Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-24 / 147. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. június 24., szerda Nemzetközi környezetvédelmi feladatok Szovjet—NDK tárgyalások Moszkvában megkezdődtek a tárgyalások az NDK és a szovjet párt- és kormányküldöttségek között. Jobb oldalon a szovjet küldöttség. A brüsszeli csúcs előtt EGK-küliigyminiszterek tanácskozása Leo Tindemans belga külügyminiszter, az EGK Miniszteri Tanácsának soros elnöke a külügyminiszterek egynapos tanácskozása után reményét fejezte ki, hogy a jövő héten Brüsszelben tartandó csúcsértekezleten a kormányfők megoldást találnak majd a közösség középtávú problémáira, és nem fulladnak meddő vitába a mezőgazdasági árak kérdésében. A külügyminiszterek a június 29-én kezdődő kormányfői tanácskozás előkészítése céljából üléseztek. Miután alig történt közeledés köztük a leginkább vitatott kérdésekben (mezőgazdasági árak, költségvetési hozzájárulások), újabb ülést tűztek ki szombatra és vasárnapra Brüsszelbe. Tindemans szerint a legfontosabb a közösség költségvetési problémájának rendezése, a hozzájárulások emelésével. Ha ez sikerül, a mezőgazdasági reform, a kiadások csökkentése is köny- nyebben megoldható. A brüsszeli főbizottság tervezete (a „Delors-csomag”), a mezőgazdasági támogatások erőteljes csökkentését javasolja a kormányoknak, valamint azt, hogy a hozzájárulásokat a tagországok nemzeti össztermékével arányosan, és a jelenleginél magasabb szinten állapítsák meg. A tervezetet a közösség fő teherviselői, az NSZK és Nagy-Britannia ellenzi leginkább. A miniszteri tanács intézkedéseket határozott el a közösségben érvényes dömpingellenes szabályok szigorítására. Meg akarják akadályozni, hogy külső — elsősorban japán és más távolkeleti — szállítók olcsó alkatrészeket szállítsanak a közösségbe, majd ott összeszerelő üzemet létesítve, megkerüljék a közösség vámhatárait. Ha az ilyen összeszerelt termékek legalább 60 százalékban tartalmaznak importalkatrészeket, vám alá esnek a jövőben — határozták el. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal vezetői kedden sajtótájékoztatót tartottak az ENSZ Környezetvédelmi Programja Kormányzó Tanácsának Nairobiban megtartott, a múlt héten befejeződött üléséről.' Elmondták, hogy a kormányzó taínács a legsürgetőbb feladatok között is kiemelten foglalkozott a veszélyes hulladékok és a mérgező vegyianyagok kezelésének kérdéseivel. A probléma világméretű, mert ha eltérő mértékben is, de egyaránt érinti a fejlődő és az iparilag fejlett országokat. Számítások szerint a világ ipari termelésében évente több mint 300 millió tonna veszélyes hulladék keletkezik, amelynek biztonságos tárolása, szállítása, megsemmisítése egyre nagyobb gondot okoz. A tanács — magyar kezdeményezésre — megvitatta a veszélyes hulladékok országok közötti szállítási problémáit is. Mivel sokhelyütt nincsenek meg a feltételek ezeknek az anyagoknak a biztonságos kezeléséhez, a drága beruházások helyett egyre gyakrabban utaztatják a veszélyes hulladékokat az ártalmatlanná tételükhöz megfelelő technológiával rendelkező külföldi cégekhez. A szállítás ellenőrzése azonban nem megoldott, mert van ahol nincs is erre szabály, az érvényben levő előírások pedig országonként eltérőek. Nemzetközi összefogás hiányában az is előfordul, hogy bizonyos szállítmányok illegálisan kerülnek be egyes országokba. Sürgeti e kérdés megnyugtató, egységes elveken való rendezését, hogy becslések szerint ma már évente körülbelül százezer esetben lépik át veszélyes teherrel különféle járművek az országhatárokat. Az OKTH vezetői ezzel 'kapcsolatban beszámoltak arról is, hogy a legutóbbi ülésszakon Magyarország Svájccal közösen javaslatot terjesztett a kormányzó tanács elé egy olyan nemzetközi egyezmény kidolgozására, amely megfelelőképpen szabályozná a veszélyes hulladékok szállítását a nemzetközi uiákon. A javaslatot — amelyhez az ülésen további 15 ország csatlakozott társszerzőként — a kormányzó tanács egyhangúlag elfogadta. A nemzetközi egyezmény kidolgozásával megbízott szakértői bizottság az októberben. Budapesten megrendezendő, a veszélyes hulladékok 'kérdéseivel foglalkozó első világkonferencián kezdi meg munkáját. Az egységes elveken nyugvó egyezmény .kialakítása nem lesz egyszerű feladat, mert már a veszélyes hulladék fogalmának az értelmezése is országonként eltérő, általában mindenütt más és más anyagokat sorolnak e kategóriába. Ennek ellenére a szakemberük bíznak abban, hogy a nemzetközi egyezmény elfogadására és aláírására még 1989 elején sor kerülhet. Az egyezmény mielőbbi megkötésében hazánk is érdekelt, mert a mi útjainkon .is áthaladnak ilyen szállítmányok. A nomzetköi előírások ezen túlmenően hasznosíthatók lennének a hazai üzemekben keletkező veszélyes anylagok legmegbízhatóbb szállítási rendjének kialakításéban is Ezzel össezfiüg- gésben elhangzott ia sajtó- tájékoztatón, hogy vállalatainknál évente mintegy 1,8 millió tonna olyan termelési hulladék keletkezik, .amelynek hasznosítása, kezelése fokozott gondosságot igényel. Jelenleg csaknem 800 ezer tonna hulladék sorsa nincs még megnyugtatóan rendezve. Változást az OKTH és az 'Ipari Mmisztérium közös csélefcvésl programjának megvalósítása hozhat majd: kialakítják a tárolók és a legveszélyesebb anyagok ártalmatlanítását szolgáló regionális égetőművek, lerakótelepek egész országra kiterjedő rendszerét. A hálózat első létesítményei — a dorogi égetőmű és több mint 10 megyei átmeneti tároló — még ebben az ötéves tervidőszakban megvalósulnak. A kistelepülések kisipara Falun élő ismerősöm panaszkodott: segítségül hívott egy szobafestő „mestert”, aki voltaképpen dol- gavégezetlenüil távozott, mert a tisztaszobában körülmeszelte a szekrényt, ahelyett, hogy tisztességesen kifestette volna a helyiséget. Igaz, nem sók pénzt kért munkájáért, de annak minőségével még a szerény fizetség sem állt arányban. Másutt faluszer- te azt mesélik, hogy az egyik kontárkodó mester központi fűtés szerelése közben víznyomás alatt hegesztett, s ezt a hibát már egy valóban értő kisiparos sem tudta helyrehozni. Az említett példák ugyan mosolyt fakasztanak, de sajnos nem egyediek. Falun gyakorta előfordul, hogy szakképzett iparos hiányában munkájukhoz kevésbé értő emberek is vállalkoznak szakipari feladatok elvégzésére. Azt sokan tagadják, hogy a kistelepüléseken jellemzőbb a kontárkodás, mint a városokban ; abban azonban mindenki egyetért, hogy a kis falvak nélkülözik a szolgáltatásokat. A kontárkodás feltételezi az üzlet- szerűséget és a folyamatosságot, ezzel szemben a kistelepüléseken inkább a családi, baráti összefogás a jellemzőbb. A munka minőségét illetően persze csaknem mindegy a végeredmény, hiszen akár kontár, akár barát végzi el a silány munkát, annak gyenge minősége mindenképpen a tulajdonos kára. Ma még sokfelé él az egyébként helytelen szemlélet, amelyet a „faluhelyen elüti” mondással fejeznek ki. Ez eleve elfogadja a gyengébb minőséget, fölmenti a silány munkát végző szakembereket, vagy a szakmájukhoz csak konyító „iparos okát”. Az említett elv elfogadása persze nem csak a múlt megcsontosodott öröksége, hanem a jelenlegi gyakorlatból fakadó kényszer is, amelyet a szolgáltatások hiánya táplál a kistelepüléseken. A közeli nagyobb falvakban vagy a távolabbi városokban ugyan elérhetők a szolgáltatások, de igénybevételükhöz utaznia kell, vagy a rászorulóknak, vagy az iparosnak, esetenként pedig mindkét félnek. Ez mindenképpen megdrágítja a szolgáltatást, sokak számára pedig elérhetetlenné is teszi. A kistelepüléseken ugyanis nő a lakosság átlagos életkora, az idős emberek viszont nehezebben utaznak. A virágzó helyi kisipar enyhíthetné vagy fölszámolhatná a szolgáltatási ínséget a kistelepüléseken. A tapasztalatok szerint ezzel szemben egyre több olyan kis falu van, ahol egyáltalán nem működik iparos. A kistelepülések többségében még dolgozik kőműves, mindenhez értő, úgynevezett vegyes javító, több helyen előfordul a fodrász és a cipész, de ezen kívül szinte minden hiányszakmának számít. Rádió viszont minden házban, televízió a legtöbb lakásban van, de javításukhoz már helyben nincs szakember. A szolgáltatások hiánya, illetve a Lakosság öregedése tovább, mélyíti azt a szándékot, amely a kistelepülések és a városok között tátong. A Kisiparosok Országos Szövetségének egyik megyei titkárságán roppant tanulságos statisztikával magyarázták a jelenlegi, kistelepülésekre nézve hátrányos helyzetet. Eszerint kisiparosok azért nincsenek a kistelepüléseken, mert a szakemberek nem tudnak munkájukból megélni. Manapság az átlagos havi jövedelem valamivel meghaladja a 6500 forintot, s ennyit a falusi iparosoknak is meg kellene keresniük ahhoz, hogy vállalkozzanak a szolgáltatásokra. Az említett havi jövedelem egy évben 78 ezer forintnak felel meg, s ezután az iparos huszonkilencezer-kétszáz forint társadalombiztosítási járulékot és hétezer-kétszáz forint adót fizet. Ez összesen 115 ezer forint, vagyis legalább eny- nyi bevételt kell elérnie a falusi iparosnak, hogy átlagos jövedelme legyen. A tapasztalatok szerint viszont ekkora bevétel elérhetetlen a kistelepülések nagy részén. Nehezen is képzelhető el, hogy egyetlen faluban ennyi pénzt fizessenek évente egy foltozó vargának, vagy az idős emberek haját vágó, sza- .kállát borotváló fodrásznak. Mindezek miatt kritikus helyzetbe jutott a kistelepülések kisipara — fogalmaznak sokan a nehéz helyzetet érzékeltető közkeletű kifejezéssel. A kiutat a társadalombiztosítási járulék mértékének csökkentésében látják. Az adót nem tartják ilyen hátrányosnak, s mint az említett példából is kiderül, átlagos jövedelmet feltételezve, összege lényegesen alacsonyabb is, mint a járulékfizetési kötelezettségé. Jó példaként emlegetik a kezdő iparosok kedvezményeit, amelyeket a kistelepüléseken a hosszabb ideje dolgozó szakemberekre is célszerű volna kiterjeszteni. Az igaz, hogy ezzel mérséklődnének az iparosok befizetései, de e kedvezmények nem a falusi szakemberek meggazdagodását szolgálnák, hanem megélhetésüket, s közvetve a szolgáltatásokat javítanák. Á Mezőkövesd Városi Pártbizottság ülése Tegnap Makó József első titkár vezetésével ülést tartott a Mezőkövesd Városi Pártbizottság. Az ülésen részt vett Juhász Péter, a megyei pártbizottság titkára. A testület először tájékoztatót hallgatott meg a Központi Bizottság április 28-i és a megyei pártbizottság május 22-i üléséről. Ezután jelentést vitatott meg a Mezőkeresztes Nagyközségi Pártbizottság hatáskörébe tartozó párttagság közéleti szerepéről, aktivitásáról. A végrehajtó bizottságnak a két pb-ü,lés között végzett munkájáról szóló tájékoztatót követően a testület személyi kérdésekben döntött. A pártbizottság Eperjesi Józsefet, eddigi munkájának elismerése mellett felmentette a városi pártbizottság titkári, valamint a pártépítési munkabizottság elnöki tisztéből. Póta Jánost, a városi pártbizottság politikai munkatársát megválasztotta a városi pártbizottság és a végrehajtó bizottság tagjának, a városi pártbizottság titkárának és a pártépítési munkabizottság elnökének. A testület ezután egyéb személyi kérdésekben is döntött. Növénytermelési szimpózium Négynapos nemzetközi növénytermelési szimpózium kezdődött kedden Debrecenben, a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Nádudvari Kukorica- és Iparinö- vény-termelési Együttműködés — a KITE —, valamint a Debreceni Agrártudományi Egyetem rendezésében. A tanácskozáson és a kapcsolódó bemutatókon mintegy ötszáz hazai és külföldi — angol, osztrák, belgiumi, francia, jugoszláviai, lengyel, NDK- és NSZK-beli, olasz, svájci és szovjet — szakember vesz részt. A szimpóziumon együttesen 620 előadás hangzik el. A tanácskozást Szász Gábor, a Debreceni Agrártudományi Egyetem rektora nyitotta meg, majd Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott előadást mezőgazdaságunk eredményeiről és fejlesztési lehetőségeiről. Az utóbbiakkal kapcsolatban rámutatott, hogy növénytermelésünk szerkezetében nincs szükség radikális változásokra, de az eddiginél valamivel kevesebb területen akarunk búzát termelni, s ugyanakkor növelni fogjuk a kukorica és az árpa vetésterületét. A tanácskozás következő előadója Balogh Csaba, a KITE igazgatója a rendszer növénytermesztés-fejlesztési programját' vázolta. Inlerkozmosz-muflkacsoport Budapesten Kedden megkezdődött Budapesten, a Postás Művelődési Központban az Inter- kozmosz Űrtávközlési Állandó Munkacsoport ülése. A négynapos tanácskozáson nyolc szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyar- ország, az NDK, Románia és a Szovjetunió —, valamint az Interszpuitnyik Igazgatóság képviselteti magát. A résztvevőket a ny.itóülé- sen Márta Ferenc akadémikus, az MTA Interkoz- mosz Tanács elnöke és Valter Ferenc, a Magyar Posta elnökhelyettese üdvözölte. A szocialista országok éppen húsz éve hozták létre az űrikutatás terén folytatott együttműködés elmélyítése érdekében az Inter- kozmosz-programot. A program részéként működő űr- távközlési állandó munka- csoport az űrtávközlési elméleti kutatásokkal foglalkozik. E kutatások már számos gyakorlati fejlesztést eredményeztek, amelyeket elsősoriban az Interszputnyik nemzetközi űrtávközlési rendszerben vezettek be. , A jelenlegi ülés napirendjén szerepel többek között az európai szocialista országok .közös műholdas műsorszóró rendszerének kifejlesztése, új frekvenciatartományok használatbavételével kapcsolatos kutatások eredményéinek értékelése, a KGST keretében folytatott, az űrtávközléssel kapcsolatos műszaki-tudományos együttműködés eredményeinek áttekinltése, valamint a további feladatók meghatározása. (MTI) AZ ÓZD ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 1987. augusztus 1. és 1990. december 31. között szerződéses üzemeltetésre adja át az alábbi egységét Üzletszám: Jelzőszám: Megnevezés: Cim: 28. 1/150 Zöldség-gyümölcs 3600 Ózd, Néphadsereg út 10-15. A pályázat benyújtási határideje: 1987. július 25. A versenytárgyalást közjegyző jelenlétében, 1987. július 29-én 9 órakor tartjuk, AZ ÁFÉSZ KÖZPONTJÁBAN, Ózd, Szabadság út 203. A pályázattal kapcsolatban tájékoztatást a szövetkezet közgazdasági osztálya ad, 1987. július 10-től (Ózd, Petőfi út 33.) Levélcím: 3602 Ózd, Pf.: 225. T.: 11-834.
