Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-26 / 200. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 ♦ 1987. augusztus 26., szerda A miskolci párt-vb ülése Tervezet a kibontakozás helyi programjára A Szovjetunió törekszik a csúcstalálkozóra Lépéskényszerben F elfokozott várakozás előzte meg Mohamed Lándzsá­id iráni külügyminiszter-helyettes New York-i lá­togatását, így találkozóját Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkárral. Az immár hét éve tartó iraki—iráni háború történetében ez év júliusában első ízben csillant meg a I lehetőség az esztelen öldöklés befejezésére. Igaz, a tűz- szüneti kezdeményezés nem a hadban álló felektől, ha­nem a világszervezet Biztonsági Tanácsában részt vevő nagyhatalmaktól indult ki. Majd féléves előkészítő mun­kával. érzékeny diplomáciai egyeztetéssel született meg a BT július 20-i felhívása. A nagyhatalmi egyetértés a rendezés alapvető pontjaiban önmagában is hatalmas je­lentőségű volt, hiszen nem pusztán két állam fegyveres ! konfliktusáról van szó. A Perzsa (Arab-jöböl térsége stratégiai fontosságú. A BT határozata kedvező feltételeket kínált ebben az értelemben arra is, hogy nagyhatalmi egyetértéssel meg­előzzék a konfliktus kiszélesedését. Azóta több mint egy hónap telt el, s az események alakulása azt jelzi, minél tovább tolódik a tűzszünet megvalósítása, annál veszé­lyesebbé válik a helyzet az öböl térségében. Időközben a Perzsa-öböl haditengerészeti felvonulási színtérré vált: csupán az Egyesült Államok 41 hadihajót állomásoztat itt, de Nagy-Britannia és Franciaország is növelte jelen­létét. A Szovjetunió maga is hasonló lépésre kényszerült, miután a nyugati hatalmak elutasítóan reagáltak Mihail Gorbacsovnak arra a javaslatára, hogy a nem öböl-menti országok — aknaszedő hajóik kivételével — vonják ki haditengerészeti erőiket. Mindez esetleg megelőzhető lett volna, ha a BT tűz- szüneti felhívása azonnal kedvező válaszra talál a két hadban álló félnél. Irak ugyan elfogadta a határozatot, Irán viszont eleddig nem mondott sem igent, sem egy­értelmű nemet, noha ez az álláspont valójában eddig a felhívás elutasításával volt a gyakorlatban egyenértékű. A következmiény pedig, hogy azóta Irak miaga is fel- j újította Irán gazdasági hátországának bombázását, sőt most hétfőn Bagdad már az iráni olajszállító hajók új­bóli támadásával fenyegetőzött. Ebben a vészterhes légkörben a hírmagyarázók — ha csak minimális mértékben is — kedvező fejleményt látnak az iráni külügyminiszter-helyettes New York-i tárgyalásaiban. A megbeszélések még folytatódnak, vég­ső képet ezért még korai vázolni. Mindenesetre fontos fejleménynek látszik, hogy a teheráni diplomata ezúttal nem sorolta a háború befejezésének feltételei közé az iraki vezetés eltávolítását a hatalomból. Ugyanakkor kor­mánya nevében továbbra is fenntartásait hangoztatta: Irán csak olyan határozatot fogad el, amelyben megha­tározzák a probléma lényegét, azaz a világszervezet rög­zíti. hogy ki a felelős a hét éve húzódó konfliktus kirob­banásáért. Irán ezzel az igényével Irakot kívánná agresz- szorként megpecsételni. Ugyanakkor az arab világban, miként az Arab Liga külügyminisztereinek mostani tu­niszi tanácskozása is jelzi, erősödik az Iránt nyíltan el­marasztaló tábor hangja. Iparpolitikai feladatok Az MSZMP Miskolc Váro­si Bizottságának Végrehajtó Bizottsága öt esztendővel ez­előtt hozott határozatot a népgazdaság és a társadalmi tulajdon védelmére megva­lósítandó feladatokról. A párt-vb tegnapi ülésén ismé­telten áttekintette a közva­gyon megóvásának helyzetét, elemezte a határozat végre­hajtásának tapasztalatait, s javaslatot tett a további fel­adatokra. A témában készí­tett jelentés beszámol az eredményekről, ugyanakkor kritikus, helyenként éles hangvételben tesz említést mindannyiunk vagyonának herdálásáról, a több terüle­ten is feltárt hiányosságok­ról, visszaélésekről. Ügy látjuk — hangsúlyoz­za a jelentés — hogy a hatá­rozat széleskörű megismerte, tésének, feldolgozásának és végrehajtásának hatására mind jobban előtérbe került a társadalmi tulajdon, a kö­zös értékek megóvása, de nem kellő mértékben és még nem minden területen vált általá­nossá. A szervezettségben, a feltételek lehetőség szerinti biztosításában a gazdálkodó szervek, valamint a tár­sadalmi és tömegszervezetek felfogásában, aktivitásában előrelépés tapasztalható. Ez­zel szemben az állampolgá­ri magatartás és a munka­helyi fegyelem kedvezőtlenül alakult, nem javult, de ag­gasztó a bűncselekmények és szabálysértések növekvő száma is. Az elmúlt eszten­dőkben kialakult arányokról szólt kiegészítőjében Simon Tibor, a városi bizottság osz­tályvezetője. Elmondotta, hogy amíg a társadalmi tulaj­don sérelmére elkövetett bűncselekmények aránya az összbűnözésen belül csök­kent, addig az eltulajdoní­tott érték az elmúlt eszten­dőben 58 millióra rúgott az 1982-es 10 millióval szemben. Dr. Káló József r. alezredes, a miskolci rendőrkapitány­ság vezetője hozzászólásá­ban arról beszélt, hogy vé­A megye mezőgazdasági szövetkezeteinek kétharmada az egyszerű újratermelésre sem képes. Különféle okok következtében pedig 31 kö­zös gazdaság komoly pénz­ügyi nehézségekkel küszkö­dik. Milyenek voltak az 1986. évi veszteségrendezési eljá­rások tapasztalatai ? Hány szövetkezetét érint a felszá­molás? Milyen az új felszá­molási eljárás, s hogyan zaj­lottak le az egyeztető tár­gyalások? Milyen új szövet­leménye szerint a társadal­mi tulajdon védelmében ja­vulás várható. A gazdálkodó szervezetek, intézmények ugyanis rövidesen rákény­szerülnek, hogy minden fo­rintjukra, az anyagokra és gépekre a korábbinál gondo­sabban ügyeljenek. Az ülésen a testület tag­jai az első napirendi pont keretében tárgyalták meg azt a tervezetet, amely az MSZMP KB gazdasági-tár­sadalmi kibontakozási prog­ramjának helyi, viszonyokra adaptált feladatairól készült. A vitaanyag a program je­lentőségét abban jelöli meg, hogy Miskolcon és vonzás- körzetében az országosnál halmozottabban és mélyeb­ben jelennek meg az ország gondjai, a feszültségek. Már maga a tervezet előkészíté­se is széles nyilvánosságot kapott. Véglegesítése, elfoga­dása két fordulóban törté­nik meg. A Miskolc Városi Pártbizottság soron követ­kező ülésén várhatóan nagy vita bontakozik ki a terve­zetben foglalt feladatokról, ezt követően pedig társadal­mi vitára bocsátják. Szintén a városi pártbi­zottság asztalára kerül a tegnap elfogadott másik ja­vaslat. Ez a javaslat egy in­tézkedési terv különböző pontjait sorolja fel, a párt­tagsági könyvek cseréje szervezeti és politikai fel­adataira vonatkozik. Ez a munka szintén lehetőséget I nyújt a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának elfogadtatására, a párttag­ság véleményének minél mélyebb megismerésére. A végrehajtó bizottság végül javaslatot tárgyalt meg a politikai évfordulók miskol­ci megünnepléséről az év hátralévő hónapjaiban, majd tájékoztatót fogadott el Mis­kolc Város Tanácsa V. B. If­júsági és Sportosztálya mun­kájáról, annak megalakulá­sa óta eltelt tapasztalatok­ról. kezeti formák létesítéséről lehet szó? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatták teg­nap a mezőgazdasági terme­lés felelős vezetőit. Elnök­ségi ülést tartott ugyanis Miskolcon a Teszöv szék­házában a Mezőgazdasági Szövetkezetek Megyei Szö­vetsége. Az elnökség tagjai hosszú vita után fogadták el a fenti témáról készült je­lentést, illetve körvonalaz­ták a mezőgazdaság kibon­takoztatásának útjait. (MTI—TASZSZ) — A nyu­gatnémet Pershing- 1A raké­ták amerikai robbanótöltetei olyan akadálynak bizonyul­hatnak, ami lehetetlenné te­szi egy gyümölcsöző szovjet —amerikai külügyminiszteri találkozó megszervezését, és következésképpen — az újabb szovjet—amerikai csúcstalál­kozót is. Erre a veszélyre hívta fel a figyelmet Viktor Karpov, a moszkvai külügy­minisztérium leszerelési és fegyverzetkorlátozási főosz­tályának a vezetője, a TASZSZ diplomáciai tudósí­tójának adott keddi nyilat­kozatában. A Szovjetunió törekszik a csúcstalálkozóra — mondta Karpov. Kifejtette azt a szovjet véleményt, hogy a két nagyhatalom vezetőinek rendszeres találkozói lehető­vé teszik a szovjet—ameri­kai kapcsolatok elmélyült és átfogó elemzését, valamint (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Katona Zoltán, a me­gyei kórház főigazgató-he­lyettes főorvosa elmondta: bár az írásos anyagban gyermekszakrendelő-hiány- ról lehet olvasni, mégis — a gyakorlat igazolta — inkább a felnőtt szakrendelők szá­mát kellene szaporítani a városban, mert erre na­gyobb az igény. Gondot je­lent a Semmelweis Kórház diagnosztikai ellátottságá­nak alacsony színvonala is. Fejlesztése a betegellátás, a gyógyítás érdekében elodáz­hatatlan. A város gazdagodása, szépülése természetesen ja­vítja az itt élők közérzetét, amely megnyilvánul a dol­gozók véleményformálásá­ban — hangsúlyozta Szűcs Ferencné, az SZMT titkára. — Vajon a gyakran em­legetett, kiemelt szerepkörök jól épülnek egymásra? — kérdezte Bánhegyi Árpád, a BÁÉV vezérigazgatója, majd hozzátette: érdemes ezen el­gondolkodni. Mint ahogyan azon is, hogy miért mentek el az utóbbi néhány évben annyian szűkebb pátriánk­ból a jól képzett, nágytudá- sú szakemberek közül. Vé­gezetül arról beszélt, hogy amikor kevés a pénzünk, különösen figyelni kell azokra az emberi tényezők­re, amelyek meghatározzák mindennapjainkat. Skapinyec Gyula, a Sátor­aljaújhelyi Városi Pártbi­zottság első titkára javasol­ta: a jövőben jobban ve­gyék igénybe a megyeszék­hely mellett más városok lehetőségeit, akár a foglal­azt, hogy keressék a viszony megjavításának, a főbb biz­tonsági kérdések átfogó meg­oldásának a módjait. Erről tanúskodik Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan genfi és reykjavíki találkozója. Az izlandi fővárosban különös­képpen bebizonyosodott, hogy fel lehet kutatni a szovjet és az amerikai nuk­leáris fegyvertár lényeges csökkentésének módozatait. A genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon mostanáig an­nak a szerződéstervezetnek az előkészítésében érték el a legnagyobb haladást, amely a közepes és az azoknál rö- videbb hatótávolságú szov­jet, illetve amerikai rakéták és robbanótölteteik átfogó felszámolását célozza. A megállapodás kimunkálása azonban akadályokba üt_ közik — állapította még a szovjet külügyminisztérium főosztályvezetője. Azonosulni gondjainkkal! Ülést tartott a megyei tanács-vb (Folytatás az 1. oldalról) lem-tömeg termelését, és ér­vényre juttassuk az ésszerű vagyongazdálkodást, a va- gyonarányos nyereséget. Az iparban a szerkezet- átalakítás nem a munka- nélküliség oldaláról jelent kihívást a dolgozóknak — hangsúlyozta. A munkahe­lyi szerkezetátalakítás — mint a szelektív fejlesztés fontos velejárója — magá­val hozza, felerősíti a folya­matos képzés, továbbképzés,, illetve átképzés igényét. A termelékenység növelésére szükségesnek látszik megte­remteni a nagyüzemek, a közép- és kisvállalatok esélyegyenlőségét a munka­végzésben. A miniszter végezetül szólt arról, hogy a Szovjet­unió a hazánkkal folyó vál­lalati együttműködések bő­vítésére közös mikroelektro­nikai vállalat magyarorszá­gi létesítésére tett ajánlatot. Az Országgyűlés ipari bi­zottsága egyetértett abban, hogy az ipar előtt álló fel­adatokat összegző cselekvé­si program a kormány gaz­dasági-társadalmi stabilizá­ciós munkaprogramjának mellékleteként kerüljön az Országgyűlés elé. (MTI) U. J. Elnökségi ülés a Teszövnél Címzés fiókbérlők részére Köszönjük, hogy e minták szerint címez. %>/ magyar POSTA MH-139340 Európa első élelmiszerbankja (Reuter/MTI — Panoráma) Mélyhűtők és több ezer üveg narancs juice: többek között ez található egy elha­gyatott párizsi templomban, ami nemrég lett Európa el­ső élelmiszerbankja. Az élelmiszerfoanlkot, ame­lyet „Minden száz francia közül egynek nincs mit en­nie” feliratú plakátokon hir­detnek, közel két évvel ez­előtt hozták létre azzal a céllal, hogy legalább így tudjanak élelmiszert juttatni a párizsi éhezőknek. A bank működési alapelve nagyon egyszerű: a bank összegyűj­ti azokat a termékeket, amelyeket, már valami (de nem egészségügyi) oknál fog­va nem lehet eladni és in­gyen szétosztja azokat. A bank igazgatója elmondta, hogy Európának húsz évébe tellett, míg rájött ennek le­hetőségére, hisizen Észak- Amerikában már több, mint két évtizede létezik ilyen in­tézmény. Az összegyűjtött élelmiszer teljesen megfelel az egész­ségügyi követelményeknek. Mióta két éve Párizs Ar­cúéi nevű elővárosában lét­rehozták ezt az élelmiszer- bankot, Franciaország többi részén kialakítottak további 34, Belgiumban pedig három ilyen bankot. Az élelmiszer­bankok „utánpótlása” bizto­sítottnak látszik, mivel a vállalatok évente több ezer tonna árut semmisítenek meg, mert nem tudják őket eladni. A francia élelmiszer- bamkoktól évente mintegy 200 ezer francia kap csoma­got, ami körülbelül hatezer tonna élelmiszert jelent. A bankok élelmiszert már nemcsak Franciaországból, hanem az Európai Közösség hatalmas tartalékaiból is be­szereznek. Amióta a Közös­ség programot indított el a szegények élelmezésére, az utóbbi évek egyik leghide­gebb telén a Franciaország­ban szétosztott 10 ezer ton­na élelmiszerből négyezret már a bankok továbbítottak. Az éleim iszerbanlkok ki­alakítása természetesen na­gyon hasznos, hiszen igen sok emberen tudnak segíte­ni. Ugyanakkor a létezésük miatti örömöt beárnyékolja az, hogy egyáltalán szükség van ilyesmire egy jólétinek mondott államban. Az igé­nyek növekedését jelzi az, hogy a bankok idén a, ta­valyi mennyiségnek már a kétszeresét tervezik elkülde­ni az arra rászorulóknak. koztatáspolitikai, akár az idegenforgalmi célkitűzések megvalósításáról van szó. A megyei tanács elnökhe­lyettese, Porkoláb Albert. a középfokú oktatási intézmé­nyek strukturális gondjai­ról szólt. A Miskolci Nem­zeti Színház szakmai, gaz­dasági helyzetét elemezve, elismerően beszélt arról a rangról, amelyet színházunk kivívott magának a művé­szeti életben. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a közönség megnyeré­se érdekében szükséges a szerkezetváltoztatás, és az egészséges műsorpolitika ki­alakítása. Tímár Vilmos, a Miskolc Városi Pártbizottság első titkára a demográfiai hul­lámmal együtt járó és vár­ható nehézségekről, az át­képzéssel, az új munkahely- teremtéssel kapcsolatos te­endőkről beszélt. Kifejtette: napjainkban már nem elég csak közösen gondolkodni, meg kell tanulnunk az élet minden területén ügyesen gazdálkodni adottságaink­kal. Mindez egyben feltéte­lezi azt is, hogy az előttünk álló feladatokat komplex módon vizsgáljuk és oldjuk meg. Ebben nagy jelentősé­ge és szerepe van az ágaza­tok közötti jó együttműkö­désnek. Az elhangzottakra dr. La­dányi József, a megyei ta­nács elnöke adott választ, kifejezésre juttatva, hogy a jövőben a városlakóknak is nagyobb részt kell vállalni­uk a fejlesztési célok meg­valósításából, még jobban azonosulva közös gondjaink­kal !... (monos)

Next

/
Thumbnails
Contents