Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-04 / 156. szám

1987. július 4., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA Számítógép az iskolában ISMERKEDÉS A TV-KOMPUTERREL (1.) Induljunk ki abból, hogy van egy tv-komputer számítógé­pünk és két kis füzetünk, amit a géphez adtak: a kezelési út­mutató és a BASIC-programo- zási segédlet,. A továbbiakban K és P betűkkel és az oldalak sorszámával utalunk ezekre a segédletekre. Miután üzembe helyeztük a számítógépet (K/7—13), elkezd­hetjük a tanulást. Amikor a számítógépet hasz­náljuk, akkor a számítógéppel párbeszédet folytatunk. Ez a párbeszéd a billentyűzet és a képernyő segítségével valósul meg. A képernyőn láthatjuk, hogy mit gépeltünk be és ott jelenik meg az is, amit a szá­mítógép közöl velünk. Mik azok a legfontosabb is­meretek. amik szükségesek a billentyűzet és a képernyő ke­zeléséhez, h a s zn á La tá hoz? — A fehér billentyűk lenyomá­sával kisbetűket, számjegye­ket, műveleti és írásjeleket írhatunk a képernyőre. Pró­báljuk ki! — A SHIFT billentyűt lenyom­va kell tartani, ha nagybe­tűt, vagy felső karaktert (például -f jelet) szeretnénk begépelni. — A botkormánnyal mozgathat­juk a kurzort oda, ahová ír­ni szeretnénk. — A DEL billenytűvel karakte­reket törölhetünk. — Az INS billentyűvel helyet csinálhatunk új karakterek­nek, amiket be akarunk „szúrni” valahová. $ írjuk a képernyő köze­pére a nevünket! Minden mást töröljünk le! Egy kis segítség: — A SHIFT/DEL (miközben a SHIFT billentyűt lenyomva tartjuk, nyomjuk le a DEL billentyűt!) a kurzortól jobb­ra levő karaktereket törli. — CTRL/Y egész sorokat töröl. Mindaddig, ameddig a RE­TURN billentyűt le nem nyom­juk, a képernyőn csak az lát­szik, amit begépeltünk. A RE­TURN billentyű lenyomásával jelezzük a számítógépnek, hogy értelmezze és hajtsa végre azt a parancsot, amit abban a sor­ban talál, ahol a kurzor állt. Két dolog történhet: — nem érti a számítógép azt, amit begépeltünk. Ilyenkor hibát jelez (K/43) — értelmezi és végrehajtja a parancsomat. Néhány parancs, amivel már megdolgoztathatjuk a számítógé­pet. A parancsok begépelése után ne feledkezzünk meg a RETURN billentyű lenyomásá­ról . print 2+3?6-3.5 print 2*4.5;7/3 print 2*5*3„14., 5A2*3.14 print 2*4.5+2*6.,2*(4.5+6) print ó/(2*3),6/2/3 print 1,2,3,4,5,6,7,8,9,10 print i;?:3;4;5;6;7;S;9;l0 Kérdések, feladatok: 9 Végezzük el az alap­műveleteket tizedes és nega­tív számokkal is! 9 A számítógép milyen sorrendben (prioritás) végzi el a műveleteket? (P/11) 9 Mivel kell elválaszta­nunk a kiírandó mennyisé­geket? iMi a hatásuk az el­választójeleknek ? 9 Melyik paranccsal szá­moltuk ki az 5 egység su­garú kör kerületét és terü­letét? 9 Két-két kifejezés azo­nos eredményt adott. Miért? A PRINT paranccsal kiszá­moltathatjuk a kijelölt mű­veleteket és kiírathatjuk az eredményt. A parancsunk te­hát az volt, hagy „Írd ki a parancsban felsorolt kifeje­zések kiszámított értékeit!”. A PRINT paranccsal szöve­get is kiírathatunk a képer­nyőre. print "Miskolc"' print at S,16,"Miskolc" cls:print at 8,16."Miskolc" © Változtassuk a PRINT AT parancsban a számokat! Hová kerül a szöveg? Mit jelöl a két szám? ® Írassuk ki a nevünket! 9 Mi a hatása a CLS pa­rancsnak? Próbáljuk ki! 9 írassunk ki a képernyő négy sarkába egy-egy + je­let! Az alsó sarkokba miért nem tudunk írni ? Akkor, ha a parancs elé egy pozitív egész számot írunk, a RETURN billentyű hatá­sára nem történik semmi. Legalábbis nem vesszük észre. A számítógép eltárol­ja parancsunkat. Erről meg­győződhetünk, ha a LIST parancsot adjuk a számító­gépnek. Legegyszerűbb, ha begépeljük a következőket (a sorok végén nyomjuk le a RETURN billentyűt!): 5 cls:print at S, 16,"(1 iskolc" l i st 5 CLS:PRINT AT S,16,"Miskolc" ok run Amint látjuk, csak az első sort, a LIST és a RUN pa­rancsot kell nekünk begé­pelni. A többit a számítógép írta ki. 9 Mi a LIST és a RUN parancsok hatása? (P/13—14) 9 Mielőtt kiadnánk a RUN parancsot, módosítsuk a sor és oszlopok értékét! A módosítást úgy kell elvé­gezni, hogy a programot ki­íratjuk a LIST paranccsal és átírjuk a PRINT AT uta­sítás után szereplő számo­kat. A módosítás után ne fe­ledkezzünk el a RETURN billentyű lenyomásáról. A változtatást csak akkor veszi figyelembe a számító­gép, ha a RETURN billen­tyű lenyomásával lezárjuk a javítást. Mielőtt begépelnénk a kö­vetkező programot, adjuk ki a NEW parancsot, amivel töröljük az előző programot! 1 CLS 3 0SZL0P=26 5 PRINT AT S,OSZLOP,"Miskolc " 10 OSZLOP=OSZLOP-1 12 GOTO 5 A programunk a RUN pa­ranccsal indul. Az utasítások elölt álló számok, az utasítá­sok sorszámai. A számítógép növekvő sorrendben végrehajt­ja az utasításokat, azaz a prog­ramunkat. 1. sor: Törli a képernyőt. 3. sor: Az OSZLOP változó ér­téke 2G lesz. (P/1B) 5. sor: A képernyő II. sorába, és 2G. oszlopába kiírja azt, hogy Miskolc. 10. sor: Az OSZLOP nevű vál­tozó értékét 1-gyel csök­kenti. 12. sor: Az 5. sorra ugrik (P/27) A programmal csökkenjük az OSZLOP változó értékét, és így a számítógép mindig egy hely- lyel balra viszi a kiírandó szö­veget, (Akkor, ha a „c” betűk lemaradnák a program futá­sakor. a Miskolc szó után nem lettünk szóköz karaktert.) A programunk hibajelzéssel áll le. Ezt küszöbölhetjük ki az TF utasítással. Megvizsgáljuk az OSZLOP változó értékét. Csak akkor írjuk ki az idézőjelek közé írt szöveget, ha az OSZ­LOP változó értéke pozitív, az­az még nem mentünk le a kép­ernyőről. (P/22). 1 CLS 3 0SZL0P=26 5 PRINT AT 8.OSZLOP,"Miskolc 10 0SZL0P=0SZL0P-1 12 IF OSZLOP>0 THEN 5 A szöveg függőleges mozgatá­sához a SOR változó értékét kell változtatnunk. 1 CLS 3 SOR=l 5 PRINT AT SOR,15,"Miskolc " 8 PRINT AT SOR-1,15." 9 FOR 1 = 1,®) 100INEXT 10 SOR=SOR+U 12 IF S0R<24 THEN 5 9 Mozgassuk ellenkező irány­ba azt a szöveget, amit az idé­zőjelek közé írunk! Gépeljük be és futtassuk a következő programokat! 10 CLS 20 PRINT AT 10,16,"********" 30 PRINT AT 11,16."*Borsod*" 40 PRINT AT 12,16,"*******«" 10 CLS 20 FOR 1=0 TG 31 30 PRINT AT 1,1,; 40 PRINT AT 24,i,"*"; 50 NEXT 60 GOTQ60 Dusza Árpád Képünkön muzeális korú, ónfedeles söröskupákat láthatunk /\ xiauzu ital kedvelői 9 bizonyára örömmel fi­gyelnek fel a kutatók azon megállapítására, hogy a sör az egyetlen szeszes ital, amellyel a szervezet komp­lett táplálékhoz jut. Kide­rült, hogy a maláta, amely a komló mellett a sörgyár­tás legfontosabb alapanyaga, több mint ezerfajta, a szer­vezet számára fontos táp- és építőanyagot tartalmaz. Megtalálható benne például a B-osoport hét vitaminja, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet számára, ugyan­is hiányuk esetén a test le­gyengül, az ember képtelen összpontosítani, fáradt, ide­ges és gyakran szív- meg érbántalmaktól szenved. Ez a megállapítás azért is fon­tos, mert napjainkban kevés B-vitamint kap szervezetünk, ugyanis a finomra őrölt fe­hér lisztben csak elenyésző mennyiség marad meg belő­le. Bizonyos B-vitaminbkat maga a szervezet termel, a belek baktériumaiban. Bél- bántalmak idején azonban ezek a fontos jó baktériu­mok is pusztítják őket, oly­szenvednek. Az antibiotiku­mok is pusztítják őket oly­annyira, hogy már nem ké­pesek előállítani a szervezet számára fontos vitaminokat. A isör pótolja ezeket a hi­ányzó vitaminokat, s ezért egyes orvosok egy-egy po­hárral rendelnek betegeik­nek az étel mellé. A sör azonban nemcsak vitaminokkal látja el a szer­vezetet, hanem olyan építő- anyagokkal is, amelyekre a lábadozó betegeknek és a szoptatós anyáknak vari szükségük. Közölük a leg­fontosabbak: a foszfor, a Icá- lium, a kálcium, a nátrium,* továbbá néhány nyomelem, s mint legújabban megálla­pították, bizonyos hormonok is, amelyek az anyagcserét serkentik (több országban ezért kapnak például véra­dás után sört a donorok). Jó hatása van a szervezet­re a sörben található keser­nyés anyagnak, a komlónak is. Növeli az étvágyat, ser­kenti az emésztést, és fo­kozza a szervezet ellenálló­képességét. A komlóban megtalálható keserű anya­gok a növényi eredetű alta­tókban és nyugtátokban is előfordulnak. A sör ezért ideális altatószer. Sokan ta­pasztalhatták már, hogy vi- zeletihajtó hatása is van a sör­nek, tehát előnyösen befo­lyásolja a vese működését. Sőt az orvosok úgy vélik, jó hatással van a májra is, elősegíti, hogy megszabadul­jon a mérgező anyagoktól. Való igaz, a sörben kalóri­ák is rejlenek, ha nem is annyi, mint a legtöbben gondoljuk. Két és fél deci sör 112 kalóriát tartalmaz, viszont ugyanennyi almaié 120-at. Aki naponta — foko­zatosan — három üveg sört iszik, szervezetét annyi ka­lóriához juttatja, mintha egy szelet tejszínhabos tortát evett volna meg. A sör nem hizlal annyira, mint a bor, mert kevesebb alkoholt tar­talmaz. Az orvosok néha még a fogyókúrázók számá­ra sem tiltják a sört, éppen vizelethajtó hatása miatt. A napi egy liternél több azon­ban már természetesen hiz­lal. A barna sör, mivel éde­sebb, több kalóriát tartal­maz. Az utóbbi időben cu­kor nélküli és alkoholmen­tes sör is kapható sok or­szágban a cukorbetegek, il­letve a gépkocsivezetők szá­mára. Étvágygerjesztő hatá­sa miatt a sört étkezés előtt ajánlatos fogyasztani. Csak hát van egy nagy baj: a sör alkoholtartalma... A sör tehát csak altkor te­kinthető „folyékony kenyér­nek”, ha szigorú mértékkel fogyasztjuk. Különleges tulajdonságú szuperanyagok Világszerte mind na­9 gyobb az igény a hő­tűrő és szuperkemény szerkezeti anyagok iránt. Az iparilag fejlett országokban egyre újabb eljárásokat dolgoznak ki ezek előállítá­súra. Szovjet kutatók példá­ul egy olyan gyártási mód­szert fejleszteltek ki — a rövidítve SVS-nek nevezett eljárást —, amellyel szinte másodpercek alatt lehet lét­rehozni hőálló és szuperke­mény ötvözeteket elsődleges kiindulási anyagokból. Az SVS .lényege egy gázok nél­küli égési reakció, mely külső hőforrás nélkül megy végbe, kizárólag a kiindulá­si anyagok belső energiája révén. Az egyik elem „elégetése” egy másik jelenlétében, érté­kes vegyületeket, ötvözete­ket hoz létre: fémek és nem fémek kombinációit, tisztán nem fémes vegyületeket. A gyorsan mozgó, 2000—4000 Celsius-fok hőmérsékletű Képünkön ez utóbbiról - pásztázó elektronmikroszkóppal - ké­szült, kilencszeres nagyítású felvételt láthatunk. Jól kivehető, hogy a nikkel alapú szuperötvözet méhsejtszerkezetébe miként épülnek be a nióbiumkarbid-rudacskák. SVS-hullám indítja be a fo­lyamatot, a hőmérséklet to­vább emelkedik, az exoter- mális folyamatból merítve energiáját, óriási hőmennyi­ség felszabadításával. E mó­don nagyon kemény szer­számacélokat tudnak előál­lítani, .keményfémeket, szinte másodpercek alatt. Sőt hő­álló anj4agokat készíthetnek így, különösen kemencék, külön hőforrások, nagy nyo­más vagy speciális katalizá­torok alkalmazása nélkül. Nyugatnémet szakemberek a rendkívüli tisztaságú fé­mek és fémvegyületek mi­nél tökéletesebb és olcsóbb gyártástechnológiájának ki­alakításán fáradoznak, nem is eredménytelenül. Angol kutatóknak viszont olyan hőtűrő szuperötvözetet sike­rült kialakítaniuk, amelynek felhasználásával nagyobb hőmérsékleten, következés­képpen jobb hatásfokkal mű­ködhetnek a sugárhajtású repülőgépek gázturbinái. Az ipari robotok A robot fogalma alatt 9 olyan gépezetet értünk, amely képes néhány emberi mozgásfunkció után­zására, bizonyos munkák el­végzésére. Az is a definíció­hoz tartozik még, hogy a ro­botba bizonyos rendszereket és mechanizmusokat építe­nek be, hogy lehetővé vál­jék az energia és az infor­mációk befogadása, feldol­gozása és hasznosítása. Napjainkban már számos népgazdasági ágazatban és szakmában alkalmaznak ro­botokat. Az egyhangú, lélek­ölő futószalagmunkát nagyon jól el tudják végezni ezek az ötletes szerkezetek, de a veszélyes munkahelyeken — például az atomerőművek bizonyos szektoraiban — is kiválóan alkalmazhatók. Egyes tárgyak ki- és beraká­sát, áthelyezését teljesen ki­elégítő színvonalon el tud­ják végezni századunk je­lenlegi „gépemberei”. Képünkön egy Angliában kifejlesztett robot - egyfajta tökéle­tesített manipulátor — „vizsgáztatását” láthatjuk; az önálló ha­ladásra, háromdimenziós cselekvésre képes szerkezetet atom- erömüvi használatra szánják. Az ipari robot lényegében fémből szerkesztett kéz, amely a legkülönbözőbb irá­nyú mozdulatok megtételére képes. Az ilyen kéz az irá­nyító számítógépnek köszön­hetően „értelmes”, alkotóké­pes. A napjainkban működő robotok persze még távolról sem hasonlítanak a futuroló­gusok által megjósolt gép­emberekre. De nem kétsé­ges, hogy már egy-két évti­zeden belül forradalmi válto­zásokra számíthatunk a ro­botgyártásban is. A „mani­pulátor” típusú szerkezeteket olyan robotok váltják majd fel, amelyek bizonyos mér­tékű önálló döntési képes­séggel, „intelligenciával” is rendelkeznek. Nyilvánvaló, hogy „értelmességüket” em­ber által készített informáci­ós rendszernek, nagy telje­sítményű számítógépeknek köszönhetik majd. Az ipari robot igy „vérbeli” gépem­berré fejlődhet. * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY —JECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA *

Next

/
Thumbnails
Contents