Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-09 / 134. szám
1987. június 9., kedd . ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Eredmények és ellentmondások LÉTBIZTONSÁG M inél bizonytalanabb a világ, minél kiszámíthatatlanabb a jövő, annál nagyobb az ember vágya a biztonságra. Békét akarunk, hogy felnevelhessük gyermekeinket. Közrendet, közbiztonságot akarunk, hogy éjszaka ne kelljen félnünk az utcán. Ellátási biztonságra vágyunk, arra, hogy mindent megvehessünk az üzletekben, amire szükségünk van. Árbiztonságot szeretnénk, hogy tudjunk a család jövedelmével kalkulálni. Gazdaságunk fejlesztéséhez, hazánk védelmi erejének szinten tartásával gondoskodunk a nemzetbiztonságról. De a legalapvetőbb biztonság, amire igényt tartunk: a létbiztonság. A szocializmus egyik alapvonása, hogy a létbiztonságot igyekszik minden eszközzel garantálni az állampolgárok számára, még nehéz időkben is. Igyekszünk fenntartani a teljes foglalkoztatást, gyorsan elhelyezni azokat, akik a visszafejlesztendő tevékenységeknél felszabadulnak. A szociálpolitika olyan rendszeréi alakítottuk ki, amely társadalmilag szervezett segítséget nyújt mindazoknak, akik akaratukon kívül elviselhetetlen helyzetbe kerülnek. Igyekszünk a minimális bért úgy kialakítani, hogy ez a társadalmilag indokolt szükségleti minimumot az egyén vagy a család részére fedezze. Gondot jelent napjainkban, hogy a létbiztonság iránti igény sokkal magasabb szükségleti szinten jelentkezik, mint régen. Nem azt jelenti csupán, hogy senki ne haljon éhen, senki ne fagyjon meg. Magyarországon a létbiztonság kulturált emberi élethez, életvitelhez való jogot, lehetőséget teremt. Ezt pedig egyre nehezebb állami pénzekből garantálni. Ma már csak néhány százezer ember elégedne meg az ingyenkonyhával, az ingyenes éjszakai menedékkel. A lét- biztonsághoz napjainkban sokkal több kell. Társadalmunkban ez teljesen természetes. A létbiztonság — ezen belül az egzisztenciális és jövedelmi biztonság — már nemcsak foglalkoztatási, kereseti biztonságot jelent, hanem ingyenes egészségügyi ellátást állampolgári jogon; az alapszükségletek jövedelemszinttől független kielégíthetőségét; esélyegyenlőséget, egyenlő hozzáférést az infrastruktúra elemeihez; reális alternatívák közötti szabad választást; a létminimum-felettiség jogát, azt, hogy önhibáján kívül senki ne éljen szegénységben. A létbiztonság magában foglalja az áruellátási, szolgáltatási, infrastrukturális ellátási biztonságot; a reálkeresetek teljesítménytől függő garantáltságát; a pénz- beni társadalmi juttatások reálértékének garantállsá- gát. Mindehhez a feltételek megteremtése igen sok pénzbe kerül. Gondoljunk csak arra, milyen nehéz megteremteni, hogy mindenütt az országban legyen jó ivóvíz, legyen áramszolgáltatós, járható út. kényelmes és gyors közlekedés, színvonalas üzlethálózat, kielégítő iskola- hálózat, színvonalas egészségügyi és kulturális ellátás. A nem termelő infrastruktúra egyes régiók közötti színvonal-különbségeinek csökkentése alapvető emberi jogok érvényesítését jelenti, és az egyenlőség eszméjének fontos tartalmi elemét képezi. A régiók közötti színvonal-kiegyenlítés követelménye magában foglalja azt az igényt is, hogy fékezzük egyes területek lúlfejleszté- sét, amely egyebek között, elviselhetetlen közlekedési, levegőszennyezési gondokkal, zajártalmakkal, közbiztonsági problémákkal jár, és túlterheli a közműveket is. A létbiztonságot szolgáló környezetvédelem magában foglalja a jövő nemzedék számára szükséges természeti környezet, nyersanyagforrások, biológiai környezet védelmét, a természeti kincsekkel való rablógazdálkodás elkerülését is. A létbiztonság az aktív korú. munkaképes lakosságnál elsősorban a foglalkoztatás biztonságát jelenti. Ez nem adott munkakör vagy beosztás feltétel nélküli garantálását jelenti, hanem annak lehetőségét, hogy az egyéni életpályákon szükség esetén esetleg többször is változtatni lehessen munkahelyet, esetleg szakmát. A létbiztonság, mint szociális biztonság, főleg az időskorúakat és a tartósan vagy átmenetileg munkaképteleneket érinti. Ez feltételezi az anyagi biztonság fokozását, a társadalmi juttatások differenciált fejlesztését, az egyéni és családi biztosítási formák kialakítását, a szociális ellátásokat szolgáltatásszerűen nyújtó intézmények kiépítését. A családi létbiztonság fő veszélyeztetője hazánkban ma nem a kereső foglalkozás, a munkahely elvesztése. Hiszen ahol elbocsátások vannak, ott azt megelőzően legtöbb esetben komoly és körültekintő munkál végez a vállalat személyzeti és munkaügyi osztálya, a vállalati szakszervezeti bizottság, a helyi és a megyei tanács — igyekezve mindenki számára megfelelő munkahelyet találni. Még arra is ügyelnek, hogy az új helyen a kereset lehetőleg ne legyen alacsonyabb a réginél. Csak néhány körzet van jelenleg az országban, ahol a felszabaduló munkaerő nehezen tud elhelyezkedni szakmájában, vagy rokon szakmában, de különösen szakképzettség hiá- ban. A létbiztonság fő veszélyeztetője — keresők és nyugdíjasok számára egyaránt — az árak és a, bérek versenyfutása, a folyamatos és gyors árszínvonal-emelkedés, néha pedig egyensúlyjavítási célzattal egy- egy áremelés előrehozása. Mit tehet egy család, ha jövedelme nem nő, de az árak igen? Csökken, majd megszűnik a szabad rendelkezésű, a többféle célra elkölthető jövedelme, nem tud időben ruhát, cipőt, kultúr- cikket venni, mert minden pénze elmegy élelemre, lakbérre, gázra, villanyra, törlesztésre, esetleg idős hozzátartozói támogatására. Sokan gyűjtik a pénzt televízióra, hűtőgépre, s mikor már majdnem együtt van a pénz, olykor megemelik ezek órát. Sok család évente csak annyit tud lakásra félretenni, mint amekkorát emelkedik évente a lakás ára. Az egyének, csalódok lét- biztonsága függ a nemzet, a népgazdaság biztonságától, jövőépílő erejétől. A családok jövője függ a nemzet jövőjétől, az egyén biztonsága a nemzet biztonságától. helyzetstabilitása a politikai és gazdasági stabilitástól. Ezért is fontos, hogy időben és rendre megoldjuk problémáinkat, ne halmozzuk, ne csúsztassuk azokat. A maradiság. a megszokott módszerekhez, gazdaságpolitikához való ragaszkodás csak látszólag és időlegesen szolgálja a stabilitást, a biztonságot, távlatban azonban aláássa azt. I». O. Az építőipar olyan, # mint egy kirakat. Nap mint nap szemünk előtt jelenik meg az. építők munkája, akár lakásról, akár kereskedelmi, egészségügyi. vagy oktatási intézményről legyen is szó. Ügy is mondhatnánk, mindabban. amit a hazai építőipar produkál. közvetve vagy közvetlenül mindany- nyian érintve vagyunk. Számos pórt- és kormányhatározat foglalkozik az építőipar helyzetével, feladataival. A népgazdaság 1987. évi tervében is megkülönböztetett figyelmet szentelnek az ágazat tennivalóira, amelyek közül külön kiemelendő, hogy az építőiparban a termelés szerkezetének alkalmazkodnia kell a kereslet tartós változásaihoz. Nem kisebb figyelmet érdemel a tervnek az a passzusa. amely a lakásépítés ütemes, jó minőségű és gazdaságos megvalósítására hív fel. De megemlíthetjük a vállalatok közötti verseny szélesítésének igényét is. Amikor az építőkről esik szó, értelemszerűen gondolunk azokra az állami szervezetekre is, amelyek a beruházásokat, fejlesztéseket szervezik, koordinálják. Esetünkben a Borsod Megyei Beruházási Vállalat az egész megyére kiterjedően látja el a megbízóktól kapott feladatot. Balta Mihály igazgatótól először arra kértünk választ: miként reagált a vállalat a gazdálkodásban, a gazdasági életben bekövetkezett változásokra? — Az építési igények az elmúlt években tovább csökkentek, a kereslet és a kínálat összességében az egyensúlyhoz közeledett, ugyanakkor számos feszültség keletkezett — mondta az igazgató. — A feszültségen olyasmit értek, hogy például egyes tevékenység, így a fenntartás iránt túl- kereslel következett be. más területen pedig bizonyos kapacitások — például mélyépítés, házgyári elemek stb. kihasználatlanok maradtak. Azután a tanácsi szférában megjelentek más. beruházásokat bonyolító szervezetek is. amelyek konkurenciát jelentettek vállalatunknak. Ezért az intézkedések egész sorát dolgoztuk ki az alaptevékenység és a vállalati szervezet fejlesztése érdekében, előtérbe helyezve a jövedelmezőség fokozását, a piac- szervező tevékenység bővítését, s az együttműködési formák tartalmi növelését. Mint azt Batta Mihály, a vállalat múlt évi tevékenysége során szerzett tapasztalatokat értékelve elmondta, a Borsodber tavaly egy- milliárd 25 millió forintnak megfelelő teljesítést produkált, amelyben természetesen benne vannak a vállalat lebonyolításában megvalósított tanácsi, OTP-, valamint különböző vállalati beruházások. Sajnálatos azonban — ami egyértelműen az építőipar gyerSárospotakon, a Bessenyei György úton 52 lakást épít a Sárospatak Termelőszövetkezetek Építőipari Vállalat. Jól haladnak a munkával, s ígérik, hogy október végére átadják a lakásokat. Fotó: Laczó József mekbetegségére, a szerződéses fegyelem lazaságára utal —, hogy a beruházások teljesítményértéke több mint százmillió forinttal elmaradt a tervezettől. Például nem készült el teljesen Özdon 120, Kurityán- ban pedig 48 lakás, elmaradt az ózdi reumatológia teljes befejezése is, csakúgy. mint a vilmányi és a borsodnádasdi iskolák építése. — Az építőipar tevékenységére azonban alapvetően nem a hibák, hiányosságok jellemzőek — jegyezte meg az igazgató. — Bizonyíték erre, hogy vállalatunk szervezésében, irányításával tavaly többek között elkészült Borsodban 433 lakás, 20 általános iskolai tanterem. 175 óvodai férőhely, új 16 tantermes, korszerű szakmunkásképző intézettel gyarapodott Kazincbarcika, s befejeződött a Mezőkövesdi Reumakórház, a sátoraljaújhelyi határátkelő állomás építése. — Az új helyzethez való alkalmazkodás tapasztalatai igazolták, hogy a vállalkozói magatartáshoz, a verseny élénkítéséhez nem elegendő csak visszafogni a keresletet. Ennél több kell, a vállalkozást elősegítő feltételek megváltoztatására van szükség — vetettük közbe. — Egyetértek. Annál is inkább, mert ha az elvégzett munkák minőségét vizsgáljuk. arra a megállapításra jutunk, hogy nem javult számottevően a szerződéses fegyelem az építőiparban. Igen sok még napjainkban is a hiánypótlásra felvett munkák száma, amelyeknek elvégzése, nemkülönben az elvégeztetése ma még körülményes és hosszadalmas. Ezen a területen a jövőben gyökeres változásra lehet számítani, ugyanis a közelmúltban megjelent a Minisztertanácsnak egy határozata, miszerint a kivitelező vállalatok a végszámlát csak a hibák kijavítása, a hiányok pótlása után nyújthatják be. Ez a rendelkezés azonban csak ez év január 1-e után látrejött vállalkozási szerződés alapján elvégzett munkák elszámolására vonatkozik, így hatása csak később jelentkezik. Az elkészült létesítmények minőségével kapcsolatban Batta Mihály megjegyezte, hogy a jó minőségű munka mellett akad bőven hibás is. Például a kézimunka-igényes építőipari feladatok (például külsőbelső burkolás) növekedését nem követi az ehhez szükséges kapacitás bővítése. Itt említem meg. hogy a BÁÉV a lakóspenészesedés megszüntetése érdekében kifejtett tevékenysége — a gombafertőzés vegyszeres felszámolása, a falak újra- tapétázása — úgy tűnik nem jelent végleges megoldást. ugyanis egyes lakásokban ismét jelentkezik a penészedés. A nagyvállalat különben is lassan halad a javításokkal, mivel a tömeges igényt a kislétszámú javítórészleg nem képes kielégíteni. — A vállalkozás mind erőteljesebb kibontakozását segíti az elnyerendő munkáért bevezetett versenyeztetés. Ez abból következik, hogy az építési piacra napjainkban az erősödő verseny, a vállalkozókészség és képesség fejlődése, a vevők pozíciójának erősödése jellemző. Érvényes ez Borsodra is? — A versenyzési kedv e. kivitelezők között szemmel- láthatóan erősödik. Az elmúlt évben összesen harmincöt versenytárgyalást tartottunk, amely közül harminckettő zárult eredménnyel. Csupán három esetben, az edelényi Bódva- híd, a füzérkomlósi tornaterem és a sárospataki 16 tantermes szakmunkás- képző intézet építésével kapcsolatos versenytárgyalás nem hozott sikert. Mindhárom beruházásnál a rendelkezésre álló pénzügyi fedezetet aránytalanul meghaladó árajánlatok érkeztek a vállalathoz. Kedvező, hogy a legtöbb versenyfelhívásra három-négv pályázó jelentkezett, de előfordult, hogy öt vagy ennél több kivitelező is hajlandóságot mutatott a kiírt feladat elvégzésére. Lovas Lajos Műanyag nem vélsz el... Forintot ér a hulladék Ellep bennünket a hulladék. Különösen a műanyag- termékek mennyisége nő napról-napra, mivel rendkívül bonyolult és költséges a megsemmisítésük. Egyszerű megoldást, az égetést is vállalhatnák a gazdálkodó egységek, de emiatt olyan magas bírságot szabnának ki rájuk a környezetvédelemért felelős szervek, hogy nem éri meg telefüstölni a környéket. A cégek szakemberei a megmondhatói, hogy mennyi fejtörést okoz számukra a megüresedett zsákok, rekeszek, dobozok, flakonok biztonságos elhelyezése, tárolása. A vodnai székhelyű Gráfot GT-ben is mindennaposak voltak ezek a gondok, ezért a gazdasági társaság vezetői elhatározták, hogy orvosolják a bajt. Persze, lehetőleg úgy, hogy haszna is legyen belőle a Borsodi Vegyi Kombinát és a Bánvölgye Termelőszövetkezet által alapított cégnek. Néhány hónapja kezdtek hozzá a beruházáshoz, amely a számítások szerint 15 millió forintba kerül majd. Kriston Nándor, a Grafol vezetője azt is rögtön hozzáteszi, hogy ennek a befektetésnek két-három év alatt meg kell térülnie. Mint mondja, várhatóan 800 tonna műanyag hulladékot fognak feldolgozni. Ezt a meny- nyiséget a megye cégeitől is megkapnák, ellátási gondjaik tehát nem lesznek, sőt már most vannak olyan téeszek, amelyek teljesen ingyen a helyükbe hozzák a hulladékot. A feldolgozás nem igényel különösebb technikát. A beérkezett hulladékanyagokat megmossák. Mindenki számára tanulságos ötlet, hogy a műtrágyás zsákokból ösz- szegyűjtik a mosóvizet és ezzel a lével locsolják majd a legelőket. A műanyagot ezután aprítják, ezt követően feldolgozzák. Már akkor is megérné nekik a dolog, ha úgynevezett regranulá- tum formában adnák el a visszanyert anyagot. Azonban kifizetőbbnek látszott olyan gépeket vásárolni, amelyekkel feldolgozott termékké alakul át a hulladék műanyag. Fóliafúvó berendezéseket üzemeltetnek majd, amelyeken a jutazsáknál olcsóbb műanyagzsákokat készítenek és adnak el. Később ezt szívesen visszavásárolják és újra feldolgozzák (a műanyag nem vész el...). Három darab extrúdert vesznek a BVK- tól, amelyeken a mezőgazdaságban is használható praktikus eszközöket szeretnének készíteni. Az új épület acélszerkezete már áll a gazdasági társaság udvarán. A feldolgozó évente 40—45 millió forinttal gyarapítja majd a cég árbevételét. Ha az egyre növekvő hulladékhegyekre nézünk, biztosak lehetünk benne, hogy hamarosan nyereséget is hoz majd a Gráfoknak — amellett, hogy valamelyest enyhíti az egyre súlyosabbá váló szemét-ügyet. Fónagy I.
