Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-04 / 156. szám
1987. július 4., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA Számítógép az iskolában ISMERKEDÉS A TV-KOMPUTERREL (1.) Induljunk ki abból, hogy van egy tv-komputer számítógépünk és két kis füzetünk, amit a géphez adtak: a kezelési útmutató és a BASIC-programo- zási segédlet,. A továbbiakban K és P betűkkel és az oldalak sorszámával utalunk ezekre a segédletekre. Miután üzembe helyeztük a számítógépet (K/7—13), elkezdhetjük a tanulást. Amikor a számítógépet használjuk, akkor a számítógéppel párbeszédet folytatunk. Ez a párbeszéd a billentyűzet és a képernyő segítségével valósul meg. A képernyőn láthatjuk, hogy mit gépeltünk be és ott jelenik meg az is, amit a számítógép közöl velünk. Mik azok a legfontosabb ismeretek. amik szükségesek a billentyűzet és a képernyő kezeléséhez, h a s zn á La tá hoz? — A fehér billentyűk lenyomásával kisbetűket, számjegyeket, műveleti és írásjeleket írhatunk a képernyőre. Próbáljuk ki! — A SHIFT billentyűt lenyomva kell tartani, ha nagybetűt, vagy felső karaktert (például -f jelet) szeretnénk begépelni. — A botkormánnyal mozgathatjuk a kurzort oda, ahová írni szeretnénk. — A DEL billenytűvel karaktereket törölhetünk. — Az INS billentyűvel helyet csinálhatunk új karaktereknek, amiket be akarunk „szúrni” valahová. $ írjuk a képernyő közepére a nevünket! Minden mást töröljünk le! Egy kis segítség: — A SHIFT/DEL (miközben a SHIFT billentyűt lenyomva tartjuk, nyomjuk le a DEL billentyűt!) a kurzortól jobbra levő karaktereket törli. — CTRL/Y egész sorokat töröl. Mindaddig, ameddig a RETURN billentyűt le nem nyomjuk, a képernyőn csak az látszik, amit begépeltünk. A RETURN billentyű lenyomásával jelezzük a számítógépnek, hogy értelmezze és hajtsa végre azt a parancsot, amit abban a sorban talál, ahol a kurzor állt. Két dolog történhet: — nem érti a számítógép azt, amit begépeltünk. Ilyenkor hibát jelez (K/43) — értelmezi és végrehajtja a parancsomat. Néhány parancs, amivel már megdolgoztathatjuk a számítógépet. A parancsok begépelése után ne feledkezzünk meg a RETURN billentyű lenyomásáról . print 2+3?6-3.5 print 2*4.5;7/3 print 2*5*3„14., 5A2*3.14 print 2*4.5+2*6.,2*(4.5+6) print ó/(2*3),6/2/3 print 1,2,3,4,5,6,7,8,9,10 print i;?:3;4;5;6;7;S;9;l0 Kérdések, feladatok: 9 Végezzük el az alapműveleteket tizedes és negatív számokkal is! 9 A számítógép milyen sorrendben (prioritás) végzi el a műveleteket? (P/11) 9 Mivel kell elválasztanunk a kiírandó mennyiségeket? iMi a hatásuk az elválasztójeleknek ? 9 Melyik paranccsal számoltuk ki az 5 egység sugarú kör kerületét és területét? 9 Két-két kifejezés azonos eredményt adott. Miért? A PRINT paranccsal kiszámoltathatjuk a kijelölt műveleteket és kiírathatjuk az eredményt. A parancsunk tehát az volt, hagy „Írd ki a parancsban felsorolt kifejezések kiszámított értékeit!”. A PRINT paranccsal szöveget is kiírathatunk a képernyőre. print "Miskolc"' print at S,16,"Miskolc" cls:print at 8,16."Miskolc" © Változtassuk a PRINT AT parancsban a számokat! Hová kerül a szöveg? Mit jelöl a két szám? ® Írassuk ki a nevünket! 9 Mi a hatása a CLS parancsnak? Próbáljuk ki! 9 írassunk ki a képernyő négy sarkába egy-egy + jelet! Az alsó sarkokba miért nem tudunk írni ? Akkor, ha a parancs elé egy pozitív egész számot írunk, a RETURN billentyű hatására nem történik semmi. Legalábbis nem vesszük észre. A számítógép eltárolja parancsunkat. Erről meggyőződhetünk, ha a LIST parancsot adjuk a számítógépnek. Legegyszerűbb, ha begépeljük a következőket (a sorok végén nyomjuk le a RETURN billentyűt!): 5 cls:print at S, 16,"(1 iskolc" l i st 5 CLS:PRINT AT S,16,"Miskolc" ok run Amint látjuk, csak az első sort, a LIST és a RUN parancsot kell nekünk begépelni. A többit a számítógép írta ki. 9 Mi a LIST és a RUN parancsok hatása? (P/13—14) 9 Mielőtt kiadnánk a RUN parancsot, módosítsuk a sor és oszlopok értékét! A módosítást úgy kell elvégezni, hogy a programot kiíratjuk a LIST paranccsal és átírjuk a PRINT AT utasítás után szereplő számokat. A módosítás után ne feledkezzünk el a RETURN billentyű lenyomásáról. A változtatást csak akkor veszi figyelembe a számítógép, ha a RETURN billentyű lenyomásával lezárjuk a javítást. Mielőtt begépelnénk a következő programot, adjuk ki a NEW parancsot, amivel töröljük az előző programot! 1 CLS 3 0SZL0P=26 5 PRINT AT S,OSZLOP,"Miskolc " 10 OSZLOP=OSZLOP-1 12 GOTO 5 A programunk a RUN paranccsal indul. Az utasítások elölt álló számok, az utasítások sorszámai. A számítógép növekvő sorrendben végrehajtja az utasításokat, azaz a programunkat. 1. sor: Törli a képernyőt. 3. sor: Az OSZLOP változó értéke 2G lesz. (P/1B) 5. sor: A képernyő II. sorába, és 2G. oszlopába kiírja azt, hogy Miskolc. 10. sor: Az OSZLOP nevű változó értékét 1-gyel csökkenti. 12. sor: Az 5. sorra ugrik (P/27) A programmal csökkenjük az OSZLOP változó értékét, és így a számítógép mindig egy hely- lyel balra viszi a kiírandó szöveget, (Akkor, ha a „c” betűk lemaradnák a program futásakor. a Miskolc szó után nem lettünk szóköz karaktert.) A programunk hibajelzéssel áll le. Ezt küszöbölhetjük ki az TF utasítással. Megvizsgáljuk az OSZLOP változó értékét. Csak akkor írjuk ki az idézőjelek közé írt szöveget, ha az OSZLOP változó értéke pozitív, azaz még nem mentünk le a képernyőről. (P/22). 1 CLS 3 0SZL0P=26 5 PRINT AT 8.OSZLOP,"Miskolc 10 0SZL0P=0SZL0P-1 12 IF OSZLOP>0 THEN 5 A szöveg függőleges mozgatásához a SOR változó értékét kell változtatnunk. 1 CLS 3 SOR=l 5 PRINT AT SOR,15,"Miskolc " 8 PRINT AT SOR-1,15." 9 FOR 1 = 1,®) 100INEXT 10 SOR=SOR+U 12 IF S0R<24 THEN 5 9 Mozgassuk ellenkező irányba azt a szöveget, amit az idézőjelek közé írunk! Gépeljük be és futtassuk a következő programokat! 10 CLS 20 PRINT AT 10,16,"********" 30 PRINT AT 11,16."*Borsod*" 40 PRINT AT 12,16,"*******«" 10 CLS 20 FOR 1=0 TG 31 30 PRINT AT 1,1,; 40 PRINT AT 24,i,"*"; 50 NEXT 60 GOTQ60 Dusza Árpád Képünkön muzeális korú, ónfedeles söröskupákat láthatunk /\ xiauzu ital kedvelői 9 bizonyára örömmel figyelnek fel a kutatók azon megállapítására, hogy a sör az egyetlen szeszes ital, amellyel a szervezet komplett táplálékhoz jut. Kiderült, hogy a maláta, amely a komló mellett a sörgyártás legfontosabb alapanyaga, több mint ezerfajta, a szervezet számára fontos táp- és építőanyagot tartalmaz. Megtalálható benne például a B-osoport hét vitaminja, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet számára, ugyanis hiányuk esetén a test legyengül, az ember képtelen összpontosítani, fáradt, ideges és gyakran szív- meg érbántalmaktól szenved. Ez a megállapítás azért is fontos, mert napjainkban kevés B-vitamint kap szervezetünk, ugyanis a finomra őrölt fehér lisztben csak elenyésző mennyiség marad meg belőle. Bizonyos B-vitaminbkat maga a szervezet termel, a belek baktériumaiban. Bél- bántalmak idején azonban ezek a fontos jó baktériumok is pusztítják őket, olyszenvednek. Az antibiotikumok is pusztítják őket olyannyira, hogy már nem képesek előállítani a szervezet számára fontos vitaminokat. A isör pótolja ezeket a hiányzó vitaminokat, s ezért egyes orvosok egy-egy pohárral rendelnek betegeiknek az étel mellé. A sör azonban nemcsak vitaminokkal látja el a szervezetet, hanem olyan építő- anyagokkal is, amelyekre a lábadozó betegeknek és a szoptatós anyáknak vari szükségük. Közölük a legfontosabbak: a foszfor, a Icá- lium, a kálcium, a nátrium,* továbbá néhány nyomelem, s mint legújabban megállapították, bizonyos hormonok is, amelyek az anyagcserét serkentik (több országban ezért kapnak például véradás után sört a donorok). Jó hatása van a szervezetre a sörben található kesernyés anyagnak, a komlónak is. Növeli az étvágyat, serkenti az emésztést, és fokozza a szervezet ellenállóképességét. A komlóban megtalálható keserű anyagok a növényi eredetű altatókban és nyugtátokban is előfordulnak. A sör ezért ideális altatószer. Sokan tapasztalhatták már, hogy vi- zeletihajtó hatása is van a sörnek, tehát előnyösen befolyásolja a vese működését. Sőt az orvosok úgy vélik, jó hatással van a májra is, elősegíti, hogy megszabaduljon a mérgező anyagoktól. Való igaz, a sörben kalóriák is rejlenek, ha nem is annyi, mint a legtöbben gondoljuk. Két és fél deci sör 112 kalóriát tartalmaz, viszont ugyanennyi almaié 120-at. Aki naponta — fokozatosan — három üveg sört iszik, szervezetét annyi kalóriához juttatja, mintha egy szelet tejszínhabos tortát evett volna meg. A sör nem hizlal annyira, mint a bor, mert kevesebb alkoholt tartalmaz. Az orvosok néha még a fogyókúrázók számára sem tiltják a sört, éppen vizelethajtó hatása miatt. A napi egy liternél több azonban már természetesen hizlal. A barna sör, mivel édesebb, több kalóriát tartalmaz. Az utóbbi időben cukor nélküli és alkoholmentes sör is kapható sok országban a cukorbetegek, illetve a gépkocsivezetők számára. Étvágygerjesztő hatása miatt a sört étkezés előtt ajánlatos fogyasztani. Csak hát van egy nagy baj: a sör alkoholtartalma... A sör tehát csak altkor tekinthető „folyékony kenyérnek”, ha szigorú mértékkel fogyasztjuk. Különleges tulajdonságú szuperanyagok Világszerte mind na9 gyobb az igény a hőtűrő és szuperkemény szerkezeti anyagok iránt. Az iparilag fejlett országokban egyre újabb eljárásokat dolgoznak ki ezek előállításúra. Szovjet kutatók például egy olyan gyártási módszert fejleszteltek ki — a rövidítve SVS-nek nevezett eljárást —, amellyel szinte másodpercek alatt lehet létrehozni hőálló és szuperkemény ötvözeteket elsődleges kiindulási anyagokból. Az SVS .lényege egy gázok nélküli égési reakció, mely külső hőforrás nélkül megy végbe, kizárólag a kiindulási anyagok belső energiája révén. Az egyik elem „elégetése” egy másik jelenlétében, értékes vegyületeket, ötvözeteket hoz létre: fémek és nem fémek kombinációit, tisztán nem fémes vegyületeket. A gyorsan mozgó, 2000—4000 Celsius-fok hőmérsékletű Képünkön ez utóbbiról - pásztázó elektronmikroszkóppal - készült, kilencszeres nagyítású felvételt láthatunk. Jól kivehető, hogy a nikkel alapú szuperötvözet méhsejtszerkezetébe miként épülnek be a nióbiumkarbid-rudacskák. SVS-hullám indítja be a folyamatot, a hőmérséklet tovább emelkedik, az exoter- mális folyamatból merítve energiáját, óriási hőmennyiség felszabadításával. E módon nagyon kemény szerszámacélokat tudnak előállítani, .keményfémeket, szinte másodpercek alatt. Sőt hőálló anj4agokat készíthetnek így, különösen kemencék, külön hőforrások, nagy nyomás vagy speciális katalizátorok alkalmazása nélkül. Nyugatnémet szakemberek a rendkívüli tisztaságú fémek és fémvegyületek minél tökéletesebb és olcsóbb gyártástechnológiájának kialakításán fáradoznak, nem is eredménytelenül. Angol kutatóknak viszont olyan hőtűrő szuperötvözetet sikerült kialakítaniuk, amelynek felhasználásával nagyobb hőmérsékleten, következésképpen jobb hatásfokkal működhetnek a sugárhajtású repülőgépek gázturbinái. Az ipari robotok A robot fogalma alatt 9 olyan gépezetet értünk, amely képes néhány emberi mozgásfunkció utánzására, bizonyos munkák elvégzésére. Az is a definícióhoz tartozik még, hogy a robotba bizonyos rendszereket és mechanizmusokat építenek be, hogy lehetővé váljék az energia és az információk befogadása, feldolgozása és hasznosítása. Napjainkban már számos népgazdasági ágazatban és szakmában alkalmaznak robotokat. Az egyhangú, lélekölő futószalagmunkát nagyon jól el tudják végezni ezek az ötletes szerkezetek, de a veszélyes munkahelyeken — például az atomerőművek bizonyos szektoraiban — is kiválóan alkalmazhatók. Egyes tárgyak ki- és berakását, áthelyezését teljesen kielégítő színvonalon el tudják végezni századunk jelenlegi „gépemberei”. Képünkön egy Angliában kifejlesztett robot - egyfajta tökéletesített manipulátor — „vizsgáztatását” láthatjuk; az önálló haladásra, háromdimenziós cselekvésre képes szerkezetet atom- erömüvi használatra szánják. Az ipari robot lényegében fémből szerkesztett kéz, amely a legkülönbözőbb irányú mozdulatok megtételére képes. Az ilyen kéz az irányító számítógépnek köszönhetően „értelmes”, alkotóképes. A napjainkban működő robotok persze még távolról sem hasonlítanak a futurológusok által megjósolt gépemberekre. De nem kétséges, hogy már egy-két évtizeden belül forradalmi változásokra számíthatunk a robotgyártásban is. A „manipulátor” típusú szerkezeteket olyan robotok váltják majd fel, amelyek bizonyos mértékű önálló döntési képességgel, „intelligenciával” is rendelkeznek. Nyilvánvaló, hogy „értelmességüket” ember által készített információs rendszernek, nagy teljesítményű számítógépeknek köszönhetik majd. Az ipari robot igy „vérbeli” gépemberré fejlődhet. * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY —JECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA *