Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-27 / 175. szám

1987. július 27., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A vaddisznót fejbe vágta Harmincnégy személyt „megfertőzött”... És ön, kedves olvasó — aki nincs a vadászkörben —, miként cselekedne, 'ha isme­rőse, rokona, szomszédja be­állítana egy kis kóstolóval, mondván — íme, egy lcis füs­tölt vaddisznókolbász, fo­gyasszátok ... Ha tudatlanságom árulom I el, akkor is megmondom úgy, ahogy van: én bizony kanya- rítanék egy illő darabot, s kuriózumként is befalatoz- nám. * Biz’ így tettem volna egé­szen ennek az évnek a már­ciusáig. Azóta nem tennék már így. Most meg kivált­képpen nem, hogy a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon Ti­nién Miklós őrnagy arról a vizsgálatról tájékoztatott, ij amelyet Molnár Gábor szend- - rői műszerész (Marx K. u. 3. sz. alatti lakos) ellen foly­■ tattak. Annak idején lapunk­ban is hírül adtuk, hogy sú­[ lyos fertőzéssel több mint l harminc személyt szállítottak miskolci és kazincbarcikai ! kórházba (volt, akit Budapes­ten kezeltek). Tcichinellával l fertőzött vaddisznókolbászt ettek valamennyien. Timári Miklós őrnagy, az ügy vizsgálója: — Molnár Gábor, saját el­mondása szerint, ez év feb- ; ruár 6-án, egy sebzett vad- > disznót talált, azt egy faággal / vagy fabottal fejbe verte, s a I kimúlt állatot hazavitte. A ! helyszín a Gallvács és A'bod- f Királykát térségében levő erdőrész; egyébként ez aj szendrői Béke vadásztársulat I területe. Molnár a vaddisz­nóhúst elvitte egy ismerős állatorvoshoz, akit megkért, ; j vizsgálja meg a húst. Ez meg : is történt, bár írásos feljegy­zés erről nem készült, hi- , szén nem közfogyasztásról ■ | volt szó. Így is, ha az állat- I orvos fertőzést állapított vol­i 1 na meg, elkobozta volna a • vaddisznóhúst, a szatoályok- i i n'alc megfelelően. Erre nem került sor, mert a trichinel­I i loszkópos vizsgálat nem mu- ! tatott ki fertőzőttségel a hús­II ban. Az állatorvos ennek el­lenére felhívta Molnár Gá­I bor figyelmét arra, hogy a vaddisznókolbászt csak sülve ) 1 és főzve szabad elfogyaszta­ni, nyersen nem! Elhangzott, i i hogy bizonyosságot a vizs­gálatban csak az emészléses i eljárás hozhatna, erre azon- j ban az állatorvosnak nem , volt lehetősége. Az óvó sza- z vak nyomatékéül azért el­mesélte a telkibányai ese­tet, amikor az egyszeri vizs­gálat ugyancsak nem mutat­ta ki a trichinellás fertőzést, m’égis sokan betegedtek meg a vaddisznóhús fogyasztása után. — Az ismert tények azt mutatják, hogy a figyelmez­tetés süket fülekre talált... — Molnár Gábor hazavit­te a vaddisznóhúst, egy is­merőse, Antal Béla vásárolt 12 kilogramm sertéshúst és zsírszalonnát, s a vaddisznó- kolbászt így keverve töltöt­ték meg, február 7-é.n. A vizsgálat során az is kide­rült, hogy február 11-én et­tek először ebből a készít­ményből. — Hogyan jutott el a kol­bász a -később megbetege­dettekhez? ' — A körülbelül 40 kilo­gramm füstölt kolbászt egyenlő arányban osztotta el Molnár és Antal. Juttattak belőle a rokonoknak, isme­rősöknek, barátoknak, szom­szédoknak, akik közül töb­ben ugyancsak adtak tovább kóstolót — tehát nagy volt azoknak a köre, akik hoz­zájuthattak ... Kiderült a vizsgálat során, hogy jóval többen ettek -ebből a füs­tölt vaddisznókolbászból, mint -ahányan fertőzést kap­tak. Ennek egyszerű magya­rázata van: csak azok be­tegedtek meg, akik nyersen fogyasztották. Akik megsü­tötték, megfőzték, azok el­kerülték a fertőzést. — Ez azt sugallja nekem, hogy Molnár Gábor nem ad­ta -tovább az állatorvos fi­gyelmeztetését, -nem hívta fel a figyelmet arra, hogy nyersen egy falatot se- egye­nek!? — Ez derült ki a tanúk kihallgatása során, összesen 34 személyt hallgattunk ki, ők valamennyien kórházi kezelés alatt voltak, s szinte egyön­tetűen úgy nyilatkoztak, hogy megelőzően -nem -ettek vaddiísznóhúsl, nem tudták mit, hogyan szabad ... Kü­lönben a harmincötödik be­teg -maga Molnár Gábor volt. — Hogyan?! Ö tudta- a. szabályt -és mégis ?!.. . — Kérdésünkre azt vála­szolta, hogy sietett, nem volt ideje -megsütni a kolbászt, azért ette nyersen. — Arra vonatkozóan van-e adatuk, hogy a v-addisznó- hús v-alóban trichinellával fertőzött volt? — Ez volt a vizsgálat el­ső megválaszolandó kérdése. Az Állategészségügyi és Élel­miszeripari Ellenőrző Állo­más szakértői véleménye — maradék kolbászt, csontokat vizsgáltak — egyértelműen fogalmaz: a vaddisznó tri­chinellával fertőzött volt. — Ez tehát tény, s az is, hogy február 7-én készült a vaddisznókolbász, amit meg­füstöltek, s azután osztogat­tak. Mi történt -ezután? — Mint mondottam, négy nappal később fogyasztottak belőle először, s 3—4 nap múltán jelentkeztek a tüne­tek: láz, hasmenés, kiütés, .erős izomfájdalom, dagadó arc... Az első beteget már­cius 11-én szállították kór­házba. A megyei Köjál ha­tározottan lépett fel, a kör­zeti orvosok segítségével fel­derítették, ki evett nyersen kolbászt, így mindenkit kór­házba szállítottak. — A betegek akkori álla­potáról mit lehet tudni? Mit -mond az orvosszakértői vélemény? — A kórházi felvételkor 5 személy volt életveszélyes állapotban, 29-ről pedig így szól az Igazságügyi Orvos- szakértői Intézet véleménye, idézem: „Kórházi felvételkor állapotuk nem volt életve­szélyes, de a megbetegedés jellegénél fogva, speoiállis gyógyszeres kezelés hiányá­ban életveszélyes állapot alaik/ulhatott volna .ki, akár halálos kimenetellel." Volt, akinek a gyógyulása több hónapot vett igénybe. — A rendőrségi vizsgálat lezárult. Mi lesz a folytatás? — Molnár Gábor szendrői lakos, a mi megállapításunk szerint, életveszélyt ökozó, gondatlan testi sértést köve­tett el. A vizsgálati anyagot átadjuk a Miskolc Városi Ügyészségnek, vádemelési ja­vaslattal. * És ön, kedves olvasó, mit tenne, ha ismerőse beállíta­na, mondván: íme egy kis füstölt vaddisznókolbász ... Ugye, önök sem kezdenék az illő darab lekanyarításá- val a hallottak, a történtek után?! De az- miért van, hogy va­lakik időről időre fittyet hánynak a felelősségnek?! Olyan emberek ezek, akik tudatában vannak a veszély­nek — és mégis, annak má­sokat is ki tesznek. Kerüljük el ezeket a baj­hozókat — éberséggel! T. Nagy József A Sajómcnti Ipari Kisszövet­kezet felvételt hirdet az aláb­bi szakmákban: kőműves, ács- tetőfedő, asztalos, víz-csatorna- szcrclő, küzpontifütes-szerelő és villanyszerelő párok jelentkezé­sét várjuk. Jelentkezni lehet: Kazincbarcika, Szabó Lajos út 56. Tel.: 48 10-733, a munkaügyi előadónál. Miskolci székhellyel pályázatot hirdetünk laborvezető munka­kör betöltésére. Bér megegye­zés szerint. Alkalmazási felté­tel: biológus-agrármérnöki ké­pesítés. A pályázatot „Labor 2331” jeligére kérjük a kiadó­ba beküldeni. A füzérkomlósi Felsőhegyköz Mgtsz 50 férőhelyes, beállt FEJÖTEHENÉSZETÉT BÉRBE KIADJA ÉRDEKLŐDNI LEHET: a tsz központi irodájában személyesen, vagy írásban: Füzérkomlós, 3997 MEGNYÍLT! MEGNYÍLT! MEGNYÍLT! SÁROSPATAKON, a Vásárhelyi Pál u. 6. sz. alatt (a benzinkút mögött) a MÁTRA-FÜSZÉRT önkiszolgáló raktára és kiskereskedelmi egysége Kedvező vásárlási feltételek: viszonteladóknak — fogyasztóknak! KEDVES VEVŐINKET SZERETETTEL VÁRJUK! I mj Ütlevélkezelés a Rákóczi gyorsvonaton. Utazás előtt nem ári ellenőrizni az útiokmányokat Tikkasztó a hőség. Jóval reg­gel nyolc óra előtt indulunk, a Rákóczi nemzetközi gyorsvo­nattal a határállomáson, Hi­dasnémetiben van „rande­vúnk”. iMiskolctól a vasúti államhatárig bő hatvan kilo­méter az út. Előttünk román, lengyel, csehszlovák rendszá­mú személykocsik falják a kilométereket, néha egy-egy kamion is feltűnik, és meg­lehetősen sok a kavicsot szál­lító.- kassai rendszámú te­herautó. Egyébként minden nyugodt, csendes, olyan iga­zi hétköznapi ez a forgalom. A rádióban egy közleményt olvasnak be; az utolsó mon­datra figyelünk csak fel: — A lengyel kormány ké­résére, a hagyományos ba­rátság szellemében a magyar vámszervek a lengyel utas- forgalomban a továbbiakig felfüggesztik az intézkedés érvényesítését... Tóth György főhadnagytól, a hidasnémeti vámhivatal parancsnokától érdeklődünk már a határon: miről is van szó ? — Az érvényes magyar vámrendelkezések szerint — mondja — mindazoknak, akik jelentős értékű, eladási célú, esetenként kereskedel­mi mennyiségű árut szállíta­nak át Magyarországon, készpénzbiztosítékot kell le­tenniük az országba történő belépéskor. Ez az intézkedés nem új keletű, s minden or­szág állampolgárára vonat­kozik. Egyébként a biztosíté­kot visszakapják az utasok, ha az áruval együtt hagyják el az országot. Nos, a len­gyel kormány sérelmezte ezt, pedig hát, mint az elmondot­takból is kitűnik, egyáltalán nem diszkriminatív ez .a ren­delkezés ... Fél tíz előtt öt perccel szó­lal meg a megafon az állo­máson : a Rákóczi gyors perc­nyi pontossággal érkezik. Aki idáig jön, leszáll, igyekszik haza, a hőség egyre elvisel­hetetlenebb, legjobb ilyen­kor a hősben, egy pohár hi­degen habzó sör társaságá­ban. A határőrök, a vámo­sok erre még csak nem is gondolhatnak. Most kezdődik igazán munkájuk. Negyven perc áll rendelkezésükre az útlevél- és vámvizsgálatra. Rövidnek tűnik az idő, de alaposnak kell lenni... Parzignáth Gábor határőr őrmester vezetésével Korok­nál László, Dvorszki Dénes és Kelemen Csaba határőrök, vállukon a kis ládikóval út­levelet, Szabados János vá­mos főhadnagy vezetésével, Koscsák György őrmester és Petró István törzsőrmester poggyászt ellenőriz. Vala­mennyien igen elegánsak, a nyári egyenruha, a hófehér rövid ujjú inggel mutatós. Nagy Zoltán határőr főhad­nagy, a határátkelőhely pa­rancsnoka és Tóth György meg is jegyzi: — Hármas jelszavunk van: gyorsaság, pontosság, udva­riasság. És ha ehhez társul a jó megjelenés, akkor az or­szágba belépőknek, a kü'- földre indulóknak jó lesz a benyomásuk rólunk ... Rendben, gyorsan halad a vizsgálat a vonaton, igaz, ítél alig huszonéves fiút leszállí­tanak. mert nincs valutaen­gedélyük — mondják, most mennének először külföldre, fogalmuk sem volt arról, hogy a valutapapírt vinniük kell magukkal —, s két svéd fiatal is hasonló sorsra jut, nekik nincs csehszlovák be­utazó vízumjuk. A Rákóczi pontban tíz óra öt perckor elindul Kassa fe­lé. Mielőtt elindulnánk Tor­nyosnémeti — a közúti ha­tárállomás — felé, Tóth Ist­ván határőr főtörzsőrmester, a forgalom-ellenőrző pont szakaszparancsnoka egy ki­mutatást terít elénk, az idei esztendő forgalmáról: — Az év első felében ke­vés híján félmillióan fordul­tak meg a hidasnémeti vas­úti és a tornyosnémeti köz­úti átkelőn, s ellenőriztünk 123 ezer járművet is. Lénye­gesen nagyobb volt a forgal­munk, mint a tavalyi év ha­sonló időszakában. Júliusban ez idáig majd 210 ezer utas útlevelét és több, mint 40 ezer jármű okmányait vizs­gáltuk felül a vámosokkal, s a csehszlovák társszervekkel közösen, akikkel egyébként nagyon kiváló a kapcsola­tunk. Naponta ezen az észak­keleti kapun átlagosan jó tízezren jönnek, s mennek, s ha az utasoknak minden papírjuk rendben van, s ha betartják a vám- és deviza- előírásokat, akkor igen rö­vid időn belül folytathatják útjukat. ,A közúti határ a vasúti­tól négy kilométerre találha­tó, júniusban volt egy esz­tendeje, hogy átadták. Kicsit huzatos, a szél süvít a falak között. Most még jól is jön ez a kis hús, de télen az itt dolgozóknak meglehetősen kellemetlen a fagyos fuval­lat. Ám most nyár van, s nagy a forgalom. A sorompó előtt egy fél tucat személy­autó vár bebocsátásra, s leg­alább ugyanannyi már a so­rompón innen, a határőrök és a vámosok „keze között". Egy lengyel rendszámú Polski Fiatból mindent kipa- koltatnak, egy kisebbfajta szatócsboltban nincs annyi áru, mint amennyi innen ki­kerül. Sándor Bertalan zász­lós végzi a vámvizsgálatot, kissé rezignáltan mondja: — Mindennapos dolog, fő­leg a lengyelek, de más or­szág állampolgárai is elősze­retettel vinnék ki a magyar étolajat, a kávét, a csokolá­dét, a ruhaneműket, szóval mindazokat a cikkeket, ame­lyeket tilos kivinni az or­szágból. Ha egyébként min­den rendben, akkor az utas öt-tiz perc elteltével folytat­hatja is útját. A vámáruraktárba Nagy Éva törzsőrmester kísér le bennünket. A polcokon Na­póleon-konyakok tömkelegé, kávé, pulóverek, de van itt búvárszivattyú, sőt felfújható gumicsónak is. Tóth Györ­gyöt kérdezzük: mi lesz ezek­nek a sorsa? — Budapesten, a vámáru- raktárba kerülnek, majd on­nan. szakboltokon keresztül értékesítik. Nyáx% államhatár, idegen- forgalmi főszezon. Nincs megállás egy percre sem. Kocsik jönnek, mennek, tu­risták és átutazók ... Nagy Zoltántól érdeklődünk, mire vigyázzanak a külföldre in­dulók? — Legyen érvényes az út­levelük, legyen kiutazás! en­gedélyük, s ami szintén fon­tos, de újabban elfelejtik: a tizennégy éven felüli gyer­mekeknek önálló útlevél kell, mert hiába van egyébként benne a szülő útlevelében, nem engedhetjük kiutazni. És — bár ez már vámos tudnivaló — minden esetben vigyék magukkal a valuta­engedélyüket ... Egyébként a határőrség is, és a vámhiva­tal is mindenkinek készség­gel szolgál felvilágosítással az utazás megkezdése előtt. Még mindig jobb érdeklődni, mint a határról visszafordul­ni... Illésy Sándor Alapos vámvizsgálat Tornyosnémetiben Nyár az államhatáron It Rr | g j .........I | k ocsiban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents