Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-30 / 178. szám

1987. július 30., csütörtök * ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Jogászunk válaszol Ki kaphat esetenként szociális segélyt? A közelmúltban jelent meg az egészségügyi miniszternek az esetenkénti segélyekről szóló rendelete, amely újra­szabályozza az illetékes ta­nácsi szakigazgatási szervek eljárását. A jogszabály szerint ese­tenkénti (rendkívüli) segély­ben lehet részesíteni azt a tizennyolcadik életévét be­töltött személy t, akinek meg­élhetése veszélyeztetve van, és anyagi helyzetének át­meneti javítása más módon nem biztosítható. Elsősorban a tanácsok azt támogatják, akinek a jövedelme a lét­fenntartásához nem elégsé­ges, illetve alkalmanként, például tüzelővásárlás, ruhá­zat pótlása, magas gyógy­szerköltség, ilakás felújítása, vagy egyéb okok miatt je­lentős kiadásai következté­ben anyagi segítségre szorul. A jogszabály a lehetősége­ken iúl feltételeket is meg­határoz. Ilyen feltételek: akinek nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója (pél­dául házastárs, szülő, gyer- r k), akinek tartására irá­nyuló tartási életjáradéki vagy, öröklési szerződés alap­ján senki sem köteles és ké­pes. A rendelet szerint egy naptári éven belül ugyanaz a személy legfeljebb hat al­kalommal részesülhet rend­kívüli szociális segélyben. Indokolt esetben helyzeté­nek rendezéséig — átmene­tileg — segélyben részesít­hető az is, akinek tartásáról az arra köteles személy nem gondoskodik. Ebben az eset­ben a segélyösszeg visszaté­rítése iránt intézkedni kell. A segély folyósítása iránti eljárás kérelemre, vagy hi­vatalból indul. A kérelmet a segélyre szoruló személy, il­letve bárki előterjesztheti, aki tudomást szerez a se­gélyre szoruló helyzetéről. A segély iránti kérelmet a helyi tanács szociálpolitikai feladatokat ellátó szakigaz­gatási szervéhez kell előter­jeszteni. A segélykérelem alapján a tanácsi szerv kör­nyezettanulmányt végez, majd utána határozatban dönt. Mennyi időre köteles a kisiparos a munkát elvállalni? Az utóbbi időben mind több vállalkozó végez szol­gáltatási tevékenységet, de továbbra sem mondhatjuk, hogy versenyhelyzet alakult volna ki. Árengedményt leg­feljebb télen a szobafestő és mázoló kisiparosok adnák, de a határidővel baj van. Sok bosszúságot okoz az ál­lampolgároknak, hogy egyes szakmákban és területeken hosszú a várakozási idő, a szófián ígért vállalkozási időket nem tartják be stb. A Minisztertanács 1987. szeptember 1-én hatályba lépő rendelete az állampol­gárok és közületek, mint megrendelők pozícióját kí­vánja erősíteni, a szolgálta­tásit végző szerveket és sze­mélyeket pedig a szerződéses fegyelem betartására köte­lezi. A jogszabály szerint a szolgáltató, a megrendelő kívánságára — és a vele történt megállapodás alap­ján — olyan időpontban kö­teles megkezdeni a szolgál­tatást, hogy a megrendelő várakozása ne haladja meg a 2, de legfeljebb a 4 órát. Ha a szolgáltatás elvégzése több napot vesz igénybe, ez a rendelkezés csak a telje­sítés megkezdésének első napjára vonatkozik. A szolgáltató a megálla­podásban kikötött várakozá­si időt köteles nyilvántarta­ni, és erről a megrendelő­nek írásban igazolást adni. A szolgáltató a megrendelő­nek kötbért köteles fizetni, ha a megállapodás szerinti időtartamot követően érkezik a helyszínre, vagy a szolgál­tatás elvégzése érdekében nem jelenik meg. A kötbér összege 200 forint, de a fe­lek ennél magasabb összeg­ben is megállapodhatnak. A jogszabály vonatkozik minden, a szolgáltatási jegy­zékben szereplő szakmára, nevezetesen az ipari, építő­ipari, mezőgazdasági és er­dőgazdasági, szállítási, pos­tai és távközlési, vízgazdál­kodási, lakás-, város, és köz­séggazdálkodási. valamint kereskedelmi jellegű szolgál­tatásokra, ha az a megren­delő lakásán, üdülőjében, vagy más, nem lakás céljá­ra szolgáló helyiségben, vagy ingatlanán végzendő. A szolgáltató a helyszínre érkezés időpontjának meg­jelöléséért külön díjat nem számíthat fel. Dr. Sass Tibor Dolgozókat alkalmaznak A Miskolci Vasipari Szövetke­zet azonnali belépéssel alkal­maz központi telephelyére egy fö gyakorlattal rendelkező he­gesztő-mérnököt, acélszerkezetek gyártásának irányítására. Egy fö rajzolvasási gyakorlattal rendelkező technikust acélszer- kezetek csomagolásának, kop- lettírozásának irányítására. Fi­zetés megegyezés szerint. Je­lentkezni lehet: Miskolc, Par­tizán u. 7., a szövetkezet el­nökénél vagy személyzeti veze­tőjénél. A Ilajdú-Bihar Megyei Ve­gyesiparcikk Kereskedelmi Vál­lalat pályázatot hirdet kereske­delmi igazgatóhelyettesi munka­kör betöltésére. A kinevezés meghatározott időre szól, és al­kalmasság esetén megújítható. A vállalat „B” kategóriájú, vál­lalati tanács által irányított ve­zetési formában működik. A vállalat fö tevékenysége: vc- gycsiparcikk, nagy- és kiske­reskedelem, a vcgyesiparcikk- kcreskedelemmel összefüggő szolgáltatások nyújtása. A kis­kereskedelmi tevékenységet — két áruházban és 9fi üzletben — Debrecen és II.-B. megye vá­rosaiban gyakorolja. A vállalat éves forgalma: 3,3 milliárd fo­rint. A vállalat létszáma 1100 fő. A pályázat feltétele: szakirányú egyetemi, vagy főiskolai vég­zettség, legalább középfokú po­litikai képzettség, a vcgycs- iparcikkj-kereskcdelcmbcn el­töltött ötéves vezetői gyakorlat, erkölcsi feddhetetlenség. A pá­lyázat tartalmazza a jelentkező részletes önéletrajzát, szakmai életútjának és tevékenységének leírását, a részletes vezetői el­képzeléseit, jelenlegi munkahe­lyét, munkakörét és jövedelmét, valamint az alkalmassági felté­tel meglétét tanúsító okiratait vagy azok hiteles másolatát. Pályázatukat augusztus 35-ig küldjék el a vállalat személy­zeti vezetőjének^ 4024 Debrecen, Kossuth u. 12—14. sz. A pályá­zatokat bizalmasan kezeljük. A Kispesti Textilgyár felvesz: szövömesteri munkakörbe laka­tos, gépszerelő, vagy műszerész szakképesítéssel rendelkezőket. Vidékieknek szállást biztosí­tunk. Vidéki házaspárok jelent­kezését is várjuk, akiket vál­lalati bérleményekben helyez­zük cl és a feleségek részére szövő munkakört biztosítunk. Kereseti lehetőség: szövömeste­ri munkakörben 7000—10 000 Ft hó, szövő munkakörben 5000— 8000 Ft hó. Szakképzetlenek je­lentkezését is elfogadjuk. Éh­ben az esetben a betanulási idő három hónap, a kereseti lehe­tőség erre az időre szövömes­teri munkakörben 5000 Ft hó, szövő munkakörben 4000 Ft hó. A vállalat részéről biztosított szállás havi térítési díja szemé­lyenként 300 Ft. Jelentkezni le­het: levélben, vagy telefonon. Kispesti Textilgyár, Bp. XVIII. kér., Fáy u. 2., felvételi iroda. Telefon: 575-555.107-es mellék. A Nagymiskolci Állami Gaz­daság az építő csoportjába fel­vesz kőműves szakmunkásokat. Bérezés teljesítménytől függően, havi 5000—8000 Ft. Jelentkezni a gazdaság központjában, Mis­kolc, Baross Gábor u. 17., a munkaügyi osztályvezetőnél le­het. Drága a rozskenyér Küldjön egy érdekes fotót! Napjainkban sokat hal­lunk, olvasunk az egészsé­ges táplálkozásról. Szinte naponként figyelmeztetnek bennünket: fehér kenyér helyett fogyasszunk rozsban gazdag barna kenyeret, vagy rozskenyeret. Fiatal korom­ban Szabolcsban éltünk, ahol mindennap rozsos, vagy tiszta rozslisztből sü­tött kenyeret ettünk. Még most is számban van az íze, pedig régem volt, több mint ötven évvel ezelőtt. Illata is csodálatos élményt jelen­tett, ha hűvös helyen tar­tottuk, egy hétig is megő­rizte izét, zamatát. Mivel szeretnék még so­káig élni, igyekszem betar­tani a jó tanácsokat. Rozs- cipót eszem — már ha ka­pok. Eddig sem ’ tartozott egyébként az olcsó kenye­rek közé, (1 forint 20 fillérbe került egy fél kilogrammos rozscipó. Tegnap, amikor bevásároltam, nagyon meg­lepődtem. A félkilós rozske­nyér új ára: 10 forint. Akárhogy számolom, ez jó­val magasabb, mint a ke­nyérfélékre bejelentett át­lagos fogyasztói áremelés, és érthetetlennek tartom, hogy miért éppen az egész­séges rozskenyérnél alkal­mazzák a magasabb árat. Emlékeim szerint a rozs mindig olcsóbb volt a bú­zánál. Ma nem így lenne? Tudomásom szerint a kü­lönleges pékáru ára emel­kedett az átlagosnál na­gyobb mértékben. 'Ezt még meg is érteném, de vajon miért különleges cikk a rozscipó? * Olvasónk név és cím nélkül küldte el levelét szerkesztőségünkbe. Mégis közreadjuk kérdéseit, mert az általa leírt problémát közérdekűnek tartjuk. Ki­váncsiak vagyunk a sütő­ipar véleményére. Miért keit ehhez két tanú? Egy meglehetősen elke­seredett miskolci olvasónk kopogtatott a napokban szerkesztőségünkben. El­mondotta, hogy előzőleg a miskolci közterület-felü­gyelőknél járt, ahol — vé­leménye szerint — kurtán, furcsán bántak el vele. Olvasónk tulajdonában van egy avasi pince a hozzá tartozó területtel. Beteg ember lévén, nem fogyaszt­hat szeszes italt, a zajos belvárosból pihenni jár az avasi csendbe. Telkét hosz- szú évek óta szorgalmasan gondozza, ápolja. A telek­határra néhány évvel ez­előtt fagyalbokrokal ülte­tett. Az egyik szomszédja, akinek pontos címét felje­gyezte, építkezett, s a munka során nem volt te­kintettel a szépen fejlődő bokrokra. Azt ma már nem tudni, hogy hanyagság­ból-e, vagy szándékosan tette-e, de az építkezést követő rendcsináláskor el­pusztított 15 fagyalbokrot. — Nemcsak én gyönyör­ködtem bennük — sorolta olvasónk. — A bokrok el­pusztítása véleményem sze­rint környezetrombolás, s erről szereltem volna pa­naszt tenni a közterület-fel­ügyeleten, Olt azonban elu­tasítottak. illetve azt mond­ták: jelöljem meg pontosan azt az időpontot, amikor a szomszédom elpusztította a bokrokat, s állításom bizo­nyítására találjak két tanút. Érthetetlen ez a gondolko­dásmód, hiszen nem állhat mellettem lesben kél ember, aki majd bizonyítja igaza­mat. A környezet védelmé­re törvényt alkotott az Or­szággyűlés. Ennek végrehaj­tása nem tartozik a közte­rület-felügyeletre ? Ki mint veti ágyát... Beküldte: Kerékgyártó Mihály, Óid Kellemes napok a tapolcai táborban A tapolcai úttörőtábor 1987. július il-jén nyílt meg. Kilenc iskolából érkeztek oda a tanulók. A pajtásokat a tábor vezetője, Horváth Imréné, Kati néni szeretet­tel fogadta. Megalakultak a rajok, s elfoglalták helyü­ket, berendezkedtek a tá­borban. Megkezdődött a szí­nes, mozgalmas tábori élet. Azóta már két hét eltelt. Visszatekintve erre az idő­szakra, sok kedves emlék jut eszünkbe. A sportmér­kőzéseken erőnket és ügyes­ségünket tettük próbára. A különböző fejtörők logikai és matematikai képessége­inket fejlesztették. Az aka­dályversenyeken bizonyít­hattuk be, hogyan tájéko­zódunk a természetben. Mesét is írtunk, amelynek során képzeletünk szaba­don szárnyalt. A tréfás ve­télkedőket is nagyon élvez­tük. Gondoltunk a holnap­ra is, a felügyelő tanító né­nik korrepetálták a gyenge tanulókat. Bejártuk a köze­li erdőt. Az árnyas fák alatt megpihentünk és éne­keltünk. A nagy forróság­ban a strandon lubickol­tunk, versenyt úsztunk. A sok mozgás után az étvá­gyunk csuda jó volt. Az egyik tapolcai étteremben ebédeltünk, ahol szépen te­rített asztalok és kedves felszolgáló bácsik vártak bennünket finom ebéddel. Befejezésül minden szépért és jóért köszönetét mon­dunk. Miskolc, 1987. július 10. 43-as Számú Általános Iskola 14-es számú raja * Megjegyzésünk: Örülünk a kispajtások levelének. Reméljük, hogy minden táborlakó ugyanilyen be­nyomásokat szerzett a Ta­polcán eltöltött idő alatt, s a levelet a gyerekek saját ötletük megvalósításaként írták meg nekünk. Válaszol az illetékes Az Észak-Magyarország 1987. VII. hó 23-i számá­ban, a Postánkból című ro­vatban megjelent egy cikk, amelyre ezúton reagálok. Az olvasói levél címe volt: „Lehet, hogy előre füstöl­gők?” A leírt szövegre közlöm, hogy Tarcalon, a 41-es számú vas-műszaki boltban mindkét méretű kályhacső egyenes és kö­nyök váltotta egyaránt kapható. Minden vásárlót szívesen látunk boltunk­ban. Kasuba Jánosné boltvezető Tárcái Összeállította: Udvardy József Nincs vizünk Meglepve olvastam az Észak-Magyarors/ág 1987. július 21-i számában a vízellátásról készített cik­ket. Ebben a Borsod Me­gyei Vízművek illetékese azt nyilatkozta, hogy víz­hiány nem volt a megyé­ben. Nos, Tibolddarócon a Bottyán János és a Mikes Kelemen utca lakói hosz- szú hetek óta vízhiánnyal küszködnek. Jártunk már a községi tanácson, kér­vényt írtunk Kövesdre a vízművekhez, de a válasz mind a két esetben az volt, hogy semmit sem tudnak tenni, nincs víz, mert a kácsi forrósból nem jut elegendő. Ha min­denhol kielégítő a vízszol­gáltatás, akkor miért bün­tetnek itt bennünket a dombtetőn, a csapok mi­ért nem adnak vizet? Mi­ért kell ballonokban, vöd­rökben hordanunk nagy távolságból a főzéshez, a mosdáshoz, mosáshoz és a jószágnak a vizet? Kun Józsefnc Tibolddaróc, Bottyán u. 36. Mil mond a paragrafus?

Next

/
Thumbnails
Contents