Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-07 / 185. szám

1987. augusztus 7., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 kincs Mottó: Hulladéknak csupán azért ne­vezünk egyes termékeket, mert (még) nem tudjuk hasznosítá­suk módját. Következésképp tehát, olyan, mint hulladék nem is létezik. Talajjavítás kohászati melléktermékkel Állításunk igazolására a közelmúltban a Dél-borsodi Állami Gazdaság példáját hoztuk fel, ahol a sertéste­lepük egyébként környezet- szennyező hígtrágyáját, va­lamint a Borsodnádasd'i Le­mezgyár melléktermékét, a magában ugyancsak környe­zetszennyező formázott isza­pot .is felhasználva, nagy ha­tásfokú szuszpenziós műtrá­gyát állítanak elő. S íme egy újabb példa ... Ki ne látott már kohászati üzemek, tőszomszédságában tornyosuló, nem éppen esz­tétikai látványt nyújtó salak­hegyeket? Megyénk, amely a vas- és acélgyártás szülőha­zája, s máig legnagyobb köz­pontja, az ilyen látványos­sághoz bizony elég lehetősé­get biztosított, biztosít. So­káig úgy hittük, e mellékter­mék a kohászattal járó szük­ségszerű rossz, egy olyan hulladék, amellyel kezdeni sok mindent nemigen lehet. Szerencsére a kényszer gazdaságossági és környezet- védelmi — valamint a lele­mény ez esetben is igazolta: valami csak addig hulladék, amíg nem találjuk mgg hasz­nosítása módját. Napjainkra ugyanis Világossá vált, mi több, a külföldi és hazai gya­korlat egyértelműen igazol­ja, hogy a kohászati salak értékes útépítési anyag, fon­tos" cementgyártási adalék­anyag. Alkalmas arra, hogy belőle — például lakásépíté­sekhez — építőelemeket gyártsanak, s ami talán leg­meglepőbb, a salakőrlemé­nyek kiválóan alkalmazhatók mezőgazdasági célú hasznosí­tásra. Mindenekelőtt talajja­vításra. Írásunk ez utóbbi témát ragadja meg, azzal a céllal, hogy egyrészt olvasóinkat megismertesse e felhasználá­si mód lényegével, másrészt mezőgazdasági üzemeink szakvezetőinek figyelmét fel­hívja, a nálunk eddig még csak kismértékben (de pél­dául az NSZK-ban már több mint egy évtizede) kihasznált lehetőségre. A talajsavanyodásokkal kell kezdenünk ... Mindenki előtt köztudott, hogy az in­tenzív mezőgazdasági terme­lés és az ipari eredetű szeny- nyeződés hatására az utóbbi két-három évtizedben meg­gyorsult termőtalajaink elsa- vanyodása. Magyarországon megközelítően 2,5 millió hektár különböző mértékben savanyodott talaj található, elsősorban az erdő és rét ta­lajtípusokon. Bizony helyen­ként az úgynevezett pH ér­ték csökkenése eléri a 0,5—1 értéket. Például megyénkben Putnok környékén egyre több táblában mérnek 4 pH, illetve ez alatti értékeket. Milyen tényezők gyorsítják a savasodási folyamatot? Dr. Kadlicskó Béla, Gödöl­lő Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutatóintézete, putnoki kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa: — Részben az, hogy a na­gyobb terméssel több mikro­elemet vonunk ki mint a ta­laj természetes szolgáltató képessége, ezáltal csökken a fémkation tartalma is. Rész­ben pedig a savas, vagy sa­vasán hldrolizáló műtrágyák ludasak benne, s nem utol­sósorban az esőben oldott vagy leülepedett ipari erede­tű savanyító anyagok. A fokozódó mértékű elsa- vanyodás káros hatásairól a gyakorló szakembert, Ri- bárszki Pált, a sajópüspöki Sajóvölgye Tsz elnökét kér­deztük meg. — Mindenekelőtt csökken a sikeresen termeszthető növé­nyek köre. Megváltozik a ta­laj tápanyag-szolgáltató ké­pessége. Csökken a nitrifi- káció, nő a foszfor és a mik­roelemek lekötődése. Fokozó­dik az alumínium és a ne­hézfémek mibilitása. Degra­dálódik a talaj szerkezete, csökken a termőképessége ... Az elmondottak napnál vi­lágosabban bizonyítják, hogy halaszthatatlan feladat tala­jaink további savanyodásá- nak megállítása. Eddig erre a célra elsősorban a felné­meti őrölt mészkőport hasz­nálták fel a mezőgazdasági üzemeink. Valkó Márton, a Lenin Kohászati Művek egykori ve­zérigazgatója, ma szaktanács- adó: — A felnémeti rnész- mű teljes kapacitásával sem tudja az igényeknek még a felét sem kielégíteni. Vagyis ahhoz, hogy a mezőgazda­ságnak elégséges talajjavító anyag jusson, újabb bányá­kat kellene nyitni, újabb he­lyeken kellene megsebezni a természetet, újabb törő- és őrlőműveket kellene építeni, s mindez sok százmilliós beruházást jelentene. Ugyan­akkor itt vannak a kohásza­ti melléktermékek, a Sie­mens—Martin salaik, a kon­verter-salak. Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy olyan, sőt több paraméterét tekintve jobb hatóanyagok, mint a mészkőpor. Az, hogy Diósgyőrött például még fo­lyó állapotban granuláljuk, tehát nem hagyjuk kihűlni, s így őrlőberendezést sem kell építeni, ez külön a gaz­daságossága mellett szól. Ké­rem, a három nagy kohá­szati üzem: az LKM, az ÖKÜ és Dunaújváros félmillió ton­na ilyen kohászati anyagot tud termelni. .. A MÉM növényvédelmi és agrokémiai főosztálya 1984- ben az LKM-nek ezer tonna kohósalak-őrlemény kísérleti felhasználását engedélyezte. Nyilván a kedvező tapaszta­latok alapján idén, az LKM már 8 ezer tonna granulált kohósalak mezőgazdasági cé­lú felhasználására kapott en­gedélyt. Mit mutatnak az eddigi kísérletek? Részlet a Nyír­egyházi Vetőmag Vállalat Kutató Központjának vizsgá­lati anyagából: ,,A kohósalak önmagában, egyéb tápanya­gok nélkül adagolva, 20 szá­zalék szárazanyag többlet- hozamot eredményezett, amely azonos volt a hason­ló mennyiségű mészkőpor hatásával. A műtrágyázás hatását a mészikőpor nem nö­velte, a kohósalak viszont pozitívan befolyásolta... A salakőrlemény a kisebb és nagyobb adagokban egyaránt megbízható módon növelte az istállótrágya hatékonyságát is, aminek alapján javasolha­tó azok együttes adagolá­sa ...” Az elmúlt években Putno- kon .is folytak kísérletek a kohósalakokkal. Dr. Kadlics- kó Béla: — A talaj javítási tartamkísérletek egyértelmű­en igazolták, hogy az SM-sa- lak és a konverter-salak azonos hatóanyagtartamra számítva, egyformán olyan jól hasznosul, akár az őrölt mészkőpor Párhuzamosan két kísérletet vizsgáltunk. Az egyikben talajjavítás után lucernát telepítettünk, a másikban két kísérleti év­ben kukoricát, egy évben ta­vaszi árpát. A lucerna ki­emelkedően jól mutatta mindhárom kísérleti évben a talajjavító anyagok hatását. Az elért terméstöbbletek mindkét SM salakfrakció al­kalmazása esetén szignifikán­san meghaladták az őrölt mészkőpor hatásait. A ked­vezőbb eredményt a mezo- elemék közül a salakban je­lentős mennyiségben találha­tó magnézium és az ugyan­csak jelentős mikroelemnek tulajdonítjuk. A kukorica-kí­sérletekben a salak talajja­vító hatása megközelítően azonos terméstöbbleteket eredményezett, mint az őrölt mészkőpor. összességében azt mondhatom, az eddigi kísér­letek eredményei teljes mér­tékben megegyeznek a kül­földi tapasztalatokkal. .. A kisparcellás kísérletek után, 1986-ban ideiglenes for- galombahozatali engedély alapján megkezdődtek a nagyüzemi kísérletek is a sa­lakőrleményekkel, mépedig a putnoki, sajópüspöki és bánhorváti termelőszövetke­zetekben. Ezek a nagyüzemi vizsgálódások idén még na­gyobb körben folytatódnak. Az eddigi pozitív tapasztala­tok azt mutatják, hogy a ko­hósalakok mezőgazdasági cé­lú felhasználásának jók az esélyei, s erre belátható időn belül sor is kerül. Ezt erő­sítik meg dr. Kadlicskó Bé­lának, a vizsgálatban részt vett szakembernek a szavai is: — Véleményünk szerint a salakőrleményekkel végzett kísérletek kedvező időpont­ban zárultak. A termelőüze­mekben ugyanis napjainkra tudatosult a talajjavítás ha­laszthatatlansága és az új szabályozó rendszer is ked­vezően befolyásolja a fel­használási készséget, a me­liorációs beruházások volu­menét. Kedvező egybeesés­nek tartjuk azt is, hogy az ipari ágazatban környezet- szennyező anyagként kelet­kező melléktermékeket a mezőgazdaság viszonylag kis ráfordítások segítségével (őr­lés, szitálás), talajjavító anyagként tudja haszno utá­ni. Mi, a tapasztalataink alapján javasoljuk a forga- lombahozatali engedély kia­dását, és a talajjavító anya­gok választékának e kohá­szati meszekkel történő bő­vítését. Hajdú Imre Osztrák—magyar környezettechnolóiiai napok Tavaly szeptemberben Bécsben rendeztek első al­kalommal olyan környezet­technológiai szimpóziumot, amelyen osztrák és magyar minisztériumok, vállalatok, hivatalok, költségvetési szer­vek képviselői közösen ta­nácskoztak a környezetszeny- nyeződés elleni teendőkről. E rendezvény folytatásaként hagyományteremtő céllal az Ipari Minisztérium, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal közreműködésével szeptem­ber 30-án, október 1-jón és 2-án osztrák—magyar kör­nyezettechnológiai napokat rendeznek Budapesten. A rendezvény célja, hogy köz­vetlen együttműködési lehe­tőséget teremtsen a környe- zetteohnológia fejlesztésé­vel, ilyen jellegű termékek gyártásával, értékesítésével, alkalmazásával foglalkozó osztrák és magyar cégek között. Az Építők Rózsa Fe­renc Székházában tartandó szimpóziumon az utóbbi évek környezettechnológiai erő­feszítéseit feldolgozó filme­ket is bemutatnak. Az oszt­rák fél, a Zentralsparkasse und Kommerzia’lbank a ren­dezvény alkalmából versenyt is hirdetett három kategó­riában (előadás, film, beren­dezés). Mindhárom kategória győztese a bécsi bank szék­házában osztrák közönség előtt is bemutathatja „tu­dományát'’. Megkezdődött a tereprendezés (Laczó József felv.) A szebb környezetért .Július végén írtunk arról az összefogásról, amellyel a diósgyőri stadion környéké­nek elhanyagolt állapotán kí­vánnak változtatni. „A DViTK-stadiontól nyugatra eső terület, az uszoda kör­nyéke, az elhanyagolt régi labdarúgópályák, a begazo- sodott környék éles ellentét­je a jól sikerült Kill ián-déli lakótelepnek.” — volt olvas­ható cikkünkben. Most arról kaptunk be­számolót, hogy megkezdődött a munka ... A „szebb” időkben sztali- nyecnék becézett gép zúgása- nyikorgása a környék mind­három lakóterületén hallat­szik, s bizonyítja, hogy a táraadalimi munkavállalás so­rán ezen és még néhány hét végén reggeltől késő dél­utánig rendeződik, tisztul a terep. A DVTK-sipontlligetnek nevezett terület főútvonal melletti része, a régi pere­ces! őrház előtt hosszú évék óta csak a gyomnak adott helyet. Ez ellen emelt szót még nyár elején — Dudla József országgyűlési képvise­lő és a tanácstagok találko­zóján — Gyöngyösi Dániel. Felvetése nem maradt vissz­hang nélkül. A munka előkészületei so­rán megfogalmazódott, hogy a legelső gond a sok vad­lerakásból felhalmozódott törmelék eltakarítása. Ebből adódott az az ötlet, hogy úgy hordjuk egy helyre ezt a sok anyagot, hogy ahonnan el­visszük, ott tisztuljon a te­rep, ahová pedig összehord­juk, ott valahogyan használ­jon. A Miskolci Kertészeti Vállalat által leírt tervekkel a nagyüzemek és a DVTK képviselői is egyetértettek. Egyetértettek abban is, hogy a nyilván több ütemű rende­zés egyszerű programmal és összefogással már most indít­ható. Július utolsó napján meg­érkezett az első gép, s el­kezdte a simításokat, majd az ÉÁÉV sem maradt ki a vállalásból, s a törmelékha­lom eltakarításából kivették részüket a Digépnél dolgozó gépkocsivezetők is. Ismerve a környék télesti gyermekszórakozási lehetősé­geit, bizonyosra vehető, hogy a letisztított, gyom- és búvó­helymentes lejtő a szánkó­zásnak teremt jó lehetősé­get. A hajdan vastagon a gyakorlópálya környékére hordott-rakott törmelékeket elhordani már semmiképpen nem lehetett. Elrendezni, majd más építkezéstől amúgy is elszállítandó jobb minő­ségű földdel leteríteni, gye­pesíteni és a Killiáin-déli zöldsávhoz hasonlóan né­hány szebb facsoporttal gaz­dagítani azonban minden­képpen lehet. Ehhez nem is annyira a „pénztárcára”, mint inkább a jó szándékú összefogásra van szükség. A tervezgetés során a ké­sőbbi gondozás problémája is felmerült. Ezen belül az öntözés megoldása talán a legfontosabb, hiszen az el­múlt évek nagy szárazsága még a tíz-húszéves fákat is megviselte. E javaslat mel­lett is a DVTK elnöksége minden más gondolatot, el­képzelést, ötletet szívesen fo­gad. Dr. Bartus Elemér Növekvő terhek, csökkenő megrendelés Az ipari szövetkezeteknek sem könnyű. A Putnoki Épí­tő- és Szakipari Szövetkezet munkája is arra példa, hogy a nagyobb mozgásteret biz­tosító szövetkezeti formában is egyre nehezebb eredmé­nyesen gazdálkodni. A putnokiaknak azzal van gondjuk, hogy korábbi meg­rendelőik sűrűn böknek la­posodó bukszájukra, s ame­lyik munkát lehet, azt saját maguk végzik el. Így a ko­rábbi tevékenységi kört bő­víteni kellett, ha munkát, akartak adni a dolgozóknak. A putnokiakat is ez tartotta a felszínen, sőt még nyere­séggel is gyarapította a szö­vetkezeti kasszát. Azt nem mondhatni, hogy a használtcikk-kereskedés akár az építő, akár a szak­ipari profilba vág, mégis meg kellett próbálkozni vele ad­dig, amíg az úgynevezett alaptevékenységhez tartozó munkák iránt nem növeke­dett az igény. A használtcikk üzlet bevétele magukat a putnokiakat. is meglepte, hi­szen egy év alatt 18 millió forintot forgalmazott. Talán ennek a vállalkozásnak a si­kere ösztönözte a szövetkeze­tieket arra, hogy eddig vég­zett munkájukat átgondolják. Megvizsgállak például a be­tonüzem tevékenységét és be­bizonyították az ott dolgo­zóknak, hogy még a szerve­zeti változások után sem ké­pesek .pye-reségesen dolgozni. Megszüntették az üzemet, a csarnokot pedig bérbe adták, így nem csak az állandó vesz­teségtől szabadultak meg, ha­nem némi hasznot is hoz a raktározásra alkalmas épület. Talán a szövetkezetiek ér­zik a legjobban, hogy nagyot változott a piaci környezet. A karbantartási, felújítási, asztalos, lakatos munkák megrendelői már régen nem állnak sorban az elnök aj­taja előtt. Ellenkezőleg, a cég szakembereinek kell kilin­cselni munkáért a partne­reknél. A putnokiak kapcso­latai stabilnak látszanak, hi­szen tavaly 45 millió 758 ezer forintos árbevételt értek el, ami a bázis évhez viszonyít­va 25 százalékos növekedést jelent.. A nyereségük közel másfél millió forinttal volt több, mint 1985-ben, s vég­eredményben több mint 5 milliós eredménnyel zárták az elmúlt, esztendőt. Az eredményes gazdálko­dásnak köszönhető, hogy ta­valy 5,4, ebben az évben pe­dig 5 százalékkal tudták nö­velni a dolgozók átlagkerese­tét. Ennek révén csökkent a fluktuáció, ami az egyik legnagyobb gondja a szövet­kezetnek. Nem a régi dolgo­zókkal van baj, a törzsgárda továbbra is hű a céghez. Az újonnan felvettek nem tud­nak gyökeret ereszteni, pe­dig jó szakemberekre és megbízható segédmunkások­ra nagy szükség lenne. Az el­következendő években bizo­nyára alapvetően megváltozik majd a helyzet, hiszen a kör­nyékhez hasonlóan Putnokon is egyre nehezebb lesz mun­kához jutni, azaz: érdemes lesz megbecsülni minden munkahelyet. A szövetkezet helyzete sta­bilizálódott, így a vezetés ki­sebb mértékű fejlesztést is forgat a fejében. Ügy látják, hogy a betonüzemből több pénzt is „ki lehetne hozni”, ha például összeszerelő csar­nokká alakítanák át. Ez nem­csak a cég bevételét növel­né, hanem segítene a vidék munkaerő-gazdálkodásán is. A régi gépek közül többet ki kell cserélni, különösen az asztalos és a lakatosüzem gépparkja szorul már felújí­tásra. Ezt két körülmény is indokolja. Egyrészt a piacon ma már csak gyors és mi­nőségi munkával lehet meg­élni. Legalább ennyire fon­tos annak a helyzetnek az elfogadása, miszerint a jövő­ben tovább nőnek a terhek, ugyanakkor csökkennek a megrendelések. Ezt az idő­szakot, csak jó gazdálkodás­sal, felkészülten lehet na­gyobb megrázkódtatás nél­kül átvészelni. Fónagy I. Nagyol változott a piac

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents