Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-05 / 183. szám
1987. augusztus 5., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Megvalósult régi álom Szabad _________ b a n kvá lasztás Baglyok az NSZK-ból Az Országos Környezetvédelmi Hivatal és más szervezetek kezdeményezésére 10 uhu - Európa legnagyobb bagolyfaja - érkezett az NSZK-beli Heimbachhaasenböl hazánkba. Az AZWU - a baglyok megmentésére létrehozott program - keretében idetelepitett ragadozó madarak a Mátra és a Bükk hegységben segitik majd a faj fennmaradását. A képen: az uhuk Rózsoszentmártánban ákklimatizálödnak dr. Solti Béla ornitológus társaságában. Csatornázások megyénkben Fél év a bankrendszer életében nem nagy idő. E né- néhány hónap alatt jószerivel csak az új pénzintézetek létrehozására, munkájuk megszervezésére futotta. Pedig július elsejével újabb fordulóponthoz érkezett a magyar pénzintézeti szféra; hosszú évtizedek óta először ismét megvalósul a szabad bankválasztás álma. Az előzményekről nem árt röviden elmondani, hogy mintegy kétesztendei előkészítő munka után a kormányzat a bankrendszer korszerűsítése mellett döntött, s célul tűzte ki a kétszintűség kialakítását. Ez egyszerűbben fogalmazva azt jelentette, hogy kereskedelmi bankok jöttek létre. A Magyar Nemzeti Bank a továbbiakban jegybankként — központi bankként — funkcionál, a vállalatok hitelezését, számláik vezetését egyáltalán mindenféle szolgáltatást a kereskedelmi bankok végeznek. S természetesen alapvető követelmény számukra, hogy nyereséget érjenek el. Átmeneti időszak Az első fél évet mindenképpen átmeneti időszaknak tekintették a szakemberek. Hiszen az újonnan létrejött bankok eleinte szinte kivétel nélkül az átszervezés problémáival voltak elfoglalva, s például csak nagy nehézségek árán találtak új épületeket, amelyeket a folyamatos munka mellett újítottak föl, s tettek alkalmassá e speciális tevékenységre. Miután e nehézségeket előre lehetett látni, azért döntöttek úgy, hogy a szabad bankválasztás lehetőségét csak 1987. július elseje után kapják meg a vállalatok és a szövetkezetek. Persze kérdezhetnénk, egy ilyen nagyarányú átszervezés után miért van erre egyáltalán szükség? Hiszen éppen fél évvel korábban változtattak bankot a gazdálkodók. Csakhogy akkor az elosztás mikéntjét központilag határozták meg, a cégek vezetőinek megkérdezése nélkül. Csak így lehetett a hosszas alkudozásokat elkerülni, ás meggyorsítani az átalakítást. S persze eközben ügyelni kellett arra is, hogy minden bankhoz egyformán kerüljenek nyereséges és veszteséges cégek, s egyik se váljék eleve ágazati bankká, tehát mindenhová kerültek mezőgazdasági üzemek, nagy és kis ipar- vállalatok, kereskedők és szolgáltatók is. Hiányos megyei hálózat Egyelőre érdekes módon nem tapasztalható robbanás- szerű átrendeződés. Talán azért sem, mert még nem különülnek el élesen egymástól a kereskedelmi bankok, illetve nincsen sajátos jellege üzletpolitikájuknak. Másrészt a vállalat a bankjához ezer szállal kötődik, kapcsolatuk nemcsak szoros, hanem bizalmas jellegű is, hiszen a pénzintézet tökéletesen áttekintheti a vállalat helyzetét. Éppen ezért ilyen szálakat elvágni csak hosszas megfontolások után érdemes. A másik probléma sokkal inkább gyakorlati jelentőségű, de szintén a mozgás gátja lehet. Az új kereskedelmi bankok között a Magyar Nemzeti Bank vidéki hálózatát osztották szét. Mondanunk sem kell, így még a nagyobb városokban sem nyílt minden kereskedelmi banknak fiókja. Ez viszont nagyon megnehezíti a változtatni akaró cégek sorsát. Hiszen miért menjenek el egy olyan bankhoz, amelynek nincs az adott városban vagy a közelben fiókja és a kapcsolattartás egyetlen módja az olykor több száz kilométeres utazás? Az egész országot átfogó bankhálózat kialakítása nélkül tehát aligha indulhat meg a kívánatos átrendeződés. Egyébként a bankok is arra számítanak, hogy néhány hónap múlva indul csak meg a vándorlás. S éppen ezért mind nagyobb gondot fordítanak arra, hogy mostani és potenciális ügyfeleik pontosan megismerjék üzletpolitikájuk másokkal össze nem téveszthető sajátosságait. S a szolgáltatások minőségét is nagy igyekezettel igazítják az igényekhez. Versenyre várva Természetesen a legnagyobb vonzerőt a magas betéti kamatok és az olcsó hitelek jelenthetnék, ám e területén nagyon kevés mozgásteret ad a szigorú jegybanki szabályozás. De az egyéb hitelfeltételekkel, például a törlesztési idővel már versenyezhetnek egymással. Bár egyelőre nyári szélcsend jellemzi a bankszférát, előbb-utóbb megindul az átrendeződés és így valódi verseny alakulhat ki. Ez alapvető célja volt a kétszintű bankrendszer létrehozásának. L. M. A megye településeinek egészséges 'ivóvízzel 'történő ellátása mellett egyre inkább előtérbe kerül a községek csatornázása, a szennyvizek elvezetése. A megyei tanács középtávú tervében ■több község csatornázása szerepel, szennyvíz-csatornamű társulások szervezésével. A tervek szerint a helyi adottságokat figyelembe véve a Miskolc környéki települések kapnak a közeljövőben lehetőséget a keletkezett szennyvizeik elvezetésére. Mályiban már megalakult a szennyvíztársulás, s a tervek szerint a kivitelezés még az idén megkezdődik. Ezt lehetővé teszi, hogy a szennyvizeket fogadó főgyűjtő csatorna a miskolci központi szennyvízgyűjtő telepre már elkészült. Később a nyékládházd települést, üdülő- és ipartelepet is rákapcsolják erre a vezetékre. A kiviteli tervek a csatornahálózat kiépítésére mind Nyéfcládházána, mind pedig Harsány községre most készülnek, s úgy tűnik, hogy ebben az évben már rendelkezésre is állnak. Hasonló megoldással teszik lehetővé a csatornázást Felső- és Alsózsolca községeikben, míg Ernőd nagyközség részére, a kiviteli tervek már el is készültek. Környezetvédelmi beruházásként valósul meg az idegenforgalmi jelentőségű Aggteleken is a szennyvíztisztítás, ahol nemcsak a társulás alakult már meg, de a kivitelezés is megkezdődött. Ennek során a meglevő tisztítókapacitást bővítik, s az egész községet csatornázzák. A kivitelezési költségekhez az állami támogatás mellett a lakosság is hozzájárul. mmm wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm páti nős-FANTASZTIKUS REGENY 7. Mánia otthon. Nyitja az ajtót, belép a lakásba. Szobája falait könyvespolc határolja, és egy úszómedence üvegfala. Mária lekapja a vörös parókáit, gyorsan, ügyesen megfésülködilk. Tornázik, de csak két-három mozdulatot. Mozgásán is látszik, hogy energikus, céltudatos nő. A vörös paróka a könyvespolc alá kerül, Mária még beljebb rúgja. Rágyújt, de rögtön el is nyomja a ciga rét táját. A polcról leemel egy (könyvet, belelapoz, megnézi a címét, az oldalszámot. Odalép egy kataílóguslhoz, ennek alapján kiemelt egy kazettát, a kazettát belerakja a mikrokomputerébe. Hallatszik a szöveg: „Történt egy napon, 1846- ban, hogy amikor Székely későn tért be a Zenélő órához címzétt kiskocsmába, éppen kifogyóban voltak az ételek, csekély volt a választék. A készséges kocsmáros a vendég kívánságára ama- rad'ék savanyúkáposzta-főzeléket és ser t éspörfkö It et egybekeverve, egy tálban szolgálta fel. A rögtönzés ízesnék, kellemesnek, zamatosnak bizonyult. Tanúja volt ennek Petőfi, akii legközelebb ugyanezt rendelte magának, és h ózza ragasz tol ta Székely nevíét. Hamarosan meggyökeresedett, ismertté vált a „Székelygulyás”, amelyre utóbb keriült díszítésként, és ízesítésül a tej-- föl.” Mánia föláll, töpreng, jár- kel a szobájában. Mikrokö- jába egy szót diktál be és beüt egy kérdőjelet. A kiírószerkezeten megjelenik a szöveg: „Petőfi (sz.: 1823 — mh. 1849) nagy magyar forradalmár költő volt. Mária újabb kérdésit intéz komputeréhez: ,,magyar forradalom?” A komputer zakatol, zörög, villog, majd kiírja: „Sajnálom, nincs adat.” Mária a térítő-tálaló automatáihoz lép, az ételeik katalógusát lapozgatja. Mikro- kójához megint kérdést intéz: „Székelygulyás?” A válasz: „Nincs.” Másik kérdés: „Petőfi?” „Pischinger van.” „Petőfi?” A válasz lako- niikus: „Nincs”. Odaül az íróasztalhoz, bekapcsolja a fono-írógépet, és diktál. Hangja ütemes, nyugodt, majdhogynem géphang. A szöveg egy kiíró- szerfcezelten időmként megjelenik, Mária így ellenőrzi saját mondattant: Kérelem pont szünet Alulírott azzal a kérelemmel fordulok Államunk Elnökségének Elnökéhez vessző hogy a számomra kiutalt lakást visszavenni szíveskedjenek pont Kérésem indoklására előadom vessző hogy édesanyám idős és beteges vesz- sző ápolásra szorul pont Tisztáiban vagyok azzal vesz- sző, hogy államom mindent megtesz beteg édesanyám egészségének följavításáért vessző de úgy látom vessző hogy rohamosan romló egészségi állapotát csupán a közvetlen vessző genetikus kapcsolatokon nyugvó gondoskodás hozhatja rendbe pont Megemlítem továbbá vessző hogy munkahelyem vessző a Gallon Intézet vessző munkámmal elégedett vessző és előzetesen hozzájárult eme kérelem, benyújtásához pont Tisztában vagyok azzal vesz- sző hogy államom számára problémát jelent egy váratlanul felszabaduló lakrész célszerű hasznosítása vessző de megjegyezni kívánom vessző hogy kérésemmel már több hivatalos intézmény foglalkozott vessző ezért kérésem nem érheti meglepetésként az elosztást irányító számítógépet pont Tisztelettel szünet mikroko Sz kettőspont AG 194475—195454 Alig ér a diktálás végére, egy apró, pici, kedves, fehér egér jelenik meg a szőnyegen. Máriát nézi, mint aki vár tőle valamit. Mária leguggol, az egérhez beszél. — Jól van, Algernon. Ne nyugtalankodj, ma nem libasültet kapsz enni. Tudod, kedves Algernonom, a libasült vasárnap és hétfőn, igen, kedden már sokkal kevésbé tápláló ... Tudd meg, édes Algernon, hogy valaha, a régi Mexikóban így végezték ki a halálraítélteket... Húsz napig csak libasült, semmi más... és az elítélt éhenlhalt. Mária feláll, újra a tálaló automatáihoz megy. Al- gernonnaik diót, magának libasültet és padlizsánsálátá-t rendel. Cipősarkával töri meg a diót, s úgy adja oda Algemonnak. Az egér vig falatozása , köbben Mária unottan eszegeti a sültet és a salátát. Maga mellé húz egy készüléket, gombokat nyomogat rajta, mígnem megjelenik egy fiatalember arca a képernyőn, s kedvesen megszólal. — Helló, Mánia. Megjöttél, kedvesem? — Látod, nem ... Telefonáltál a mamának? — Igen, de... nem tudom mi van a mamával. — Azt mondtad, fölhívtad ... — Fölhívtam, de nem jelentkezik. Különben is: a te mamád. — József! Hogy mondhatsz ilyet? Hogy lehetsz ilyen goromba ember! — Jól van, Mária, igazad van... Ott is esik az eső? — Igen, Józsefem. Esik. Megírtam a kérvényt, ha érdekel. — Milyen kérvényt? — Tudod, mondtam már. Hogy a mamával lakhassak. — És ő? — Semmi és. Csak megírtam, csak hogy tudd ... — Ezt azért mondod, mert nem velem akarsz lakni... Mert nem is akarsz a feleségem lenni... — Ugyan dehogyis, édes Józsefem ... Hiszen (még olyan fiatalok vagyunk ... És szegény mama ... — Én már azért nem vagyak annyira fiatal. — Ugyan, Józsefem, még harminc sem vagy. — Igen, de te ... — Én meg már elmúltam húsz. — Dehát ez tíz év... ez rengeteg. — Nem rengeteg. Nekem nem rengeteg. Tudod, mi a rengeteg? A rengeteg az egy hatalmas erdő. Érted? — Ez valami szójáték lesz, ugye Mária? Tudod, hogy ehhez én nem értek... — Tudom, hogy nem értesz hozzá, Józsefem ... — Ha tudod, akkor miért? Míg a beszélgetés tart, Mária egy kapcsoló segítségével József arcának állóképeit vetíti a falra, egy vetítővászonra. Ilyenformán Mária, mint egy idomár, olyan szabadon rendelkezik József képi arcai fölött, kedvére válogathat, hiszen a mozgó, gesztikuláló videoképet bármikor megállíthatja, kivetítheti, kimerevítheti. — Igazad van, Józsefem. Nem akarlak én téged bántani. — Köszönöm, Mária. Nagyon szeretlek. — Én is, Józsefem. — Átmehetek hozzád? — Igen, de tudod, hogy el kell mennünk a mamához ... — Persze, tudom. Csak elfelejtettem. Akkor nem is megyek. — De József! — Mária kiabál. — Ezt kikérem magamnak! Nem lehetsz ilyen szívtelen! A mama téged is vár! És ha a mamát nem szereted, akkor ne szeress engem se, érted! — Mária lecsapja a készüléket a földre, József a földről beszél. — De Mária, én téged igenis ... meg a mamát is ... Megyek érted! — Jó. Várlak. És aztán megyünk a mamához ............ ( Folytatjuk)
