Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-08 / 159. szám

1987. július 8., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Utak számítógépen Hz ÍSIM-MMMMáS Nyári forgalom az utazási irodákban • DIÁKOK SZAKTÁBOROKBAN # MIRE TELIK A CSALÁDI KERETBŐL? * KEDVEZMÉNYEK FIATALOKNAK Megérkezett az utazási iro­dáik legjobb szervezője, a ká­nikula. Ezekben a n apóikban egykettőre gazdára találnak azok a hazai és külföldi utak is, amelyek az elmúlt hónapokban szinte eladha­tatlannak bizonyultak. Most az utakon minden tizedik autó Valamilyen utánfutót, sátortartót húz maga után, vagy a tetejére tornyozott ponyvás csomag jelzi: a benmülők hosszabb útra in­dultaik. A nagy melegben az ■amber ösztönösen a hűsítő vizek partjára vágyik, , ám nem mindenki juthat el a tengerekig, sok család még az egy-két hetes balatoni üdülésre is csak hosszú hó­napok szigorú takarékossá­ga árán gondolhat. Az utazási irodák prog­ramfüzeiéi általában decem­berben jelennek meg, és az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a slágerutak napok, hetek alatt keltek el, ■azokért szinte közelharcot vívtak az érdeklődők. A múlt idő használata itt nem véletlen, ugyanis a decembe­ri rohamok mindinkább el­maradnak, a családok több­sége már az első téli hónap­ban is pontosan és jól tud­ja, mire költhet, mire nem ^költhet majd fél év múlva, •y-tyelefér-e akár egy hazai 'üdülés is a költségvetésbe. Persze, a keresett “utak egy része azért így is elkel, azt azonban általában elmond­hatjuk, hogy megyénk la­kossága ebben az évben ke­vesebbet költ üdülésre, mint tavaly, vagy azelőtt. Az a kép, ami napjaink­ban az utazási irodákban fo­gadja az érkezőt, meglehető­sen csalóka, hiszen most is nagy a nyüzsgés. A várako­zók, sorbanállók többsége azonban nem azzal kopog­tat, hogy valamilyen nyári üdülési lehetőséget keres, hanem a már fél évvel ez­előtt befizetett, lefoglalt út ' papírjait jött rendezni, ki­váltani a valutát, érdeklőd­ni az esetleges változások felől. Az előszezon alakulását erősen befolyásolta a mosto­ha időjárás, sőt, még az igazi nagyszezon kezdete sem volt olyan sikeres, mint; •más években. A külföldi ulalk közül a szocialista or­szágokba szólókra harminc nap a jelentkezési idő, a nyugati utakra ötven napot .kell várni. Az Ibusz miskol­ci irodájában valamennyi ajánlott és választható program számítógépen van, így gyakorlatilag az itt ér­deklődő ugyanabból válogat­hat, miint a fővárosiak. A három-, öt-, hétnapos nyu­gati utalk iránt változatlanul nagy az érdeklődés, ám az igazi pihenést keresők a hosszabb időre szóló jaltai, várnai utakra fizetnek be. Mindinkább érezhető, hogy többen keresik az olcsó ten­gerparti és hegyvidéki uta­kat. Az Ibusz miskolci iro­dájában az idén többen fi­zettek be ilyen meggondo­lásból szocialista országok üdülőhelyeire, mint tavaly, a nyugati országokba viszont kevesebben utaznak az egész szezon alatt. Dr. Ko- rompai Lászlóné, az iroda vezetője elmondta, hogy a divatos helyek válogatása mellett fontos szempontként szerepel az ellátás színvona­la. Ilyen ökok is szerepet játszanak abban, hogy Jal­ta és Szocsi az első számú kedvencek közé került, ver­senyben Ciprussal, Máltával, jóllehet, az utóbbiak kelle­mes utószezonjukkal, az utó­szezonban kedvező áraikkal ugyancsak a népszerűségi lis­ta elején vannak. * Nem kisebb a forgalom i ezekben a napokban az Ex­press Utazási Iroda megyei kirendeltségén sem: minden talpalatnyi hely foglalt, az ablakoknál okmányok, kül­földi pénzek forognak, a sa­rokban ember,nyi magas há­tizsákok várakoznak. Király László, a megyei kirendeltség vezetője: — Amit itt látni, az min­den utazási iroda álma, hogy nyitástól zárásig jöjjenek az utazni vágyók. A napi for­galom nagyobbik részét azon­ban’ nálunk is a régebben' lekötött utak indulás előt­ti intéznivalói teszik ki. Pénzváltás, útiiofcmányok ren­dezése. Örvendetes azonban, hogy mind többen érdeklőd­nek egy-egy adott kulturá­lis vagy sportprogram iránt, tájékoztatást kérnek, és ha az ajánlatunk megfelel, mi szívesen állunk az utazók rendelkezésére. — Miért nem azt mondja, hogy a •fiatalok rendelke­zésére, hiszen az Express a fiatalok, a diákok utazási irodája? — Bánki utazhat a mi se­gítségünkkel gyerekkortól az aggastyán korig, a különb­ség „csak"’ annyi, hogy ami kedvezményeiink kizárólag a fiataloknak járnak. Ilyen okok miatt sohasem erőltet­jük rá egyik utat sem a hozzánk forduló fiatalokra. Ha komoly az érdeklődés, úgyis tudjuk előre, hogy visszajön. Persze, a kedvez­ményekről mindenki tud, aki nálunk kopogtat. — Mit nyújt az iroda a diákságnak? — Rendkívül népszerűék egyebek mellett a középisko­lás üdülőtáboraink. Ezezöt- száz fiatal megy egyhetes táborba Balatonszemesre, Ve­lencére, Tiszafüredre. Igaz, az idén ez is drágább lett kétszáz forinttal. (így is csak nyolcszáz forint), de mára programok is többet érnek ennél, hiszen a régi mester­ségeket bemutató, vagy a számítógépes, a horgász stb. sátor,táborokban nem töltik tétlenséggel az időt a ta­nulók. A legtöbben Miskolc­ról jelentkeztek. A kereske­delmi szakmunkásképző di­ákjai közül sokan indulnak táborba, de Ózdról, Sátoral­jaújhelyből is nagy számban érkeznék. A táborok lakói gazdag programra számít­hatnak, de marad idejük diszkóra, videózásra is. Né­hány helyünk még van, aki­nek kedve kerekedik tábo­rozni, szívesen várjuk. A népszerű külföldi utazások nagy részét csaknem teljesen lekötötték már, Bulgáriába, Jugoszláviába és az NDK-ba most is sok fiatal megy. Ta­valy például a nagy számú jelentkezés miatt különvona- tot indítottunk az NDK-ba. — Az idei nyárra nem si­kerül ilyet szervezni? — Ügy látszik, hogy nem, pedig ezek mindössze pár ezer forintos üdülések, ami­re OTP-hitel is kapható. Ösz- szességében mérsékeltebb az utazási igény, mint tavaly, vagy azelőtt, pedig például a nemzetközi diákigazolvány­ra keleten és nyugaton je­lentős, néhol ötven, vagy még ennél nagyobb százalékú kedvezmény is igénybe ve­hető. Nálunk megtalálható a nemzetközi ifjúsági házak katalógusa is. Az ott talál­ható helyeken 20—30 száza­lékos kedvezményt kapnak a • * fiatalok. Az Express tagja ezeknek a diákszervezetek­nek és ezért mi is kedvez­ményt adunk a hozzánk for­duló külföldieknek. * A Cooptouir.ist miskolci iro­dájának vezetője Szabó Ist­ván: — A nagy nyári utazások ideje megkezdődött nálunk is, az érdeklődés nagyobb, mint tavaly, igaz, mi évek óta nagy súlyt fektetünk a szövetkezeti tagság üdülte­tésének szervezésére itthon és külföldön. Most indukiak a francia, ólasz, spanyol ten­gerparti üdülőhelyeikre a kü­lönböző csoportok, illetve Jugoszláviába és Bulgáriába. A februárban megjelent ajámlófüzet útvonalai közül már csak kevésre lőhet je­lentkezni. — Irodájuk kicsit ikiesik a miskolci főutcái forgalomból, nem jelent ez hátrányt egy utazási hivatal számára? — Itt a belvárosi lakóte­lepen kevés idegen fordul meg, a turisták is másra kí­váncsiak a városból. Ez a hátrány nyilvánvaló, azon­ban irodánk is olyan kicsi, hogy ha mégis megrohan bennünket egy népesebb kül­földi csoport, legfeljebb az elsőnek érkezők férnek el a szűkös váróiban. Á tervek között szerepel egy jobb adottságú iroda nyitása, ahol az évről évre növekvő for­galom egyéb követelményei­nek is színvonalasabban te­hetünk majd eleget. — A belföldi csoportos utazás népszerűsége milyen ezekben a hónapokban? • — Évék óta csökkenő ér­deklődés mutatkozik, jólle­het, igyekszünk szállodákkal, kiemelt üdülőhelyeken fize­tővendég ^-szolgálattal szolgál­ni az utazni vágyókat. Ami­vel dicsekedni lehet, az a gyógyüdülés szervezése, so­kan költik össze az üdülést gyógyulással Hévízen, Bük­fürdőn és a mi szűkebb „vendégkörünkben", a szö­vetkezetekben dolgozók kö­zül ezt talán nagyobb szám­ban igénylik, mint más ága­zatokban. Az étkezést talonok eladásával igyekszünk zök­kenőmén tesefobé tenni, eze­ket elfogadják az országban csaknem mindenütt. Ami ugyancsak a mi irodánk szervezőmunkájára jellemző leginkább: szakmai utakat tervezünk kiállításokra, be­mutatókra, gazdaságok spe­ciális ágazatainak megtekin­tésére, korszerű mezőgazda- sági üzemekbe-. — Az iroda autókölcsön­zést is hirdet, hol vannak a kocsik? — Húsz Ladánk állandó­an úton van, mindössze né­hány parkolóhelyet tartunk fenn nekik, ám ezeket sze­rencsére mások használhat­ják. * A Magyar Camping Club borsodi tagjai július negye­dikén találkozón vettek részt a monori erdőben, ahol a környező szocialista országok kempingezői közül is sókan megjelentek. Kiss József, a klub megyei elnöke elmond­ta, hogy a kempingezők kö­rében nőtt az érdeklődés megyénk üdülőhelyei iránt, újabban pedig Lerainváros erőteljes vonzása mutatko­zik, messze híre van a kor­csolyapályának. a csúszdá­nak. „Ilyenkor nálunk is több érdeklődő fordul meg, a a kempingbörzén lakókocsik cseréltek gazdát, voltaik, akik útitársat kerestek maguk mellé hosszú útjukra. A klub úgy segít, ahogy tud, hogy minél többen tölthes­sék kellemesen a nyár pi­henésre, üdülésre szánt he­teit itthoni és külföldi kem­pingekben.” Nagy József és a miskolci rádió MEZŐKÖVESDEN cjh A vattai Cvy porták nél­Q&P külözhetet­° r?fr\ 0 len tartozé­QbvvDzzSo© a kút. Valameny­OrPnfn^) O ny*t ásással rvr^í rJQy~^ mélyítették /7%C^D(7\iX — három- záryQicO^/Xi?° «égy eszten- ÍP °jtKÍmO dővel ez­előtt négy­öt méter után már iszapos volt a talaj, s rövidesen a felszínré tört a talajvíz. A község lakosai nemzedékek óta ilyen kutakból nyerték a vizet, igaz, a kisgyerme­kek, a csecsemők ma már nem fogyaszthatják. A ke- mizálás, a megnövekedett fogyasztás ebben a község­ben is az ismert, kellemet­len következménnyel járt. Az ivóvíz elnitrásodott, s ma Vatta egyike azoknak a Borsod megyei községeknek, ahová polietilénzacskókban szállítják az egészséges ivó­vizét. Tavalyelőtt, de inkább ta­valy azonban már nemcsak ezért mélyültek a ráncok a vattaiak homlokán. Elapad­tak, kiszáradtak a kutak, sok család nemcsak az ivó­víz hiányától szenvedett, de mosakodni sem tudott, s az állatoknak jobb esetben a másik utcából, rosszabb esetben több kilométerről szállították a vizet. A Szemere Bertalan utcá­ban Jónás János meg is mutatja a motorbicikliből átalakított alkalmatosságot. — Ezzel cipeltem a vizet — mondja az amputált lábú, rokkant ember. — A kutat az egyik barátommal 1967- ben. fúrtuk. Elegendő volt öt méter húsz centiméterre mélyíteni, s máris volt vi­zünk. Tavaly tavasszal azonban furcsa jelenségre lettünk figyelmesek. Előbb alaposan csökkent a nyomás, majd éppen csak csurgott a csapból, később hiába pró­báltam belőle vizet húzni. 1986. május elején kiszáradt a kút, s idén márciusig nem adott egy cseppet sem. — A bánya vitte el a vi­zet — summázza a helybeli­ek meggyőződését a Kos­suth utcában Sándor Ber- talanné. — Korábban feles­leg volt a kutakban, most ihatatlan, öntözésre nem gondolhatunk. Az elmúlt hé­ten például olyan volt, mint a habarék. Ha még mindig a a régi házban, élnénk, azzal kentem volna fel a padlót: BEZÁRTÁK A MELLÉKHELYISÉGET Valkó Zoltán, a községi tanács elnöke történelmi kör­nyezetbe ágyazva beszél a vattaiak vízproblémáiról. — A faluban emberemlé­kezet óta ásott kutakból kapják a vizet Az előttünk élő generáció még nem vizs­gálta minőségét, valószínű­leg nem is volt arra szükség. A nitrátosodás feltehetően az ötvenes évek végén, a hatvanas esztendők elején indult meg. Erről mi is csak az iskola konyhájának meg­,,Olyan volt, mint a habarék...” építése után szereztünk tu­domást. A főzés megkezdé­séhez a KÖJÁL engedélyé­re volt szükség, s az általuk elvégeztetett vizsgálat mu­tatta ki; a víz minősége nem felel meg a szigorúbb szabványoknak. Akkor még nem éreztük ennek a súlyát, ám ahogy múltak az évek, egyre több fórumon kérték, követelték a község lakosai a vezetékes hálózat kiépíté­sét. Sajnos hosszú évekig képtelenek voltunk előrébb lépni; pedig nem volt ta­nácsülés, falugyűlés, lakossá­gi fórum, ahol ne követel­ték, vagy ne hozták volna szóba. így tehát érthető, miért ujjongott a falu lakossága 1984 decemberében. Akkor jelentették be, hogy a me­gyei tanács határozata sze­rint a vattai vízhálózat ki­építése a VII. ötéves tervben várható. A költségek felét a megyei tanács állja, az ösz- szeg másik részét társulati formában, lakossági hozzájá­rulással kell előteremteni. A heljflbéliek azonnal számolni kezdtek. Osztás, szorzás, számoszlopok kerültek a pa­pírra, s a végeredmény meg­nyugtató volt. A kölcsön részleteit viszonylag köny- nyen ki lehet fizetni. — Tavalyelőtt — folytat­ja a tanácselnök — megnyi­tották a bükkábrányi kül­fejtést. A munka számunkra váratlan következményekkel járt: az elmúlt esztendőben alaposan lecsökkent a víz­szint a kutakban. Kora ősz­szel a helyzet már-már ka­tasztrofálissá vált. A búvár- szivattyúk motorjai több portán leégtek, nem bírták a terhelést. Az iskolai kony­ha működtetéséhez alapve­tő érdekeink fűződnek — nemcsak a diákok, hanem az idősek klubjának tagjai is innen kapják az ebédet —, ezért kénytelenek voltunk még a mellékhelyiségeket is lezárni, csak hogy a főzéssel ne legyen problémánk. Az egyeztető tárgyalások, a megbeszélések után nyilván­valóvá vált, hogy a külszí­ni fejtés megbolygatta a te­rület korábban kialakult vízháztartását, s a bánya- művelés érdekében kiemelt víz csökkentette a kutak ho­zamát. A BÁNYA NEM ZÁRKÓZIK EL A vattai lakosok száma a legutóbbi adatok szerint 1088. A község Mezőkövesd vonzáskörzetéhez tartozik, ám lakosai a Lenin Kohá­szati Művekbe, s a Diósgyő­ri Gépgyárba ingáznak. Helyben is van munka, a bükkábrányi termelőszövet­kezet melléküzemágában híradástechnikai elemeket készítenek az asszonyok. A varrodát a miskolci Háziipa­ri Szövetkezet üzemelteti, igaz, abban csak néhányan jutnak jövedelemhez. A kör- zetesített általános iskolában 145 tanuló sajátítja el az alapvető ismereteket. A ke­reskedelmet és a vendéglá­tást két önkiszolgáló élelmi­szerboltban, egy-egy húsbolt­ban, autóalkatrész-boltban, presszóban és kocsmában bonyolítják le. A falu a 3-as fő közlekedési út két olda­lán fekszik, kihasználatlan lehetőségei vannak még az autós turisták fogadásában. — Ma már harmincötmil­lióba kerül >az ivóvízháló­zat kiépítése — mondja Val­kó Zoltán. — A vattaiak ezt a pénzt már nem hajlandók kifizetni, legfeljebb csak egy részét. A bánya ludas a ku­tak kiapadásában. Ezért tart­juk helyesnek, ha a Mátra­aljai Szénbányák is hozzájá­rul az építkezéshez, mérsék­li költségeinket. Bevallom, mást vártam, rosszabbra számítottam. Hosz- szú évek tapasztalatain ne­velkedve arra gondoltam, hogy a bánya vezetői el­ső kézből megkontrázzák a vattaiak véleményét, s hosz- szadalmas, a laikus számára érthetetlen, szakszavakkal megtűzdelt magyarázattal hárítják el a jogos kérést. Ám szerencsére más történt. Az új idők új szele: — A geszti patak völgyé­ben — mondja Unger Péter Üzemvezető — 1985 májusá­ban kezdtünk hozzá /a fedő­réteg eltávolításához,' de az előkészítő munkákhoz már jó­val korábban, 1983-ban hoz­záláttunk. A területen jelen­tős mennyiségű szénvagyon található, a jelenlegi energia­árak mellett bűn lenne a föld alatt hagyni. Ebben az év­ben már majdnem egymillió tonna lignitet hozunk a fel­színre. Az évtized forduló­jára, 1990-re pedig el kell érnünk az évi 1,5 millió ton­nás termelést. A külszíni fejtés átalakítja a táj arcu­latát, s a népgazdaságnak nyújtott hasznon kívül he­lyi, lokális problémákat Okozhat. A bányatörvény ér­telmében segítséget keli nyújtanunk a vattai vízhá­lózat kiépítéséhez. Azt már a megyei taná­cson, Pál Ernő osztályveze­tő-helyettestől tudom meg, hogy a vattai vízellátás ki­viteli tervei — a Mátraaljai Szénbányák közreműködésé­vel — 1987. augusztus 15-re elkészülnek. A vizet mélyfú­rású kutakból nyerik, egész­séges, kitűnő minőségű. A községben a vízellátás száz- százalékos megoldását tűzték célul, azaz mindenki beve­zetheti portájára a vizet, ha előzőleg a telekhatárokon be­lül megoldja a szennyvízel­helyezést. A társulást termé­szetesen létre kell hozni, ám a költségekhez — meghatá­rozott mértékben — a bánya is hozzájárul. Udvardy József Július 20-ig hajóznak Tíz nappal elhalasztották a tiszalöki duzzasztómű ter­vezett nagyjavítását. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság munkásai így most a parton dolgoznak — készítik a revízióhoz szük­séges eszközöket. A tervek szerint július 20- án zárják le a zsilipkapuk előtt a folyómedret. Az elzá­rást követően kiszivattyúz­zák a vizet a zsilipek előtti mederszakaszból, majd pedig átvizsgálják a zsilipkapukat. Négy zsilipkapu alapos vizs­gálatára kerül sor, eltávolít­ják róla a rátapadt szennye­ződést, ahol szükséges, fém- tisztára csiszolják, majd új- rafestik. Mindezek a munkálatok október végéig eltartanak. Előzetes számítások szerint mintegy ötmillió forintba kerül a munka. A javítás ideje alatt természetesen szünetel a folyón a kőszál­lító uszályok közlekedése. Addig azonban, így napja­inkban is, zavartalanul ha­józnak az uszályok a Tiszán. Az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság sárospataki bányájából szállítják a kö­vet a borsodi gátépítések­hez. csakúgy, mint a Szol­nok Megyei Tanács megren­delésére az úgynevezett for- forgácskövet útépítéshez, és egyeb célra. A vontatáshoz „befogták” a jégtörő hajó­kat is, amelyek a jégtáblák helyett most a Tisza vizét hasítják. A zavartalan hajó­záshoz a folyó vízszintje megfelelő, a kánikulai me­leg nem apasztotta meg olyan mértékben, hogy a vonták ne tudjanak közle­kedni. Vatta vize

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents