Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-01 / 153. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Veszprémi töprengéseim A Lev Tolsztoj müve nyomán Zsurzs Éva rendezésében látott Kreutzer-szonáta Pozdnisev házaspárja (Almási Éva és Kozák András). Kozák ezért az alakításáért kapta a zsűritől a színészi különdijat. Az elmúlt héten megrendezett XVII. veszprémi tévétalúlkozó talán legfontosabb jellemzője az volt, hogy a korábbi tizenhathoz képest tartalmában megújult, mérlegelésénél nem elsősorban visszatekintett, • hanem előre, azt mérte fel, milyenek azok a művek, amelyeket az elkövetkező hónapokban láthat majára több százezres, vagy éppen többmilliós közönség. Nem érdektelen ismételten arra utalni, hogy Veszprém a Magyar Televízió dramatikus müveinek szakmai számvetése elsősorban, és amikor ezen a fórumon a drámának biztosíttatik az elsőbbség, ez a primátus nem azt jelenti, hogy e műfajt a szórakoztatás vagy a kaland ellenében favorizálják, hanem éppen ezek mellett, a legszélesebb közönségtömegek igényeinek differenciált kielégítésére. Mint arról már lapunkban szóltam, ez alkalommal 12 új. televíziós alkotás szerepelt a verseny- programban; volt egy dísz- bemutató, négy közönség- találkozóval egybekötött munkahelyi ősbemutató, és számos — elsősorban a szakmának szóló —• információs előbemutatás. ösz- szességében 27 új művet lehetett megtekinteni. Illetve lehetett volna, ha ez időben egyeztethető, és ba ugyanaz a néző bírja erővel, szemmel, türelemmel. Magam 22 művet ismerhettem meg ez alkalommal, a többiről közvetett tájékozódásom van. Mint a találkozó zsűrijének elnöke, Almási Miklós tanszékvezető egyetemi tanár a díjkiosztásnál megállapította, az átlagosnál valamivel jobb színvonal jelentkezett. néhány kiemelkedő alkotással. Ez a megállapítás egészében elfogadható, s kibővíthető azzal, hogy nemcsak a versenyfilmekre, hanem az új filmek összességére vonatkozik. Erénye volt a látott mezőnynek a XX. század irodalmi értékeinek felfedezése, káros vonása viszont az eredeti művek hiánya. Alig-alig akadt egyenesén a televízióra írt mű; a többség adaptáció volt, ez a megközelítés viszont azt is jelentette, hogy a televízió hidat képezhet az irodalom és a kultúra más ágazatai felé. Említeni lehetne még az egyéni megközelítéseket, a kitűnő operatőri munkát, a képi világ megfogalmazásának értékeit, az új történelmi látásmód jelentkezését, kezdeteit, ugyanis a történelem a jelen tükreként mutatkozott meg a legjobb művekben. Gyengeségnek tekinthető egyes művek önmagához mért hosszúsága, a derű, a humor, az ironikus látásmód hiánya, és néhány műnél — amelyek elsősorban epizódokra épültek — a vontatott tempó. Ezek voltak a találkozó mezőnye gyengébb darabjainak a jellemzői. Érdemes e tulajdonságok, jellemző vonások egyi- két-másikát közelebbről is megnézni. Például napjaink jelenlétét, illetve hiányát a képernyőn. A premier verseny program 12 darabja közül mai magyar író mában játszódó műve tehát napjainkat ábrázoló alkotás mindössze kettő (sajnos ezek között van az egyértelműen legsikerület- lenebbnek minősített mű is), a többi részben klasz- szikus, vagy félklasszikus művek adaptációja, vagy a múltban játszódó események köré szőtt történet. E legutóbbi kategória képviselője a találkozó két díjnyertese a nagydíjat nyert Csinszka, Ady Endre özvegye életének remekbe sikerült feldolgozása, valamint a Veszprém város díjával honorált Az Angol Királynő, amelyet már múlt szombaton láthatott is a nagyközönség. A nem versenykeretben bemutatott művek között kiemelkedő hely illeti nagy nemzeti drámánk, a Bánk bán televíziós változatát, amelynek méltatása nem fér be e beszámoló töprengéssorozat kereteibe, hanem majd várhatóan augusztusi bemutatásakor kell szólnom róla bővebben. Megemlítendő a külön bemutatott alkotások közül az Egy gazdag hölgy szeszélye, amelynek jellemzője, hogy napjainkban játszódik, noha nemcsak napjainkat tükrözi. Nagy értéke a külön bemutató sorozatnak Gorkij Éjjeli menedékhely című drámájának igen jó adaptációja, Csehov Nyári keringő, Arbuzov Tánya című darabjának feldolgozása. Ebben a sorozatban láttuk még a napjainkban játszódó sajátos magyar krimit, A halál árnyékát, egy Örkény-adaptációt és másokat. A sok klasszikus jelenléte feltétlenül értéket jelent, ám nem fedheti el mai életünk jelenlétének viszonylagos hiányát. A klasszikusok jelenléte azért is fontos, mer a nézők nagy hányada csak a televíziós változatok révén találkozik egyik-másik irodalmi óriásunk munkáival. Minden bizonnyal a Bánk bán bemutatása újabb százezrek közeli ismerősévé teszi majd e művet. A televíziónak e tekintetben roppant nagy a felelőssége, és e találkozó tükrében úgy tűnt, hogy az alkotók ezt a felelősséget érzik is. Kodo- lányi János, Lev Tolsztoj, Krúdy Gyula, ifj. Alek- szandre Dumas, Kuncz Aladár, Tersánszky Józsi Jenő,. Jean Anduilh és a már említett orosz klasszikusok művei igy jutnak el felelősségteljes adaptációval magyar néző százezreihez, s talán híveket is nyer a televízió eme alkotásoknak és. szerzőiknek, ha nem is vonja el az import krimikészítményektől, a Sógun- szerű filmipari produktumoktól. A szakmai vitákban természetesen nemcsak a ma hiánya kerül szóba. A már említett derű, irónia, önirónia hiánya mellett, a leggyakrabban a magyar tévéalkotások nemzeti karakteréről esett szó. A nemzeti karakter a világ minden televíziójánál gond, ugyanis mindenütt azon dolgoznak az alkotók legjobbjai, hogy mind hatásosabban védjék meg nézőiket az amerikai tucat-kommerszek döm- pingje ellen. E kérdés körül roppant izgalmas viták bontakoztak ki, hiszen a nemzeti jelleget nemcsak az jelenti, hogy magyar szerző magyar témáról ír mai művet. A történelem látásmódjában, a témameg- lcözelítésben is ott kell, hogy legyen valami olyan sajátos vonás, amely csak a magyar alkotásokra jellemző, amely azt minden mástól, minden más nemzetnek a műveitől megkülönbözteti. Példaként említhető a már emlegetett díjnyertes mű. Az Angol Királynőben ábrázolt történés, az 1867-es kiegyezés, az ott bemutatott, a reálpolitikusok, meg az emigrációban bízó álmodozók közötti feszültség összetéveszthetetlenül magyar nemzeti jellegzetesség. Csinszka élete, Kodolányi János Gyermek születik című drámájának borús mozdulatai, Kuncz Aladár A fekete kolostor című művében fölrajzolt első világháborús fogságélmény, Tersánszki több évet átfogó Isten veletek, barátaim című körképe, és még jó néhány más mű csak nálunk jelentkező vonásokat mutat fel. Egyik remekművi megközelítéssel, a másik kevésbé sikeresen, de nemzeti jelleggel. Szó esett arról is, hogy a felgyorsult élet sokkal sebesebben halad, mint a művészek követni tudnák őket. Napjaink állandóan produkálnak valami újat. Tagadhatatlanul nehéz a mával lépést tartani, de a máról lehet szólni akkor is, ha a múltat ábrázolja a mű. Helyesen állapította meg a zsűrielnök, amikor azt mondta, hogy a történelem a legjobb művekben a jelen tükreként ábrázolódik. Végül érdemes azt is megemlíteni, hogy a sok-sok hiányosság fennállása ellenére a művek összehasonlíthatatlanul igényesebbek lettek, mint a múltban voltak. Mit tükrözött' hát ez a XVII. veszprémi tévétalálkozó, milyen lesz a Magyar Televízió közeljövőbeni műsora? A sokágú televíziónak természetesen csak egy, viszonylag szűk szeletét mutathatta fel. Ha ' csak a művészeti jellegű elkövetkező adásokat is vesszük, minden bizonnyal továbbra is ott lesznek a kétes értékű, vitatható im- portsorozatok, a jó és kevésbé jó kalandos történetek, krimik, mozikból átvett játékfilmek, de mindenképpen ott lesznek ezek a most látott és igényességet tükröző művek is; s ha leszámítjuk a több mint kéttucatnyi új műből a viszonylag elenyésző számú ■ gyengébbre sikerültet, akkor is mintegy 18—20 olyan művel számolhatunk az elkövetkező hónapokban, amelyek ha nem is minden egyes nézőnek, de igen széles közönségrétegeknek jelentenek majd emlékezetes, művészi élményt. A tévétalálkozó tartalmi megújítása jónak mutatkozott, az egyhetes bemutató- és gondolatcsere-sorozat sok hasznos ismeretet adott, tapasztalatot kínált töprengésre, továbbgondolásra sarkallt. Benedek Miklós 1987. július 1., szerda i Zene — szórakozás — látvány Várvédó fiatalok Ónodon Számos értékes műemlék helyreállításán dolgoznak megyénkben az Országos Műemléki Felügyelőség nyíregyházi építésvezetőségének munkásai. A Bodrogköz legjelentősebb, reneszánsz műemléki épületének a pácini egykori Mágócsi kastélynak helyre- állításánál befejezték a várkastély kerítőfalainak, valamint a négy saroktoronynak korhű helyreállítását. Ügy dolgoznak, hogy a főépületet augusztusban a miskolci Herman Ottó Múzeumnak átadják, míg az épület teljes átadását a múzeumi hónapra tervezik. A korábbi elhatározás szerint a helyreállított várkastélyban a táj életét, néprajzi, gazdaságtörténeti tárgyait bemutató kiállítást nyitnak, egy kisgalériát is berendeznek, s helyreállítják a kastélyt környező parkot is. Ugyancsak az idén, az év végére kívánják befejezni a másik, a kékedi .kastély helyreállítását is. Ezen az épületen most a külső alapfalak szigetelését végzik, míg a belső munkálatoknál a burkolómunkáknál, a nyílászárók beépítésénél tartanak. Ebben a kastélyban a megyei tanács továbbképző központja működik majd, s lehetőség lesz arra is, hogy a tanácsi dolgozók nyári hónapokban üdülőnek is használják. így egy újabb, már romlásnak indult kastély kap megfelelő felhasználást. Megkezdték a munkát az. ónodi vár helyreállításánál, feltárásánál a megyei tanács anyagi támogatásával létesített KISZ-tábor fiataljai. Augusztus végéig négy csoportban összesen 140 közép- iskolás segít majd a kutatóárkok ásásánál, a falak helyreállításánál. A műemlékesek jelenleg a keleti zárófalat falazzák. Az ónodi vár restaurálása több évig tart. Néprajzi tábor Hétfőn Battonyán megnyílt az országos román néprajzi gyűjtőtábor, amelyet a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége, valamint a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum szervezett. A középiskolás és főiskolás diákok egy hetet töltenek a battonyai táborban, szakemberek irányításával gyűjtik a Csanádi kismező- város román néprajzi emlékeit, a népismeret tárgyi és szellemi értékeit. A nemzetiségi táborozok a néprajzi gyűjtés mellett előadásokat hallhatnak a hazai románság művelődéstörténetéről, népi hagyományairól, a táj múltjáról. A naptár, de a meteorológia (kegye) szerint is a héten megkezdődött a nyár. Nem tudom ki hogyan van vele, de — nosztalgia lenne? — a nyár kezdetét mindig az utolsó kicsengetés jelentette. Utána, aki teheti el is hagyja a várost. Ki a szabadba! Ez a meggondolás vezeti a kulturális intézményeinket is, amelyek hónapok óta készültek, hogy kellemes, könnyed szórakozást biztosítsanak az ide látogatóknak, s természetesen a város kikapcsolódásra vágyó polgárainak is. Mert igen nagy szükségünk van arra is, hogy eleresszük magunkat, feloldódjunk, jól kinevessük magunkat. Ha azt mondom, hogy miskolci nyár, még ma is sokan ráncolják a homlokukat. Kétségtelen, hogy az elmúlt években találkozhattunk sutaságokkal, rosszul sikerült produkcióikkal, sőt a ■megalomania jeleivel is. Sokáig éppen a koncepció hiányzott, máskor a pénz, a szervezettség. Ezeket — annak idején — szóvá is tette lapunk is. Spongyát rá! — mondanám, s nemcsak azért, mert a téma nem viseli el a komor hangnemet. Amint azt Béniké Ildikó és Böcz Sándor elmondta a városi tanács művelődési osztályán — velük beszélgettem a minap — a kezdeti nehézségek után fokozatosan kikristályosodott a koncepció, kialakult az a stáb, amely egyre nagyobb biztonsággal, profiként tervezi, szervezi, rendezi meg a programokat. El kellett dönteni — s nemcsak a szorító anyagi gondok miatt —, hogy mit igen, mit nem ad a miskolci nyár. Abból kell gazdálkodni, ami eleve adott a városban: intézményben, szellemi erőkben. Minden hasonlat sántít, de olyan ez, mint a szomjúság oltása. A tiszta (forrás-) víznél nincs jobb, de időnként rászomjazunk a kólára, sörre, sőt a nemesebb nedűkre is. A hasonlatnál maradva a miskolci nyár ma már sokféle igényt figyelembe vesz, és ki is tud elégíteni. A legnagyobb hagyománya a nemes nedűknek van (a klasszikus, a komoly zenét nevezem annak). Joggal, Okkal lehetünk büszkék városunk zenészeire, a nagy sikerű koncertjeinkre, amelyeken szívesen lépnek fel neves, sőt világhírű muzsikusok is. Csak példaként említem a tévé karmesterversenyének győzteseit, az avasi templom orgonakoncertjeit. Az idei nyáron Gintarasz Rin- ikiavicius (június 26-án) és j Giselle Buka Ben-Dor (júli-J us 10-én) dirigálja a Mis-j kolci Szimfonikus Zenekart.) Nagy érdeklődéssel és izga-1 lommal várta a közönség ésj a szakma Is a Bartók Kórus ! koncertjét. Mészáros János, i a Svájcban élő karmester• vezényletével Haydn Nelson miséjét adták elő (június 30-án). A nagy zenekari koncerteknek a diósgyőri vár ad otthont, az intimebb, kisebb együtteseknek a (Kossuth utcai) Muzsikáló udvar, az avasi templom, s a görög (ortodox) templom. Jó hagyománya és hire van a folk-napoknak is, amelyre ma már a világ minden tájáról szívesen jönnek együttesek. Az idén újdonság, hogy (július 6-tól 11-ig) Kaláka tábort rendeznek Bánkúton. Amatőr zenészeket várinak ide, akik a vers-megzenésítés titkaival ismerkedhetnek meg. A produkciókat július 10-én este hattól mutatják be a tapolcai Sziget presszóban. Száznál több programmal készülnek a nyári évadra. Ezeket lehetetlen mind felsorolni. A színházi produkciókat az idén a látványos, könnyed szórakoztatás jellemzi. A tapolcai színpadon láthatjuk a héten Brandon Thomas—Aldobólyi Nagy György: Charley nénje című zenés játékát, amelyben fővárosi és miskolci művészek alakítják a kacagtató szerepeket. A várban western musical: a Színezüst csehó látható majd. A kabaré híveire is gondoltak. Augusztus végén kabaré-kert lesz a Kossuth Művelődési Ház udvarán. Nemzetközi mércével is figyelemre méltó esemény lesz július 5-én este a dixieland találkozó a várban. Házigazda a Benkó Dixieland Band, s neves muzsikusok jönnek Kaliforniából, az NSZK-ból, Jugoszláviából. Hiányzik a miskolci nyár 87 programfüzetéből (van benne értelemzavaró pontatlanság, sutaság is), a kiállítások pEogramja. Ezek között is kiemelkedik a Miskolci Galériában július 10-től látható tárlat, amely a Herman Ottó Múzeum 1980 és '85 között szerzett gyűjteményét mutatja be. A Mini Galériában öt szentendrei művész munkái láthatók (július 6- tói), az Ady Galériában pedig a Fiatal Művészek Stúdiója (augusztus 12-től). Az étlap tehát gazdagodó, változatos. Kellemes nyarat, jó szórakozást! (horpácsi) MISKOLC MEGYEI VAROS TANÁCSA V. B. MUNKAÜGYI OSZTÁLYA középfokú munkaügyi tanfolyamra FELVÉTELT HIRDET A tanfolyam időtartama egy év Jelentkezési határidő: 1987. július 31. Jelentkezési lupok a Miskolc Megyei Város Tanácsa V. B. munkaügyi osztályán, Miskolc, Tanácsház tér 8. sz. kaphatók Az Észak-magyarországi Tervező Vállalat felvételre keres legalább ötéves gyakorlattal rendelkező leírót. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: önéletrajzzal, Miskolc, Zsigmondy u. 2., személyzeti osztály. Szakcsoport felvesz jó Ikereseti lehetőséggel, állandó miskolci munkára lakatosokat, hegesztőket, kovácsokat. Jelentkezni: Miskolc, , Avas-dél, Klapka György u. 17. sz. Az Észak-magyarországi MÉ" Nyersanyag-hasznosító Vállalat a Digép területén működő telepére jó kereseti lehetőséggel dolgozókat alkalmaz az alábbi munkakörökben : gépkocsivezető, segédmunkás. Jelentkezés: Digép I. kapu (12-66 gyári telefon). Kei netoitott, legalább 8 ált nos iskolai végzettséggel i delkező, sorkatonai szolgál teljesített, büntetlen élőé férfiakat, 35 éves korig. I jövedelem 7000—8000 Ft. Jel kezéseket rövid önéletraj „Hivatás" Jeligére az 1475 dapest, Pf.: 22. címre kér*
