Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-25 / 174. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIII. évfolyam, 174. szám 1987. július 25. Szombat Ára: 2,20 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zempién Megyei Bizottságának lapja illést tartott az ÍTÉSZ orszáyos elnöksége 9 A változást, a megújulást nemcsak határozat, parancs siettetheti, hanem a gazdasági kényszer és a jól felfogott érdek is. Példa erre a Mezöpanel esete. A nyéki építő- anyaggyártó üzem messziről indult, s időközben lépésváltásra kényszerült. Új termékek gyártásába kezdtek, új partnereket és megrendelőket kerestek. A sikernek azonban nagy ára volt. (Cikkünk az 5. oldalon.) A júliusi szárazságban szomjaznak a földek és sínylődik a növényállomány. Ezért mesterséges öntözéssel igyekeznek javítani a helyzeten. A lehetőségek korlátozottak, ám némileg reményt keltő, hogy az idén számos helyen új, korszerű és nagy teljesítményű öntözőberendezések álltak munkába. Ezök éjjel-nappali üzemiben, megállás nélküli látják el vízután.pőtllással a földeket. A MiÉM adatai szer,tolt az Aliföldön, a Kisalföldön, a M'ezőíföildön, Északkelet-Ma- gyarországon, a dél-borsodi vidékeken és az országnak még számos körzetében, szinte megszűnt a növények vízforgalma; nem jutnak utánpótláshoz a talajból, és a levegőből is hiányzik az a Páratartalom, ami némi enyhülést okozna, s javítana az anyagcserén. Másutt sem sokkal jobb a helyzet, csak nagyon kevés helyen kapott esőt a határ júliusban. Inkább csak záporok, zivatarok voltaik, ezek is elvétve jelentkeztek, és nem adtak többet 10—>20 milliméternyi esőnél. A növények immár feltűnően mutatják az aszályos időszak jeleit, színük elvesztette a természetes üde- sóget, és lombfeUütetük csökkentésével igyekeznek csökkenteni a párolgást. A vízellátás javítására eddig hozzávetőleg 70 ezer hektár kapott mesterséges csapadékot, ebből mintegy 20 ezer hektáron már legalább kétszer vagy ennél többször öntöztek. A teljesítmény jobb is lehetne, ám ezt az is befolyásolja, hogy az idén, a viszonylag bőséges tavaszi esőzésele után, sokfélé az átlagosnál későbben indították az öntöztetőgépeket, és azok a legnagyobb teljesítményt Az MTESZ országos elnöksége pénteken Fock Jenő elnökletével ülést tartott. A testület tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP KB 1907. július 2-ai üléséről, továbbá megvitatta a KB állásfoglalását a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról, és meghatározta a szövetség ezzel kapcsolatos feladatait. Tóth János, az MTESZ főtitkára a Központi Bizottság üléséről szóló tájékoztatójában hangsúlyozta: az állásfoglalás a kibontakozás fő útjaként a meglévő erőforrások jobb kiaknázását, a társadalomnak az új körülményekhez való alkalmazkodását és az ösztönzés új módszereit jelölte meg. A KB állásfoglalása azt tükrözi — mutatott rá —, hogy a követelményeknek a reformfolyamat gyorsításával kell megfelelni. A vitában felszólalt Be- recz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat nagyra értékeli a szövetség tevékenységét, s a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának végrehajtásában számít a műszaki értelmiség véleményére, javaslataira. Elmondotta, hogy a várhatóan ősszel az Országgyűlés elé kerülő cselekvési programról a kormány előzetesen kikéri az MTESZ véleményét. A vitában felszólalók hangsúlyozták annak foncsak a júliusi napokban érték el. A gépdk kihasználása még sikeresebb lehetne, ha jelentős részük nem lenne meglehetősen elhanyagolt műszaki állapotban. Számítások szerint mintegy 65 ezer hektáron fel kellene újítani és alapvetően korszerűsíteni az öntözési technikát, mert itt a gépek elavultak és a névleges teljesítményinek már csak töredékét nyújtják. A nyilvántartott területben szerepel — mintegy 35 ezer hektáron — oilyan öntözőfe- liilet is, ahol a gépek jóformán már használhatatlanok, mert a régi típusokhoz már nem lehet beszerezni alkatrészeket, és amúgy is olyan nagy a munkaerő- szükségletük, hogy a termelők nem látják biztosítottnak losságát, hogy a kormányzati döntésekben az eddigieknél jobban vegyék figyelembe a műszaki szakemberek javaslatait. A szerkezet- váltásról elmondották, hogy az elsődlegesen vállalati feladat, a kormány pedig ehhez teremtsen megfelelő gazdasági környezetet. Az élenjáró műszáki és tudományos eredmények minél gyorsabb bevezetése azonban szükségessé teszi bizonyos központi támogatások további fenntartását is. Többen szóltak a jelenlegi importgazdálkodási rendszer ellentmondásairól, s szükségesnek tartották a jelenlegi mechanizmus korszerűsítését. A vitát követően az elnökség elfogadta a MTESZ állásfoglalását, amit a testület a kormányhoz továbbít. A program megvalósításához a műszaki értelmiség felajánlja képességeit és támogatásét. Az MTESZ elnöksége személyi kérdéseikben is döntött. Füzessy János főtitkárhelyettest nyugállományba vonulása miatt felmentette tisztségéből. Az Elnöki Tanács, a szövetségben végzett eredményes munkássága elismeréseként Füzessy Jánost a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. Az elismerést Fook Jenő, az MTESZ elnöke adta át. A testület Füredi Károlyt, az MTESZ gazdasági igazgatóját megválasztotta a szövetség főtitkárhelyettesének. (MTI) az öntözés gazdaságosságát. Reményit keltő viszont, hogy igen korszerű gépek is segítenek az öntözésben. Kiemelkedő képességű gép például az úgynevezett kordo- nos önjáró öntözőberendezés, amelyből immár 25 üzemel az országban, s összesen ötezer hektárt látnak el vízzel. Hasonlóan korszerű egységekből további öt szórja a vizet a növényekre, ezeket szintén külföldi gyártóktól szerezték be. Az osztrák Bauer-cégtől vásárolt 600 berendezés jó része is már kinn van a növények közelében, és folyamatosan esőz- teti a területeket. További osztrák, valamint magyar és csehszlovák gépek javítják a műszaki színvonalat, ám a kép még korántsem megnyugtató, hiszen az öntöző- teöhn.ika közéomezőnyében levő berendezések teljesítménye és gazdaságossága is még sok kívánnivalót hagy maga után. (MTI) MBiHimiilHiiHBVB A Rákóssxi-hársak árnyékában Egy kis falu, körötte erdő, fölötte vár. Védetten, és elszigetelten. Védetten a városi ártalmaktól, a túl moderntől. Itt még élnek a régi hagyományok. S ez a védettség tulajdonképpen az elszigeteltségnek köszönhető. Ám az elszigeteltség miatt is akad probléma bőven. A falu öregszik, gyermekkacajt csak akkor hallani, ha hazajönnek az unokák. A fiatalok elmennek, sok az üres, omladozó ház, csűr, pajta. Munkalehetőség nincs. S mit ér a védettség, ha elpusztul a falu? Mogyoróska. Kis település a Zempléni Tájvédelmi Körzet területén. Hogyan éltek és dolgoztak (élnek és dolgoznak) itt az emberek? (Riport a 7. oldalon.) Szeptemberben átadják A 26-os számú úlvo9 aal Vadna melletti .híd jártak fonltos szerepe van a megye közlekedésében, iWiszen Miskolcról Özd és Eger felé ezen a csomóponton haladnak keresztül a járművek. A 6 méter széles régi vasbeton- keretes hídnak sem a méretei, sem pedig a teherbírása nem felelt meg a mai követelményeknek. A Miskolci Közlekedési Igazgatóság megbízta a Miskolci Közúti Építő Vállalatot, hogy építse át és korszerűsítse ezt a közlekedési csomópontot. Az építővállalat szakemberei >1985 augusztusában fogtak hozzá a híd átépítéséhez. Annak érdekében, hogy a forgalmat n>e kelljen elterelni, két ütemben kezdték meg a munkát. Először a híd egyik oldalát építették át, ezekben a napokban pedig már a másik oldal felújítása is a befejezéséhez közeledik. Sokan megkérdezték az eltelt közel két esztendő alatt, hogy miért haladt olyan vontatott ütemben az építés. Z. Nagy Sándor, az építővállalat termelési osztályvezetője azzal indokolja ezt, hogy elfogyott a munkáHartoikhoz szükséges pénz. 'Néhány hónappal ezelőtt sikerült 6 millió forintot szerezni, ami elegendő az összesen 20 millióba kerülő beruházás befejezéséhez. A 16 méter nyílású, 18 méter széles, vasbetongerendás építmény a hídlemez vasalása és betonozása után teljesen elkészül. A szigetelést és az aszfaltozást követően várhatóan ez év szeptember 15-én adják át a csomópontot a forgalomnak. —f— Fotó: Fojtán László A lakásépítési költségek és árak alakulásával foglalkozik hamarosan a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A szeptemberi, októberi, az egész országra kiterjedő széles körű vizsgálat programjáról pénteken tanácskozott a testület a KNEB székházában. Az utóbbi években a jövedelmeket és a támogatásokat meghaladó mértékben növekedtek a lakásépítési árak. Az állami lakásépítés részarányúnak csökkenése szintén kedvezőtlenül érintette elsősorban azokat a rétegeket, amelyek jövedelme az átlagosnál kisebb, megtakarításaik szerények, s családi támogatásra sem számíthatnak. Az új lakások drágulása nyomán a meglévők is fölértékelődtek, mindez pedig kihatott a forgalmi értékre, a cserére, sőt még a bérleti, albérleti díjak alakulására is. •• Nyéki naneltörténet A lakásépítési költségek, árak vizsgálata Öntözési nagyüzem
