Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-27 / 201. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1987. augusztus 27., csütörtök Filmlevél Zuhanás közben Kaszás Attila és Pogány Judit a film egyik kockáján Wolf Ferenc zuhanása nem azon a napon kezdő­dött, és valószínűleg be sem fejeződött, amelyet a Tolmár Tamás készítette új magyar film a maga teljes huszonnégy órájában elénk tár. Wolf akikor kezdett fel- tételezésem szerint képlete­sen zuhanná, amikor külföl­di kiküldetésiben végzett munkája után hazatért, és normális kenyérkereset he­lyett üzletelésre adta a fe­jét, videomagnókkal, ka­zettákkal, egyéb híradás­technikai cikkekkel próbált ügyeskedni, seftelésre vál­tott niagyösszegű pénzek után kajtatott, s az a való­ságos zuhanás, amellyel a film végén autóstól a Du­nába .kerül, bizonyára csak epizód — merjem remélni: sorsfordító eplizód? — éle- . tében. A film elején m égj élen ik egy felirat, amely szerint ez egy ilyen furcsa napnak a története és kitalált história. Ehhez hozzáteendő, hogy vagy két esztendeje egy budapesti taxisofőr, miköz­ben a Dunába zuhant fele­lőtlen autósok életét men­tette, maga életét vesztette. Csakúgy, mint e film taxi­sofőr szereplője, akit egy nap alatt tisztességes, törek­vő, szerelmes és a jövőt építő, márnmár a naivitásig jóhiszeműen becsületes em­bernek ismertünk meg. A film rendezője egy reklám­anyagban azt írja: „Ezt a történetet rosszkedvemben írtam.” Ez tulajdonképpen az ő magánügye lenne, de az már nem magánügy, hogy a film megtekintése közben, vagy utána a néző­nek milyen lesz a kedve. Tartok tőle, a rendezőhöz — aki egyiben a forgató­könyvet is írta — hasonló­an rosszkedvűvé válik az is, aki kemény forintokért ül száztizennégy percig e film vetítése közbem a nézőtéren. Tolmár első. filmes rende­ző, legalábbis ez .az első ön­álló játékfilmje, s noha már régebben filmmel dol­gozik, alighanem elérte az elsőfilmesek betegsége, az­az igen sok mindent akar egy filmbe, ráadásul egy nap történetébe belezsúfol­ni. A már említett Wolf kö­ré épül fel minden. Az élső néhány méteren már úgy ismerjük meg ezt a Wolfot, és a későbbiekben egyre in­kább eluralkodik a nézőn — rajtám legalábbis elural­kodott, noha a filmet nem is egyszer láttam — az az érzés, hogy ehhez a svihák- hoz nekem semmi közöm, nyűglődéseli nem érdekel­nek; ennélfogva érdektelen lenne számomra az egész film, ha nem kapcsolódnék hozzá más emberek törté­nete is, legalábbis érintő­legesen, vagy olyan párhu­zamossággal, mint a sze­rencsétlenül járt taxisofőré, akiinek fogalma sem volt arról, hogy Wolf létezik, mégis, ha nem is a végte­lenben, hanem a Duna hab­jaiban találkozott össze ve­le, s számára végzetes volt ez a találkozás. A fővárosi nepperek, üz­letelő presszótöltelókek, és a nagypénzes seftelők szolga­hadát képező aljanép életé­be enged ez a film nagyon tanulságos /bepillantást. A tanulság pedig az, hogy aki ezek közé keveredik, maga is zuhanni ' kezd, hozzájuk hasonlóvá válik, lezüllik. Wolfot ráadásul más ne­hézség is kíséri. Például egy ráakaszkodó idegbeteg asz- szony, .akiinek a férjét hi­degvérrel megöli. Amikor reggel elindul, hogy egész nap bolyongjon BMW ko­csijával Budapest legkülön- bözőlbb részein, igen szép balett-táncosnő feleségétől még békességgel válik el, még nem.tudhatja, csak késő este tudja meg, hogy a ked­vese el akarja őt hagyni egy londoni szerződés ked­véért, de ő percről perore, óráról órára mindjobban zuhan bele a pénzszerzés örvényeibe, mindinkább el­rugaszkodik a realitásoktól. Frissen szerzett Idegbeteg nőismerősével pénz után szaladgálva és egyre inkább italosán, egyre logikátlanabb cselekedetekre ragadtatja magát. S közben megismer­jük a már említett taxiso­főrt, aki mint valami jótét lélek keresgéli a kocsijában felejtett telefonjegyzék tu­lajdonosát, és így lesz aka­ratlanul is okozója a szép balett-táncosnő halálának, s aztán őt is hiába várja szerelmese a presszóban. Ke­gyetlen kép ez néhány bu­dapesti emberről, és az ő egy napjuk történetének tükrében a társadalom egy szeletéről. Arról, amelyet a züllésbe zuhanó ember ma­gával ránt a tragédiák fe­lé. To'lmár Tamás ezt a ne­hezen elfogadható történe­tet magas mesterségbeli tu­dással állítja elénk. Igen sok rövid beállításiból áll ösisze a f ilmje, nagyszerű vá­gásokkal —«■ nem véletlen: Tímár Péter vólt a film vá­gója —, blykor a natura­lizmus határán álló jelene­tekkel, de mindenképpen érdekesen, feszültségkeltö iz- galmassággal. Ez a mester­ségbeli jó megoldás azon­ban nem tudja Wolfot és történetét közel hozni a né­zőhöz, mert személyében és a hozzácsapódott Nóra alak­jában olyan kortársainkat ismerjük meg, akik csak bajt hozhatnak erre a tár­sadalomra. Néhány igen jó színészi alakítás is gazda­gítja e filmet. Wolf alak­jában Kaszás Attila, az idegbeteg nő szerepében Pogány Judit, taxisofőrként Rudolf Péter remekel. Ki­tűnő néma kabtinetalakítás Gelley Kornél vak presz- szózongoristája. Novák Emil operatőr fényképezése kitű­nően segítette a rendezői el­képzelések megvalósulását. Azt írja a rendező a már említett reklámanyagban: „Ez a film arról szól, hogy agy hajszál választja el éle­tünkben a realitást az ir­realitástól,. s hogy a morál gátjai könnyedén átszakad­hatnak.” Igen. Ezt láttuk. De nem lettünk jókedvűek tőle. (benedek) Dei Qlii a Huszár iái Gyertyán Ervin új regénye Weisz József egykori bu­dapesti kisember — vagy ahogyan a szerző, Gyertyán Ervin emlegeti: Jóska bá­tyám — aligha olvasta Cer­vantes regényét, hírét se igen hallotta a búsképű lo­vagnak, hiszen a maga két elemijével, ha egyálta­lán ennyi iskolát is végzett, aligha érdeklődött valaha is a klasszikus irodalom iránt. Sorsa mégis igen sok tekin­tetben hasonlatos volt hoz­zá, noha ő itt élt Budapes­ten nagyjából a múlt század nyolcvanas éveinek dereká­tól századunk ötvenes évei­nek derekáig. Szolgálta haj­dan Ferenc Józsefet is a háborúban, játszotta üres zsebbel az urat a pesti ká­véházakban, míg felesége a piaci standon fagyoskodott, hogy baromfiárusításból magukat fenntartsa. Jóska bácsi élt és nem érzékelte a realitásokat, nem értette az őt körülvevő világot. Nagy terveket forgatott ál­landóan elméjében, a nagy szélhámosok voltak a min­taképei, s közben maga egyik napról a másikra él­hetetlen slemilként tengette életét. De a maga álmodta világ, a maga elképzelte jö­vő és a realitások felisme­résének hiánya szerencséssé is tette, mert nem számolva a valóságos veszélyekkel olyankor tudott bátor lenni és tenni, amikor arra na­gyon nagy szükség volt. így tudott menekülni a ha­lálmenetből, hamis nyilas­igazolvánnyal üldözötteket menteni, a felszabadulást követő első idők zavarosá­ban pedig „tisztes feketé­zőként” élni anélkül, hogy ebből akár másnapi tartalé­kul szolgáló anyagi javakat biztosított volna magának. S mert nem értette sosem a világot, nem érthette meg a megváltozott életet sem; minden realitást nélkülöző álmai között éldegélt, s pró­bálta azokat egy más kör­nyezetben újra, meg újra megvalósítani, de már maga se nagyon hitt azok sikeré­ben. Gyertyán Ervin, a kiváló • filmkritikus, -esztéta, József Attila-díjas író és irodalom- történész legújabb, Don Quijote a Huszár utcából című, a Magvető Könyvkiadó Ra-Re sorozatában a minap megjelent regényének köz­ponti alakja ez a századunk- beli pesti Don Quijote, aki a VII. kerületi 'Huszár ut­cában lakott, hosszú ideig együtt a jóval fiatalabb szerzővel, mint a családhoz tartozó közeli rokon. Weisz József életútja, életfelfogása igazán nem példamutató, mégis csak szeretettel tu­dunk rá emlékezni a regény elolvasása után. Nemcsak azért, mert az író a rokon­ságból fakadó szeretettel rajzolja fel alakját, idézi elénk a kedves csirkefogót, a kis stílű vivőrt, hanem mert minden negatív voná­sa ellenére is megtestesítője a pesti kisemberek egy tí­pusának, a kispolgári réteg perifériájára szorult ember­nek, akit alig-alig érnek utol magasztos eszmék, nem is érti meg azokat, könnyen lemond a gürcölő munká­ról, inkább önálmai rabjává lesz, kis stiklikkel „valósít ja meg magát” a vágyott nagy szélhámosságok helyett. S ha hozzávesszük mind­ehhez, hogy ez az ember zsi­dó származású is és a más szegényemberekén túl el kell viselnie és szenvednie a fa- sizálódó, majd a kegyetlen és gyilkos fasizmusba tor kollt viiilág keserveit is. Weisz József életútja valóban szomorú mintául szolgálhat­na annak a sehová sem tar­tozó városi kispolgárnál művészeti megörökítéséhez, akire más társadalmi réte­gek körüljárása mellett mindeddig kevesebb figye lem jutott. Szolgálhatna, írtam. Igen, mert ez esetben nemcsak •erre szolgál. Gyertyán ugyan­is, noha többször jelzi, nem másról, nem önmagáról, nem a környezetről akar írni, hanem nagybátyjának kíván sajátos, regénybe fo galmazott sírkőfeliratot, em­léket teremteni, igen mar­kánsan rajzolja fel az er­zsébetvárosi szegény zsidó kispolgárság életét, a Szö­vetség utca, Huszár utca és környéke kiskeresetű lakói­nak mindennapjait, e. réteg helyét az, egyetemes pesti társadalomban és csaknem teljes felmorzsolódását a fasiszta pusztításban, majd új életének kezdeteit. Ugyan­akkor az író önéletrajzot is ír. Életének egyes szakasza­it korábbi műveiből.— pél­dául a Szemüveg a porban, Francia kitüntetés című re­gényei — már ismerhetjük, most, a nagybácsi élete for­dulataihoz kapcsolódva újabb szakaszokkal ismer­kedhetünk meg. Gyertyán, természetesen, nem egysze­rűen családtörténetet ír, ha­nem annak fordulataiban elemzi is a társadalom ak­kori életét, annak mozzana­tait, s mert már a felszaba­dulás előtt is politikus al­kat volt, mozgalmi munká­jára is visszatekint, önkri­tikusan tárja fel azt is. Így ismerteti meg az olvasóval egy kispolgári család életé­nek hátterében a történelem fontos fordulatait, ahogyan azt ő akkor látta és megél­te. A regényben érintett mint­egy három-három és fél évtizednyi idő hazánk tör­ténelmének sorfordító kor­szaka. Gyertyán ezt a kort sajátos szemszögből láttatja, igen olvasmányosan, izgal­masan, okosan kerülve az- e kor ábrázolására rárakódott és már-már közhellyé kop­tatott — noha valós alapra épült — sablonokat, a sema­tikus mozzanatokat. A re­gény alakjai élő, hús-vér emberek, életfordulataik hi­telesek, a regény ábrázolta történéseket a kortársak emlékezése igazolhatja. De nemcsak a történelmi hitel és a már említett olvasmá­nyosság, izgalmasság teszi nagyon vonzóvá ezt a regényt, hanem az a melegség, az a sok emberi vonás, amitől hőse, ez a Huszár utcai ál­modozó — sok-sok nem ép­pen rokonszenves vonása el­lenére — közel tud férkőzni az olvasóhoz. Benedek Miklós rádió Az új tanév küszöbén A most kezdődő tanéviben mintegy 150 ezer első osz­tályos kisdiák kezdi meg tanulmányait az általános iskoláikban. Ez lesz az első olyan évfolyam, amelynek diákjai már az új tanköte­lezettségi rendélet szerint, a gyermekek fejlettségéhez, testi és szellemi érettségé­hez jobban igazodó iskola- kezdési rendszeriben lépik át a tantermek küszöbét. A -tapasztalatok szerint — mlint azt a Művelődési Miin i s z tér rumiban elmond ták — a várakozással ellentét­ben nem nőtt meg ugrás­szerűen a nevelési tanács­adókra hárított döntések, vizsgálatok száma. Enyhül­tek a beiskolázással kapcso­latos korábbi feszültségeik: a szülők is kedvezően fo­gadták a gyerekek fejlett­ségével számoló iskolakez­dés új rendjét. Az óvodák, óvónők munkájuk elismeré­sének tartották, hogy a gyermekek érettségének megítélése szakvéleményük alapján történt, a visszajel­zések szerint ugyanakkor jogos igényük egy olyan módszertani segítség, amely a gyerekek folyamatos meg­figyelését, az óvodában visz- szamaradók differenciáit,' egyéni foglalkoztatását még eredményesebbé tenné. televízió 1. MŰSOR: 9.00: Tévétorna.— 9.05: TeledoJctor. — 9.15: Heuré­ka kalandjai. Rajzfilm. — 9.25: Szinte hihetetlen. Rajzfilm. — 9.35: Katica. Filmsorozat. 7. rész. — 10.00: Perpetuum mobile. — 10.30: Mondja, Struccné! —10.55: Muzsikáló szerszámok. — 12.00: Képújság. — 16.30: Hírek. — 16.35: Két férfi özvegye. Tévé­komédia. — 17.15: Képújság. — 17.20: Popkorong. — 18.00: Rek­lám. — 18.05: Sport. — 18.30: Reklám. — 18.40: Tom‘és Jerry show. — 19.05: Esti mese. — 19.15: Lottósorsolás. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Szom­szédok. — Teleregény. — 20.35: Van öt perce? — 20.40: Hír­háttér. — 21.25: Szülőföldem — Vál. — 22.15: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.50: Képújság.— 17.55: Tévétorna. — 18.00: Pan­non Krónika. — 19.00: Szomszé­dok. — Teleregény. — 19.30: Chopin: 24. prelűd. Angol film. — 20.10: Kéz és szem. — 21.05: Híradó 2. — 21.20: Betűreklám. — 21.25: Karel Gott Budapes­ten. — 21.50: Fekete munka. Angol film. 5. rész. — 23.00: Képújság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 15.55: Hírek. — 16.00: A világ lángokban. Do­kumentumműsor. — 1G.25: Lab­darúgó KEK előselejtező. — 18.20: Esti mese. — 18.30: URH- kocsival — magazin. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.20: Időjárás-jelentés. — 19.30: Tévé­híradó. — 20.00: A szépfiú — francia tévéfilm. — 21.20: Ké­rem, szóljanak hozzá. — 21.50: Éjszakai hangverseny. — 22.35: Pályakerékipáros VB. — 23.25: Hírek. KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt: — 8.05: Műsorismertetés. —8.15: Mai programok. — 8.20: Közna­pi ügyeink. — 8.30: Záray Már­ta és Vámosi János énekel. — 8.54: Gyermekmondókák. — 9.14: Mi ez a gyönyörű? — 9.30: Volgán innen — Volgán túl. — 10.05: Kéz . és hagyomány. — 10.35: Labirintus. — 10.50: Nóta­csokor. — 11.34: A Prométheus- rejtély. Szemelvények Mester­házi Lajos regényéből. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45; Intermik­rofon. — 13.00: Klasszikusok délidőben. — 14.05: Műsorismer­tetés. — 14.10: A magyar szép­próza századai. — 14.25: Zenei Tükör. — 15.00: Rádiószínház. — 15.41: Kodály-kórusmüvek. — 16.05: Révkalauz. — 17.00: Ol­vasókör. — 17.30: Nóták. — 18.00: Kritikusok fóruma. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.25: Könyvújdonságok. — 18.28: Műsorismertetés. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Lottó­sorsolás! — 19.25: Az Ifjúsági Rádió bemutatója. — 20.33: A Bécsi Filharmonikus Zenekar játszik. — 21.30: Változatok — a politológiára. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Feljelentés. Dokumentumműsor. — 23.05: Operaest. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Tárogatómuzsi­ka. — 8.20: A Szabó család. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. — 12.10: Filmzene. — 12.25: Úti­kalauz üdülőknek. — 12.30: Énekeltem én: Törő Gábor. — 12.44: Citerazenekarok felvéte­leiből. — 12.58: Műsorismerte­tés. — 13.05: Nosztalgiahullám. 14.00: Iránytű. — 15.05: Tudo­mányos könyvespolc. — 15.10: Operaslágerek. — 15.45: Tör­vénykönyv. — 16.00: Könnyűze­nei stúdiónk új felvételeiből. — 16.40: András Béla feldolgozása: Mónár Anna. Népballada. — 1GJ58: Műsorismertetés. — 17.08: Török Ádárn együttesének hangversenye. — 17.30: Rádió- expressz. — 18.30: Slágerlista. — 19.05: Operettkedvelőknek. — 20.00: A Poptarisznya dalaiból. 21.05: A Magyar Rádió Ka­rinthy Színpada. — 22.03: Bön­gészde. — 23.20: Rockpanorá­ma. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. BARTŐK: 6.05: Muzsikáló reg­gel. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.07: Időszaki kiállítások. — 1.12: Zenekari muzsika. — 9.45: Banda Pál és Kemenes András hangversenye. — 11.10: Ámor kertje. Opera. — 12.12: Francia muzsika. — 13.03: Műsorismer­tetés. — 13.05: Magyarán szól­va .. . — 13.20: A felvilágosodás kora, a XVIII. század. — 14.10: Bemutatjuk új lemezünket. — 14.41: Operettnyitányok. — 15.00: Pophullám. — 16.00: Matuz Ist­ván és a Budapesti Vonósok hangversenye. — 17.01: Roman­tikus kamaramuzsika. — 17.35: Sugár Rezső: Hunyadi — hősi ének. — 18.30: A Magyar Rá­dió román nyelvű nemzetiségi műsora. — 19.03: Műsorismerte­tés. — 19.05: Rádióhangverse­nyekről. — 19.20: Zenekari mu­zsika. — 20.29: A folklór szere­pe a mai zenében. — 21.05: Gyöngyhalászok. Operarészle­tek. — 22.05: Napjaink zenéje. MISKOLCI STÜDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30 Reggeli körkép — Hírek, tudósítások, in­formációk. szolgáltatások; Bor­sod, Heves és Nógrád megyéből. 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: A Tiszától a Dunáig. Zenés magazin — köz­ben 18.00—18.15: Észak-magyar­országi krónika — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. mozi KOSSUTH: Egy nő, vagy ket­tő. Mb. szirtes francia filmvíg- játék. Felemelt helyár! Kezdés: de. 9, 11, du. hn5 órakor. — Zuhanás közben. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: f3 órakor. — Vissza a jövőbe. Mb. színes amerikai tudományos-fantasz­tikus kalandfilm. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 7 és 9 órakor. — HEVESY IVAN FILMKLUB: Életben maradni. Színes ameri­kai zenés film. Kiemelt 1. hely­ár! Kezdés: f5 órakor. — Foj- togatás. Színes japán film. 18 év! Kezdés: f7 órakor. — HE­VESY VIDEOMOZI: A csendőr New Yorkban. Színes francia filmvígjáték. Kezdés: 10 és 13 órakor. — TÁNCSICS: Country Texasban. Színes olasz zenés film. Kiemelt 1. helyár! Kez­dés: Í4, ifi és f8 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Téli es­te. Színes szovjet film. Kezdés: 15 órakor. — Sárga Haj és az Arany Erőd. Mb. színes ameri­kai-spanyol kalandfilm. 14 év! Kiemelt 11. helyár! Kezdés: 17 órakor. — TÁNCSICS VIDEO: Forgószél kisasszony. Színes hongkongi történelmi kaland­film. Kezdés: 9, 11, f3, £5 és Í7 óra­kor. — SZIKRA: öld meg a Sógunt! Mb. színes japán ka­landfilm. 16 év! Kiemelt 1. hely- . ár! Kezdés: f5 és' f7 órakor. — FÄKLYA: Éljen Szerváé! Szí­nes magyar bábfilm. Kezdés:! órakor. — Hóbortos népség II. Színes botswanal vígjáték. Fel­emelt helyár! Kezdés: G és 0 órakor. — FÁKLYA KAMARA: Banünhéjkeringő. Színes ma­gyar film. 14 év! Felemelt hely­ár! Kezdés: f5 órakor. —FÁK­LYA VIDEO: Valaki az ajtó mögött. Színes francia film. Kezdés: Í3 és f7 órakor. — PE­TŐFI: Ellencsapás. Színes szov­jet film. Kezdés: f5 órakor. — Egy zsaru bőréért. Színes fran­cia krimi. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f7 órakor. — ADY MŰ­VELŐDÉSI HÁZ: Piedone Afri­kában. Színes olasz kaland- film. Kiemelt 1. helyár! Kez­dés: 5 és 7 órakor. — MIS­KOLC-TAPOLCA, ADY: Vaskos tréfa. — Mb. színes olasz víg­játék. 14 év! Felemelt helyér! kezdés: 7 és 9 órakor. — VA­SAS PARKMOZI: Hóbortos nép­ség I. Színes botswanal vígjá­ték. Felemelt helyár! Kezdés: 9 órakor. — AVAS-DÉLI KERT­MOZI: E. T. Mb. színes amerikai film. Felemelt helyár! Kezdés: 9 órakor. — MISKOLC-HAMOH, BÜKK: Szamuráj háború. .Tapán film. 14 év! Felemelt helyár! Kez­dés: fG órakor. — MISKOLC- PERECES, BÁNYÁSZ: Hajnali háztetők. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: G órakor. — KA­ZINCBARCIKA, BÉKE: Mozi­klip. Színes magyar zenés film. Felemelt helyár! Kezdés: 4 és G órakor. — LENINVÄROS, DERKOVITS: Krokodil Dundee. Színes ausztrál filmvígjáték. Ki­emelt 1. helyár! Kezdés: fG és Í8 órakor. — MEZŐKÖVESD, PETŐFI: Asterix és Kleopátra. Mb. színes francia rajzfilm. Kezdés: 6 órakor. — Fantom az éjszakában. Mb. színes ame­rikai krimi. 1G év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 8 órakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI: Víz és szappan. Mb. színes olasz vígjáték. Felemelt helyár! Kez­dés: f5 és 7 órakor. — SA- TORALJAÜJHELY, BÉKE: A nindzsa színre lép. Színes ame­rikai kalandfilm. 14 év! Ki­emelt 2. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — ÖZD, BÉKE: Break II. Színes amerikai zenés film. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — SZERENCS, CU­KORGYÁR MŰVELŐDÉSI OTT­HONA: Szerepcsere. Színes amerikai vígjáték. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: G órakor. EDÉLÉNY, MÁJUS 1.: Az if­jú Frankenstein. Amerikai pa­ródia. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: fG órakor. — ENCS: De fiatalok voltunk. Mb. szí­nes szovjet film. Kezdés: Bóra­kor. — TOKAJ, PETŐFI: Rá­zós futam. Mb. színes új-zélan- di film. Kiemelt 1. helyár! Kez­dés: 6 órakor. RÓNAI VIDEOMOZI David Bowie Amerikai koncert videoklip Kezdés: 17 és 19 óra A színházteremben! A Lőrinci Hengermű, a Dunai Vasmű Leányvállalata felvesz: fizikai munkakörbe: clcktri- kust, villanyszerelőt, lakatost, esztergályost, villanymotor-sze­relőt, hengerészt, forrasztárt. Nem fizikai munkakörbe: gé­pésztechnikust. A melegüzemi munkakörben dolgozóknak 1 év után melcgüzemi pótlékot, a 3 műszakos munkarendben fog­lalkoztatottak részére GO száza­lék éjszakai pótlékot fizetünk. Munkásszállást, albérleti hozzá­járulást és vasúti jegyet bizto­sítunk. Vállalatunk a továbbta­nulókat támogatja. Szociális le­hetőségek : vállalati üdültetés Gyopárosfürdön, Balatonszépla- kon, csónakház a soroksári Du- na-ágban. Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán személye­sen (Budapest, XVIII., Henger­sor u. 38. 1184), vagy a 271- 798-as telcfonszámon. I il Dolgozókat alkalmaznak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents