Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-28 / 202. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. augusztus 28., péntek Határkép - aratás után Dél-Afrika: A szirájlc folytatódik A Dél-afrikai Köztársaság fennállása óta most, 1987 derekán éli át a legnagyobb belső gazdasági via­dalát. Ebből az országból, a hírhedt apartheid ha­zájából, nem megszokott hír á sztrájk. Érthető, hiszen a fajüldöző kisebbségi rendszer hatóságai évtizedeken át a kisebb tüntetésekre is sortüzekkel reagáltak, a rend- j szer és a fennálló viszonyok ellen fellépni mindig is életveszéllyel járt. Most mégis több százezer bányász szállt szembe mun­kaadóival, s sztrájkol immár tizennyolc napja. A ke­mény elnyomásra, sőt kegyetlenségre hajlamos rezsim uralma alatt e munkabeszüntetésnek különösen nagy politikai súlya van. Egyben jelzése is annak, hogy már Dél-Afrikában sem lehet a régi módszerekkel kormá­nyozni. Nem lehet egyszerűen fegyverrel kényszeríteni a végsőkig elkeseredett bányászokat a munka felvételére. Egy ilyen méretű és szélességű sztrájk példátlan kihívás az egész fajüldöző rendszerrel szemben. Hiszen a bányászok nem csupán 30 százalékos bér­emelést, veszélyességi pótlékot követelnek, hanem em­berségesebb munkakörülményekért, a bányákban érvé­nyesülő faji megkülönböztetés eltörléséért is harcolnak, ötvenhat hatalmas bányavállalatnál több mint három- százezren sztrájkolnak, s a társaságok veszteségei máris dollármilliárdokban mérhetők. Ezzel magyarázható, hogy a munkáltatók nemcsak fenyegetésekkel próbálják letör­ni a sztrájkot, hanem alkudoznak is. Ajánlottak bizo­nyos béremelést, s némi javítást a .munkakörülménye­ken. A sztrájkolok azonban tegnap szinte egyhangúan a munkabeszüntetés folytatása mellett döntöttek, annak ellenére, hogy az üzemek gazdái változatlanul tömeges elbocsátással fenyegetőznek. A dél-afrikai bányákban dolgozók azonban bizonnyal jól látják, hogy egy ilyen óriási méretű sztrájk egy idő után súlyos válsághelyzetet teremthet a dél-afrikai gaz­daságban. Hiszen itt az export jelentős részét az ás­ványi kincsek adják, s a hosszú termeléskiesés még egy ilyen gazdag országot is megrendíthet gazdaságilag. Ez a sztrájk nem csupán gazdasági ügy. A pretoriai rezsim politikai kihívásként kezeli a sztrájkot, s nyilván ekként igyekszik befolyásolni a munkaadókat. A dél­afrikai kormányzat és maga az apartheid az elmúlt pár évben mind súlyosabb válságot élt át, s ez a sztrájk igen súlyos erőpróbát jelent a kisebbségi hatalom szá­mára. Már jó pár hete nem csupán arról van szó, hogy ebben az országban a javarészt fekete bőrű, tehát jog­fosztott bányászok a legveszedelmesebb körülmények kö­zött dolgoznak, nevetséges bérekért, hanem arról, hogy miként illeszkedik bele a bányászok szívós munkabe- I szüntetése az egész apartheidellenes mozgalomba. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) tartó szárazság ennél a nö­vénynél is érezteti hatását. A termésmennyiség még a fele sem lesz a tavalyinak. Amíg az elmúlt évben hek­táronként 320 mázsa burgo­nyát takarítottunk be, addig az idén 150 mázsa körüli termés várható csak. Viszont szép a karfiolunk! Meglát­szik. hogy ezt tudtuk öntöz­ni. Az 500 mázsás szerződé­si tervünket már teljesítet­tük, ezen felül még plusz 200 mázsára számítunk. Ugyancsak sikeres volt idén a máktermesztés. Harminc hektáron termesztettük, s 8 mázsás, jó átlagtermést si­került elérni. Káposztánk — fejes, kel- és vöröskáposzta — idén 65 hektáron díszük. Ennek betakarítása részben még előttünk álló feladat, miként az őszi vetési mun­kák is. Ez utóbbit csak szeptember végén kezdjük, bár a talajelőkészítési mun­kákkal már elkészültünk, mind az ötszáz hektár ve­tésre betervezett területen. Szerencs, Lenin Tsz, Muha János. termelési el­nökhelyettes: — Szövetkezetünk mező- gazdaságát két súlyos ter­mészeti csapás sújtotta. A rendkívül hideg tél, azon túl, hogy az őszi vetésű növé­nyeket megsanyargatta, az 54 hektár, nyilvántartás sze­rint 8 millió forint értékű szőlőültetvényünkben olyan mértékű kárt okozott, hogy azt ki kellett vágnunk. A szántóföldi növénytermesz­tésünkben az idén is az aszály okozott igen jelentős károkat. Területünkön eb­ben az évben, a mai napot bezárólag, mindössze 299 milliméter csapadék hullott. Sajnos, május közepétől nem volt olyan mennyiségű eső, ami a felső, két-három cen­timéteres talajrétegnél mé­lyebben átnedvesítette volna a földet. Öntözési lehetősé­günk nincs egyelőre, így sajnos, az időjárás szélsősé­gét nem tudtuk ellensúlyoz­ni. A kalászosoknál a kiesés 10 százalékos, őszi búzából a A diósgyőri Lenin Kohá­szati Művekben csütörtökön — a tervezett határidőre és) a 45 millió forintos költségelő­irányzat betartásával — be­fejeződött a nagyüzem egyik fontos termelőegységének, a nemesacél-hengermű finom­sorának nagyjavítása. A fi­nomsort másfél évi folya­matos munka után augusz­tus 15-én állították le; az azóta eltelt időszak során az átépítések, felújítások és al­katrészcserék mellett több tervezett 5 tonna helyett 4,53 tonnát, sörárpából 4,6 tonna helyett 4,22 tonnát ta­karítottunk be hektáron­ként. Ettől lényegesen na­gyobb kiesést okoz az aszály a kukorica esetében. A kö­zel 500 hektáros kukoricá­sunknál 7,5 tonnás átlagter­mést terveztünk, ami június végéig reálisnak is látszott. Sajnos, az aszály hatására a növényállomány 30—80 szá­zalékán a csőképződés is el­maradt. A meglevő csövek kicsik, igen hiányosan ter- mékenyültek. Közel 200 hek­tár az a terület, amit fel­tétlenül le kellene silózni, mivel szemesként betakarít­va, még a kombájnolás költsége sem térülne meg. Ezeket a területeket — ál­lattenyésztés híján — a kör­nyező állattenyésztő gazda­ságoknak ajánljuk fel meg­vételre. A napokban végzett termésbecslés szerint a ter­vezett 7,5 tonna helyett a szemes kukorica hozama jó­val két tonna alatt lesz. Tar­lóhántást 1645 hektáron vé­geztünk. Ettől sokkal rosz- szabbul állunk a szántással. Ezt a műveletet a tervezett 922 hektár területből eddig csak 250 hektáron tudtuk el­végezni. Ez a munka rend­kívül nehezen megy, az ekék törnek. Ezekre a munkagé­pekre a mai napig több költséget használtunk fel, mint amennyit egész évre terveztünk. Sajnos, az alkat­részellátás is hiányos. Pél­dául ekeszárakat nem ka­punk ... Szentistván, VII. Párt­kongresszus Tsz, Takács András, ágazatvezető: — Nálunk az őszi betaka­rítás a három fő növényt, a napraforgót, a kukoricát és a szőlőt érinti. Napraforgót 765 hektáron termesztünk, itt a várható átlagtermés 2,5 tonna körül alakul hektá­ronként. A kukorica 717 hektáron termett, sajnos, a csapadékhiány talán itt ér­ződik legjobban, hiszen mindössze 4 tonnás átlag­termésre számítunk. A 195 hektár szőlőültetvényünk terméskilátása gyenge köze­korszerűsítő műszaki meg­oldást is bevezettek. Az igen bonyolult, nagy pontosságot és körültekintést igénylő munkában — amelyet órák­ra kidolgozott szigorú ütem­terv szerint végeztek el — az LKM 820 karbantartója és külső vállalatok 350 szak­embere vett részt. Csütörtö­kön megtörtént a felújított finomsor próbajáratása, és ma reggel ismét megkezdőd­het az üzemszerű, folyama­tos termelés. (MTI) pes. úgy tűnik, hektáron­ként 4,5 tonnánál magasabb átlagot nem tudunk elérni. A talajmunkákat folyama­tosan végezzük, eddig 1560 hektár tarlóhántással, 190 hektár közép-mélylazítással és 842 hektár szántással vé­geztünk. Augusztusban 207 hektár lucernát is eltelepí­tettünk, és elvetettünk 32 hektár őszi káposztarepcét. Tiszakarád, Üj Élet Tsz, Tompa Tibor, növényter­mesztési főágazatvezető: — Az aratás befejezése után az egyik legfontosabb feladatunk a tarlóterületek műtrágyázása, szervestrá­gyázása és művelése. Ezek­kel a munkákkal jó ütem­ben haladunk. Eddig elvé­geztük a tervezett fo|zfor- és káli-műtrágya kiszórását, és a mai napig 157 hektárra ■került ki a szerves trágya.. Az összes tarlóterületből már csak 10 százalék vár szántásra, illetve tárcsázás­ra. A meliorált területeken folyamatosan végeztetjük a mésziszap kiszórását. Au­gusztus 24-én megkezdtük a kukorica silózását, ami szin­tén jó ütemben halad. Na­ponta 500—600 tonna meny- nyiséget tudunk betárolni. A silókukorica hektáronkén­ti átlagtermése 40 tonna kö­rül alakul, s ami külön ör­vendetes, hogy a minősége kiváló. Folyamatosan törté­nik a tavaszi telepítésű vö­röshere második növedóké- nek a betakarítása is, saj­nos, a hozama az aszály miatt jóval elmarad a ter­vezettől. Az aszály nálunk sem kedvezett a kukoricá­nak, de a jelenlegi állapot szerint egy jó közepes ter­mésre még így is számí­tunk. Ami aggaszt, hogy a kukorica fejlődésében két- háromhetes lemaradás ta­pasztalható, márpedig egy esetleges szeptember eleji fagy még komoly terméski­esést okozhat. (ha) (MTI—Panoráma) — Szö­vetkezeti alapon működő, pénzügyileg önfenntartó is­kola létrehozására tett ja­vaslatot egy szovjet pedagó­gus. Az egyéni képességek­re épülő új típusú iskola a különösen tehetséges diákok ' mind hatékonyabb fejlődé­sét, tanulmányi előmenete­lét lenne hivatott segíteni sajátos, akár az egyes tanu­lóknak külön személyre ké­szített tantervekkel, szaba­don választott tárgyakkal. Az iskola létrehozására a moszkvai tanár szerint az új, magánmunkáról hozott törvény lehetőséget ad. A Lityeraturnaja Gazeta hasábjain napvilágot látott elképzelés szerint tíz tanár és az esetleges meghívott előadók irányításával 180 ta­nuló — évfolyamonként 60 — végezné itt tanulmányait a szovjet általános iskola 8., 9., és 10. osztályában. A ma­gyar iskolarendszer szerint tehát a középiskolának meg­felelő osztályokban. Az ötlet szülőatyja szerint az itt vég­ző diákok tudásszintje meg­egyeznék az egyetemek első és másodéves hallgatóinak átlagos ismereteivel. Az iskolába szigorú, telje­sen objektív, esetleg tesz­tekre épülő módszerrel válo­gatnák ki a diákokat: a ta­nárok titkos szavazással, a felvételi vizsga eredményei alapján döntenének a felvé­telről. El akarják ugyanis kerülni, hogy protekcióval vagy más eszközökkel — ne­tán anyagi megvesztegetés­sel — arra érdemtelenek ke­1 TASZSZ cikke leaiai beszédéről (TASZSZ) — Az amerikai kormányzat régóta ismert külpolitikai elveinek megis­métléseként értékeli a TASZSZ hírügynökség kom­mentárja Reagan elnök szer­dai beszédét, amelyet a Fe­hér Ház „a történelem és a jelenkor, a kelet—nyugati, s elsősorban a szovjet—ame­rikai kapcsolatok átfogó elemzéseként” harangozta be. Az elnök azt állította, hogy, az elmúlt 40 évben Washing­ton csak és kizárólag „a de­mokratikus reformok és az emberi jogok védelméért, a népek felvirágoztatása ér­dekében” tevékenykedett. Úgy tűnik, Reagan szerint ebbe beletartozik az indo­kínai népek elleni háború, a Kuba, a Dominikai Köztár­saság, és a Guatemala elleni intervenció, a Nicaragua és Afganisztán elleni hadüze­net nélküli háború — álla­pítja meg a TASZSZ. Az amerikai elnök szerint a közeljövőben létrejöhet a megállapodás a harcászati­hadműveleti rakétákról. Rea­gan ugyanakkor a Szovjet­uniót vádolta azzal, hogy akadályokat gördített a meg­egyezés elé, mert az utolsó pillanatban követelésekkel állt elő a nyugatnémet Per­shing 1A rakétákkal kapcso­latban. A Szovjetunió azon­ban nem az NSZK tulajdo­nában lévő 72 rakétát, ha­nem a hozzájuk tartozó ame­rikai robbanófejeket akarja bevonni a szerződésbe ■— hangsúlyozza a hírügynök­ség. A szovjet—amerikai kap­csolatok javításáról szólva Reagan feltételeket szabott a Szovjetuniónak, s a viszony javításáért cserébe Moszkva kül- és belpolitikájának gyö­keres megváltoztatását kö­vetelte. Beszédéből ugyan­akkor kiderült, hogy Wa­shington semmit sem akar változtatni eddigi politiká­ján a kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében. fűljenek az iskola padjaiba. A felvételin fogalmazást és egy matematikai dolgozatot kellene írni, majd a taná­rok elbeszélgetnének a fel­vételre pályázó diákkal. Ez­után szavazna a tanári kar. Az iskola tanulói az álla­milag előírt kötelező tan­anyag mellett választhatná­nak maguknak két további tárgyat. Ez célozná azt, hogy a kiválasztott szakterülettel mélyebben megismerkedje­nek. Amennyiben a diák olyan választott tárgyat ven­ne fel, ami netán meghalad­ná az egyébként több tárgy­ra szakosodott, nyelveket is tanító pedagógusok felké­szültségét, úgy élnének ven­dégtanár meghívásának a lehetőségével. Az új iskola sajátosságai közé tartoznék, hogy min­den reggel, lehetőleg a sza­badban, testneveléssel kez­denék az oktatást. Délelőtt a kötelező iskolai anyagot ta­nulnák, negyvenöt perces tanórákon, majd délután he­ti 2—3 alkalommal foglal­koznának a választott szak­tárgyakkal. Újítást jelente­ne az a gyakorlat is, hogy amennyiben a választott tárgy magában foglalja va­lamelyik tantárgy iskolai tananyagát, vagy annak egy (Folytatás az 1. oldalról.) mot és úgy döntött, hogy az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács a gaz­dasági verseny élénkítése, a piac szerepének kiterjesztése érdekében, az adóreform be­vezetésével összefüggésben határozatot hozott az árrend­részét, a tanuló mentesül a délelőtti tanórák látogatása alól. Érdekesség, hogy a ter­vekben nem szerepelnek há­zi feladatok, vagyis a diá­kok szabadidejükben saját szakterületükkel foglalkoz­hatnak, érdeklődési körük­nek megfelelően képezhetik magukat. A lap munkatársának kér­désére válaszolva az újító szellemű pedagógus kifejtet­te: a meggyőzésre, nem pe­dig a kényszerre épülő isko­lát akarnak, ahol a közössé­gi szellemnek fontos szerepet szánnak. Nagy gondot fordí­tanának az önkormányzatra. — Mindez kicsit úgy hang­zik, mintha a szovjet iskola- rendszer meglévő hiányossá­gainak kritikája is lenne. Tervezik — mondta még el az illető —, hogy a szü­lőket is cselekvőén bevonják az oktatás és nevelés folya­matába: ha kedvük tartja, és kellőképpen felkészültek, akár előadásokat is tarthat­nak az újfajta suliban. Részt vehetnek a tanórákon, és ál­talában bármikor szívesen látják őket az iskolában. Ez mellesleg nagyon is in­dokolt és fontos részlet, hi­szen itteni fogalmak szerint nem keveset, úgy havi ötven szer, valamint az ármecha- ; nizmus 1988. évi továbbfej­lesztéséről. A kormány módosította az erdőkről szóló törvény vég- : rehajtására kiadott minisz­tertanácsi rendeletet. Java­solta az Elnöki Tanácsnak az atomenergiáról szóló jog­szabályok korszerűsítését. rubelt kell majd leszurkolnia a szülőnek azért, hogy nagy­ra hivatott gyermeke a szö­vetkezeti iskolába — vagy imkáibb elitképző magánisko­lába? — járhasson. A befo­lyó összegből fedezik az épü­let bérleti díját, a tanárok fizetését. A pedagógusok fi­zetése ebben az iskolában az elképzelések szerint havi 350—400 rubel, az átlagos tanári fizetéseknél jóval ma­gasabb lenne. Ugyancsak ezt az alapot terhelik majd a különféle rendezvények, kirándulások költségei is. Az ígéret szerint a szülőknek semmiféle pótlólagos kiadás­ra, befizetésre nem kell majd költeniük. A körültekintő tanár fel- | készült arra az esetre is, ha a családi költségvetésnek túl nagy áldozatot jelent ez ; az iskola: a tehetséges diák előadások tartásával, tolmá­csolással, fordítással és más, ugyancsak az iskola által szervezett munkával keres­heti meg a tanulásra valót, vagy egy részét. Az újfajta iskola legfőbb j haszna abban állna, hogy az itt végzettek nemcsak rög­tön, problémák nélkül foly­tathatnák tanulmányaikat a felsőfokú tanintézetekben, hanem az egyetemi tudomá­nyos kutatómunkába is azonnal bekapcsolódhatnak. „Jelenleg ugyanis az ifjúság szellemi képességei nagyrészt parlagon hevernek” — véle­kedik a javaslatot felvető szovjet pedagógus. SZEMÉLYGÉPKOCSI-TULAJDONOSOK FIGYELMÉBE! A biztonságos közlekedés feltételeinek elősegítése érdekében autószerviz-üzemünk (Forró, Széchenyi út 1. szám alatt) 1987. augusztus 29-én, szombaton 7 órától 16 óráig DÍJTALAN szolgáltatást végez az alábbi munkáknál: — gépkocsi műszaki állapot vizsgálata — futómű-ellenőrzés — kerék-kiegyensúlyozás — fényszóró-beállítás — CO-mérés — felsőmosás Várjuk kedves ügyfeleinket! HÉSZ AUTÓSZERVIZ-ÜZEME FORRÓ Befejeződött a hengersor! nagyjavítás Diósgyőrben Szovjetunió: Szövetkezeti iskola ?

Next

/
Thumbnails
Contents