így, például a své­deknek, friss uborkát tudunk eladni. — Belső gondjaink a nyers­anyagok többnyire ütemte- len szállításából adódnak. Ez az időjárás függvénye is, de a szállítói fegyelmezet­lenség is közrejátszik benne. A fagyasztó (feldolgozó) ka­pacitásunk szűkössége miatt ez minőségi problémákat is okoz. Az értékesítés szezon­ja fordított a feldolgozásé­val. Ahogy eltűnik a friss, úgy fogy a mirelit áru. Nagy- kereskedői hálózat terméke­inkre nem alakult ki, így közvetlenül a hűtőház teríti az árut, a boltokba és az üzemi étkeztetésre. — Most a főszezonban dolgozóink rendszeresen túl­óráznak, a hét végén is. Mű­ködik nálunk öt vgmk, az országos átlagnál kisebb díj­tételekkel. Ennek dacára megéri nekik is, a vállalat­nak is, hiszen őket napraké­szen lehet mozgósítani. Befejezésül T. Nagy Sán­dor elmondta, hogy a gyors- fagyasztott áruk szűk köré­ben voltak az idén nem igazán számottevő fogyasztói áremelések. A felvásárlási árak állandó emelkedése egyelőre a feldolgozóipart terhelik. Meddig tudják fa­gyasztani áruik mellett az árakat is? Nincs tudomásuk arról, hogy a közeljövőben termé­keik fogyasztói ára emelked­ne. (szatmári) a r * UJ ERŐI Bocsánat — vág közbe hir­telen az ülés levezető elnö­ke —, akinek melege van, nyugodtan vegye le a za­kót! A fiatalember, aki pár perce kezdte meg a válaszol- gatást a két tucatnál több kérdésre, hálásan tekint a nála jóval idősebb elnökre, azonnal le .is veszi a zakót, de azért még így is — bár az iméntinél kevesebbszer — szükségeltetik megtörölgetni izzadó homlokát, arcát. Az izgalom, a drukk ért­hető, Nagyon is érthető, hogy nem csupán az ablakokon át szépen besütő őszi nap kész­teti izzadúsra, homloktöröl- getésre, megyénk legfiata­labb népi ellenőrzési bizott­ságának, az edelényinek ugyancsak fiatal elnökét, ha­nem az a tény, hogy éppen most ad számot az eddig el­végzett munkáról a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság előtt. Arról a munkáról, melyet az ő irányításával — tapasztalatok nélküli irányí­tásával — végzett el az ön­állóvá vált Edelényi NEB 1985 márciusa óta. Az első jó pont a bizottság elnöke, Nagy László számára tulaj­donképpen ez á drukk le­hetne. Mintegy jelzéseként annak: mennyire fontosnak, meghatározónak tartja ezt a számvetést. Lehetne — írtuk volt —, de a megyei bizottság ter­mészetesen már korábban fi­gyelte a munkát az ülésre alaposan kidolgozott anyagot, anyagokat juttatott el tagjai­hoz arról a munkavégzésről, melyet mindahányan ko­rábbról figyeltek. Ismerték az edelényiek serénykedését, így nem meglepetés, hogy most az ülésen, a számveté­sen szinte csupa jó hangzik el a fiatal bizottságról. Sok dicséret, elismerés és persze néhány megszívlelendő fi­gyelmeztetés is, mely legin­kább a kevesebb markolásá­ra biztat. Részint érthető persze, hogy a fiatal NEB minden jelzést, kérést a bizalom jeleként fogadott, igyekezett minden vizsgála­tot elvégezni, mégis jobb len­ne azonban —, amint a mérlegelő ülésen elhangzott —, ha kevesebbet vállalná­nak, de azt a keveset kö­vetkezetesen, minden szem­pontnak eleget téve végzik el. És jószerivel ennyi az összes negatívum, ami a fia­tal bizottság munkájára el­hangzott. Tehát: ne vállal­janak ennyi munkát. (Le­gyen ez a legsúlyosabb kri­tika a jövőben is, ami őket illeti.) A példamutatásról ellen­ben többször is szó esett. Ne­vezetesen az Edelényi NEB sok tekintetben példamutató­an jár el, végzi munkáját. Nem lehet véletlen, hogy a KNEB főosztályvezetője, Nagy János ugyancsak szük­ségesnek tartotta ezt elmon­dani. Éppen azért, mert ez a fiatal bizottság egyértel­műen igazolta létének he­lyénvalóságát, szükségessé­gét, méghozzá á már gya­korta emlegetett nehezü­lő körülmények között. Be­igazolódott, hogy Edelény- ben és vonzáskörzetében (43 település, ipari, .mezőgazda- sági üzemek, államigazgatás, kereskedelem, szolgáltatás, stb.) a bizottság hasznosan munkálkodik, igenis tud tenni a közérzet javításáért. Nem csupán a hibák feltá­rásával — ebből persze itt is bőséggel van —, hanem a jó példák közzétételével is. Minderről az ülésen töb­ben is szóltak, biztatva a bizottság vezetőit — a már említett elnökön kívül Bér­ezés Lajost, a nagy tapasz­talatokkal bíró társadalmi elnökhelyettest is —, hogy az elért szintből ne engedje­nek és továbbra is nagy kö­rültekintéssel, figyelemmel tegyék munkájukat, mindig a köz érdekében választóik ügyét szolgálva. Jegyzőkönyvbe is rögzített köszönetét fogalmazott meg a megyei NEB az edelényi- ek munkájáról. Nagy elis­merésként egy fiatal közös­ségnek, mely bizony nem is könnyű feladatot lát el si­kerrel. A siker okát taglalva minden bizonnyal, a megyei NEB elnöke, Józsa László utalt a lényegre. Nevezete­sen: a helyi párt és tanács a sajátjának érzi a bizottsá­got, szükségesnek tartja lé­tét, segíti munkáját, akár­csak a többi tömegszervezet. Ezt alátámasztandó írjuk le: ezen a mérlegelő értekez­leten részt vett a városi pártbizottság első titkára, Szabó Pál, és a városi ta­nács elnöke, Sándor Dezső is. Az új város igyekszik min­den lehetőséget hasznosítani saját és környezetének ér­dekében. Egyebek között a népi ellenőrök erejét, mun­kakészségét is. Az elmúlt né­hány év igazolja: van mit hasznosítani. Priska Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents