Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-04 / 130. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1987. június 3., szerda DZ ÉSZAK és a miskolci rádió _____________Sárospatakon V oltak nyarak és voltak programok Lesznek-e vár játékok Patakon? Mintha először járnék - messziről idevetödve - a Bod- i iog-parti városban, a nyári kulturális élet ürügyén nem haboznak a figyelmeztetéssel: volt már e városban né- i hány nyár, sok víz folyt le a Bodrogon; s volt mindig kulturális program is . . . i Volt és — lesz is, tudom. Tudják beszélgetőpartnereim [ is. Azt szintén, hogy alkalmi beszélgetések során, hivata- i los fórumokon csak-csak szóba került: jó és kívánatos 1 lenne, a hely szelleméhez méltó, ha Patak is otthont ad- j na a városba vonzó, hirül vinni érdemes nyári rendez- i vénysorozatnak. i ■ A van és a még nem az igazi met­széspontján érthető tet­ten jelenleg Sárospata­kom a nyá­ri „kulturá­lis kínálat’'. Kanesülz L ajosné, a városi ta­nács vb művelődési osztá­lyának a vezetője: — Tény, hogy a Sárospa­takra látogatókra hagyo­mányosan a vár, a Nagy­könyvtár, az iskolaikért, a múzeumok, a templom, s az utóbbi éveikben a Művelődés Házának megtekintése vár „programként '. Az idejövő- ket a történelmi emlékek vonzzák elsősorban. Az ob­jektumokon, az intézménye­ken kívül nem tudjuk kel­lően megmutatni mindazt, ami a falak között történik, ami ma is tartalmat jelent, tevékenységet, értéket hor­doz. Pedig kulturális éle­tünk szerves részei a nyüzs­gő szakkörök, klubok is. Mu­tatnak valamit a szellemi­ségből. Nem jelentéktelen például, hogy ötven kiscso­port dolgoztok ilyen kisvá­rosban . . . Ezeket persze ne­héz megmutatni. De látha­tók azért a kézimunkák, fa­faragások, kerámiák, rajzok a kiállítási programokban. Fellép az irodalmi színpad, a gyermekszínpad, a bábo­sok műsort adnak, van ka­marazenekarunk, néptánc- csoportunk. kamaraénekka­runk, úttörőzenekarunk . . . az ő fellépéseik is látniva­lót kínálnak, programot. Eze­ket persze a város belső dolgainak is ■ tekinthetjük. — Továbbra is jogos a kérdés, mi az, ami ezeken túl van, ami Patákon talál­ható? Nos. egy sereg olyan rendezvény a város intéz­ményeiben, .amelynek he­lyet adunk. Az idén példá­ul tizenhatodik alkalommal jönnek Patákra a nyári nyel­vi kollégiumba a gyerekek, az anyanyelvi konferencia védnöksége itt tartja üléséi. Természetes, hogy ez idő alatt számos kulturális ren­dezvény gazdagítja program­jukat. amin a hagyományos táborok résztvevői is bemu­tatkoznak, műsorokat adnak a város lakóinak és az itt levő idegeneknek, turisták­nak. A Művelődés Házának rendezvényei igazodnak ah­hoz, hogy nálunk lesz nyá­ron a biológiai vándorgyű­lés, az országos honismere­ti akadémia . .. Augusztus 2ü-án pedig egész napos, nagyszabású rendezvényso­rozattal várjuk az ideérke­zőket. Ez alkalom lesz ar­ra is, hogy a hegyaljai vá­rosok művelődési intézmé­nyei megmutassák, mennyi­re képesek ilyen akciók együttes megszervezésére és lebonyolítására, Hangsúlyoz­ni szeretném: volt és van Sárospatakon sárospataki nyár, gazdag programmal, rendezvényekkel. Hagyomá­nyosan és új programokkal, többet akarással. Amiben gondot érzünk az, hogy ezek a rendezvények izoláltak, kell lehál valami- egységesebbet teremtenünk, hogy az ide­genforgalom is jobban ránk figyeljen, hogy érdemes le­gyen ezért is Patakra utaz­ni. Ehhez természetesen meg kell teremtenünk a feltétele­ket, a kívánatos kulturált­ságot ... s ez nem megy egyik napról a másikra. Mi lehetne az összefogó­erő? A „nagy dobás", az érte-érdemes-utazni prog­ram? Patakon az utóbbi időikben mind többször lehe­tett hallani azt: várjátékok... Példa van már rá. a Ráikó- czi-vár szinte kínálja ma­gát... ötletek is „érkeztek" Patákra. Már csak meg kel­lene tehát csinálni. Hogyan áll ma a várjátékok ügye? — a kérdésre Paták tanács­elnöke foglalta össze az el- mondhatókat: — intenzíven foglalkoz­tunk a várjáték lehetőségei­vel, számba vettük az esé­lyeket. Több variációt gon­doltunk végig, aztán három kérdés maradt: hol legyen a színpad, a nézőtér, milyen darabol, darabokat kell ját­szani ? Már erre az évre ké­szíttettünk egy hozzávetőle­ges költségvetést arra vo­natkozóan, miibe kerülne mindez. A költségvetés ti­zenhatmilliót mutatott — feltételezve tizenkét előadást —, ennyi pénzünk nekünk nincs. Át kelllett értékelni az elképzeléseket. Ami ki­rajzolódott: a színpadot és a nézőteret a vár udvarán kell kialakítani, ehhez az elvi hozzájárulást a Magyar Nemzeti Múzeumtól és a pa­takitól megkaptuk. Aztán megtudtuk, hogy Budapes­ten az egyik szabadtéri szín­pad fölöslegessé lett, a né­zőteret onnan be lehetne szerezni. . . Térproblémák vannak egyelőre, de nem le­futott ez a játék, a jó meg­oldáson gondolkodunk. A színpad pontos helye vita­tott jelenleg, megbízást ad­tunk e' terv elkészítésére, a végleges megoldás kidolgo­zására. — Ha már ilyen problé­mák adódtak, nyilván több idő jut annak eldöntésére is, hogy mit játsszanak majd Sárospatakon? — Voltak és vannak viták ma is e kérdésben. Shakes­peare! kell-e játszani vagy a Rákóczink, talán Kossuth, Széchenyi életét és korát? Egyre inkább az rajzolódik ki: azt és olyat kell itt be­mutatni, ami kötődik Pa­takhoz, a városhoz, törté­nelméhez. Úgy tűnik, min­denképpen a Rákócziakban kell tovább gondolkodnunk. A kezdeteikben feltétlenül. Felvetődött aktualizált da­rab bemutatásának lehetősé­ge is. Sor kerülhet új da­rab írására... de az is azokhoz kötődne, akik a várban élték, akiknek kö­zük volt Patakhoz .. . Nem titok, Koltay Gábor rendező­vel tárgyaltunk és tárgya­lunk, az ö révén értesültünk róla, hogy a szegedieknek teljes kosztümkollekciójuk van, ahhoz hozzájuthatnánk. Ott tartunk tehát: az a ter­vünk, hogy 1988-ban legye­nek vár játékok Patakon. Egy elvünkből nem adunk fel: csak profi darabba! szabad indulni. Abba nem megyünk bele, hogy csak azért indít­suk el a várjátékokat, hogy itt is legyen .. . Inkább kez­dünk később, de olyan mű­vel, amelyet meg lehet hir­detni. És a későbbiekben is csak olyanokat tűzünk mű­sorra, amelyek érdemesek arra, hogy idejöjjön a kö­zönség. És olyan körülmé­nyek között csináljuk, hogy az idegenforgalmat méltó­képpen fogadjuk, Nyugatról is. Ma az látszik, hogy a fő darabokhoz a kiegészítő mű­sorok — templomi hangver­senyek, kiállítások és más szórakoztató programok — a városban biztosítottak. Fon­tos lenne persze, hogy a várjátékok ügyében a hegy­aljai városok, Sátoraljaúj­hely, Tokaj partneri szerepe is érvényesüljön. — És a pénz? Például az idegenforgalmi hivatal ho­gyan reagált a tervre? — Sokat beszéltünk külön­böző fórumokon erről, nem jött eddig igenlő válasz. Ab­ban nem nagyon bízom, hogy valamelyik idegenfor­galmi szervezet beszáll ebbe úgy, hogy esetleg majd si­keres lesz ... Ha nem látja a hasznát. A Borsod Tou- risttal egyébként is elége­detlenek vagyunk, a városi propagandaanyagot nem ké­pes biztosítani, nem tudunk mit adni az idejövök kezé­be. Azt mondják, csináljuk mi meg, majd ők terjesz­tik ... Szóval, anyagilag tel­jesen egyedül vagyunk a nyári játékok ügyében. Az említett költségvetést látha­tóan lehet csökkenteni, ami­re feltétlen számítunk még, az a megyei tanács támoga­tása. Ha nem kapunk segít­séget, akkor félő, hogy jö­vőre is a tervekről beszél­gethetünk. Mert teljesen ön­erőből ezt roppant nehéz lesz megoldani . .. T. Nagy József Nyári muzsika Matyóid 1986 Gazdag zenei program A zenét kedvelők igényeit változatos bőségben elégíti ki a miskolci zenei estéknek a MÜPI által összeállított programja. A koncertek szá­ma meghaladja a húszat, s augusztus végéig kínál kel­lemes időtöltést e művészeti ág kedvelőinek. A nyári zenei sorozatot az augusztus végéig tarló térze­nék nyitották meg. Ezeket minden pénteken a Dísz­téren, minden vasárnap pe­dig Tapolcán tartják. Az orgonamuzsika kedvelői idén is felkereshetik a kitű­nő akusztikájú avasi mű­emlék református templo­mot, a Collegium musicum sorozatára. A nyitóhangver­senyt követően még hat alka­lommal gyönyörködhetnek a zenekedvelők az oigonamu- zsikában. Június 5-én a MÜPI Kos­suth utcai otthonának ud­varán, a Miskolci Szimfoni­kus Zenekar ad hangver­senyt, amelyet Kovács László vezényel. A Muzsi­káló udvarban még további két koncertet ad a miskolci zenekar. Újból megtartják a Pát­ria-ház erkélyéről a „to­ronyzene’’ sorozatot, amely már tavaly is nagy sikert aratott. Június hetedikét követően nyolc vasárnapon szólal meg a zene a sétáló­utcán tartózkodók szórakoz­tatására. Két alkalommal rendeznek barokk estet a Deák téri orthodox templomban. Ezen június 12-án a Schola Hun- garika, július 24-én pedig a Capella Savam együttese mutatja be műsorát. Két alkalommal ad otthont a koncerteknek a diósgyőri vár. A négytornyú vár év­százados falai között, a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar műsora csendül majd fel, külföldi vendégkarmesterek vezényletével. Ugyancsak a várban tartják meg július 5-én a nemzetközi dixieland- találkozót. Június 30-án kerül sor a Belvárosi Szabadtéri Színpa­don (Hősök tere 5. sz. alatt), a Miskolci Szimfonikus Ze­nekar és a miskolci Bartók Kórus előadásában Haydn Nelson-mise című művének bemutatására, amely külön­leges élményt ígér a zene­kedvelők népes táborának. Előadók Kelet-Afrikáról A hazai és a külföldi me­legégövi szakértők kétnapos tanácskozást tartottak a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Megyénkből két sárospataki agrárszakembert kértek fel előadás tartására; dr. Truskovszky Erzsébetet, a Bodrogközi Állami Gazda­ság növényvédelmi szakmér­nökét és dr, Obzsut, Józse­fet, a borkombinát főosz­tályvezetőjét, akik hét és fél évet töltöttek szaktanácsadó­ként Tanzániában és Etiópiá­ban. A Mezőkövesdi Városi Művelődési Központ irodal­mi és néprajzi munkaközös­ségének kiadványa, a Ma­tyóföld újabb számmal je­lentkezett. A Matyóföld 1986—87 a már hagyomá­nyos szerkesztéssel, 116 ol­dalon, gazdag, változatos tartalommal ad számot a közösségben folyó munká­ról, illetve publikációin ke­resztül érzékelteti, mivel foglalkoznak a város múlt­jának ápolására és jelené­nek az irodalom és néprajz sajátos eszközeivel történő építésére szövetkezett tagok. A legelső, ami annak az olvasónak, aki a kezdetek­től — 1963-tól — nyomon kísérheti e kiadvány élet­útját, szemébe tűnik, hogy n szerzői gárda nagyjából változatlan. Ez abban a te­kintetben jó, hogy alig-alig vált ki valaki a körből az eltelt évtizedek alatt — ki­véve az elhalálozottakat, mint most legutóbb Lukács Gáspár tanár urat, aki még publikált is ebben a szám­ban; éppen egy új városi létesítményt mutatott be, a szignó szerint más írások is tőle származhatnak, s már a róla szóló emlékezést is olvashatjuk a lapban —, ugyanakkor nem elég nagy számban jelentkeznek újabb, ifjabb szerzők, illet­ve az újak között viszony­lag kevesebb a tartósan a Matyóföldhöz kapcsolódó munkatárs. Múlt és jelen egymás mellett van jelen a /kötetben, a /korábban kiala­kult elképzeléseknek meg­felelően. A ma Mezőkövesdjét érin­tő írások élén olvasható Kiss Gyula munkája a vá­ros lakótelepeiről. A külső arculatában is dinamikusan városiasodó Mezőkövesden ezek a lakótelepek életfor­maváltást is jelentenek, ezért igen jelentősek, nem egyszerűen lakásváltoztatás jelei. Kiss Gyula szűkszavú írása ezért érdemel megkü­lönböztetett figyelmet, s jó lenne, ha dolgozata utolsó sorának ígéretét mielőbb be­váltaná, s megvizsgálná, majd publikálná, mit jelent e változás mélyebben. Tájé­Az ózdi Kun Béla Műve­lődési Központ Lajos Árpád Honismereti Körének immár sök esztendős jó munkáját újabb kötet igazolja. Az Ózdi honismereti közlemé­nyek című sorozat 5. köte­teként jelent meg Kaczur Ernő nagyszabású munkája: A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti mozgalom fej­lődése Hangonyban címmel, Hangonyvölgye Mgtsz támo­gatásával. E mű szakszerű áttekin­tése annak a több, mint há­rom és fél évtizedes folya­matnak, amelynek során Hangonyban 1950-ben elő­ször megalakult Előre név­vel az első mezőgazda- sági szövetkezet, majd az évtizedek során, több ne­hézséget legyűrve, számos, átszervezést, -alakulást át­vészelve eljutott a mai Han­gonyvölgye szövetkezetig. A ma 772 éves település utol­só évtizedeiről is szóló, csaknem a felszabadulástól napjainkig tartó krónika ez koztatást kapunk a város új könyvtárának életéről Zádory Károlytól, a helyi áíész tevékenységéről Re­ményi Gyulától, az új vá­rosi galériáról a már emlí­tett Lukács Gáspártól. Zup- fcó Béla Kiss Gyulával a Matyóföldhöz fűző kapcso­latáról, írói munkájáról be­szélget. Megismerhetjük a helyi gimnázium jubileumá­nak sajtóvisszhangját; jegy­zetet, szemlét olvashatunk kiállításokról, a Matyó együttes franciaországi út­járól, több, a tájegységet érintő kiadványról. A város és népessége múltjának kutatása minden­kor a Matyóföld gárdájának legelső feladatai közé tar­tozott. A summásmúlt em­lékeit tárja fel újabb dol­gozatában Pap János, ha­sonló témájú Tóth Rózsa munkája. Munkácsy Mihály cserépváraljai kapcsolatai­nak járt utána Hajdú Im­re; népi orvoslási adaléko­kat publikált Hankóczi Gyula, a Bükk-vidék népé­nek mozgásáról, vándorlá­sairól Viga Gyula értekezik, az egykori mezőkövesdi népfőiskolára Bayer István emlékezik. Sárközi Zoltán az első világháború előtti helyi analfabétizmust ku­tatja, elemzi. Olvashatunk a mezőkövesdi Gyöngyösbok- réláról, Herman Ottó me­zőkövesdi kapcsolatáról. Sa­játosan újszerű Kápolnai Iván tanulmánya, amely a város zsidó lakosságának kialakulását, a XIX. szá­zadban való növekedését és a település fejlesztésében vállalt szerepét mutatja be. Érdekes lenne ennek a foly-, tatását is olvasni, megis­merni e népesség életét a XX. századból is. Csendes András búcsúzik el Lukács Gáspártól a ki­adványban, amelyben még nagy számban találhatók versek, helyi és a Matyó-, földhöz kapcsolódó, máshol lakó költők művei. — Egé­szében a Matyóföld 1986— 87 száma érdekes, figyel­met érdemlő képet ad Me­zőkövesd íróinak, múltkuta­tóinak és -ápolóinak mun­kájáról. s ezen keresztül a városról. a könyv, amely a történé­sek és azokon belül a gon­dok közreadásával tapasz­talatátadás is, más hasonló közösségek okulására. A kötet tartalmát még legszűkebb kivonatban is szükségfelen itt közreadni, de Bolyki István tsz-elnök Ajánlásából érdemes néhány sort idézni: „E könyv, amit ajánlok elolvasásra, rámutat arra a küzdelmes, igen gö­röngyös lítra, amelyen elju­tott szövetkezetünk a kiváló címig, a dolgozók megbe­csüléséig. Felidézi a küzdő­téren az úttörőket, emléke­ket állít sok elhunyt tsz- tagnak, akik részesei vol­tak a mozgalomnak. Meg­becsülés illeti az úttörőket, akik példái legyenek a je­lent formálóknak és a jö­vőt alakítóknak." A kötetet számos fotó és a szövetkezet életére vonat­kozó táblázatos kimutatás teszi teljesebbé. Egészében nemcsak szakmabelieknek ajánlható. (benedek) Termelőszövetkezet Hangonyban Bővítik a hejőbábai iskolát Gyarapodik lakossága, nő az általános iskolába járó gyerekek száma, ezért szük­ségessé vált a hejőbábai ál­talános iskola bővítése. A meglévő, s jelenleg is okta­tásra szolgáló épületet bő­vítik a Borsod tervnél dol­gozó Bakos Lászlóné építész elgondolása alapján. A meglévő épület mellé tervezett új részben 4 tan­termet alakítanak ki és helyet kap benne eg.y ter­mészettudományi előadó is, a hozzá tartozó szertárral. A 8 tantermesre bővített iskolához csatlakozva, építik meg a 12-szer 24 méteres tornatermet, szertárral, or­vosi szobával, öltözővel, zu­hanyozóval. A tornaterem építészeti érdekessége, hogy a 24 méteres fesztávot ■ a- gasztott fenyőfa tartószerke­zettel fedik le. A tornate­rem nemcsak a gyerekek rendszeres testedzéséi teszi lehetővé, de remélhetőleg lehetőséget nyújt majd a felnőtteknek is a testmoz­gás, a testkultúra fejlesz­tésére. A beruházás kivitelezését versenytárgyalás alapján a Borsod Megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat nyerte el. A munkálatokat már meg is kezdte, s azt a tervek sze­rint a jövő év nyarára be is fejezi.

Next

/
Thumbnails
Contents