Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-10 / 135. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. június 10., szerda A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének dokumentuma A gyengénfejlettség felszámolásáról és az új gazdasági világrend megteremtéséről Mint már jelentettük, a Varsói Szerződés tagállamai Po­litikai Tanácskozó Testületének május 28—29-én megtartott berlini ülésszakán dokumentumot fogadtak el a gyengén­fejlettség felszámolásáról és az új gazdasági világrend meg­teremtéséről. A dokumentumot kedden tették közzé. •1 A Varsói Szerződés ■ ■ tagállamai konstatálva a világgazdaság helyzetének további romlását és a nem­zetközi feszültség fennma­radását — figyelembe véve a fejlődő országok rossz gaz­dasági helyzetét — beható­an áttekintették ezen orszá­gok gyengénfejlettsége le­küzdésének problémáit, az új gazdasági világrend meg­teremtésében való előreha­ladás hiányának okait és e problémák megoldásának út­jait. A Varsói Szerződés tagál­lamai megállapítják, hogy a nemzetközi helyzet mind ez ideig nem járult hozzá a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok egészségesebbé tételé­hez, a világ országai — kü­lönösképpen a fejlődő orszá­gok — normális társadalmi­gazdasági fejlődéséhez. A Szovjetunió által java­solt, az atomfegyverek és más tömegpusztító fegyve­rek 2000-ig történő csök­kentését és teljes megsem­misítését előirányzó program megvalósítása, az űríegyver- kezési verseny megakadá­lyozása, a nukleáris kísérle­tek beszüntetése, az európai fegyveres erők és a hagyo­mányos fegyverzetek csök­kentését célzó program meg­valósítása lehetővé tenné, hogy a nemzetközi ügyek­ben rövid idő alatt gyökeres pozitív fordulat állhasson be. 2 A Varsói Szerződés • tagállamai támogató­sukról biztosítják az Álla­mok Gazdasági Jogairól és Kötelezettségeiről szóló char­tát, az új gazdasági világ­rend megteremtéséről szóló nyilatkozatot és annak cse­lekvési programját, az el nem kötelezett országok ha- rarei gazdasági nyilatkoza­tát és síkraszállnak ezen dokumentumok gyakorlati megvalósításáért. o a Varsói Szerződés tagállamai úgy ítélik meg, hogy a gyengénfejlett­ség a fejlődő országokat hosszú időn át sújtó gyar­mati kizsákmányolás ered­ménye. Az, hogy a II. vi­lágháborút követően újabb államok nyerték el függet­lenségüket, különösen nagy jelentőséggel bíró folyamat volt a gyarmati uralom alatt lévő népek önálló, szabad fejlődése szempontjából. Napjainkban az imperializ­mus rendszere jelentős mér­tékben a fejlődő országok ki­rablásának következtében tartja fenn magát a A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy lehetetlen biztosítani a gazdasági és a politikai sta­bilitást, az egész világ bé­kéjét, ha határozott intéz­kedésekkel nem akadályoz­zák meg a fejlődő országok helyzetének további romlá­sát, ha nem tesznek határo­zott intézkedéseket a gyen­génfejlettség felszámolására. Sürgető szükség van a po­litikai gondolkodás és a nemzetközi gyakorlat gyöke­res megváltoztatására, az igazságos nemzetközi mun­kamegosztás megvalósítására, a nemzeti természeti kin­csek feletti elidegeníthetetlen szuverenitás biztosítására. 5 Napjainkban számos • ország, mindenekellőti a fejlődő országok egyik leg- kiélezettebb problémája a külső eladósodottság. Való­jában globális jellegű prob­léma ez, amely kinőtt a gaz­dasági keretekből és érez­hető politikai hangsúlya van. Az eladósodottság szüntelen növekedése összefonódik a nemzetközi pénzügyi rend­szer általános válságával. Az eladósodottság kihasználása alkotó része az imperializmus stratégiájának a fejlődő or­szágokkal szemben. Az el­adósodottság a Nyugat által szított fegyverkezési verseny egyenes következménye. A Varsói Szerződés tagál­lamai síkraszállnak a nem­zetközi valutáris-pénzügyi kapcsolatok rendezéséért, azért, hogy e kapcsolatok ne válhassanak a politikai nyo­más és a belügyékbe való beavatkozás eszközévé, to­vábbá az eladósodottság problémájának igazságos rendezéséért. A Varsói Szerződés tagál­lamai szükségesnek tartják komplex — a külső eladó­sodottság éves törlesztésének olyan vaflutaösszegben való korlátozására irányuló — intézkedések meghozatalát, amelyek nem okoznának kárt a társadalmi-gazdasági fej­lődés érdekeinek, és a pro­tekcionizmusról való lemon­dásra, a kölcsönök és hitelek kamatlábainak csökkentésé­re, a valutaárfolyamok stabi­lizálására, a pénzügyi-fizetési rendszernek az összes állam érdékeinek figyelembevételé­vel történő átalakítására, és ezen rendszerek keretein be­lül működő pénzügyi intéz­mények demokratizálására irányulnak. A nemzetközi gazda,sá- gi kapcsolatok radiká­lis megjavításának — bele­értve a fejlődő országok helyzetének javítását — cél­jából a nemzetközi gazdasá­gi .kapcsolatokban ki kell küszöbölni az önkényességet, a törvénytelen embargót,, a bojkottot, a kereskedelmi, hitelezési és technológiai blo­kádokat, a gazdasági kap­csolatoknak a politikai nyo­más fegyverként való fel- használását, a megkülönböz­tető intézkedéseket és gya­korlatot, a protekcionista korlátozásokat és akadályo­kat. ~1 A Varsói Szerződés ' • tagállamai — ismétel­ten megerősítve elvi állás­pontjukat, minden nép tár­sadalmi-gazdasági rendszere és fejlődési útja szabad meg­választásának szigorú tiszte­letben tartására — támogat­ják a gyarmatosítás végle­ges felszámolásáéi vak folya­matát, kötelességüknek tart­ják a széles körű, aktív gaz­dasági együttműködést az összes fejlődő országgal a kölcsönös előnyök és a tel­jes egyenlőség alapján, az ezen országokat érintő sú­lyos gazdasági problémák megoldása, gazdasági és tár­sadalmi előrehaladásuk biz­tosítása, gyengén fejlettsé­gük leküzdése érdekében. O A Varsóéi Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy döntő jelentőségű a fej­lődő országok erőfeszítései­nek növelése saját anyagi és emberi erőbartalékailk, összes nemzeti energiájuk hatékonyabb mozgósítására, a rendelkezésre álló tartalé­kok saját érdekeiknek meg­felelő, olyan nemzeti társ’a- dalmi-g azdasági-fejlesztés i programok szerinti maximá- lis hasznosítására, amelyek az egyes országok prioriítá- saiiból, szükségleteiből és konkrét lehetőségeiből indul­nának ki. A gyengén fejlettség le­küzdése a társadalmi-gazda­sági fejlődés komplex meg­közelítését, a gazdasági füg­getlenség biztosítását, a nem­zetgazdaság ésszerű szerke­zetének kialakítását igényli. Q A fejlődő országok előtt álló problémák megoldását elősegítené ezen országok szoros egymás kö­zötti együttműködése, szoli­daritásuk és egységük erő­sítése. A tagállamok üdvöz- lik és teljességgel támogat­ják ezirányú jogos törekvé­seiket. A fejlődő országok egyesített erőfeszítéseinek növekvő jelentősége van a gyengén fejlettség felszámo­lásában és gazdasági önál­lóságuk megerősítésében. A Varsói Szerződés ■• tagállamai a fejlődő országokkal fenntartott kap­csolataikban a jövőben is tántoríthatatlanul tisztelet­ben tartják a nemzeti füg­getlenségnek és szuvereni­tásnak, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, az erő­szakról és az erővel törté­nő fenyegetésről való le­mondásnak, a teljes egyen­jogúságnak, a nemzeti érde­kek tiszteletben tartásának, a népek önrendelkezési jogá­nak, a kölcsönös előnyök, a diszkrimináció-mentesség, a legnagyobb kedvezmény alkalmazásának elveit. 11 Figyelembe véve, hogy II. a gyengénfejlettség felszámolása csak a világ összes országának bevonásá­val érhető el, a Varsói Szer­ződés tagállamai felhívnak minden kis és nagy orszá­got, hogy — társadalmi be­rendezkedésüktől és fejlett­ségi szintjüktől függetlenül — egyesítsék erőfeszítései­ket, és aktívan működjenek közre e célok elérésében. 4 0 A Varsói Szerződés 1 ^ ■ tagállamai ismételten megerősítik eltökéltségüket, hogy hozzájárulnak a gyen­génfejlettség felszámolásá­hoz, az új gazdasági vi­lágrend megteremtéséhez, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok igazságos, demokra­tikus alapon történő átala­kításához, aktívan kivegyék részüket az ilyen irányú nemzetközi erőfeszítésekből, és ezáltal hozzájáruljanak a gazdasági stabilitás megte­remtéséhez és a nemzetközi politikai légkör egészsége­sebbé tételéhez. Hazánkba látogat Eduard Sevardnadze Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere június közepén hivatalos, baráti látogatást tesz a Magyar Népköztársaságban. (MTI) Képviselők a környezetvédelemről KISZ-vezetők tanácsknzása a Csanyikban (Folytatás az 1. oldalról) — elsősorban ltjainkat — hogy mondják el mindazo­kat az ötleteket, javaslato­kat és ismertessék módsze­reiket, amelyekkel hozzájá­rulhatnak országépítő mun­kánk jobbításához, gazdasá­gi életünk fellendítéséhez. Milyen tapasztalatok szület­tek a meghirdetés óta? Mi­lyen fogadtatásra talált az akció az ifjúság körében? Ezekre a kérdésekre adott választ előadásában dr. Szó- rádi Sándor, a KISZ KB titkára. A délutáni konzultáoió témája a szakszervezeti mozgalom volt, amelyet kö­vetően gazdaságpolitikai, fog­lalkoztatáspolitikai, szociál­politikai kérdésekről, vala­mint politikai rendszerünk sajátosságairól vitatkoztak a fiatalok a szekcióüléseken. Ma délelőtt a politikai képzésről, a kádermunka továbbfejlesztéséről és az if­júságnak a műszaki fejlesz­tésben való részvételéről ta­nácskoznak az ifjúsági ve­zetők. ® Kedden elutazott Bu­dapestről Najef Havatme, a Demokratikus Front Palesz­tina Felszabadításáért Szer­vezet főtitkára vezette kül­döttség, amely a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Szolidaritási Bi­zottság meghívására tartóz­kodott hazánkban. (Folytatás az 1. oldalról) 70—80 község kap egészsé­ges ivóvizet, a többi (első­sorban alacsony lélekszámú) település gondjait később, illetve közki'folyós fúrt ku­tak létesítésével oldják meg. A megye lakásainak 60 szá­zalékát bevonták az intéz­ményes szemétszállításba, az nem várható, hogy vidéken úgynevezett mini szemétége­tőket építsenek. Egy ilyen mű létesítésének terve csak Miskolc vonatkozásában lé­tezik, de még egy megfelelő rendszer terveit sem sikerült megszerezni. A szennyvízcsatorna-háló­zatot várhatóan Má'ly'itoan, Nyékládházán, Alsó- és Fél- sőzsolcán, esetleg Ernődön építik ki. Az országban hat­van — ebből Borsodban ki­lenc — olyan vállalat dol­gozik. melynek tevékenysége erősen légszennyező. Orszá­gos terv készült a gondok Tegnap a megyei párt­székházban, a testület nevé­ben Kovács Zoltán megyei titkár köszöntötte a 35. szü­letésnapját ünneplő dr. Fö-‘ enyhítésére, ehhez 5 milli­árd forint áll rendelkezésre. Egyelőre a vállalatok olyan anyagi gondokkal küzdenek, hogy a beruházások az amortizáció kivédésére sem nagyon elegendőek, környe­zetvédő beruházásokra nincs saját forrásuk. A VI. ötéves tervben félmilliárd forintod fordítottunk a megyében a légszennyezés csökkentésére, de mert egyre több a szeny- nyező forrás, a helyzet alig változik. Ugyanígy vagyunk a fo­lyók vízvédelmével is, min­dig teszünk valamit, adunk rá pénzt, de nem javul a helyzet. Igaz, hogy már szennyezetten lépnék be .a folyók az országba, de még szennyezettedben távoznak. Szóba került még a rudaibá- nytai veszélyeshulladék-égető kérdése is, amelynek építé­se várhatóan ebiben a terv­ciklusban megkezdődik. (szatmári) venyessy Józsefet, az Álla­mi Biztosító nyugalmazott igazgatóját, aki több évti­zede vesz részt a munkás- mozgalomban. Dr. Fövenyessv József köszöntése Parkolás kontra építkezések (Folytatás az 1. oldalról) Széni Nándor, a Város- gondnokság gazdasági igaz­gatóhelyettese ismertette vá­rosunk parkolási helyzetét. — Sajnos, hosszú távon túl sok biztatót nem tudok mondani. Természetesen mi is arra törekszünk, hogy a mostaninál jobbak legyenek a parkolási lehetőségek, ám eme törekvésünknek elég sok minden szab határt. Elég, ha csak a város meg­lévő beépítettségére, útháló­zatára gondolunk, de itt em­lítendő meg a közlekedési kultúra is. — Ez utóbbinál mire gon­dol? — Ma mindenki úgy akar parkolni, hogy a legkeve­sebbet kelljen gyalogolnia. Tehát az előtt az üzlet előtt, vagy intézmény előtt, ahová megy. Hogy egy példával is érzékeltessem ezt: a Tiszai pályaudvar előtt van a fi­zetőparkoló, mely állandó­an tele van kocsival. Nem messze ettől található — a buszmegállók mögött — egy másik, ahol fizetni sem kell, s ez szinte üresnek mond­ható ... Tehát az emberek inkább még fizetnek is, csak ne kelljen gyalogolni egy-két percet. — Mit tud mondani a belvárosi parkolási lehetősé­gekről? — Mint ismeretes, a bel­város a legkritikusabb hely ebből a szempontból. Ez pe­dig — úgy nagy vonalak­ban — behatárolható a Bú­za tértől a Tanácsház térig. Itt az építkezések még to­vább szűkítik az amúgyis kevés parkolóhelyet. A Búza téri templom melletti terü­leten az útépítés miatt ke­vesebb járműnek lesz parko­lási lehetősége, hasonlókép­pen a Szűcs Sámuel utcában is. A jövőben a Szeles ut­cai lakótelep épületei között parkolóházat építünk majd, most készülnek a tervek. Fizetőparkolók lesznek a Bajcsy-Zsilinszky út mind­két oldalán, s ezzel — a fel­festésekkel — biztosítjuk az üzletek árurakodási körül­ményeit is. Egyébként az egész parkolási rendszert az építkezések befejezése után átalakítjuk. — Véleménye szerint a je­lenlegihez képest mennyivel több parkoló kellene a bel­városban? — Ezt pontosan meghatá­rozni nem lehet, de körül­belül a duplájára biztosan szükség lenne ... — Miskolc-Tapolca? — Igen. Itt is az a fő gond, amit már az előbbi­ekben mondtam, hogy tud­niillik, mindenki ott szeret­ne parkolni, ahol mondjuk a strand van. Pedig a strand­dal szembeni parkoló most már más célokat szolgál, így vagy szabálytalanul par­kolnak az ide érkezők, vagy pedig a Júnó előtti parkoló­ba állnak be. Várhatóan a nyári időszakban tovább nö­vekedik itt a zsúfoltság. En­nek enyhítésére a Martos Flóra utcában kialakítunk egy negyven gépkocsit be­fogadó parkolót. Ez ebben a hónapban el is készül. Most már iaz ABC melletti úton is lehet a felfestett te­rületeken parkolni. Az Enye­di úti fizetőparkolónknak minimális á kihasználtsága, igaz, ez egy kicsit kiesik a strandtól, 5 percet kéne gya- lagolR.i ... A másik parko­ló, a Költői utcai, ahol 60 járműnek van hely, maxi­málisan kihasznált. Tapol­cáról még el kell monda­nom, hogy az egész belterü­leten megvizsgáljuk, hol le­hetne még parkolót kialakí­tani. Természetesen — mi­vel üdülőterületről van szó — figyelembe véve az itt pihenők érdekeit, a közleke­déstechnikai körülményeket, egyebeket is. — Lillafüreden sem túlsá­gosan jó a helyzet... — Valóban, ott van a leg­több gondunk. Sajnos nincs is lehetőség bővítésre, illet­ve csak nagyon sok pénz befektetésével. Ez pedig ma­napság nem nagyon megy. * Ennyi. Az elmondottakhoz sok kommentár nem szüksé­geltetik. Mindenesetre túl azon, hogy a város adottsá­gait (épületek, utak, üzle­tek elhelyezkedése stb.) meg­változtatni nem nagyon le­het, mégis csak azt kell mondanunk, hogy a jelen­legi, de még a vázolt jövő­beni parkolási körülménye­ket jó volna még tovább javítani. Hiszen a városunk­ba érkező külföldi és bel­földi turisták, vendégek bi­zonnyal örömmel vennék, ha nem kéne benzint, időt pocsékolva keringeniük egy- egy parkolóhely keresése mi­att... Mészáros István Holnap VÁSVILL-nap a Matyóföldön AJgOTTHON ’87 BOTOR- ÉS LAKÁSFELSZERELÉSI CIKKEK KIÁLLÍTÁSÁN ÉS VÁSÁRÁN A MEZŐKÖVESDI MŰVELŐDÉSI HÁZBAN Egyes híradástechnikai cikkeket, csillárokat, háztartás-felszerelési cikkeket, kerékpárokat! Minden iparcikket vásárlónak tombolajegyet adunk. FŐNYEREMÉNY: EGY MINI ROBOGÓ SORSOLÁS: 1987. JÚNIUS 13-ÁN 10 ÓRAKOR A MATYÓHÁZ ÁRUHÁZBAN IMSUILL KERESKEDELMI

Next

/
Thumbnails
Contents