Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-08 / 159. szám

1987. július 8., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Nyílt várospolitika Mezőkövesden „A szocialista demokrácia fejlesztése, elmélyítése pár­tunk történelmi programja. A szocialista demokrácia in­tézményeinek hatékony mű­ködése elősegíti a dolgozó nép hatalmának erősítését, társadalmi céljainak gyor­sabb megvalósítását. Folytat­ni kell a szocialista demok­rácia fejlesztését n társadal­mi élet minden területén, az államéletben, a munkahelyen a társadalmi szervezetekben, mozgalmakban, a lakóhelyi közösségekben”. (A XIII. kongresszus határozatából) A szocialista demokrácia egyik fontos, kiemelt terüle­te a tanácsi demokrácia, mely érvény re j u t ása, folyama t os fejlesztése társadalmunk lé­nyegéiből fakadó követel­mény, megvalósítása társa­dalmi, gazdasági előrehaladá­sunk fontos feltétele, eszkö­ze. Ennek igényét és szüksé­gességét a XIII. kongresszus által megfogalmazott politi­kai célkitűzések mellett a Tanácstörvény is egyértelmű követelményként határozza meg. A demokratizálódási folya­mat, egyik Igen jelentős állo­mása volt az 1985. évi or­szággyűlési képviselő- és he­lyi tanácstagi választások si­keres lebonyolítása. A meg­választott tanácstestületek — komolyan véve és tisztelet­ben tartva választóik bizal­mát — igen nagy aktivitás-’ sál és felelősségérzettel lát­ják el népképviseleti funk­ciójukat. A tanácstagi beszá­molók mindinkább demokra­tikus fórumokká válnak. Meghatározó szerepük van a nyílt várospolitika megva­lósításában. a kölcsönös in- formálódásban, a lakossági igények, a tanáccsal szembe­ni elvárások megismerésében, a döntéselőkészítésben, a közmegegyezés kialakításá­ban. Hasonlóan megnöveke­dett a jelentősége a gazdál­kodó egységeknél, intézmé­nyeknél, párt- és tömegszer- vezetefcnél megtartott fó­rum -jellegű táj ékoztatókn alt, rétegtalálkozóknak, véle­ménycseréknek. Egyértelműen megfogal­mazható, hogy a lakosság ér­zékenysége fokozódott a ta­nácsi munkává! szemben, ugyanakkor örvendetes ^ je­lenség a tamves ii an ti biza­lom erősödése, a tanácsi—la - kossági kapcsolat élénkülésé. Alapvető törekvésünk e bi­zalom megtartása, további erősítése, az együttélés, együttgondolkodás érvényre juttatása a feladatokban, gondokban, eredményekben egyaránt. Milyen módszerekkel sike­rült városunkban a nyílt várospolitikát megvalósítani, mit kíván tenni a tanács en­nek továbbfejlesztése érdeké­ben? A már említett lakossági kapcsolatok mellett a hosszú távú, középtávú és éves ta­nácsi fejlesztési tervek jóvá­hagyását széles körű társa­dalmi vita, véleményalkotás előzi meg. Az éves tervek jóváhagyásánál ez a tanácsi bizottságok, társadalmi és tömegszervezetek közremű­ködésével történik. A rende­zési tervek, hosszú távú fej- fejlesztési elképzelések, ki­emelt beruházások esetében a társadalmi vitát a város egész lakosságának bevoná­sával folytatjuk le. Az elmúlt két év. során sikeresen alkal­maztuk az úgynevezett „két­fordulós" testületi előterjesz­tésekét. Ennek lényege: a'ta­nácstestület megfogalmazza a megvalósítandó célkitűzést — esetenként több alternatí­vában —, annak megvalósu­lási távlatát, módszereit és eszközrendszerét, és ezt tár­sadalmi vitára bocsátja. A társadalmi vita összegezését követően kerül ismét a ta­nácstestület elé a lakossági véleményeket is tartalmazó - végleges tervezet. Ilyen mód­szerrel a következő tervek, fejlesztési elképzelések sike­res megvalósítását tudtuk elkezdeni: — A településfejlesztési hozzájárulás megszavazásá­val városunk lakossága olyan politikai érettségről tett ta­núbizonyságot, amely a de­mokratizmus kiszélesítésének létjogosultságán túl a telepü­léshez való kötődést, a város fejlesztésében való aktív részvételi szándékot is iga­zolja. Olyan erkölcsi tőke ez számunkra, melyet jól hasz­nosítva tovább erősíthetjük a lakosság és a tanács kap­csolatát, elősegíthetjük az őszinte eszmecsere, a párbe­széd, a nyílt várospolitika gyakorlati megvalósítását. A bizalomra teltekkel válaszol­tunk, és a célként elfoga­dott 2700 négyzetméter alap­területű, impozáns sportcsar­nok kivitelezése — társadal­mi ellenőrzés mellett — el­kezdődött, átadására 1988- ban kerül sor. — A hosszú távú terület- és településfejlesztési terv társadalmi vitája és jóvá­hagyása biztosíték arra, hogy a város fejlesztése, működ­tetése, intézményrendszere, foglalkoztatási struktúrája a tényleges lakossági igények­hez igazodjon. Az elkövetke­zendő 15 éves távlatban a város minőségi fejlesztését tűztük célul a városi jelleg erősítésével, a műszaki infra­struktúra dinamikus fejlesz­tésével. önálló fejezetként je­lenik meg a tervben a kör­nyezetvédelem és az idegen­forgalom komplex fejlesztési koncepciója. — Az általános rendezé­si terv programjának módo­sítását — kapcsolódva a hosszú távú tervezéshez — szintén széles körű társadal­mi vita előzte meg. Ennek fő célja: a korábbi tilalmak feloldása, a leamortizálódott városrészek önerőből törté­nő átépítésének elősegítése, gyorsítása; hangulatos, em­beri léptékű lakótelepek épí­tése; a városüzemeltetés fel­tételrendszerének összeír an­golt kialakítása. Szeretnénk, ha a település hagyományos szerkezetének, a népi építé­szet értékeinek .megőrzése' mellett a város a mai igé­nyekhez igazodó, Sajátos ar­culatot kapna. — A VII. ötéves tanácsi terv jóváhagyás előtti véle­ményezésénél a tanácsi bizottságok, a Hazafias Nép­front, a szakszervezetek vá­rosi bizottsága közvetítette azokat a lakossági igénye­ket, melyek alapján az elő­irányzott beruházások meg­felelő rangsorolását tudta a testület biztosi báni. — A tervcikluson belül ki kell emelni a gázprogram megvalósítását, mely ered­ményeként 1990-re több mint 2000 lakásba tudjuk' a ve­zetékes gázt bekötni. Eddig mintegy 20 km gázvezetek kiépítésére került sor, 1400 lakás és 36 intézmény rá­kötésével. 1987. évi tervünk­ben 25 millió forintot irá­nyoztunk elő a program foly­ta tására. — Tervezzük a piactér ren­dezését, vásárcsarnok építé­sét, az SZTK-rendelőintézat bővítését, az úthálózat, csa­tornahálózat fejlesztését és 670 db lakás, megépítését is. Kiemelkedő jelentőségű a vá­rosközpont rekonstrukciója, ezzel együtt reprezentatív fő­tér kialakítása, 1988. évi be­fejezéssel, ahol egy diszkót és a matyóság sajátos élet­formájának emléket állító Summás szoborkompozíció kerül elhelyezésre. A 3. szá­mú főút várost elkerülő szakaszának megépítése el­kezdődik, így közlekedésbiz­tonsági és környezetvédelmi szempontból is megoldódd! a város egyik feszítő gondja. — A Kavicsos-tó rendezé­sével egy kulturált .szabad­időközpont kialakítására ke­rül sor. oldva ezáltal az ösz- szefüggő, pihenés célját is szolgáló zöldövezet hiányát. Kiemelt céljainkhoz, a nyílt várospolitika eredményeként, nemcsak erkölcsi támogatá­sát- élvezzük városunk la­kosságának, hanem jelentős- társadalm i munkavégzéssel is hozzájárulnak terveink megvalósításához. 1986. év­ben 42 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek választópolgáraink, szocialis­ta brigádjaink, vállalataink, intézményeink, melyért ez­úton is köszönetemet feje­zem ki a tanácstestület ne­vében. — A tanácsrendeleteink alkotása szintén a nyílt vá­rospolitika jegyében zajlik, biztosítva ezáltal, hogy a sa­ját magunkra alkotott rend­szabályok betartása követ­keze tesetoben érvényesüljön. — A lakáselo'sztás nyíltsá­gát segíti elő a lakásügyi társadalmi bizottság környe­zettanulmányra épülő alapos előkészítő tevékenysége, az esélyegyenlőség feltételrend­szerének kiszélesítése. A nehezedő gazdasági helyzet nem hat kedvezően gondjaink megoldására. A. tanácsi önállóság növekedé­sével a döntés felelősségé­nek súlyát is érzik téstülete- ink. A reális, de még nem megvalósítható igényekkel szemben türelmes megítélés­re van szükség a lakosság, a tanácsi testületek és szak- igazgatási szervek részéről egyaránt. Az ismertetett eredmények, a nyílt várospolitika', a ta­nácsi demokrácia kiszélesíté­sének igényét és megvalósu­lási folyamatát igazolják, melyről az 1986. évi beszá­moltatás alkalmával1 a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a közelmúltban a megyei párt-végreba>jtóbizottság is elismerőleg nyilatkozott. Ez a megmérettetés és elismerés ösztönzőleg hat munkánkra, azonban csak akkor lesz tel­jes értékű, ha a lakosság cse­lekvő támogatását továbbra is élvezni tudjuk. Városunk lakosságának megtisztelő bizalma arra kö­telez bennünket, hogy a vég­rehajtás folyamatában a nyílt várospolitika továbbra is mindennapi munkánk ré­szévé váljon, megsokszoroz­va ezáltal szellemi, erköl­csi, anyagi lehetőségeinket. Olyanná szeretnénk formál­ni Mezőkövesdet, ahol a szü­lőföldjéhez ragaszkodó, mun­kaszerető matyóság, váro­sunk minden állampolgára jól érzi magát, esztétikus, harmonikus környezetben él­het, alkotó légkörben dol­gozhat. Herkely György, a Mezőkövesd Városi Tanács elnöke A divatra nem panaszkodnak a bútorgyártók Á hegyről kapta nevét Lakást venni kell, a hűtő­ről, tévéről nem mondanak le az emberek. A bútor vi­szont olyan, hogy megteszi a régi, vagy a használt. Pénzszükös időszakban ezzel - és más kedvezőtlen jelen­ségekkel - magyarázható a bútoripar válsága. A miskolci Avas Bútor­gyár igazgatója. 'Deák Ist­ván nemigen szereti a „válság" kifejezést, a sirá­mokat, de amikor rákér­dezek, bevallja: mint má­sok, ők sincsenek éppen rózsás helyzetben. Nem­csak a mostoha piac mi­att, amely olykor „bedu­gulni” látszik, hanem azért is, mert április elejétől több alapanyag, segéd­anyag megdrágult, s ezt csak negyedéves késés után — az árhivatal en­gedélyét követően — érvé­nyesíthetik áraikban. Szavaiból az derül ki, hogy egy ideje egy hely­ben topog a gyár. Ruszti­kus szekrénysorokat, kis bútorokat készítenek, kár­pitozással nem foglalkoz­nak. Gépparkjuk is en­nek megfelelő, termékszer­kezet-váltásra alig ad mó­dot. A fejlesztési lehe­tőségek szűkösek, új gé­pet legfeljebb lízing-üz­lettel szerezhetnek. Tudo­másul veszik hát a hely­zetet és ez utóbbi mód­szerre szavaznak. Drága ugyan a gépbérlet, de nincs idő tovább várni ve­le, megpróbálják — dön­tött a közelmúltban a gyár­vezetése. Hogy milyenek az Avas­bútorok? Az igazgató be­vallja: minőségüket és áru­kat tekintve is közepe­sek. Nem azért, mintha nem akarnának jobbat, de adottságaik ezt engedik. Van ebben némi szerény­ség, hiszen a múlt évben például negyven százalék­kal emelték NSZK-ba irá­nyuló exportjukat, abban az időszakban, amikor az egész világ bútorgyártása nyög a saját súlya alatt... A termékek sorsát árgus szemekkel figyeli a gyár műszaki gárdája. Vizsgál­ják, melyik darab kerül felfelé, illetve lefutó ágba értékesítését tekintve. 'En­nek megfelelően többet, vagy kevesebbel gyártanak belőle. Legrégebben futó darabjuk, a „Borsodi ex” nevű szekrénysor kilenc éve egyfolytában népsze­rű, akad azonban mellet­te olyan is, amelyik már nem fogy. Ezért a meg­újulást szolgáló tervezés NSZK-megiendelésre készül a komód Fotó: Csákó Gyula napi feladat a gyárban. Még el sem fogadtattak egy darabot, máris indul a következő kialakítása. Egyszerre tizenegyféle termék fut az üzemben, hol erre, hol arra a típus­ra hajtanak rá. Ahogy a piac diktálja. A divat­ra mégsem panaszkodnak. Szerencsére, az emberek ízlése eltérő, így — ha a kereskedelem is úgy akar­ja — akad vevő a szek­rénysorokra, komódokra, éjjeliszekrényekre. Nem túlzás azt mondani, hogy kialakult vevőkörük van. Ha pénzhiány miatt keve­sebben is vesznek bútort, azért akadnak, akik az Avas termékeire szavaz­nak. Közhely (de azért igaz): a vállalkozások korát él­jük. Az Avas Bútorgyár feladni készül múltjának egy szeletét. A szériás gyártás mellett egyedi megrendelések teljesítésére gondolnak. Nagyon szeret­nék megkapni az épülő miskolci szálloda berende­zésének jogát. Természete­sen 'úgy, hogy a majdani garanciális javításokat is felvállalják. Ezzel párhuzamosan foly­tatják eszmecseréjüket a kereskedőkkel. A miskolci ipari vásár előtt bemuta­tót tartanak egyik termük­ben, s mindenkit meghív­nak,» aki véleményt tud mondani. Ugyanakkor nap­ról napra regisztrálják a mintaboltjukban elhang­zott észrevételeket. Ter­mészetesen azért, hogy az új termékben már benne legyen a vevő kívánalma. Üjra a kérdésen mor­fondírozunk, vajon válság­ban van a gyár, vagy nincs? Az igazgató előtt papír: a vállalat ötéves stratégiája. Ha nem is sze­ret válságot emlegetni, de azt. azért bevallja: a néhány gépelt oldal arról szól, ho­gyan szeretnének megélni a jövőben. Ahogy Deák István mondja, a stratégia az eddig kimondatlanul követett vezérelveket fo­galmazza meg, rögzíti írás­ban, hogy legyen mihez nyúlni a vezetőknek, ha üzleti tárgyalást folytat­nak, hogy a közös gon­dolatok azonos mederbe terelve áramoljanak ... M. Szabó Zsuzsa Fásítás a meddőhányón Sikerrel zárult az orosz­lányi hőerőmű salak- és pernyedombján 'végrehajtott füvesítés! és fásítási kísér­let. Mindkét munkát környe­zetvédelmi céllal rendelte meg a vállalat. Az uralko­dó északnyugati széljárás ugyanis nagy mennyiségű port sodor innen a bányász- város és egy közeli község légterébe. Először tápanyagdús ta-. lajt hordtak fel a telepítés­re kijelölt területre, majd többféle fűmagot szórtak rá. A növények gyors növeke­désnek indultak, rövid idő alatt összefüggő takarót al­kottak, s ezzel erősen csök­kentették a pernye és a sa­lak porzását. A növénytelepítés máso­dik ütemében a füvesített terület mögé — második porfogónak — többféle fát és cserjét ültettek, hogy megállapítsák, melyik az a fajta, amelyik a legjobban megél ebben a mostoha kör­nyezetben. Valamennyi cse­metét tápanyagban gazdag gödörbe ültették. A szürke­nyár bizonyult a legéletké­pesebbnek, de t szépen fej­lődött sok ezüstjuhar is. A fásítást e kísérletek ta­pasztalatainak figyelembe­vételével folytatják Orosz­lányban. A legújabb tele­pítésnél 11,5 hektáron már a jól bevált fajtákat ültet­ték ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents