Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-06 / 184. szám
1987. augusztus 6., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kis hazánkban ki ne ismerné a mondást: pénzt pénz fial. Lángossütőtől kezdve vezérigazgatókig mindenki tudja, hogy a legszerencsésebb dolog egy-egy vállalkozáshoz a takarékban levő milliók. De mi történik akkor, ha a bugyellá- ris üres? Egy koldusnak évtizedek is szűkek, hogy százezret előteremtsen. Ugyanígy szabályszerű, hogy egy olyan termelőszövetkezet, ahol a jövedelem a lehető legminimálisabbra csökken, avagy a ráfizetéshez közeliit, önerőből többet nem tud talpra állni. Hiányozni fog a pénz, amit forgatni lehet. VADÁSZPUSKAVAL KEZDŐDÖTT — Hány sörét van egy töltényben ? — Az attól függ, mire vadászunk. Ha szövetkezeti elnökre, .akkor olyat dugnak a csőbe, amelyben sok az ólommadár. Hogy érezze, almikor kiveszik. — Choma Tivadar, a harsány! Petőfi Termelőszövetkezet elnöke ma már mosolyog. — Huszonhat éves koromban kerültem ide. Nagy reményű szakemberként egy olyan tájra, ahol még út, s villany sem volt. De felvértezve lelkesedéssel, világmegváltó tervekkel, amely egykét nagygazdánák nem tetszett. Többször megfenyegettek, de hála az égnek, csak a szájuk járit, s nem lőttek. Mint fiatal mezőgazdasági szakembert természetesen az érdekelte, hogyan lehet e tájból többet kihozni. Nem volt könnyű feladat. A kedvezőtlen adottság, eleve megpecsételte a termesztés sorsát, a termelés szerkezetét teljesen új alapra kellett .helyezni. Bátor döntéssel megkezdték egy talaj- védelmi bemutató üzem létrehozását. Kihasználták az állami szabályozó rendszer nyújtotta lehetőséget, s nagy adósságterbet is vállalva, kialakították a nagyüzemi táblahatárokat, megvalósították a meliorációt, .gépeket vásároltak, telepeket építettek. Az eredmények nem maradtak el. A kenyérgabona .hozama például megkétszereződött. Maga az akkori miniszterelnök, Fehér Lajos ismerte el a harsányi szövetkezet péld'amuitató munkáját. Tényleg úgy tűnt, hogy sínre került a bükkal- jai közös gazdaság, de ekkor az egyenletes fejlődésben váratlan törés következett be. — Váratlan? — ízlelgette a .kérdést az elnök. — Nem lehetne ezt mondani. A veszteséges llcisgyőri termelőszövetkezetet „hozzánk beszélték”, s a másik tsz veszteségét nekünk kellett lenyelni, kigazdálkodni. Ez hizony évekre visszavetette a gazdaságot. Változtak az állami szabályozók is. Megcsappant a itámogatás, s bizony akárhogy számoltunk, gyorsan kiderült, alaptevékenységből, e tájon soha nem fogunk megélni. BÉRELT KOCSI, LAPÁTTAL — De mit lehetett tenni? A szövetkezet nem rendelkezett tartalékalappal, nyeresége annyira lecsökkent, hogy az egyszerű újratermelést .sem tudta megvalósítani. Egyetlen választásuk maradt, villámgyorsan betörni a fővárosba, s olyan takarító szolgáltató melléküzemágat kialakítani, amely minimális befektetés mellett, maximális nyereséget hoz. — Annyi pénzünk volt, hogy vegyünk néhány lapátot, s béreljünk egy irodát, s néhány gépkocsit, amelyékkel az anyag-, és munkásszállítást megoldhattuk. Kezdetben ezek az ágazatok hozták is a milliókat. Később azonban a verseny 'kiéleződött, természetesen azok a .gazdaságok esték ki, .amelyek nem voltak tőkeerősek, s hiányzott a biztos piaci hátterük. Harsányban a visszavonulás mellett határoztak, de még kihasználták egy szélesre kitárt kaput. — Nemcsak a szövetkezeti, hanem a kisipari gazdálkodást is magas adókkal sújtották. A maszekok közül sokan vissza akarták adni az engedélyt. Aki viszont ezeket a magasan képzett embereket bedolgozói formában foglalkoztatni tudta, s működésükhöz .törvényes hátteret biztosított, .az megint nagy haszonra tehetett szert, hiszen térítés nélkül kapott műhelyeket, s gépeket. Vagyis megint érvényesült a lapát és a bérelt kocsi elve. A szövetkezet csaik a rezsit fizette, a kisiparosra hárult az anyagbeszerzés, üzletkötés, termelés. Beruházás helyett megint elég volt menedzselni. AZ INFORMÁCIÓRÓL Amikor az elnöknek mondtam, hogy megyénkben .kialakított modelljüket nem mindenhol fogadták szívesen, sőt egyes esetekben 'szerencselovagnak is titulálták Ohoma Tivadart, nem sértődött meg: — Mi csaik a konjunktúrát használtuk ki. Amikor például a megye ipari vállalatainál kevés volt a munkás, akkor mi kihasználva a köz- gazdasági szabályozás adta lehetőségeket, bérmunkát vállaltunk tőlük. A mi munkásainkkal ezek a vállalatok teljesíteni tudták terveiket, természetesen mi sem jártunk rosszul. A vádaskodók azt is felvetették, h ogy Harsány ban lényegében felszámoltak mindent, ami kicsit is gazdaságtalan. Például, hogy megszüntették az állattenyésztést, s üresen állnak a drága pénzen épített telepek. Nos ez nem így van. Bár a nagyüzemi állattartás tényleg megszűnt, de a községből majd ugyanannyi hús és tej kerül ki, mint ezelőtt. A vállalkozó rendszer, a [kistermelés a jól párosuló integrálással itt is bizonyította életképességét. Az épületeket ugyanúgy kihasználják, csak a forma változott. Amíg megyénk termelő- szövetkezetei egymás után fuccsoitak be -a fővárosi melléküzemágak létesítésébe, avagy a bérmunkákba, ez a termelőszövetkezet mindig megelőzte a számára kedvezőtlen döntéseket. Mintha valahonnan „fülest” kapott volna, s így előre tudhatta, .hogy mit kell azonnal felszámolni, avagy fejleszteni. A kérdés adódik: — Nem szégyen kimondani — előzött meg Ohoma Tivadar —, hogy .nagyon fon.tosák .a személyi kapcsolatok. Szerencsés döntésekhez kell egy alapvető ösz- itönösség, de nem nélkülözhető a tudás, körültekintés. Az elnöknek tovább kell képeznie magát, ia közgazdaságtanban, a pénzügy rejtelmeiben. — Az elnökből ezért lett bankár ? FORINTOK ÉS KAPCSOLATOK — Is. Tudomásul kell venni, hogy ma kamatokból, magasabb ihászon termelődik, mint a termelésből. Például mi évente negyven- millió forint körüli üzemviteli kölcsönt vettünk fel. A bank négy-, ötmillió forint kamat-hasznoit kasszíroz, ezért az ügyletért saját számlájára be, ennyivel csökken a mi nyereségünk. Ipari ágazataink, a már említett években jelentős hasznot hozták. Megteremtették a pénzügyi alapját annak, hogy függetlenítsük magunkat a kölcsönöktől. Harsányban fordítottak egyet a vitorlán. Sokat ígérő, de a mai helyzetben még meglehetősen bizonytalan beruházásfejlesztésbe nem kezdték. Letértek a hagyományos útról, s ez természetesen mindig — ha sikerül — irigységet szül. Tizenegy és fél millió forint értékű részvényt vásárolták. Ennek osztaléka évi 12—14 százalék. A pénzügyi mérleget tovább erősítve, hárommillió forint értékű kötvényt is vásároltak. Ezen. kívül fejlesztésre, .közgazda- sági szabályozók kihasználására rendelkezésre áll további nyolcmillió farintnye- reségtartálék. Ezt bármikor fel lehet venni, s a tőkét odacsoportositani, .ahol leggyorsabb visszatérülés .mellett a .legnagyobb profit biztosítható. Profit? — Miiért ne? Kiváló adottságú üzemek is csak tízszázalékos hasznot tudnak felmutatni ,a termelésben. Ha ez banki formával növelhető, miért ne éljünk vele? A harsányi Petőfi Tsz három év alatt 68 millió forintos nyereséget ért el. Ezért két minisztériumi kitüntetést 'kapott, — Kiváló Termelőszövetkezet lett —, sőt a harmadik évben a megyei tanács is e címmel tüntette ki. Ettől jobb bizonyítvány egy szerkezetváltás helyességének igazolásához — azt hiszem — nem kell. Kármán István Korszerűsödik az áruszállítás A következő években műszaki és technológiai fejlesztéssel bővíti a konténeres áruszállítás arányát a MÁV, amely jelen pillanatban 4000 közepes és 3400 húsztonnás nagy konténerrel rendelkezik. A fejlesztési elképzelések szerint a konténereket fogadni tudó 32 körzeti állomás közül a legforgaima- sabbákat látják el újfajta darukkal és rakodógépekkel. Ebben a tervidőszakban 560 millió forintot költhet ilyen célokra a MÁV. Magyar tábor Tengizben Magyarok Tengizben Szabadidőben dívik a sakkozás Gondosan elrendezett fehér építőkockák a szürke pusztaságban —• ilyen a magasból a Tengizben dolgozó magyarok lakótelepe. A kisebb kockák .az úgynevezett csillagházak, az első közülük tavaly májusban készült el. A nagyobb építőkockák az alu-házak, 200—200 .ember számára épültek. A telep közepén a rádiótornyon magyar zászló. A kormányközi megállapodás alapján a magyar szakemberek részt vésznél? a Kaszpi-alföld egyik legjelentősebb olaj- és gázlelőhelyének kiépítésében. Magyarország pedig viszonzásul 2008-ig sok millió köbméter földgázt leap Szibériából. — Tengizben a fő feladat az, hogy 1988-ban felépüljön az olajszeparációs központ, amelyben megtisztítják a kénhidrogéntől és más szennyezőanyagoktól a nyersanyagot — mondta Németh László, az építkezés vezérigazgató-helyettese. — Mindenekelőtt azonban lakóházak kellettek. Alig több. mint egy év alatt elkészült a lakótelep, már csak az utolsó épület van hátra, megnyílik az üzlet és megindul a kenyérgyár. Minden héten újabb szakemberek érkeznek Magyar- országról, egyre több munkáskézre van szükség. Egyelőre kényelmetlenül utaznak, Moszkvában át kell szállni másik repülőgépre, aztán a megyeszékhelytől Gurjev városig négyórás zötykölődés autóbusszal. A Tengiztől 100 kilométerre lévő járási központban, Kulszárihin épül a repülőtér, így majd lesz közvetlen Budapest —Kulszá- ri járat is. Gurjevben Juhász Jánossal (találkoztunk, aki nemrég érkezett meg Tengizbe. — Akik elsőnek érkeztek, mesélték, hogyan láttáik munkához a pusztaságban, amikor lajtkocsi hozta a vizet, és hogyan alakult ki lassan a lakótelep. Ma ezt. már elképzelni is nehéz, mert kényelmes, összkoím- fortos házakban élünk, van étkezde, büfé, könyvtár. Az egyik házban kaptunk helyet, ahol minden szobában három ember lakik, összesen 33-an. A könnyű- szerkezetes épületek jól állják a 40 fokos hideget, a nyári hőségben pedig légkondicionáló működik. A szobák kényelmes társalgóba nyílnak, ahol ilehet pihenni, olvasni, sakkozni. December óta működik a kábeltévé, és esténként zenés programokat, videofilmeket vetítenek. Megérkezésünk napján jelent meg a helyi újság első Több országos intézmény, valamint a Teszöv és a To- ka.j-hegyaljai Állami Gazdasági Borkomjbimát .képviselőinek részvételiével rendeztek tegnap tanácskozást HerKözel 20 millió forintot költöttek az idei év első felében Encsen beruházási, fejlesztési célokra. Ebből az összegből folytatják az iparcikk áruház építését, valamint megkezdték 24 lakás száma. Ennek jelentőségét azok értik meg igazán, akik hónapokra elszakadnak a megszokott otthoni .körülményektől. Amikor tavaly itt jártam, elmesélték, .hogy rongyosra olvasták az újságokat, amelyeket az „újak” hoztak otthonról. Ma már rendszeresen érkeznek a központi magyar .lapok és ezekhez társul a Tengizi Tükör. A helyi újság címére pályázatot írtak ki, ennek nyertese Kerekes József postás lett. Az újságot Xeroxon sokszorosítják és pillanatok alatt gazdára talált az 550 példány. Most újabb pályázatot hirdettek — mondta Tóth László párttitkár, a zsűri egyik tagja. — Telepünknek még nincs neve. Több tucat javaslat született, de ezek nem az igaziak. Nem is könnyű jó nevet találni, amiben kifejeződik a magyar és a tengizi motívum is, így hát újabb indítványokat várunk. Az ebédlőben ismerkedtünk meg a kulturális központ vezetőjével, Bánki Árpáddal. Kollégáival naponta háromszor ad a helyi rádión informjációs-zenei össfeeiálilí- tást, beszámol a világ és Magyarország eseményeiről, elmondja, milyen idő van Budapesten és Tengizben. Bánki Árpád tavaly novemberben járt Tengizben, riportokat készített a Magyar Televíziónak az építkezésről. Januárban pedig megérkezett, mint a .kulturális központ vezetője. — Lélektanilag nagyon fontosnak tartom a munkámat — .mondta Bánki Árpád. — Tengizben nehezek a feltételek, állandóan fúj a szél, így aztán zenével, tréfával igyekszünk jó hangulatot kelteni. Az autóbuszok minden reggel útnak indulnak a munkahelyekre. A lakótelep elkészültével minden figyelmüket az ipari objektumok építésének szentelik. Elkészült már két betonkeverő, Tengiz sós homokjába mélyednek a cölöpök, amelyeken az idén és jövőre felépülnek az objektumok. Anatoli,j Komrakov APN—KS cegtoúton. A résztvevők a borvidéket ért fagykárok ellensúlyozása érdekében új szőlőöltvárnyók behozataláról kivitelezését, melynek átadása még az év végéig várható. Ugyanakkor jó ütemben halad a 8 tantermes általános iskola építése is. Uj oltványok és telepítéséről tárgyaltak. Encsi építések
