Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-31 / 179. szám

1987. július 31-, péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Feszült figyelemmel készül a szitanyomat rajza A fafaragók vésője nyomán alakul a kis szobor, amely végül Tokajban marad. Fotó: Laczó József Munkaprogramunkról „A párt egész tevékenysé­ge szolgálja a társadalmi- gazdasági kibontakozást, a reformfolyamatok felgyorsu­lását. A Központi Bizottság úgy dönt, hogy a politikai intézményrendszer fejleszté­sének keretében napirendre tűzi a pár.t vezető szerepé­nek érvényesítésével, a párt belső életének és ideológiai munkájának fejlesztésével kapcsolatos fő kérdéseket.” (Az MSZiM'P KiB július 2-i állásfoglalásából). A gazdasági-társadalmi ki­bontakozásunk programja nagy és újszerű követelmé­nyeket támaszt a párt min­den szervezetével és tagjá­val szemben. Pártunk több, mint három évtizede a meg­újuló folyamatok kezdemé­nyezője. De ahhoz, hogy a megújulás élén haladhasson, saját működésének és mun­kájának fejlesztése mellett, folytonosan és a jövőben még erőteljesebben kell támasz­kodnia a szocialista politikai rendszer más intézményeinek demokratikus és cselekvő ténykedésére. Az elmúlt jó néhány év gazdasági nehéz­ségei, munkánk szerény ered­ményei, megoldásra váró problémái, feladatai azt is megmutatták, hogy a párt befolyása, vezető szerepe a társadalom egészére csak ak­kor növekedhet, ha a kom­munisták fokozottabban vesznék részt a döntések előkészítésében. így azono­sulnák nemcsak a párt. ál­talános céljaival, hanem fo­lyamatosan születő határoza­taival is. Ügy véljük, hogy e tekin­tetben nem lehetünk elége­dettek. Ideje véget vetni a csodavárásnak, az időnként érzékelhető pánikban g ul at­nak, csakúgy, mint a félre­húzódó tétlenségnek, a néhol tapasztatható közönynek, a sopánkodásmak és a termé­ketlen vitáknak. Pártunk azt várja minden szervezetétől, minden tagjától, hogy hir­detője és példamutató része­se legyen a program végre­hajtásának. Régi gondunk, hogy az azonosulás problé­mái csökkentik a pánthoz való tartozás, a párttagság vonzerejét, gyengítik a dön­tések megalapozottságát. Vál­toztatnunk kell azon az ál­lapoton, hogy a gazdasági döntésék szákmai szempont­ból alátámasztották, de a kommunisták nagy része, a lómegek nem, vagy legalább­is nehezen fogadják el azo­kat, vagy nem értik meg a létrejöttüket kiváltó okokat. Egy görögországi barlang­ban immár tíz év óta tartó ásatások során a történelem előtti haszonnövények átfogó „panorámáját” tárták fel, egymást követő rétegsorok­ban. Az egyedülálló lelet­együttes iaz i. e. 20 ezertől az i. e. 3000-ig terjedő idő­szakot fogja át. A tízezer évvel ezelőtti rétegekben vad zabot és árpát találtak a ré­gészek, a korábbi (az i. e. 20 és 10 ezer közötti) réte­gekben viszont kizárólag bo- rágócserjék magvait. Azi.e. A demokrácia és a nyil­vánosság egymástól elvá­laszthatatlan fogalmak, elő­rehaladásuk egyik legfon­tosabb feltétele a szocialis­ta demokrácia teljesebbé tétele. Ügy tűnik, hogy az elmúlt honlapokban tájékoz­tatásiban nem voilt hiány, hiszen a tömegkommuniká­cióban és a különböző más fórumokon sok szó esett nehézségeinkről és azok­nak okairól. De a Közpon­ti Bizottság elmúlt év no­vemberi határozata óta el­telt időszak azt is megmu­tatta, hogy az előrelépéshez, a felzárkózáshoz eddig alkal­mazott módszerek nem kie- légítőek. Ehhez szilárdabb (alapokra, megfelelőbb, ese­tenként új módszereikre van szükség. Az is nyilván­való, hogy nem elegendő a döntések elképzelhető leg­szélesebb körű demokrati­kus megvitatása sem, ha mindennek eredményeként nem valósul meg az előre­vivő tett. A sóikat, sokszor emlegetett következetes végrehajtás. 'Pártunk ú.f munkaprog­ramja tehát szorgalmazza a társadalmi vitákat, a még teljesebb nyilvánosságot, de a legfontosabb a cselekvés. Mindebben elsősorban sa­ját munkánkra épít, minden más forrás csalk kiegészítő jellegű lehet. Alapvető a termelőmunka, de források szábadíthatök fel a közkia­dások ésszerű keretek közé szorításával és általában a t a k arék os g a z d á l'ko d ássa 1. Gazdasági egyensúlyunkat elsősorban a termelés haté­konyságának növelésével, és résziben a fogyasztás időle­ges korlátozásával kell hely­reállítanunk. Programúink megvalósí­tása következetes és céltu­datos munlkát követel az élet minden területén, így a megvalósítást segítő poli­tikai munkában is. A kom­munisták körében szilárd 11 ezer körül jelent meg elő­ször a lencse, amely akko­riban különösen kicsi volt, átmérője kisebb volt két mil­liméternél. Ebben a réteg­ben kis bükkönymagokat is találtak, továbbá pisztáciát és mandulát. Az i. e. 12 500- ból, származó rétegben buk­kantak először árpamagvak­pártegységre, határozott po­litikai kiállásra van szük­ség. És megújulásra, ezt he­lye, ideje, pártszervezete, kádere, tisztségviselője válo- gatjia. Már tudjuk, hogy csak határozatokkal nem le­het mindent megoldiani. Erőteljesebben kell vissza­szorításunk ia politikai mun­ka hivatali jellegét, remél­jük, hogy a jövőben erősöd­ni fog a pártmunka moz­galmi jellege. Életközelibb, gyakorlatiasabb pánbmun- kára van szükség. Nem kielégítő, a valós po­litikai szükségleteiktől elma­rad a politikai munka első vonalában dolgozó pártalap- szervezetek önállósága, amelynek növelése előfelté­tele annak, hogy a kommu­nisták alkotó módon részt vegyenek a döntésék meg­hozataléban és ön állóén, felelősségei képviseljék a párt politikáját. A tapasz­talatok szerint a pártszer­vezetek önállósága elmarad a helyi intézmények önálló­ságának mértékétől. Végig kell gondolnunk azt is, hogy a demokratikus cent­ralizmus értelmezése sem lehet tértől és időtől füg­getlen, hanem a mai köve­telményekhez kell igazítani. Pártunk fejlődésének, veze­tő szerepe érvényesülésének, egységének ma ez az egyik fontos kérdése. Ez azért is fontos, mivel kibontakozási programunk szeriint elengedhetetlenül szükség van a 'szooialista demokrácia fejlesztésére, a politikái intézményrendszer korszerűsítésére. A folyta­tódó átalakulási folyamat­ban növekszik az egyének szerepe a társadalmi cselek­vésben, növekszik a közös­ségek önállósága, kialakul­nak az önkormányzati funk- diók a munka- .és lakóhelye­ken. „Most egy kicsit nehezebb szakasz következük, de vé­gig kell csinálnunk, mert nincs más út” — mondotta ia közelmúltban Kádár Já­nos elviárs a M>agyar Opti­kai Művökben tett látoga­tása során. De tudjuk — s eddigi fejlődésünk gyötrel­mei és vívmányai támaszt­ják alá — , hogy a szocializ­mus a legjobb lehetőség nemzetünk számára a to­vábbi kibontakozáshoz. Ilyen értelemben sincs más út. A lehetőségék és a célok ösz- szakapcsoJására pedig pár­tunknak egységben és a nép­pel való közmegegyezésben megfelelő programja van. Petra József ra. Az i. e. 7300 körüli idő­szakban jelent meg először a vadkörte — nemcsak mag­vait, hanem egész gyümöl­csét is megtalálták. Az i. e. 6000 körül búza váltotta fel az árpát. Röviddel ezután jelent meg a kétsoros árpa és jóval nagyobb lett a len­cse is. Hövények a történelem előtt lezár a tokaji iivészteici A 35. nyári müvésztelep, @ amely július 27-töl fo­gadta az érdeklődőket, augusztus 2-án véget ér. Az eltelt idő alatt az első tur­nusban szakkörvezető művész­tanárok, a másodikban az amatőr képzőművészek vettek részt. A művésztelep életéről később még részletesebben szólunk, de számot ad arról, a Tokajban, a záráskor meg­nyíló kiállítás is. Most figye­lemfelhívóként két képet adunk közre a telep mindennapjai­ból. Kiállítás Veduták Kelet-Szlovakiá- ból címmel kiállítás nyí­lik 1987. július 31-én 14 óra­kor a Miskolci Galériában. Megnyitót mond Emil Figel, a Kelet-szlovákiai Nemzeti Bizottság művelődési szak­osztályának vezetője és dr. Viliam Sulc, a Keleit-szlová- kiai Múzeum igazgatója. Pályázat A SIKER titka A család Című országos vetélkedőre Az Országos Egészségnevelési Intézet a közös háztartásban élő családok (nagyszülő, szülő, gyerek, közeli rokon) részére szórakoztató, játékos vetélkedőt rendez. A főbb témakörök: a család szerepe a nevelésben, a gondo­zásban, az érzelmek kialakítá­sában, az otthoni munkameg­osztásban, a pénzgazdálkodás­ban, az otthon megteremtésé­ben, a szabadidő felhasználásá­ban, a betegségek megelőzésé­ben, az egészség megőrzésében. A döntő 1987. december 27-én lesz, amelyen a legsikeresebb öt család 200 000, 150 000, 100 000, 50 000 és 25 000 forint értékű dí­jakat nyer. A pályázók közül megyén­ként 20—20 család sorsolással jut tovább, a kieséses rendszerű elődöntőkbe. A középdöntőt a Magyar Rádió, a döntőt a Ma­gyar Televízió műsorára tűzi. A részvételre négy feladat he­lyes megfejtésével lehet pá­lyázni. A pályázat módja: 1. feladat: A résztvevő csalá­dok az Országos Egészségneve­lési Intézet postacímére küld­jék meg a pályázatot. 2. feladat: Lezárt borítékban küldjék meg a „családi csapat” levelezőlap méretű fényképét. (A fényképeket az intézet nem tudja sem megőrizni, sem visz- szaküldeni.) A borítékon, a címzés alatt ,,A siker titka a család” jelige szerepeljen. 3. feladat: A fénykép hátol­dalára írják rá a következő versidézet költőjének a nevét: „Anyám szájából édes volt az étel. Apám szájából szép volt az igaz.” Szintén a fénykép hátoldalára írják a család pontos levélcí­met. a megye feltüntetésével. 4. feladat: Ugyanide ragasz­szák fel az Országos Egészség- nevelési intézet valamelyik ki­adványából kivágott emblémát. Megküldési határidő: 1087. szeptember 7., 24 óráig. Országos Egészségnevelési Intézet Több gondolat bánt E lszomorodva nézegetem a miskolci Arany János utca páros oldalát. Amilyen ■örömmel láttam ott valami cselekvést a tavaszi időkben, annyira bánt, amit most látok, illetve, amit nem látok. Akkor ugyan­is azt láttam, hogy az új bérházakba frissiben bete­lepült lakók környezetüket szebbé akarván tenni, nem elégedtek meg a fűsávval, hanem annak szélébe élő­sövény céljából cserjéket ültettek, virágágyásokat je­löltek ki stb. Ezt csinálták néhány hónapja. S aki napjainkban arra jár, nyomát sem találja se cserjé­nek, se virágnak, csak az aszályos időkben agyonszá­radt fű zörög az arrajárók lába alatt. Ugyanis igen sokan nem a járdán járnak. Gondolom, az élősövényt is ennek meggátlása végett ültették hajdan.. . Bánt ez engem azért is, mert ugyanennek a háztömbnek a Korvin Ottó utca felőli oldalán szinte már több a po­ros vadcsapás, mint a füves rész. Pedig itt a kerté­szeti vállalat igyekezett szebbé lenni a járda, és a ko­csiút közötti széles sávot, beültetve azt földlabdás fia­tal fákkal, jó néhány bokorral, törpefenyővel. A fák elég nagyok voltak már ahhoz, hogy mind a zord te­let, mind az arrajáró vandálok pusztítasd kísérleteit kivédjék. Fenyő viszont mutatóban is alig maradt, más nincs. A vadcsapások a kocsiút széléhez vezet­nek, legalább tucatnyi helyen, ha nem többször, pe­dig errefelé gyalogátkelőhely nincs felfestve, az 'egy­irányú forgalmú utca veszélyessége se;m lébecsülen- dő ... * Már-már monomániásan meditálok azon, vajon a kerékpár járműnek tékintendő-e, vagy sem. Ha jár­mű, mennyire érvényesek rá az egyéb járművekre vonatkozó szabályok? Ugyanis nemcsak gyerekek, ha­nem suhancok és felnőttek is száguldoznak kerékpár­ral olyan helyeken, amely a gyalogosaké és nem a járműveké, sőt fittyet hánynak olyan előírásnak is, mint például az egyirányú utca, ahol a forgalommal szembe hajtanak felelőtlenül, járdáról le, járdára lel szialomoznak, vagy páldúul a miskolci Széchenyi úton, amely tudvalévőén már régóta sétálóutca és onnan elvileg a villamoson kívül minden jármű ki van tilt­va, néhány kivételes célfuvartól eltekintve, vígan fo­lyik a kerékpározás az immár teljes szélességében gyalogjáróvá .lett sétaúton. Ez már örökzöld témának tűnik, de ismételten leírom, hogy láthatóan anarchi­kus állapotok vannak a kerékpározással, az viszont nem látható, hogy ennek felszámolására valamely ha­tóság bármit is tenne, valamiféle rendet próbálna te­remteni a többféle átépítés során egyébként is meg­bolygatott miskolci közlekedési rendben. A téma azon­ban nemcsak miskolci. Tény, hogy szorgalmazzuk a kerékpározást; a kerékpár jó .sporteszköz; a 'kerékpár olcsó, könnyen elérhető közlekedési eszköz, akár mun­kába járáshoz is, ráadásul nem szennyezi a levegőt. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy használatával anarchiát (lehet teremteni a közlekedésben, és azt úgy tartósítani, hogy jogszokássá váljék. * Közel áll ehhez a gondolatkörhöz a kismotorosok okozta bosszúság. Nem azokra a felnőttekre gondo­lok, akik kismotorral járnák a vízpartra peeözni, vagy munkába, esetleg egyéb módon használják ezt a köz­lekedési eszközt, hanem azokra, a többségben tizenhat­tizennyolc év körüli fiatalemberekre, akiknek szülei elég jómódúak e szerkezetek megvásárlásához, a fiúk pedig kisebb-nagyobb csoportokba verődve, hangtom­pítót leszerelve bőgetik masinájukat, mindenféle alak­zatokban motoroznak a forgalmas utakon, vagy meg­állnak lakóépületek, egyéb házak előtt, s hosszú per­ceiken, öt és tíz perceken át a legmagasabb hangerő­vel csak pattogtatják, ronda hangú kétütemű szerke­zeteiket. Hogy 'ki-ki, mennyire szeret ezekkel a kis­motorokkal járni, az az ő magánügye. De hogy hasz­nálatával a legminimálisabbra csökkentse az ember­társain okozható zajártalmat és 'egyéb bosszúságot, az már nem magánügy. Az olyan közügy, amely tételes jogszabályban is bennefoglaltatik, tudniillik a kismo­tornál 'már nem lehet vita 'tárgya, hogy jármű-e, vagy sem. Mindenképpen jármű ez a hangos szerkezet, aki ráül, annak a járművek használatára vonatkozó sza­bályok szerint kell viselkedni, ellenesetben a ható­ságnak kell a jogszabály szigorával fellépni vele szem­ben. Nem lehet mentség a „fiatalság — bolondság” hamis elve ... * Egészen más téma is motoszkál bennem. Ha a ha­tóságoktól kap az állampolgár valamilyen hivatalos iratot, határozatot, végzést, ilyesmit, mindig benne van, hány nap az a határidő, amelyen belül be kell fizetni bizonyos összeget, be kell jelenteni valamit, be kell adni fellebbezést stb. A hatóság tehát meg­szabja az állampolgárnak, mennyi idő alatt élhet tör­vényben biztosított jogaival, illetve, mennyi idő alatt kell megcselekednie valami törvényben előírt dolgot. Ez nagyjából helyes, de egészében csak akkor lev helytálló, ha valamilyen jogszabály a hatóságra is kötelező lenne. Az igaz, hogy bizonyos beadványokra harminc napon belül válaszolni (kellene, meg bizo­nyos intézkedéseket, ítéleteket, végzéseket megszabott időn belül kellene eljuttatni az állampolgárhoz, de ez nem mindig történik meg, sőt, nagyon ritkán. Vajon, mentség lehet-e' állandóan a hatóság részére a hiva­talában előforduló munkaerőhiány, gépíró-kapacitás hiánya stb.?! (Például olyan esetben, ha április első- napjaiban születik egy határozat az állampolgár ré­szére bizonyos jogos pénzösszeg kiutalásáról, és júli­us végéig abban az ügyben semmi nem történik.) A törvény előtti egyenlőségben talán az is 'bennefog­laltatik, hogy az állampolgárnak és a hatóságnak egy­formán vannak jogai és kötelezettségei... (benedek)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents