Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-15 / 217. szám
1987. szeptember 15., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Segélyek: évente tízszer Ügyeskedők és rászorulók Kopott ruhában, reszkető, nehéz járású öreg néni nézegeti a Vöröskereszt, városi szervezete előtt a táblát. Lehet úgy nyolcvan körül, bizony rosszul lát már. — Mondja kedveském, itt lehet segélyt kapni? — szólítja meg az arra haladót. Vannak persze, akik ezt nála sokkal jobban tudják, s a jólinformáltságuk hasznosításával akár tíz helyről is összeszedhetik ilyenolyan indokkal a segélyeket, elvéve sokszor azoktól a lehetőséget, akik nem ügyeskednek, hanem valóban rászorulnak. Megtehetik ezt azért is, mert sehol sincs nyilvántartva, hogy egy-egy ember évente hová folyamodott már, s bizqny több állami és társadalmi szerv is megpróbál segítséget nyújtani a nyugdíjasoknak, sokgyermekeseknek, rokkantaknak, betegeknek. Először is a vállalat, a szakszervezeti bizottság egyetértésével ad 600 forint szülési, 1200 forint temetkezési segélyt. A többgyermekeseknek és a gyermeküket egyedül nevelőknek beiskolázási, tanszervásártlási támogatást. Évente kétszer adhat, indokolt esetben 500 —1500 forint között szociális segélyt azoknak, akiknek nagyon alacsony a fizetésük, vagy három hétnél tovább voltak táppénzen. Új kezdeményezés a Vöröskereszt részéről az elmúlt évtől, hogy ők is megpróbálnak segíteni. Segély- alapúk nincs ugyan, de a vöröskeresztes tagok évente befizetnek 10 forintot, amelyet aztán szétosztanak az igénylők között. Egyszer kaphatnak évente a sok- gyermekesek 500—1500 forint között, de ha úgy ítélik meg, hogy a pénzt csak elköltenék, inkább ruhát vesznek, bevásárolnak a gyermekeknek. Megesik, hogy ezek a ruhák már másnap a bizományiba, az ócskapiacra kerülve cserélnek gazdát, de ezt már nem tudják ellenőrizni. Az idős nyugdíjasoknak is adnak, gyógyszer, tüzelő, téli ruházat vásárlására. A Társadalombiztosítási Igazgatóság évente egyszer, betegség esetén, vagy gyógyszervásárlásra 700—1200 forint között adhat. Orvosi javaslatra a TBC-s betegeknek évente kétszer 700 forint rendkívüli segélyt adhatnak. A tanácsok gyámügyi osztálya támogatja a sokgyermekes családokat. Rendszeresen, a Gyermekvédő Intézet javaslatára azokat, akiknek az egy főre jutó jövedelme nem éri el a minimális 2810 forintot. Ha valakinek 5—6 gyermeke van, nem biztos, hogy mindegyik, de közülük kettő-három kaphat korosztályonként 480 —900 forint között, havonta. Rendkívüli segélyt pedig a tanácstól kaphatnak a gyámhatóság javaslatára, évente kétszer 1000—3000 forintot azok, akik pillanatnyi anyagi nehézségből nehezen tudnak kilábalni. Havonta 60— 80 családnak adnak Miskolcon, de az igény bizony a duplája lenne. És végül adhat a tanács egészségügyi osztálya, és vidéken a helyi tanácsok. Ez a segélyezési forma, amelyet talán a legtöbben ismernek, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Miskolc Városi Tanácshoz augusztusban például több mint ötszázan fordultak kérelemmel, de a téli hónapokban ez a szám kétszeresére is emelkedhet. A tanács hatszor ad évente segélyt azoknak, akiknek létfenntartása pillanatnyilag veszélyeztetett, 1000 és 2500 forint között. Azok kaphatnak rendszeresen segélyt, akik 67 százalékban munkaképtelenek, nincs munka- viszonyuk, 70 éven felüliek, és nagyon alacsony nyugdíjjal rendelkeznek. Öle havonta 2450 forintot kapnak. Minden szerv, minden esetben alapos környezettanulmányt végez, hogy a rendszeres segély megilleti-e az igénylőket. Rendkívüli segélynél valamivel köny- nyebbek a feltételek, ezt természetesen sokan kihasználják. Nem ártana valamilyen központi nyilvántartás, igaz, ez lassítaná az ügymenetet, de megakadályozná, hogy olyan embereket támogassunk, akik erre érdemtelenek. Orosz B. Erika — Egész évben napi gondokkal küszködtünk — folytatta a. beszélgetést Pataki Pál, a hűtőipar miskolci gyárának igazgatója. — Mezőgazdasági hátterünk (Borsod, Szabolcs, és részben Heves és Hajdú megyék) területein a termelés fő idejében nem esett eső. Kisebbek az átlagtermések, gyengébb a minőség, magas az önköltség. Eddig 22 növényfajta termelése fejeződött be, egyikből sem sikerült a tervezett mennyiséget feldolgozni. A tőkés exportalap pótlására új növényeket kellett beállítani. Ez most a bodza (ételszínező anyag) és a szilva. Szerencsére partnereink érdeklődése megegyezik lehetőségeinkkel. — Így a tervezett 200 tonna bodza helyett ezer tonnát vásárolunk,- ebből 500 tonna gyorsfagyaszfása megtörtént. Ahogy elkészül egy kamionra való, már viszik is. Sajnos megneszelték a kelendőségét, így ennék is lassan irreálissá nő az ára, az idén nemcsak málna-, hanem bodzaárháborúról is beszélhetünk. A Szovjetunióban — talán a hűtőtá'roló- kapacitás hiánya miatt is — eddig nem volt piaca termékeinknek. Tavaly decemberben kísérletképpen exportáltunk gyorsfagyasztott szilvát, az idén nagyobb üzletre számítunk. A szerződést szeptember-októberben írjuk alá Moszkvában. Az orosz nyelvű csomagolóanyag készen van. A minőségi igény nem kisebb, mint a nyugati export esetében, a termelésbővítés érdekében célszerű ezt a vonalat is fejleszteni. — Új termékünk az év elejétől az ízesített szilvás gombóc, már a boltokban is kapható. Bővítjük a brokkoli feldolgozását, dobozosán csomagoljuk, így kelendőbb. A tavaly bevezetett Borsodi zöldségkeverékünkből a számított mennyiség duplájára volt igény. Legnagyobb gondunk a belföldi ellátásban a burgonyatermés csökkenése. Ez már tavasszal is érezhető volt, már akkor is kétezer tonnát kellett importálnunk. Összél körülbelül négyezer tonnát vásárolunk külföldről, hogy a szükséges 9— 10 ezer tonna meglegyen. Most rendkívül magasak az árak. A fogyasztói árba beépített nyersanyagár kétszereséért kapunk csak burgonyát. Ennek ellenére, legalábbis egyelőre, • a hasábburgonya fogyasztói ára nem emelkedik. A miskolci gyár termelését, a jelenleg folyó munkát T. Nagy Sándor gyártásvezető mutatja be. — A zöldség- és gyümölcs- feldolgozás a fő profilunk, s bár a feldolgozás szezonjellegű, mégis folyamatosan, egész évben dolgozunk. Júniusban az egres- és cseresznyefeldolgozással kezdődik az idény, és novemberben a karfiollal, brokkolival fejeződik be. Novembertől a feldolgozott áruk válogatásával, export- készregyártással, a belföldi kisfogyasztói termékek csomagolásával töltjük ki az időt. Szezont áthidaló cikA brokkoli elsősorban külföldön keresett termék, idehaza kevesen ismerik és szeretik. Mitől van melege a hűtőiparnak? (2.) Meddig „fagynak” a fogyasztói árak? künk a hasábburgonya, ezt áprilisig, májusig gyártjuk, az igényeknek megfelelően, így létszámunk állandó, senkit nem küldünk el a szezon végén. Nálunk nem lesz létszámcsökkentés a jövőben sem. (Persze vannak szezon- munkásaink is, főleg diákok). — Talán érdemes néhány zöldség- és gyümölcsfajtárói részletesebben is szólni. Kevés szamóca termett az idén, más gyáraktól vettünk belőle és dobozolva küldtük svéd exportra. A 75 tonna szomolyai cseresznyét magozva értékesítettük, mindet expo'rtra, hazai fogyasztásra 90 tonna germersdorfit vásároltunk. Meggyből ezer tonnát dolgoztunk fel. A pándi meggy a legkedveltebb külföldön, magozva értékesítjük. — Nemcsak málna-, bodza-, de akár egresárháborúról is beszélhetünk. Emiatt a tervezett mennyiségnél kevesebbet dolgoztunk fel belőle, csakúgy, mint a fekete ribizliből (exportra megy), és várhatóan piros ribizliből is (bár ez még ezután következik). Zöldborsó és zöldbab is kevesebb termett, ráadásul az időjárás miatt a különböző fajták együtt értek, nagy mennyiség jött be egyszerre, és a fagyasztási kapacitás leterheltsége miatt ez minőségi problémákat okozott. — Jelenleg a kevesebb nyári nyersanyag miatt javában tart a csúcsszezon, döm- ping van szilvából, brokkoliból (jelentős része exportra megy). Burgonyából naponta 80 tonnát dolgozunk fel. A már említett bodza mellett a szeder is felfutóban lévő cikk, korlátlan tőkés exportlehetőségekkel. A kialakult árharc határozza majd meg a mennyiséget. Új dolog profilunkban, hogy friss árut is exportálunk. Az idén Nyugat-Európában hűvös volt a nyár, rossz volt a termés. így, például a svédeknek, friss uborkát tudunk eladni. — Belső gondjaink a nyersanyagok többnyire ütemte- len szállításából adódnak. Ez az időjárás függvénye is, de a szállítói fegyelmezetlenség is közrejátszik benne. A fagyasztó (feldolgozó) kapacitásunk szűkössége miatt ez minőségi problémákat is okoz. Az értékesítés szezonja fordított a feldolgozáséval. Ahogy eltűnik a friss, úgy fogy a mirelit áru. Nagy- kereskedői hálózat termékeinkre nem alakult ki, így közvetlenül a hűtőház teríti az árut, a boltokba és az üzemi étkeztetésre. — Most a főszezonban dolgozóink rendszeresen túlóráznak, a hét végén is. Működik nálunk öt vgmk, az országos átlagnál kisebb díjtételekkel. Ennek dacára megéri nekik is, a vállalatnak is, hiszen őket naprakészen lehet mozgósítani. Befejezésül T. Nagy Sándor elmondta, hogy a gyors- fagyasztott áruk szűk körében voltak az idén nem igazán számottevő fogyasztói áremelések. A felvásárlási árak állandó emelkedése egyelőre a feldolgozóipart terhelik. Meddig tudják fagyasztani áruik mellett az árakat is? Nincs tudomásuk arról, hogy a közeljövőben termékeik fogyasztói ára emelkedne. (szatmári) a r * UJ ERŐI Bocsánat — vág közbe hirtelen az ülés levezető elnöke —, akinek melege van, nyugodtan vegye le a zakót! A fiatalember, aki pár perce kezdte meg a válaszol- gatást a két tucatnál több kérdésre, hálásan tekint a nála jóval idősebb elnökre, azonnal le .is veszi a zakót, de azért még így is — bár az iméntinél kevesebbszer — szükségeltetik megtörölgetni izzadó homlokát, arcát. Az izgalom, a drukk érthető, Nagyon is érthető, hogy nem csupán az ablakokon át szépen besütő őszi nap készteti izzadúsra, homloktöröl- getésre, megyénk legfiatalabb népi ellenőrzési bizottságának, az edelényinek ugyancsak fiatal elnökét, hanem az a tény, hogy éppen most ad számot az eddig elvégzett munkáról a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság előtt. Arról a munkáról, melyet az ő irányításával — tapasztalatok nélküli irányításával — végzett el az önállóvá vált Edelényi NEB 1985 márciusa óta. Az első jó pont a bizottság elnöke, Nagy László számára tulajdonképpen ez á drukk lehetne. Mintegy jelzéseként annak: mennyire fontosnak, meghatározónak tartja ezt a számvetést. Lehetne — írtuk volt —, de a megyei bizottság természetesen már korábban figyelte a munkát az ülésre alaposan kidolgozott anyagot, anyagokat juttatott el tagjaihoz arról a munkavégzésről, melyet mindahányan korábbról figyeltek. Ismerték az edelényiek serénykedését, így nem meglepetés, hogy most az ülésen, a számvetésen szinte csupa jó hangzik el a fiatal bizottságról. Sok dicséret, elismerés és persze néhány megszívlelendő figyelmeztetés is, mely leginkább a kevesebb markolására biztat. Részint érthető persze, hogy a fiatal NEB minden jelzést, kérést a bizalom jeleként fogadott, igyekezett minden vizsgálatot elvégezni, mégis jobb lenne azonban —, amint a mérlegelő ülésen elhangzott —, ha kevesebbet vállalnának, de azt a keveset következetesen, minden szempontnak eleget téve végzik el. És jószerivel ennyi az összes negatívum, ami a fiatal bizottság munkájára elhangzott. Tehát: ne vállaljanak ennyi munkát. (Legyen ez a legsúlyosabb kritika a jövőben is, ami őket illeti.) A példamutatásról ellenben többször is szó esett. Nevezetesen az Edelényi NEB sok tekintetben példamutatóan jár el, végzi munkáját. Nem lehet véletlen, hogy a KNEB főosztályvezetője, Nagy János ugyancsak szükségesnek tartotta ezt elmondani. Éppen azért, mert ez a fiatal bizottság egyértelműen igazolta létének helyénvalóságát, szükségességét, méghozzá á már gyakorta emlegetett nehezülő körülmények között. Beigazolódott, hogy Edelény- ben és vonzáskörzetében (43 település, ipari, .mezőgazda- sági üzemek, államigazgatás, kereskedelem, szolgáltatás, stb.) a bizottság hasznosan munkálkodik, igenis tud tenni a közérzet javításáért. Nem csupán a hibák feltárásával — ebből persze itt is bőséggel van —, hanem a jó példák közzétételével is. Minderről az ülésen többen is szóltak, biztatva a bizottság vezetőit — a már említett elnökön kívül Bérezés Lajost, a nagy tapasztalatokkal bíró társadalmi elnökhelyettest is —, hogy az elért szintből ne engedjenek és továbbra is nagy körültekintéssel, figyelemmel tegyék munkájukat, mindig a köz érdekében választóik ügyét szolgálva. Jegyzőkönyvbe is rögzített köszönetét fogalmazott meg a megyei NEB az edelényi- ek munkájáról. Nagy elismerésként egy fiatal közösségnek, mely bizony nem is könnyű feladatot lát el sikerrel. A siker okát taglalva minden bizonnyal, a megyei NEB elnöke, Józsa László utalt a lényegre. Nevezetesen: a helyi párt és tanács a sajátjának érzi a bizottságot, szükségesnek tartja létét, segíti munkáját, akárcsak a többi tömegszervezet. Ezt alátámasztandó írjuk le: ezen a mérlegelő értekezleten részt vett a városi pártbizottság első titkára, Szabó Pál, és a városi tanács elnöke, Sándor Dezső is. Az új város igyekszik minden lehetőséget hasznosítani saját és környezetének érdekében. Egyebek között a népi ellenőrök erejét, munkakészségét is. Az elmúlt néhány év igazolja: van mit hasznosítani. Priska Tibor
