Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-05 / 131. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! old XLIII. évfolyam, 130. szám 1987. június 4. Csütörtök Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplen Megyei Bizottságának lapja Lázár György fogadta a küldöttségvezetőket * Hegyalján, Bodrogközben Á KGST Építésügyi Állandó Bizottságának záróülése Csao Ce-jang kelet-európai körútra indult Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott főtitkára, a Kínai Népköz- társaság államtanácsának elnöke szerdán elindult öt kelet-európai országot érintő kőrútjára. A kínai vezető június 4. és 21. között hivatalos baráti látogatást tesz Lengyelországban, az NDKban, Csehszlovákiában, Magyarországon és Bulgáriában. Elindulása előtt, a pekingi repülőtéren tartott sajtóértekezletén Csao Ce-jang kijelentette, bízik benne, hogy kelet-európai útja előmozdítja a kölcsönös megértést, a bizalmat és a kapcsolatok további szélesítését Kína és Kelet-Európa országai között. Rámutatott, hogy az utóbbi években gyors fejlődés ment végbe Kína és az öt kelet-európai ország kapcsolataiban. Elégedettségét fejezte ki afelett, hogy tavaly óta helyreálltak a kapcsolatok a Kínai Kommunista Párt és az öt keleteurópai szocialista ország kommunista pártjai között. • Többek között hídgerendákat, úgynevezett EH-födém- paneleket, előfeszített gerendákat gyártanak a Beton- és Vasbetonipari Müvek Miskolci Gyárában. A betonozás, tömítés előtt a sablonba beszerelt huzalokat gondosan elrendezik, majd 136 bar erővel azt kifeszítik. (Bal oldali kép). Nyolc óra elteltével a gözkádból daru segítségével kiemelik a készterméket, ezt követően tároláshoz, elszállításhoz készítik elő. (Jobb oldali kép). Fojtán László felvételei Az ősziek megerősödtek, a tavasziak ígéretesek Pulai Miklós előadása ElőtéÉn a szerkezetátalakítás Szép számú érdeklődő jelenlétében tartatta meg tegnap az ÉMÁSZ-székház tanácstermében a borsodi műszaki hetek keretében Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese előadását. Arról beszélt, hogy a pénzügypolitika eszközeivel milyen szerepet játszik a magyar gazdaság szerkezet- válitásü törekvéseiben. A téma megválasztása nem volt véletlen. A nehéziparra orientált megyénkben különösen elengedhetetlen a szerkezetváltás, hiszen — például —, a diósgyőri és az ózdi kohászat is éveik óla nehézségékkel küzd. s a kilábalás egyetlen járható útja .a szerkezetátalakítás. Kohóikat. hengersorokat állítottak már Le, s több ezer ember a jövőben máshol kere% si kenyerét. Pulai Miklós elmondotta, hogy a szerkezetátalakítás szelektív folyamat, erre kell, s van elegendő forrás, csak jól kell sáfárkodni az állami pénzekkel, a bankhitelekkel, a vállalátok saját anyagi eszközeivel. Jóval több, mint kétszázam! 1 iárd forintot fordítunk beruházásokra, ezt a jelentékeny összeget okosan kell fölhasználni, úgy, hogy az átalakítás folyamata meggyorsítható legyen. A tervhivatal is a gyorsításban látj^i a gazdaság több problémájának megoldási kulcsát. A kormányzati szervek — ha a vállalatok, ágazatok kidolgozzák a szerkezetátalakítás programját — olyan eszközrendszert. mechanizmust alakítanak ki, amely lehetővé teszi a program végrehajtását. Lázár György kormányfő szerdán fogadta a KGST Építésügyi Állandó Bizottsága budapesti ülésén részt vevő küldöttségek vezetőit. A tárgyalások jegyzőkönyvének aláírásával szerdán befejeződött a KGST Építésügyi Állandó Bizottságának kétnapos budapesti ülése. A küldöttségek megvitatták azokat a tennivalókat, amelyek a KGST legutóbbi közgyűlésén és végrehajtó bizottsági ülésén elfogadom határozatok közül ennék a bizottságnak a feladatkörébe tartoznak. Ezek teljesítésére munkaprogramot fogadtak él, amely szerint különösen nagy figyelmet fordítanak az eddiginél korszerűbb együttműködési formák kialakítására. élterjesztésére. Az ülésen részletesen ■ tárgyaltak az atomerőművek iparosított — gyár jellegű — építési módszereinek fejlesztéséről. Ebben a témakörben a tagországok együttműködési munkatervet dolgoznak ki az atomerőművek építéséhez szükséges új gépek, felszerelések és technológiák 1987 és 1990 közötti alkalmazásának megkezdésére. Az ebben érintett vállalatok az utóbbi hónapokban már négy magánjogi szerződést írtak alá, és további ilyen megállapodásokat készítettek elő. így az Építö- gépgyártó Vállalat és az atomerőműveik tervezését és kivitelezésének szervezését lebonyolító szovjet Orgener- gosztro.i vállalat vezetői a mostani budapesti ülésen kötöttek szerződést arról, hogy közösen fejlesztenék ki korszerű berendezéséket a nukleáris erőműveik épületszerkezeteinek helyszíni betonozására. Előrtíhalado'tit megbeszéléseket folytattak arról is. hogy e nagy betonozó berendezésék magyarországi gyártására magyar—szovjet vegyesvállalatot állapítanak. Az ülésen elfogadták a mezőgazdasági épületek tervezésében és kivitelezésében folytatott együttműködés eredményeiről és a 'közös m u nlka tovább fej lesztéséről kidolgozott beszámolót, amely szorosan kapcsolódik a tagországok jobb élelmiszer-ellátását célzó, komplex program teljesítéséhez. Megtárgyalták az ipari és középületék számítógépes tervezésének kiterjesztését célzó tennivalókat. Egyebek között egységes tervezési normákat alakítanak ki, közösen dolgoznák ki programcsomagokat és egyeztetik a technikai eszközök fejlesztését. (MTI) tábla a sárospataki Alsóhatárban, ahol a téli fagyok és a belvizek miatt kipusztult a vetés, vágj' legalább is sápadt foltok jelzik a tél kártevését. A repcetáblákat a Bodrogközben mindenütt ki kellett szántani és tavaszi kapásokkal kellett bevetni. Ahol egy-egy darabot — bizakodva — meghagytak, mint például a tiszakarádi határban, azokon is csak ittolt sárgállik maréknyi repcevirág. A tavasziak állapota igen reményt keltő mindenütt a hegyaljai és a bodrogközi földeken. A legtöbb gazdaság kukoricát vetett, mivel a zempléni tájra évszázadok óta jellemző állattenyésztés szempontjából szálas- és szemestakarmányra nagy szükség van. Különösen a pataki Kossuth Tsz-nek vannak nagy kukoricatáblái, hogy a két éve épített, nagy teljesítőképességű keverőüzemüket elláthassák a szükséges terménymennyiséggel, annál is inkább, mivel kiváló tápjaik iránt nagy a kereslet a közeli és a távolabbi gazdaságok. valamint a kisállattenyésztők részéről. Üj növényként mind nagyobb népszerűségnek örvend a Bodrogközben a lóbab termesztése. Itteni,.meghonosítása” az állami gazdaságnak tulajdonítható, amely két évvel ezelőtt kezdett vele foglalkozni. Előbb 142, tavaly 187 hektáron termesztettek lóbabot, ezen a tavaszon pedig már 300 hektárra növelték a vetésterületét. Példájukat követve a cigán- di, ricsei, nagyrozvágyi, zemplénagárdi termelőszövetkezetek is termesztik ezt az értékes takarmánynövényt, ez idén mintegy ötszáz hektáron. (h. j.) A tavasz eleji lehangoló látvány után nemigen bíztak a hegyaljai és a bodrogközi gazdaságok abban, hogy június elején ilyen „megbokrosodott", haragoszöld búzavetést ringat a lágy szellő a széles táblákon. Az utóbbi hetekben, napokban bőséges eső áztatta a földeket, s hatására az őszibúza nemcsak „kiheverte” a télen elszenvedett fagykárt, hanem szemlátomást megerősödött, s kalászba szökkenés előtt — ha nem is kiváló, de megnyugtató, közepes termést ígér, különösen azokon a ci- gándi, tiszakarádi táblákon, amelyeken a melioráció folyamán tervezett talajjavítást már elvégezték. Sajnos, nem mutat ilyen kedvező képet néhány búza
