Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-07 / 158. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1987. július 7., kedd A képernyő előtt Bujdosó-film keltette füstölgésem Azzal kell kezdenem e heti jegyzetemet, 'hogy mint a legrégibb tévékritikusok egyike tisztában vagyok a műsor megváltoztathatóságával, sőt helyenkénti megváltoztatandó- ságával. Ezért hát természetesnek tartottam, hogy iaz MSZMP Központi Bizottságának szombaton közzétett állásfoglalá­sát követően mielőbb a kamerák elé üljön egy illetékes ve­zető, s e széles nézettségi! fórumon ossza meg gondolatait sok százezer, vagy éppen több millió érdekelt nézővel. Ter­mészetesnek tartottam, hogy soron kívül beiktatnak egy Hír­háttér, vagy hasonló jellegű műsort, mint az be is követke­zett. E beszélgetés szükségessége — amit Németh Miklós, a Központi Bizottság titkára folytatott a kamerák előtt a Tv- híradó főszerkesztő-helyettesével — vitathatatlan, s aligha­nem még kell a műsorszerkesztésnek időt szánni, adásidőt teremteni az állásfoglalásban érintett gondolatok aprólékos körüljárására. Ezzel kell hát kezdenem: nem a szombati műsoron kívüli Hírháttér beiktatása miatt füstölgők. De nem is független ettől kétkedő töprengésem: vajon egy ilyen fon­tos témát miért kell szombat este háromnegyed tíz órára tenni, amikor már a nézők nagy hányada a vetett ágy felé pislog, mert a közvetlenül előtte több, mint másfél órán át sugárzott Hajsza a föld alatt alaposan kimerítette? Csak nem jelent az éppen befejeződött, ám meglehetősen hullám­zó értékű darabokat felvonultatott Walter Matthau-sorozat olyan szentséget, amit nem lehet megbántani azzal, hogy harmincöt perccél később kezdődjék a sugárzása?! Mert ak­kor bizonyára többen és frissebben figyelhettek volna a Hírháttérre . . . Bezzeg a Bujdosó András számonkérése című magyar té­véfilmet úgy ki lehetett fricskázni a műsorból, hogy három hétig szava sem lehet! (A bemondótól hallott ígéret szerint július 24-én, este 21.45-.kor végre sugározni fogják, — ha nem jön közbe addig valami, ami miatt újabb bujdosásra kényszerül.) E film címe kínálja a bujdosásra asszociálást. A tévéíi'lmet több, mint egy évvel ezelőtt láthattam az ak­kori, még a XVI. veszprémi tévétalálkozó ősbemutatóinak sorában a veszprémi Bakony Művekben és részt vehettem azon a vitán, amit a filmbeli történet a nagy hírű üzem dol­gozói körében kiváltott. Az eltelt egy esztendő során több­ször is eszembe jutott: hol késik, hol bujdosik ez a Bujdo­só-film? Voltak időszakok, amikor heteken át nem volt magyar tévéfilm, vagy tévéjáték a magyar képernyőn, ké­sőbb született művek megjelentek, sikert arattak, vagy el­véreztek, ez a mű csendben lapult valahol. Egy évig és egy hétig. Meg most tegyünk hozzá még három hetet. Nemcsak azért vártam, mert a címszereplőt Kállai Ferenc nagyszerű játéka teszi napjaink hétköznapi hősévé, ‘hanem, mert, ha napjainkban igen sokat beszélünk munkahelyi demokráciá­ról, a termelés racionalizálásáról, a bér és a munka össze­függéseiről, úgy ez a valós történetre alapult, minden ízé­ben mai életünket tükröző film kellene, hogy százezrek művészi élményévé és azon keresztül tanulságos, továbbgon­dolásra sarkalló élményévé váljon. Nem jó, hogy a nagyon fpntos Hírhátitér éppen ezt az idevágó és nagyon fontos fil­met küldte vissza három hétre a raktárba, 'hogy helyette meg egy könnyűzenei összeállítás ismétlésével végezzenek valami figyelemelterelést a soron kívüli beszélgetés — vall­juk be — komor gondolatköreiről. * Illés Endre a napokban lett volna 85 esztendős. Sajnos, ezt a szép születésnapot nem érhette meg. A Magyar Tele­vízió úgy tisztelgett születésnapján az emléke előtt, hogy a csaknem másfél évtizeddel ezelőtt, 1973-ban írt, 1974. elején a Madách Színházban bemutatott Névtelen levelek című színművének elkészítette és bemutatta tévéváltozatát. A té­véváltozat rendezője ugyanaz a Lengyel György volt, aki az eredeti darabot is színpadra állította. A hetvenöt percre sűrített játék nagyon magán viselte a színpadi eredetet, bi­zonyára nagyon benne élt a régi rendezés emléke a rende­zőben, s noha minden szereplője új volt, valójában egy rö­vidített színpadszerű változatot láttunk. A Névtelen levelek nem tartozik Illés Endre legjobb művei közé. Egy intéz­mény új igazgatójához rögtön beiktatása után sorra érkez­nek a névtelen levelek, egyikben egy rosszul idézett József Attila-verssor. E névtelen és vádló levelek írójának kibo­gozására építette Illés Endre a darabját, amelyben a lélek betegségeit vizsgálja és a morál humanizmusát, az értel­mes élet lehetőségét keresi, mint azt egy tanulmányában Dersi Tamás megállapította. Mulatságos és tanulságos jel­lemportrékat sorakoztat fel, amelyet a tévéjáték szereplői több-kevesebb sikerrel keltettek életre. Talán Illés Endre igen gazdag életművében könnyen akadhatott volna a 85. évfordulón való tisztelgésre alkalmasabb és a tévékamerák előtt sikeresebben megvalósítható érték is. Benedek Miklós Marxizmus és efika Szabó András György történeti-kritikai tanulmánya Emberi szóval, tisztességgel * Kádár János müveinek első kötetéről MŰSOROK A közelmúltban adtaköz­re az Akadémiai Kiadó Sza­bó András György történe­ti-kritikai tanulmányát Marxizmus és etlika címmel. Marxtól, azaz az egyetlen és autentikus marxizmus forrásától való elhajlás fel­tárása, vagy leleplezése mind történetileg, mind napjaink­ban is állandó feladata a fi­lozófusoknak. Szabó András György elkötelezettséget és nagy felkészültséget egyesít ebben a krítikali elemzésé­ben, amikor az etika, az erkölcsi érték származtatása problémáiban foglal állást az idealista vagy vulgár- (esetenként: látszat-) mar­xista koncepciókkal szem­ben. A marxi kapitalizmus­elemzés gazdaságtani konk­rétságának fölmutatása; a proletárforradalom osztály- meghatározottságú erkölcsé­nek — s általában minden erkölcs gazdasági meghatá­rozottságának — védelme az osztályok, társadalmak „fö­lötti” értékgócokból vagy ideálokból levezetett forrá­soktól: ez a szerző célja. Kautskytöl Lukács Györ­gyön át Heller Ágnesig vizs­gálja a kérdés kutatóinak egyik jelentős vonulatát, miközben feszes, dinamikus tudományos prózát alkot. — A kötet a marxizmus tanul­mányozóinak, az erkölcs társadalomtörténeti kérdé­seivel foglalkozóknak ajánl­ható. 1956. november 4. Hajnal­ban megszólalt a Magyar Rá­dió Szolnokiról!: „Magyarok! T estvér eik! Hazai iák! Kató - náfc! Polgárok! Végeit kell vetnünk az ellenforradalmi eleméit garázdálkodásának! Ütött a cselekvés órája, meg- Viédjülk a munkások és pa­rasztok hatalmát, a népi de­mokrácia vívmányait, ren­det, biztonságot, és nyugal­mat teremtünk hazánkban!” Ebben a városban alakult meg, innen hirdetett progra­mot a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. A magyar néphez szóló fel­hívást — a kormány nevé­ben — Kádár János olvasta fel a rádióban. Most meg­jelent könyvében nyomtatás­ban is olvashatjuk ezt a do­kumentumot. A Kossuth Könyvikiadó gondos szerkesztésiben meg­kezdte Kádár János beszé­deinek, írásainak kötetekbe foglalt közzétételét. Ez a vállalkozás minden eddigi­nél átfogóbb, részletesebb ké­pet rajzol a szocializmus építésének három évtizedet átívelő korszakáról. Az első kötetben (1956— •1958) 51 d okúmon tuimértékű felszólalás, köszöntő, nyilat­kozat, üdvözlet sorjázik egy­más mellé. 24 hónap leglé­nyegesebb történéseinek hű .krónikája ez a könyv. A sort az új forradalmi köz­pontnak 1956. november 4- én, a magyar dolgozó nép­hez intézett nyílt levele •nyitja, az utolsóként közölt beszéd pedig 1958. november 19-én, a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megala­kulásának 40. évfordulóján hangzott el. Minden egyes beszédnek, politika i megnyitván ulásnak a célja, tartalma és értelme az embereik meggyőzése az MSZMP, a Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány iga­záról, programjának helyes­ségéről és támogatásúik meg­szerzése. A minden eddiginél telje­sebb válogatást mutatja, hogy 12 beszéd eddig kötetben még nem jelent meg,’legfel­jebb annak idején a napi sajtóban. Hat írás pedig most kap először nyomtatásban nyilvánosságot. Közöttük olyan nagy jelentőségű felszó­lalás is, amelyre az MSZMP Ideiglenes Központi Bizott­ságának 1956. december 2-i ülésén került sor. Kádár Já­nosnak meghatározó szerepe volt az 1956-os nemzeti tra­gédia és ellenforradalom ki­váltó okainak elemzésiében. Őszinte, tárgyilagos visszate­kintésre, önvizsgálatra volt szükség, amelyről egy mar­xista—leninista párt soha­sem mondhat le. Éppen az emberek bizalmának meg­szerzése tette szükségessé, hogy kimondja: „Az október 23-án kezdődött események első okának a Rákosi—Ge- rő-klifcik antileniinista, bü­rokratikus vezetési módsze­rét, az ezzel okozott súlyos károkat, és a mindezzel ki­váltott jogos és tömeges elé­gedetlenséget jelölhetjük meg.” Majd a többi előidézőt is pontosan megjelölve, így folytatta: „A második ok a Rákosi—Gerő-ltolikk hibái el­leni szükséges és helyes harc káros eltorzítása volt a párt- •etltenzék egy csoportja, a Nagy Imre—iLosonczy-cso- port által. A harmadik ok és egyben az egyik fő mozga­tóerő a magyar kapitalista, feudális ellenforradalom volt. Az események negyedik oka a nemzetközi imperializmus tevékenységében keresendő”. Ma sem ítélhetjük meg más­ként 1956 történéseit és a hozzájuk vezető folyamato­kat. Maradandó érvénnyel tárta fel ezeket az Ideigle­nes Központi Bizottság 1956. december 5-i határozata és az 1957. júniusi országos pártértekezlet állásfoglalása. Pártunk szövetségi politi­ka járnák legfőbb vonásai ezekben a hetekben, hóna­pokban, években formálód­tak. Természetesen ez — mivel szinte egyetlen nap sem telt el belső és külső politikai, ideológiai támadá­sok nélkül — a későbbi esztendőkben teljesedhetett ki. Elegendő, ha a következő álláp elveikre gondolunk: Reális válaszokat kell ke­resni a társadalmi "kérdé­seikre. A valóságot olyan­nak lássuk, amilyen, s nem szebbnek. Nem vágyainkból, hanem a tényekből kiin­dulva elemezzük a valósá­gos helyzetet, s munkál­juk ki az adott szituáció­nak, a kor követelményei­nek megfelelő, legcélsze­rűbb megoldásokat. Ha késlekedünk, ha a szüksé­ges korrekciók elmaradnak, az társadalmi-politikai fe­szültségeket okozhat. Pár­tunk politikáját azóta is egyaránt jellemzi a reali­tásokat figyelembe vevő el- vti szilárdság és rugalmas gyakorlat. A nép támogatását a párt csak az emberek iránti bi­zalommal, őszinte, nyílt em­beri szóval, tisztességgel nyerheti meg: „Nem azért állítottak bennünket a ve­zetőposztra, hogy szépeket mondjunk, hanem azért, hogy az igazat mondjuk” — mondta Kádár János 1956- ban. Ehhez azóta is tartja magát, még h.a olykor a kíméletlen igazság kimon­dása fájdalmasan, keserve­sen nehéz is. Az MSZMP lehántotta a társadalomról és önmagáról a szocialista fejlődés torzu­lásait, az 1956-os esemé­nyekből komoly tanulságo­kat vont le; a párt nem pa­rancsolgatásra, utasításra rendeltetett, a hatalom szá­mára nem öncélú, hanem történelmi — hivatása, na­ponta megújuló felelőssége a nép érdekeinek önzetlen, becsületes szolgálata, a tár­sadalom jobbító formálása. A párt az embereket a po­litika alkotó formálóinak, s nem csupán végrehajtóinak tekinti. Tavaly az amerikai NBC News tévétársaságnak adott •interjújában mondta Kádár János: „ ... nekem egyik ambícióm az volt, hogy Ma­gyarország kerüljön le az újságok első oldaláról”. S ez sikerült — mérhetetlen nehézségek leküzdése árán. Okos politikai ’türelemmel, ia gazdasági és a társadal­mi élet normalizálódásával, emberi mértékkel rövid idő alatt megvalósult a politi­kai konszolidáció. Ezekben ■az években teremtődött meg az alapjia annak, hogy a 'későbbiekben újkori törté­nelmünkben példa nélkül álló fellendülés, 'társadalmi megbékélés, szocialista nem­zeti egység alakulhasson ki, s hazánk elfoglalja az őt megillető helyét a nemzetek közösségében. Ezekre az évekre is gondolva, elévül­hetetlen tapasztalatként ösz- szegezte Kádár János a No- voje Vremja című szovjet lap számára adott interjú­ban : „ ... hia van világos cél, megfelelő vezetés, és minden alkotóerő összefog, akkor a maga urává lett nép képes történelmű fela­datainak megoldására”. Azok a nemzedékek —, amelyek nem élték át azo­kat az időket — nehezen tudják elképzelni, hogy mennyire bonyolult voltak­kor a helyzet. S mennyire fontos volt azoknak az em­bereknek a marxista elköte­lezettsége, személyes bátor­sága, akik élére álltak a forradalmi erőknek, a meg­újhodásnak. A mai és a kö­vetkező nemzedékek törté­nelmi tisztánlátását is erő­síti e könyv. Mary György, az MSZMP KB munkatársa rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! - S.05: Műsorismertetés. — 8.15: Mai programok. — 0.20: Társal­gó. — 0.44: Zenés történet gye­rekeknek. — 10.05: Kapcsoljuk a győri körzeti szerkesztőséget. — 10.25: Éneklő Ifjúság. — 10.41: Népdalok, néptáncok. — 11.29: Egy hírhedett kalandor a XVII. századból. 12. rész. — 11.54: Rek­lám. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.40: Reklám. — 12.45: Egy ha­zában. Riport. — 13.00: Klasszi­kusok délidőben. — 14.05: Mű­sorismertetés. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzscsszmelódiák. — 15.00: Élű világirodalom. — 15.20: Klasszikus operettekből. — 15.45: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel. — 16.05: A Nyitnikék postája. — 17.00: „Ragyogás a Holtsávban”. — A King-jelenségről. — 17.30: Beszél­ni nehéz. . . — 17.42: Reklám. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.25: Könyvújdonságok. — 18.20: Műsorismertetés. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Betütenger. — 20.15: Beszélgetés Jelena Obraz- covával. — 21.11; Csángó-magyar dalok. — 21.30: Építészet... képzőművészet. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Behár György szerzeményeiből. — 22.50: Vonzáskör. — 23.00: Lemezmú­zeum. — 23.30 : Prokofjev: D­dúr hegedűverseny. — 0.10: Himnusz. — 0.15; Éjfél után. PETŐFI: ^4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. — 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul. — 12.10: Roy Orbison énekel. — 12.30: Ifj. Sánta Ferenc népi ze­nekara játszik. — 12.58; Műsor- ismertetés. — 13.05: Popzene sztereóban. — 14.00: Zenés be­szélgetés Keszler Pállal, a Fő­városi Operettszínház igazgató­jával. — 14.41: Világos nyit és e 2-ről az e 4-re lép. — 14.50: Forma—1 híradó. — 15.05: A Viola-együttes felvételeiből. — 15.20: Könyvről-könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom. Közben: 16.55: Reklám. — 16.58: Műsor- ismertetés. — 17.00: A Csúcs- forgalom folytatása. — 17.30: Banánhéjkeringő. — 18.30: Talp- alávaló. — 19.05: Csak fiatalok­nak ! — 20.00: Hófehérke. — 20.40: A I-Iallé Zenekar két Sup- pé-nyitányt játszik. — 20.55: Mi­ről ir a Pártélet júliusi száma? — 21.05: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai. — 21.26; Köny- nyűzene. — 21.35: Népdalkörök pódiuma. — 22.00: A politikus és a primadonna. — 23.20: Jó kis rock ma este. — 0.15: Éjfél után. BARTÓK: 6.05: Muzsikáló reg­gel- — 8.05: Műsorismertetés. — 8.07: Időszaki kiállítások. — 8.12: Szimfónikus zene. — 9.54: Opera. — 10.44: Kvartett-ritkasá­gok a Zürichi fohhalle vonós­négyes előadásában. — 11.32: Ze­nekari muzsika. — 12.41: A Bu­dapesti Koncert Fúvószenekar játszik. — 13.03: Műsorismertetés. — „Orvossá fogadom”. Doku­mentumműsor. — 14.05: Vivaldi: Hat hegedűverseny. — 15.25: Ze­nei Tükör. — 16.00: Schubert: D-dur szonáta. — 16.43: Opera. — 18.30: Szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsor. — 19.03: Mű­sorismertetés. — 10.05: Német nyelvű nemzetiségi műsor. — 19.35: Kamarazene. — 20.20: Cliff Richard összes felvétele. — 21.00: Oj lemezeinkből. — 22.21: A bibliás ember. — 23.02: A Zsebrádiószínház bemutatója. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Bor­sod, Heves és Nógrád megyé­ből. 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás — 17.35: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin. — Közben; Válaszolunk hallgatóink leveleire — 18.00— 18.15: Észak-magyarországi kró­nika. — 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. televízió 1. MŰSOR: 9.00: Tévétorna. — 9.05: Szünidei matiné: 1. A bolha, rajzfilm. — 9.45: Utazz velünk! — 10.20: időfa. Ver­sek, zene. — 10.40.: Delta. — 11.05: Mozgató. — 11.15: Kép­újság. — 1(5.45: Hírek. — 16.50: Három nap tévéműsora. —16.55: Tízen Túliak Társasága. — 17.35; Kalendárium 1987. — 10.25: Kép­újság. — 18.30: Reklám. —10.40: A Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Vízmüvek Vállalat felvé­telre keres: URH-rádiótcchniká- ban jártas villamos műszerésze­ket, és erősáramú villanyszere­lőket; lakatos-hegesztőt, karosz- széria-lakatost- építőipari köny- nyűgépkezelőt; 16 tonnás autó­daru-vezetői jogosítvánnyal ren­delkező gépjárművezetőt. Je­lentkezés személyesen: Miskolc, Tömösi u. 2. sz. alatt. Mini Stúdió. — 18.45: Spanyol rajzfilm. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Má­sodik lehetőség. 3. rész. — 20.55: Stúdió 87. — 21.55: A szabad­ságnak ára van — dokumen- tumfilm. — 22.30: Híradó. 2. MŰSOR: 17.10: Képújság. — 17.15: Nukleáris forradalom. 2. rész. — 18.00: Dél-alföldi Maga­zin. — 19.00: Mohák és harasz- tok. — 19.25; Tévétorna. —19.30: Angol nyelvlecke. — 20.00: Gaz­dasági szemle. — 20.45: Betű- reklám. — 20.55: Híradó. —21.10: Nehéz évek. Bűnügyi film. 1. rész. — 22.15: Képújság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 8.55: Hírek. — 9.00: Véletlen találkozások. — 10.00: Sajtóértekezlet. — 10.40: A rendőrség nyomoz. — 10.45: Hírek. — 17.25: Hírek. — 17.30: Fiatalok sportja — magazin. — 18.00: Kelet-szlovákiai magazin. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Távlatok — magazin. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.20: Időjárás-jelentés. — 19.30: Tévé­híradó. — 20.00: A fény íve — tévéjáték. — 21.10: Autósok-.mo- torosok magazinja. — 21.50: Hangverseny. — 21.20: Hírek. KOSSUTH: A zsaru szava. Színes francia krimi. 14 év! Ki­emelt 1. helyár! Kezdés: 9, 11, hn5, 7 és 9 órakor. — Banán­héjkeringő. Színes magyar film. 14 év! Felemelt helyár! Kez­dés: í3 órakor. — HEvESY IVÁN FILMKLUB: Carmen. Szí­nes spanyol film. Kezdés: f5 órakor. — Mária szerelmei, szí­nes amerikai film. 16 év! Fel­emelt helyár! Kezdés; f7 óra­kor. — TÁNCSICS: Rock Rió­ban. Színes brazil zenés film. 16 év! Felemelt helyár! Kezdés: f4, f6 és f8 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Talpig olajban. Mb színes francia bohózat. Felemel^' helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — TÁNCSICS VIDEO: A csendőr New Yorkban. Színes francia vígjáték. Kezdés; 9, 11. f3, f5 és f7 órakor. — SZIKRA: D. B. Cooper üldözése. Mb. színes amerikai kalandfilm. 14 év! Fel­emelt helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — FÁKLYA; Szen­vedély végszóra. Mb. színes francia vígjáték. 14 év! Fel­emelt helyár! Kezdés: 4 és 6 óra­kor. — öld meg a Sogunt. Mb. színes japán kalandfilm. 16 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 8 órakor. — FAKLYA KAMARA: Én is jártam Isonzónál. Magyar történelmi filmszociográfia. 14 év! Kezdés; f5 órakor. — FÁK­LYA VIDEO: Fennakadva áfán. Színes francia vígjáték. Kezdés: 9. ll. f3 és f7 órakor. — MIS­KOLC-TAPOLCA, ADY; A kicsi kocsi legújabb kalandjai. Mb. színes amerikai vígjáték. Kie­melt 1. helyár! Kezdés: 7 és 9 órakor. — VASAS PARKMOZT: Tánckar. Színes amerikai musi­cal. Felemelt helyár! Kezdés*. 9 órakor. — AVAS-DÉLT KERT­MOZI: A nindzsa színre lép. Színes amerikai film. Kiemelt helyár! Kezdés: 9 órakor. — SZIRMA, RADNÓTI: I akció. Mb. színes szovjet kaland­film. Kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA. BÉKE: 90 nap. Színes kanadai vígjáték. 14 év! Kezdés: 4 és 6 órakor. — LENINVAROS. DERKOVTTS: Csillagok háborúja I—II. Színes amerikai film. 14 év! Dupla felemelt helyár! Kezdés: f6 órakor. — MEZŐKÖVESD. PE­TŐFI: Álomszerelem. Színes an­gol film. 14 év! Kezdés: 6 óra­kor. — Egészséges erotika. Ma­gyar vígjáték. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 8 órakor. — SÁROSPATAK. RÁKÓCZI: Ken­guru. Színes magyar film. Kez­dés: hn4 órakor. — Kicsi, de szemtelen. Mb. színes olasz film- vígjáték. 14 év! Kiemelt l. hely­ár! Kezdés: 6 és n9 órakor. — SÁTORALTAŰJHFT.Y PFTCF; Utazások egy régi automobilon. Színes szovjet zenés film. Kez­dés; 5 órakor. — a piszkos tizen­kettő I—II. színes amerikai há­borús kalandfilm. 14 év! Dup­la felemelt helyár! Kezdés: 7 órakor. — ÓZD. KOSSUTH: vak- viláeban. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: f6 órakor. — SZERENCS. CUKORGYÁR MŰ­VELŐDÉSI OTTHONA: Biztos halál. Színes japán kalandfilm. Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — EDELÉNY. MA-TUS i.: Én a vízilovakkal vagyok. Mb. színes olasz vígjáték. Kiemelt 2. helyár! Kezdés: f6 órakor. — ENCS: A Pogány Madonna. Szí­nes magvar film. Felemelt hely­ár! Kezdés: 6 órakor. RÓNAI VIDEÖMOZI PROGRAMOZOTT ÁLDOZATOK Francia bűnügyi vígjáték Fsz.: Jean-Louis Trintignant Kezdés: 17 és 19 órakor Az Aprítógépgyár felvételre keres acélöntödéjébe technoló­gust és termelésirányítót, felső­fokú végzettség, vagy középfokú végzettség és 5 éves gyakorlat szükséges. Fizetés megegyezés szerint. Lakás megoldható. Pá­lyakezdőknek letelepedési se­gélyt adunk. Jelentkezni lehet az Aprítógépgyár személyzeti osztályán, 5101 Jászberény, Sport­pálya u. 1. sz. Dolgozókat alkalmaznak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents