Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-25 / 199. szám
1987. augusztus 25., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Miért annyi, amennyi? Dugattyúgyártás A Kismotor- és Gépgyár Mezőkövesdi Gyárában járművekhez, például Ikarus autóbuszokhoz és Csepel teherautókhoz kompresszordugoty- tyúkat is készítenek. Fojtán László felvétele Összehívták a megyei KlSZ-küidöttgyűlést közös ügyünkért! Itt a dinnyeszezon! Kistermelő ismerősöm, alti az első hűvös tavaszi széllel érkezett Csányból Miskolc határába, morózus hangulatban görgeti tovább az érett gyümölcsöt.. A gondok forrása ím a dinnye, amelynek kilója kint a földeken hat forintot ér, s bent a piacon tizenkettőért talál végleges gazdára. Ma hat forintot, holnap ötöt, aztán négyet, majd még kevesebbet kap az, aki fél évet hajladozott, görnyedezett miatta. Aki a háromszor három méteres kuckót sokadmagával lakja, s aki(k)nek csontjait fóliás pára rozsdásítja, földeken kavargó tavaszi szellő szárítja. Kistermelő ismerősöm mégsem panaszkodna. A hat forint, az öt, a négy, sokkal szorozva sokat ad. Ám ugyanannyit ad annak is, akinek bőrét nem cserzi a szél, a nap, akinek hátát nem veri az eső. Hová tűnt az igazság? — tűnődik ismerősöm. Hová tűnt a valós ár? — tűnődöm vele. * A kérdés újra és újra visszhangzik bennem, amikor felkeresem a megyei Zöldért Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesét, Lute- rán Lászlót. Meghallgat, majd különböző kimutatások közül elővesz egy papírt. — Valóban — mondja — Tegnap, s ma hat forint ötven fillért fizettünk a görögdinnye kilójáért, s a piacon tizenkét forintban határoztuk meg most az eladási árát. Mielőtt azonban mesz- szemenő következtetést vonna le, számoljon kérem velem. Tehát... először is mi elmegyünk a termelőhöz. Ott megvesszük az árut,és gépkocsira rakjuk vagy rakatjuk. Aztán beszállítjuk a raktárakba, az árut lerakjuk. Később az értékesítési helyre diszponálva szétosztjuk. Űjra fel a teherautóra, újabb szállítás, újabb lerakás. Mindez a manőver pedig pénzbe kerül, s mert közben a nagykereskedelmi tevékenységünkből kiskereskedelmi tevékenység lett, kétszer változott a dinnye értéke. Most pedig számoljunk visszafelé. A dinnye kilónként ma tizenkét forint saját boltjainkban. Ott 20 százalék árrést számolnak, így a tizenkét forintos árut kilencért adjuk nekik. A 6,5 és a 9 közötti különbség már nem is tűnik olyan nagynak. S ekkor még nem vettük figyelembe, hogy a 6,5-ért megvett gyümölcsöt már nem is adhatjuk 9-ért, hiszen mikorra az a piacra kerül, már nem tizenkettő, hanem Sok-sok mezőkövesdi és környékbeli asszonynak, leánynak nyújt biztos megélhetést a Matyó Háziipari és Népművészeti Szövetkezet. S bár tagadhatatlan, hogy az emberek életmódja, ruházkodási kultúrája sok tekintetben megváltozott, mégis az évtizedek során kialakult formagazdag, nem mindennapi színlharmóniájú matyó hímzések változatlanul kedveltek külföldön és idehaza egyaránt. A különböző térítők, párnák, a matyó jellegű ajándéktárgyak ma is díszei a lakásnak és sokan vásárolják a matyó hímzésű női blúzokat, mellényeket, nadrágokat is. Ám, az egyre nehezedő külpiaci feltételek, a gondokkal terhes belső gazdasági helyzet nemegyszer akadályokat gördít a szövetkezet munkája elé. Hogy mást ne mondjunk: körülbelül tíz lesz az ára. — Addig csűri-csavarja, amíg bebizonyítja, hogy a Zöldértnek a dinnye értékesítése kész ráfizetés ... — Erről szó sincs^ csupán azt bizonyítgatom, hogy a zöldség-gyümölcs értékesítésen koránt sincs akkora haszon, mint hinnék. Sőt! — Tény, a zöldség-gyü- mölcsfronton a termelő általában panaszkodik a felvásárlási árakat illetően. Lám, most ikiderül, a ftílvásárló- forgalmazó sem mentes zokszavaktól. S ekkor még nem esett szó a háziasszonyról, aki betérvén a zöldségboltokba, olyan árakkal találja magát szembe, amelyek alapján panaszkodni leginkább neki volna oka. Hol a hiba? — Meggyőződésem, hogy az árképzés rendszerében. — Nem a Zöldértben? — Nézze, a Zöldért — mint bármely más vállalat — nyereségérdekeit. Így aztán természetesen mindent megteszünk, hogy sikereket érhessünk el. A sikerek fő forrásai pedig az alaptevékenységen kívüli ágazatok. Így különféle szolgáltatásokat végzünk, melyek évente több millió forint árbevételhez juttatják a vállalatot. Van egy kertész raktáráruházunk, valamint jelentős ipari tevékenységet is folytatunk. Az eredményes gazdálkodáshoz ugyanakkor a legalacsonyabb nyereségszinttel maga az alaptevékenység, azaz az élelmiszer- és mező- gazdasági termékek forgalmazása járul. Ennek ellenére mind nagyobb erőfeszítéseket teszünk azért, hogy sokak által a szervezetlenség jeleit mutató anarchikus zöldség- gyümölcsforgalmazás megoldódjon. Tudjuk, ehhez egy megyei Zöldért vállalat önmagában nem képes. Ám bízunk az összefogás erejében, s a társvállalatokban. Első lépésünk volt a Bács megyei Zöldérttel közösen megnyitott nagybani piacunk Miskolcon, a Búza téren. Érdekesség kedvéért említem, hogy itt mi már tizenkét forintért adtuk kilónként a dinnyét akkor, amikor a szomszédos standokon húsz forint volt az ár. Szeretnénk a nagy áringadozást is megszüntetni, is így a termelő biztonságát szavatolni. Nemcsak sok, de jó minőségű árukra van szükségünk. Sajnos a külpiacot figyelembe véve óriási a lemaradásunk a csomagolásban, a megjelenésben. — A jobb megjelenésű árul megfizetnék? — Erre könnyen mondhatnám: igen, de sajnos nem ilyen egyszerű ez. Itt volt az év első felében a belkereskedelem alaposan megtréfálta a kövesdieket, egyszerűen spórolt a megrendeléssel, illetve csak nagy késéssel küldték el a diszpozíciókat. De hát dolgozni, termelni az esztendő első hónapjai- ben is kellett, nem küldhették haza az asszonyokat, mondván: nincs elegendő munka. — A szövetkezet vezetése úgy határozott — idézi fél az eseményeket Pólik Mi- hályné elnökasszony —, hogy megrendelés híján is dolgozni kell. Persze, ez a döntés magában hordozta annak veszélyét, hogy a nyakunkon marad az áru. Ennek ellenére vállaltuk a kockázatot, s mint később kiderült, helyesen cselekedtünk, mert mindent eladtunk. Júliusban már nem volt kész- árukészlete a szövetkezetnek. például a meggy. Hiába ígértünk magasabb árat a termelőnek a szárral szedett meggyért. Közbeszólt a feldolgozóipar, s az ömlesztett meggyet viszonylag magas áron vásárolta fel. Olyan áron, amely mellett mi már nem voltunk versenyképesek. Ennek ellenére továbbra is az a véleményem, hogy az áru megjelenése döntő jelentőségű. Ezért a vállalat tervei között szerepel, hogy Miskolc belvárosában a rekonstrukcióval összhangban megújul a négy Zöldért-bolt is. Iparművészek tervei alapján építtetjük át, s a reprezentatív boltban reprezentatív csomagolású áruval kívánunk megjelenni. — Reprezentatív árakon? — Az ár kérdése kemény dió. Tőlünk, zöldéntesektől a vásárlók elvárják, hogy alacsonyabb áron jelenjünk meg áruinkkal, mint a maszek zöldségesek. Azt viszont nem veszik figyelembe, hogy a maszek csak bizonyos árukkal jelenik meg. Azokkal, amelyeknek az értékesítése hasznot ad. Mi viszont árusítunk mindent, így természetesen olyan portékát is, mely ráfizetéses. Például paradicsomot akkor, amikor az már szinte filléres áru lesz. Ennek ellenére azt szeretnénk, ha áruinkat reális áron értékesíthetnénk boltjainkban. — Hogyhogy szeretnék? — A Zöldért-boltok zöme vagy szerződéses, vagy pedig forgalom után érdekelt, ily módon a puszta létükkel emelik fel az árakat. Ezért a szerződéses holtakat folyamatosan felszámoljuk, s dolgozóinknak olyan bérrendszert dolgoztunk ki, amelynek alapja nem a mind magasabb árbevétel —, iezt ugyanis magasabb értékesítési árak mellett könnyebb elérni, — hanem a bolt nyeresége. * A megyei Zöldért Vállalat éves nyeresége tavaly 34,5 millió forint volt. A közhiedelemmel ellentétben ellátási kötelezettsége nincs. Boltjaiban mégis megtalálhatók olyan áruk, amelyek forgalmazása ráfizetéses. Az ambiciózus, fiatal vezetés szeretne megbízható hidat verni a termelő és a piac között. Mindenki megelégedésére, s természetesen a saját hasznára. Szeretne még jobban termeltetni, felvásárolni, piacot hódítani, olcsó, jó minőségű áruval. Mondhatnánk: szép, szép, de szeretnénk e tervekből érzékelni is valamit. — Láthatja — mondja Luterán László. — Sokáig a miskolci piacot, mint az ország legdrágább piacát tartották számon. Nézze meg a kiadott piaci jelentést. Hetekre visszamenően bizonyítani tudom, van már nálunk drágább is. Netán a mi piacunk közelít az olcsóbbak felé? Balogh Andrea Ennek is köszönhető, hogy a Matyó HISZ igen jó fél évet zárt, árbevétele elérte az ötvenötmillió forintot, melynek • tizenöt százalékát nyereségként könyvelhetik el. Mondják is, ilyen még nem fordult elő a szövetkezet történetében. El is határozták, hogy a lehetőségekhez mérten kellőképpen honorálják a dolgozók fáradozását: április 1-től ötszázalékos béremelést hajtottak végre, amely több mint másfél ezer asszonyt és leányt érintett. Az elnökasszony szerint a második fél év sem lesz könnyű, sőt az eddiginél nagyobb erőfeszítést követel meg a szövetkezet előtt álló termelési feladatok teljesítése. Az' viszont biztató — mondta Pólik Mihályné — hogy a népművészeti termékeknek van piacuk szerA KISZ Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bizottsága augusztus 29-én küldöttgyűlést tart. Az ilyen nagyszabású tanácskozás nem gyakori az ifjúsági szervezet életében, ezért jogos a kérdés: mi indokolta alig másfél esztendő múltán a küldöttgyűlés összehívását? Késik László, a KISZ megyei bizottságának titkára: — Küldöttgyűlést csak akkor szervezünk, amikor nagy fontosságú kérdésekben kell döntenünk. Megítélésem szerint, most ebben a helyzetben vagyunk, melynek alapját az MSZMP KB július 2-i állásfoglalásából fakadó feladatok számbavétele jelenti. Így hát napirendünkön egyetlen téma szerepel: javaslatot tenni arra, miként kapcsolódhátnak be szőkébb pátriánk fiataljai a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjába? — Eszerint helyi akcióról van szó? — Igen. Legjobb tudomásom szerint, egyedül Borsodban hívták össze a küldötteket. Ügy éreztük, megyénk olyan speciális helyzetben van. hogy a jövőre vonatkozóan a feladatok számbavételekor feltétlenül külön ki kell kérni a fiatalok véleményét. Erre a küldöttgyűlés kitűnő alkalmat ad. — Hasonló célt szolgált a Jövőnk a tét! elnevezésű országos akció is ... — Igen. Ennek során számos ötlet hangzott el, amelyet hasznosíthatunk munkánkban. A tapasztalatok szerint a fiatalokat az te a világon. A Szovjetunióba például 35 ezer darab textil alapanyagú női nadrágot kell szállítaniuk, de lengyel és kubai megrendelés is birtokukban van. Eg}' dolog miatt azonban idegesek: az alapanyaggyártók késnek a szállítással. A szövetkezetben nem újkeletű gyakorlat, hogy az év második felében már kutatják a következő év értékesítési lehetőségeit, készítik elő a megkötendő üzletet. Csakhát nagymértékben akadályozza a kövesdieket, hogy árkérdésben nem tudnak teljes bizonyossággal nyilatkozni, ugyanis az alapanyagok árai állandó mozgásban vannak. Márpedig az ár a legfontosabb szempont a nyugati cégekkel történő tárgyalás során. L. L. Beszélgetés Késik László titkárral utóbbi években élénkebben foglalkoztatják a gazdaság- politikai kérdések. Jóllehet, különböző mélységben, hiszen a felszínes megnyilvánulások sajnos éppúgy jelen vannak, mint az aprólékos, gondosan megfogalmazott javaslatok, a konkrét munkaterületekre lebontva. Tapasztaltuk egyébként azt is, hogy meglehetősen kevés információval rendelkeznek a fiatalok. — Hogy segít ezen a KISZ? — Központi Bizottságunknak jó néhány dokumentuma, füzete van már, amely könnyíti az eligazodást. Ilyen például a Pénzügyminisztérium adóreform titkársága és a KISZ KB gazdaságpolitikai és érdekképviseleti osztályának közös kiadványa. a készülő adóreformról. Hamarosan pedig újabb füzet jelenik meg, amely a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos tudnivalókat taglalja. A nyílt, politizáló légkör megteremtésével arra törekszünk, hogy valamennyi KISZ-tagunk tisztában legyen azzal, mit, hol és hogyan képviselünk. Az információbővítéshez ugyanis ez hozzá tartozik. Erről egyébként szó lesz a küldöttértekezleten. Feladatainkat nem részletezve akarjuk megvitatni, hanem csupán a fő elveket tisztázzuk. Konkrétan hogyan tud a KISZ a programhoz kapcsolódni. Anyagi lehetőségeink, erőnk ugyancsak csökkenőben van. Ezért alaposan meg kell fontolni, melyek azok az igazi értékek, amelyek megőrzését, gyarapítását szorgalmazni, támogatni szükséges. Gondolok itt a műszaki fejlesztés meggyorsítását segítő teen* A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelési nagydiját kapta meg — a zöldség-gyümölcs feldolgozó üzemék közül elsőként — a Nyírség Konzervipari Vállalat. A kitüntetést hétfőn Nyíregyházán, a Váci Mihály Művelődési Központban rendezett ünnepségen Medgyessy Péter pénzügyminiszter adta át Rudi Béla vezér-igazgatónak. dőkre, vagy azoknak a gondoknak a megoldására, amelyek a fiatalokat közvetlenül érintik: a lakáshoz jutás, a pályakezdés, a családalapítás, a munkaerő-átcsoportosítás. — E témák többsége már nem először szerepel a KISZ „napirendjén”. Lehet-e az elhangzottakhoz még újat hozzátenni? — Bízom benne, hogy igen. Most az a legfontosabb. hogy rangsoroljuk a tennivalókat és koncentráljuk az erőnket a jó ügy érdekében. Ezzel párhuzamosan meg kell végre változtatnunk azt a negatív képet, amely kialakult ifjúsági szervezetünkről. A KISZ nem csupán diszkózásból áll. Mi mozgósítani, aktivizálni szeretnénk a fiatalokat. Jelen esetben pedig elérni azt, hogy azonosuljanak a kibontakozási programmal. Legyenek e program megvalósításának részesei, hiszen attól egész népünk boldogulása, jövője függ. Ehhez természetesen megfelelő feltételeket kell teremtenünk. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy elvárásaink csak akkor lehetnek, ha a fiatalok érzelmileg azonosulnak megjelölt céljainkkal. Nekünk a kibontakozás szellemét kell követni, így hát változtatnunk kell. hogy szervezetünk rugalmasabb, nyíltabb legyen. A mozgalom vezetői egyébként nemcsak kérnek, hanem segítik is az eligazodást. A küldöttgyűlésen ajánlást teszünk, amely a hasznosítható módszereket tartalmazza, és egyfajta útmutatóul szolgálhat. Ezek azonban csak elvek, amelyeket a helyi adottságoknak és lehetőségeknek a figyelem- bevételével lehet alkalmazni. Mert nyilvánvaló, hogy más gondok foglalkoztatják a le- ninvárosiakat — itt köny- nyebb a megélhetés — és megint más az ózdiakat, ahol országosan ismert nehézségekkel küzdenek. Az 1964-ben alapított üzem a megye egyik legnagyobb vállalatává nőtte ki magát: évi termelési értéke meghaladja a 2,5 milliárd forintot. Az öt esztendővel ezelőtt megszerzett önállóság óta exportja évről évre dinamikusan növekszik. Termékei jelenleg már az öt világrész csaknem ötven or szágába jutnak el. A Matyó HlSZ-ben vallják: kockázat nélkül nincs siker (monos) Termelési nagydíj