Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-29 / 177. szám
1987. július 29., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 és adóreform Dinnyeszüret Elverte a jég, megsarcolta az aszály. Szó, ami szó, nincsenek irigylésre méltó helyzetben a hejőkeresxtúri termelőszövetkezet dinnyései. Az eső, az öntözés segített, ám a károk annyira tetemesek, hogy az idei szüret minden eddiginél kedvezőtlenebb előjelekkel kezdődik. Fotó: Fojtán László M ost azon gondolkodnak a szakemberek, hogy az adóreform esetleges elhatározásával és bevezetésével megszüntethető-e a létezése óta oly sok vitát kiváltó, az általános szabályozórendszertől lényegében e Ikü lőni tett k e r es etszabál y o - zás? Vannak olyan elképzelésék — sokam és hevesen vitatják —, hogy esetleg bevezethető a munkáltatók és a munkavállalók közös megállapodásán alapuló kereset- szabályozás. Ez esetben az egyik nagy kérdés, hogy leik képviselnék a munkáltatókat? Az ágazati minisztériumok? Ez aligha megy, lévén, hogy az államigazgatás nem léphet fél afféle érdekképviseleti szervezetként. A Kereskedelmi Kamara szakmai tagozatai? Ez már járhatóbb útnak látszik, ám ehihez lényegesen át kell alakulnia a kamarai szervezetnek. És a legnagyobb gond, hogy van- naik-e olyan, intézményesen is manifesztálódott érdekkülönbségek a munkáltatók és a munkáválllialókat képviselő szakszervezetek között, hogy ezek alapján valóságos alkupozícióban egyezkedjenek a mindenkori béremelések mértékéről. És hogy nem fenyeget-e a veszélye annak, hogy minden ágazat, s lényegében minden munkahely nagyjából azonos béremelésért harcolna, nem tűrve el az átlagnál alacsonyabb, de az átlagnál lényegesen magasabb mértéket sem. Ez esetben a megegyezésen alapúló szabályozás a már eddig is rendkívül káros nivelláció konzerválódásához, megmerevedéséhez vezetne. A megegyezéses szabályozás támogatói viszont meggyőződéssel hangsúlyozzák, hogy a javasolt módszer már csak azért is megvalósítható, mert minden eddigi bérszabályozási konstrukció lényegében csődöt mondott. Vagy azért, mert alkalmatlannak bizonyult a teljesítménynövelés érdemleges ösztönzésére; vagy azért, mert nem szolgálta az emberi munkával való takarékos, racionális gazdálkodást; vagy azért, mert nem tartotta kellőképpen erős kézben a vásárlóerő-kiáramlást; vagy éppenséggel azért, mert egyik feladatának sem felelt meg. (.Nagyjából — egyes vélemények szerint — itt tartunk most a jelenleg érvényes keresetszabályozással.) Most nincs hely annak boncolgatásával foglalkozni, hogy a mindenkori kereset- szabályozástól olyan funkciók ellátását várták el, amelyekre e szabályozási metódus, minden formájában eleve alkalmatlan. Legalábbis abban a jövedelemelvonási, árszabályozási és támogatási környezetben, amelyben működnie kellett és kell. Arról sem érdemes hosszasan meditálni, hogy minden bérszabályozási rendszerrel kapcsolatban elementáris erejű türelmetlenség nyilvánult meg, mihelyst kiderült, hogy valami hiba van, hogy az éppen aktuális szabályozás nem hozza, de azon nyomban a várt ösztönzési és legfőképpen a vásárlóerő-korlátozási eredményeket. S ez a türelmetlenség rendre tapasztalható volt akkor is, amikor a keresetszabályozás elvi alapjait ásták alá a szinte számo Íratlanul osztogatott — mert a legkülönbözőbb informális csatornákon keresztül kiharcolt — állami, köz p on ti b érp r eferenoi á'k., De vissza az alapkérdéshez: milyen szabályozási rendszer várható a közeljövőben, az adóreform után? Aligha kétséges, hogy nálunk, a személyi jövedelem- adó bevezetésével sem szüntethető meg valamiféle központi keresetszabályozás. Azdkban az országokban, ahol ezt mellőzik, nem azért mellőzhetik, mert adózási rendszerük része a személyi jövedelemadó, hanem azért, mert olyan piaci viszonyok között gazdálkodnak, hogy maga a környezet gátolja, sőt, teszi lehetetlenné a teljesítményfedezet nélküli bér- kiáramlást. Mi pedig, fájdalom, ettől messze vagyunk. Az is nyilvánvaló, hogy a mai rendszer már csak technikailag sem tartható fenn, éppen az adózási rendszer változása miatt. Akkor mi lesz, mi legyen? Felmerült a javaslat, hogy mindenképpen meg kell szüntetni a teljesítményhez kötött szabályozást, és át kell térni a lehető legegyszerűbb központi bérszabályozásra, egyszersmind a nyereségrészesedésnek sokkal nagyobb ösztönző szerepet kell adni, éppen a munkateljesítmények növelése érdekében. Igen ám, csakhogy a nyereség mint mérce, rendkívül megbízhatatlan. Néhány durvább, vagy akár finomabb áremelési akció, s máris megugrik a nyereség — a teljesítmények növekedése nélkül. S egyelőre aligha látszik elkerülhetőnek, hogy a vállalatok a nyereségnövelés e roppant egyszerű módszerét mellőzzék. Következésképpen a nyereségből való nagyobb arányú és differenciáltabb részesedés sem lehet — ilyen körülmények között — a teljesítmény növelésének rugója. IBgy másik elképzelés szerint a mindenkori névleges bérnövekedésnek csak egy része függjön a teljesítményektől, másik részét pedig teljesítiményfeltételektől függetlenül is kifizethessék a vállalatok. Ezzel kapcsolatban „csak” az a kérdés, hogy ha egyszer túlságosan is alacsony a népgazdasági terv állttal megszabott béremelési lehetőség, akkor mi értelme vian központilag is meghatározni, meg teljesítménykövetelményekhez is kötni a béremelést? Sokszor bebizonyosodott, hogy .kevés pénzből teljesítményarányosan differenciálni — különösen szűnni nem alkaró inflációs körülmények közepette — lehetetlenség. M indezek végiggondolása után alighanem mégis csak járható útnak látszik — nem a közeljövőben, cslak'is távlatilag — az érdekegyeztetésen alapuló bér- szabályozás, akkor, ha ennek pontosan kidolgozott, kiérlelt mechanizmusa körvonalazódna és megfogallimazódna. És addig? Nos addig — tekintettel arra, hogy a közelebbi jövőben, s értendő ezalatt a következő néhány év — gazdaságunk nagyon szerény teljesítőképességét is figyelembe véve aligha képzelhető el más szabályozási módszer, mint hogy azt a kevéske pénzt, ami a bérek emelésére fordítható, központilag osszák el, s valamiképp megpróbálkozzanak a nyereségrészesedés ösztönző erejének növelésével. Nem a leglátványosabb és főleg nem a leghasznosabb megoldás; úgy is mondhatnánk, hogy kényszerszabályozás lenne ez, mindaddig, amig a gazdálkodási feltételek, no és persze saját munkánk eredményei nem változnak, nem javulnak — de gyökeresen. V. Cs. Nemcsak az illatszerboltokban találunk hatásos szépségápoló szereket, hanem a piacon a zöldségfélék között is. Egyik ilyen bőrszépítő hatású kozmetikai „csodaszer”: az uborka. Ezt a tulajdonságát már régen felfedezték a kozmetika számára, és nemcsak házi szépítőszerként tartják számon, hanem a kozmetikai ipar is felhasználja adalékanyagként különböző készítményekhez. * A friss, természetes uborkáié bőrszépítő hatásáról mindenki meggyőződhet, aki rendszeresen alkalmazza különböző kezelésekre. Minden korosztályba tartozó nőnek ajánljuk. A fiatalok arcbőrét még üdébbé teszi; a középkorú nők bőrének ráncosodását késlelteti; az idősebb nők kifáradt bőrét kisimítja, évekkel „visszafiatalítja”. Néhány kezelési mód: Két evőkanál uborkalét keverjünk össze két evőkanál tejszínnel vagy tejföllel. A tejszínes uborkalébe mártsunk vattalapokat, és helyezzük a letisztított arc- és nyákbőrre. Amíg a pakolás fent van, pihenjünk le. A pakolást 15—20 percig hagyjuk fent, aztán langyos, majd hideg vízzel mossuk A bűnözés növekedése, alakulása az utóbbi években olyan nagy jelentőségű kérdéssé vált megyénkben is, amely már nemcsak a bűnüldöző szerveket, hanem hatásánál, következményeinél fogva az állami szerveket és az egész lakosságot mind jobban foglalkoztatja. A közrend, a ködbiztonság megítélése politikai jelentőséggel bír, így politikai súlya van a bűncselekmények megelőzésének is. Az összbűnözésen belül a vagyon elleni bűncselekmények száma az utóbbi években rohamosan emelkedett területünkön. Ezen belül is igen magas a személyi tulajdont károsító gépkocsilopások, gépkocsifeltörések száma. Arányait tekintve elsősorban Miskolcon sok az ilyen bűncselekmény. A személyek javait károsító lopások egy része, így a gépkocsi- és a gépkocsifeltöréssel elkövetett lopások a közterületi bűncselekmények kategóriájába tartoznak, s megelőzésükben az aktív, felkészült rendőri jelenlétnek kiemelten nagy fontossága van A megelőzés érdekében eddig számos intézkedést tettünk, s a jövőben is elsősorban a megelőzés a célunk. A kérdésnek van azonban egy másik oldala. Ügy gondolom, hogy a gépkocsi-tulajdonosoknak is többet kelle, utána krémezzük be a bőrt. Ha zsíros bőrre teszünk fehérítő hatású ubor- kalé-pakolást, az uborkalébe tejszin helyett tegyünk egy kávéskanál citromlét és egy kávéskanál joghurtot. * Naponta történő alkalmazása: a reggeli és esti mosakodás után egy kávéskanál uborkalével nedvesítsük be az arcot és a nyakat, utána krémezzük be a szokásos arckrémmel. Az is jó módszer, ha arckrémünkhöz keverünk mofckáskanálnyi uborkalevet. A keverése egyszerű: a krémből tenyerünkbe tesszük a szükséges mennyiséget, hozzáadjuk az uborkalevet, és mutatóujjunkkal összedolgozzuk. Az uborka lágy belsejét az arc, a nyak, és a dekoltázs masszírozására is felhasználhatjuk, amelyet körkörös mozdulatokkal végezlene tenniük értékeik védelmében. Vizsgálataink szerint ugyanis jóformán minden esetiben megállapítható a sértettek nagyvonalúsága, felelőtlensége. Rendőri munkánkban az erre való figyelmeztetést, a megelőzést szolgáló röplapok készítését és terjesztését, a vagyonvédelmi kiadványok megjelentetését, valamint a sajtó és a rádió bevonását nélkülözhetetlennek tartjuk. Tapasztalataink szerint ugyanakkor ezek a módszerek a helyzet gyökeres változását még nem eredményezik. A gépkocsik száma állandóan növekszik. Miskolcon a biztonságos garázsok száma kevés. A tulajdonosok így kénytelenek a személy- gépkocsit a szabadban, családi házak vagy a bérházak előtt tárolni. Ezek olyan objektív körülmények, amelyek előreláthatóan hosszú ideig nem változnak. Ebből is adódik, hogy a tulajdonosok közvetlenül is érdekeltek értékeik védelmében, őrzésében. A kereskedelemben zünk. Nagy hatású pakolást készíthetünk ubonka- és sárgarépa-reszelékből, amelybe belekeverünk egy evőkanálnyi tejszínt vagy tejfölt. Az uborkát, mint régi népi gyógyszert, belsőleg is felhasználhatjuk. Fogyasszunk naponta két evőkanálnyi, sózatlan uborkalevet, tisztítja a vért, és fokozza a külső kezelés eredményességét. Ha uborkasalátát készítünk, ne dobjuk el az uborka héját sem. Az uborkát feldolgozás előtt alaposan mossuk meg, a héját és a Írét végéről levágott darabokat vágjuk apróra, tegyük üvegedénybe, öntsünk rá vizet, és takarjuk le. Másnap az uborkahéj levét öntsük a mosdó- Vagy fürdővizünkbe, finomítja a borit. A fejbőr is igényli a vita- minős pakolásokat. Hajnövekedést elősegítő, hajhagymát tápláló pakolást készíthetünk uborkalével: két evőma már vásárolhatók korszerű gépkocsiriasztó készülékek, de ilyeneket a tulajdonosok sajnos, csak minimális számban szereltetnek fel. A gépkocsilopások, -feltörések elkövetőinek többsége fiatalkorú, vagy a fiatal korosztályból került ki. Gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor a szülők észreveszik, hogy gyermeküknek olyan használati tárgyaik vannak, amelyek megvásárlására ők nem adtak pénzt. Mégis, tétlenül nézik, hogy gyermekeik a szemük láttára válnak bűnözőkké, és sorozatban követnek el bűncselekményeket. A személygépkocsi-tulajdonosok nagy többsége nemcsak hogy szabadban tárolja az autót, hanem abban értékes műszaki és egyéb tárgyakat is benne felejt. Ügy gondolom, hogy a nagyobb összegű készpénz tárolása az utcákon, a lakások előtt parkoló gépkocsiban nem a legbiztonságosabb megoldás. Ezenkívül ellenőrzéseink sokánál uborikalevet, két tojássárgáját, egy evőkanál r.i- ciinusoílajiat, egy evőkanál mézet keverünk össze, és bekenjük ezzel a masszával a fejbőrt. A pakolást 30—60 percig hagyjuk fent, aztán csalápsamponnal mossunk fejet. Az uborkáiét kézápolásra is felhasználhatjuk. Zsíros krémet keverjünk össze néhány csepp citrommal és uborkáiéval, kenjük be ezzel bőven a kezünket, hiúzzunk fel kesztyűt, és hagyjuk rajta 30 percig, hogy a pakolás jól felszívódjon a bőrbe (erre alkalmas időpont az esti tévézés). Nem kell mindennap friss uborkát vásárolnunk, hogy mindig legyen otthon kozmetikai célra. Elég egyet venni, s ebből naponta csak annyit vágjunk le, amennyi szükséges. A megmaradt részt hűtőszekrényben, vágott felével egy tányérra helyezve tároljuk. És végül egy tanács: ha ubortoasalátét készítünk, ne nyomkodjuk ki az uborka levét, merít értékes vitaminokat és ásványi sókat tartalmaznak. A gyenge uborkának a héját se hámozzuk le, azzal együtt használjuk fel rán gyakran tapasztaljuk, hogy a tulajdonosok a gépkocsikat nem zárják le, és nem használják a kormányzárat sem. Az eddigiekből is kitűnik, hogy a gépkocsilopások, -feltörések megelőzése összetett feladat. Azzal tisztában, vagyunk, hogy az elkövetett bűncselekmények tetteseinek felderítése részben sem tár- sadalmasítható, és jogos az állampolgárok elvárása, hogy a tolvaj nyerje el büntetését. Ez a rendőrség feladata. A megelőzésben a rendőrség eddig sokat tett, és ez a természetes. A megelőzés formái változatosait lehetnek. Sajnos, kezdeményezéseink nem mindig járnak sikerrel, a tulajdonosok gyakran nem nyújtanak kellő segítséget számunkra. A lakótelepeken, a ibérházak előtt tárolt gépkocsik megvédésére támogatjuk az önvédelmi csoportok, vagyonvédelmi közösségek létrehozására irányuló kezdeményezéseket, amelyek elősegíthetik a gépkocsifeltörések megelőzését. A továbbiakban még inkább igyekszünk a hatékonyabb propagandára, amellyel az állampolgárok megfelelő vagyonvédelmi szemléletét erősítjük. Csacsovszky László r. alezredes, BM RFK bűnüldözési osztályvezető salátának. Fási Katalin MSMMMW MSI MM MMM uborka Csak közös erővel szoríthatjuk vissza
