Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-25 / 174. szám
1987. július 25., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * Készül a „herendi" Herend neve ma már azon ritka porcelángyárak között szerepel, mint Meissen vagy Sevres, amelyeket időtálló formák, kézi festésű díszítések tesznek egyénivé. Az 1826-ban alapított gyár világhírét az 1851. évi londoni világkiállításon nyert első díj alpozta meg. Viktória angol királynő itt rendelte meg a kínai hatás alatt született lepkés, virágos készletet, amely azóta is a legkedvesebb herendi minták közé tartozik. A világhírű bakonyi üzemben napjainkban több mint 1000 rajzolatot tartanak számon és alkalmaznak. Minden egyes porcelán egyedi darab, s bár a festők minta után dolgoznak, a festési mód azonban egyénenként változó, ezért nem lehet két egyforma herendi porcelánt találni. Herenden — úgy mondják — csak a víz, a levegő, no meg a szaktudás helybeli. A messze földön híres herendi porcelán ugyanis import alapanyagokból készül. Előállításához kvarcra, kaolinra, földpátra, festékekre és mázokra van szükség. Ezek mindegyike — a Csehszlovákiából származó kaolin kivételével — tőkés országokból érkezik. Mégis megéri az import, mert megsokszorozható a bekerülési összeg. Mintegy másfél évszázadon át tartotta magát a hiedelem, hogy csak bükkfa lángjával lehet kellőképpen kiégetni a porcelánedényeket, illetve rájuk égetni a mázt és a festéket. Kiderült azonban, hogy a földgáztüzelés és az elektromos fűtés is megfelel, sőt ezekkel még le is rövidíthető a kiégetési idő. A legnagyobb herendi porcelánként az 1954-ben készült, 217 cm magas, 150 kg súlyú emlékvázát tartják számon, amelyre az országház képét festették (a gyár házi múzeumában található). A képünkön látható készülőiéiben levő padlóváza viszont „csak” 125 cm magas. Az arab növényi motívumokkal díszített óriás vázán két porcelán- festő három hónapik dolgozott. A folyadékkristály erősen felnagyított képét láthatjuk, és egyik gyakorlati alkalmazását egy számjegyes kijelzőben. Szám és kép folyadékkristályból A biztonságos páncélüveg Egy különleges páncélüvegpróbát láthatunk: nagy erejű krikettlabdával próbálják áttörni a páncélüveget — sikertelenül. Az erős ütéssel járó erőszakos behatolás, a fegyveres támadás ellen ma már olyan üvegtábláikat alkalmaznak, amelyeket több üvegrétegből rugalmas ragasztóanyaggal állítanak össze. Ezeket az üvegeket általában páncélüvegnek nevezik. Használatos a biztonsági üveg elnevezés is, ha a tábla összvastagsága 25 milliméternél kevesebb. A páncélüveg ütés vagy be- lövés okozta törésénél a főszerepet a ragasztó közréteg játssza. A várható behatolás oldalán az első ragasztóréteget valamivel vastagabbra készítik, ami az üveg szilárdságát növeli. Azoik a kísérletek, amelyeke!. annak megfigyelésére végeztek, hogy miképpen hatol át a fegyvergolyó a páncélüvegen, arra az eredményre vezettek, hogy a páncélüveg a lövés következtében rendszerint nem a golyó által érintett, hanem az azzal ellenkező oldalon pattogzik ki. A kipattogzott szilánk az üveg szilárdságát nagymértékben csökkenti. Ezt a káros jelenséget oly módon lehet megakadályozni, hogy a golyó ütközési oldalával szembeni oldalon az üveghez egy vagy két réteg fedőréteget ragasztanak, amelynek vastagsága aránylag kicsiny. Ugyancsak egy vagy két fedőüveget ragasztanak a golyó érintkezési oldalára. Ha a fedőüveg-lemezek nem szi- likátüvegből, hanem plexi- üvegből készülnek, a golyók behatolási mélységét mintegy felére lehet csökkenteni. Páncélüvegre azonban abban az esetben is szükség van, ha azt nem ütés vagy lövés, hanem nagy statikai nyomás éri. A hajózásban, a hullámverés ellen elegendő a szokásos vastagságú táblaüveget edzett állapotban használni. Aerodinamikai nyomáslkamrát, szélcsatornát azonban már páncélüveggel kell ablakozni. A nyomásra igénybe vett páncélüveg összeállítása eltér a golyóálló üvegétől. A vastag táblákat ebben az esetben kívül és belül helyezik el és középre kerül a vékonyabb tábla. A nyomásra igénybe vett páncélüveg keretbe helyezése igen kényes, mert a helytelen beépítés törést okozhat. A gumikeret erre nem alkalmas. Műanyag kitt is csak altkor megfelelő, ha külön erre a célra készül, és kétféle komponensű, az egyik hőre keményedő, a másik lágyuló. A hőre keményedő kitt az üveg tökéletes fel- fekvését biztosítja, a képlékeny kitt. pedig a lég-, illetve a víznyomásnak áll ellen. Ily módon keretezett páncélüveget használnak például a tengeralattjárók üvegezésére. A több mint egy évszázaddal ezelőtt felfedezett folyadékkristály ókat évtizedeken át csupán laboratóriumi furcsaságoknak tekintették. Az elektronikái ipar és a számítógép-ipar hozta meg számukra a konjunktúra időszakát különböző tudományos, műszaki és gyógyászati problémák megoldásában. A folyadákkkriistályok ólyan különleges tula jdonságú szerves anyagok, amelyek a folyadékkristályok halmazálla- lapot között úgynevezett folyadékkristályos halmzálla- potúak. Közismert, hogy a folyadékokban a molekulák szabadon mozognak, folyadékkristály halmazállapotban pedig a molekulák csoportjaiban a mozgás egymáshoz képest rendezetten történik. A folyadékkristályok tehát olyan anyagok, amelyek b'iBizonyána kevesen tudják, hogy számos hires üstököst amatőrök fedeztek fel, ehhez ugyanis egyáltalán nincs szükség különlegesen nagy teleszkópokra, már akár egy 25-szörös nagyítású, 10 centiméter átmérőjű binokular is megteszi. Egy-egy „gyanús” objektum észrevételekor az első feladat az, hogy meggyőződjünk róla: nem egy távoli gömbhatmaz vagy extnagalaktika került-e a látómezőibe? Az ellenőrzés céljára a megfelelően részletes csillagászati atlasz használandó. Az égboltot persze nem vaktálban, véletlenszerűen kell átfésülni, hanem bizonyos élőre meghatározott tartományokban. A látómező legalább 3—4 fokos, vagyis hat—nyolc teliholdnak megfelelő átmérőjű területet mutasson. Az eget a kiválasztott területen úgy kell vízszintesen vagy függőlegesen végigpásztázm, hogy a csövet mindig csak fél látómezővel toljuk el, vagyis az előbb és a később látott területek egymással átfedésben legyenek. zonyos h óm éi’séldet-tartományban kis térfogat részben rendezettséget, nagy tömegben rendezetlen állapotot mutatnak. Egyik fajtájuk a neumatikus (fonal) anyagok, amelyekben a molekulák a rendezett tartományban egymással párhuzamosan helyezkednek el, tengelyük körül elfordulhatnak, és hossz- tengelyük irányában párhuzamos mozgást végezhetnek. A természetes és szintetikus anyagok között ma már igen nagy számú változatuk ismeretes. A folyadékkristályok molekulái hosszúkás pálcika alakúak, amelyekben az optikai tengely és a di- elektromos tengely szöget zár be. Ez teszi lehetővé, hogy elektromos erőtér hatására a molekulákat eredeti helyzetükből kimozdíthassuk. A folyadékkristályos kijelző lényegében olyan kondenLegfoiztosafoban akkor dönthető efl, hogy valóban üstö- kössél van-e dolgunk, ha sikerül észlelnünk a mozgását. A gyanús objektumot a lehető legnagyobb pontossággal berajzolják a csillagászati atlasz megfelelő helyére. Néha már 30—40 perc is elegendő lehet ahhoz, hogy megállapíthassuk, elmozdult-e az objéktum a környező csillagokhoz képest. Néhány órai megfigyelés pedig minden kétséget eloszlathat. Télihotd idején az üstököskutatást fel kell függeszteni. A megfigyelések során vigyázni kell arra, hogy a Jupiter vagy más fényes bolygók (illetőleg csillagok) fézátor szerkezet, amelyben üveghordozóra felvitt átlátszó elektródok között mint dielektrikum helyezkedik el a folyadékkristályos réteg. Ha az elektródokra feszültséget kapcsolunk, akkor az elektródok síkjával korábban párhuzamosan elhelyezkedő molekulák dieléktromos tengelye a térerő irányába áll be. Az elektródok felületéhez képest a molekulák ígyr közel merőleges helyzetet vesznek fel, és ebben az állapotban a polarizált fény síkját már nem forgatják el. Megjelenésében ez azt jelenti, hogyr az eredetileg világos helyett sötét, illetve sötét helyett világos képet kapunk, és az elektródok alapjának megválasztásával tetszőleges ábrát (számjegyet, betűt) jeleníthetünk meg. nye szellem'képet hozhat létre a teleszkópban. Ez a jelenség már sok tévedést okozott. Ha azonban teljesen biztosak vagyunk benne, hogy valóban üstököst láttunk, megfigyeléseink eredményeit célszerű közölnünk az illetékes magyar csillagászati intézményekkel. Döntő fontosságúak lehetnék a fény- képfelvételek, persze egyetlen kép — a lehetséges hibák miatt — nem elegendő. Legalább két vagy három felvételre van szükség, s ezek elkészítése között legalább egy órának kell eltelnie. Képünkön: a fáradhatatlan „égi vándorok” nagy reprezentánsát, a Halley-üs- tö&öst láthatjuk. Hogyan fedezik fel az üstökösöket? * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA Herendi hírneve I
