Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-22 / 145. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. június 22., hétfő Százhatvankét tanitó és nyolcvannyolc óvónő fejezte be tanulmányait a Coménius Tanítókép­ző Főiskolán. A diplomaátvétel előtt talán már szeptemberre, leendő „gyerekeikre” is gondol­tak. Fotó: Fojlán László Az N plusz N országok A hét végét tárgyalásokkal töltötte Franz Vranitzky osztrák kancellár. Vezető svéd politikusokkal Stock­holmban arról a szerepről itanácskozotít, amit az európai semleges és el nem kötelezett országok játsza­nak a kontinens — és jórészt az emberiség — jövőjét meghatározó folyamatokban. Az N plusz N mára már olyan fogalommá vált, amit nem csupán az angolul beszélők értenek világszerte. A neutral és non aligned szavak angol rövidítéséből lassan nemzetközileg is „bevett” gyűjtőnév lett: annak a tizen­két országnak a jelölésére szolgál, amelyek részt vesznek az európai leszerelési és együttműködési folyamatban, de nem tartoznak sem a NATO-hoz, sem a Varsói Szerző­déshez. A tucatnyi ország természetesen nem képez egységes csoportot. Ezt nem is lehet elvárni tőlük, hiszen éppen azért nem csatlakoztak egyik szövetségi rendszerhez sem, mert meg kívánják őrizni teljes mozgásszabadságukat. Ráadásul a meglehetősen konzervatív Svájctól egészen a szocialista Jugoszláviáig terjed a paletta — nem csoda, ha a politikai nézetekben, olykor nem is csak árnyalat­nyiak a különbségek. Mégsem lehet egy legyintéssel az N plusz N országok hozzájárulását a helsinki konferencia, és azóta vala­mennyi utótalálkozó sikeréhez. Legutóbb éppen Sevard- nadze szovjet külügyminiszter nevezte nélkülözhetetlen­nek a semlegesek és el nem kötelezettek segítségét a két katonai tömb közötti megállapodás kidolgozásában. A szovjet diplomácia vezetője nem véletlenül tért ki buda­pesti sajtókonferenciáján erre a fontos kérdésre: jelen­leg éppen arról folyik a vita a NATO és a Varsói Szer­ződés között, hogy a Itárgyalások melyik fázisában és mi­lyen mértékben kapcsolódjanak be az N plusz N orszá­gok az európai leszerelési megbeszélésekbe. A szocialis­ta országok az eddigi kedvező tapasztalatok alapján azt szeretnék —, s ebben az N plusz N országok zöme is egyetért —, hogy már a megbeszélések kezdeti szaka­szán érvényesülne a közvetítő szerep. Ezzel szemben a NATO csak jelképes képviseletet biztosítana az N plusz N országoknak, s ezzel a minimálisra csökkentené azt a kedvező befolyást, amit azok a tárgyalásokra gyakorol­hatnának. Akárhogy is alakuljon a NATO és a Varsói Szerződés ez irányú vitája, azt senki sem tagadhatja, hogy a sem­leges és el nem kötelezett országok éppúgy Európához tartoznak, mint a többiek, s éppúgy joguk van hallatni hangjukat, mint másoknak. Ráadásul a leszerelési folya­mat előbb, vagy utóbb, de rájuk is ki kell terjedjen, ak­kor pedig nem lehet megfosztani őket a beleszólás jogá­tól már a kezdeteknél sem. Színes programok a III. kohásznapon (Folytatás az 1. oldalról) A főiskola gyakorlóiskolá­jának aulája zsúfolásig meg­telt az ünnepekre és az ün­neplésre, miként az itt Sá­rospatakon mindig is hagyo­mány volt. A Művelődési Minisztérium, a megye és a város társadalmi életének sok képviselője is eljött a szü­lőkkel, a családdal, a ba­rátokkal együtt, hogy része­se legyen e nyilvános főisko­lai diplomaátadó tanácsülés­nek. A főigazgató úgy fo­galmazott beszédében, hogy a hallgatók többsége — kü­lönösen a végzősök — oko­san éltek azokkal a lehető­ségekkel, amelyeket a főis­kola biztosított számukra. S ebben az esztendőben a főiskola is azon munkálko­dott, hogy még az eddigiek­nél is jobban segítse a fiata­lok pályára felkészítését. Értékelte a főigazgató az Hat esztendővel ezelőtt kezdődött meg Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egye­temen a jogászképzés. A Nehézipari Műszaki Egye­tem Állam- és Jogtudomá­nyi Karán az elmúlt eszten­dőben avattak első ízben jogi doktorokat, idén már a második évfolyam is útnak indul innen. A nappali és a levelező tagozaton 120-an fe­jezték be tanulmányaikat, idei tanév munkáját is, mely­nek eredményességét — töb­bek között — mutatják a tu­dományos diákköri dolgoza­tok, és természetesen a kü­lönböző versenyeken elért helyezések is. Patakon min­dig is súlyt helyeztek a le­endő pedagógusok pedagó­gussá nevelésére, a lelkiis­meretes felkészülésre. Az idén végzettek közül kitün­tetéses diplomát vett át Akai Gabriella óvónő. A tanító szakon hatan, az óvónői sza­kon pedig ugyancsak hatan jeles minősítéssel fejezték be tanulmányaikat. Ök és a kö­zösségi munkában eredmé­nyesen tevékenykedő tizen­két társuk a diploma mellé átvehette még a pataki öreg­diákok egyesületének könyv- jutalmát is, amelyet Ködö- böcz József nyújtott át. De nemcsak pályára indu­lókat köszöntöttek szombaton egy részük már korábban átvehette diplomáját. A doktoravató nyilvános ünnepi egyetemi tanácsülést egyébként szombaton tartot­ták meg az egyetem aulá­jában, ahol a szülők, bará­tok is köszöntötték új jogi diplomásainkat. Kovács Fe­renc rektor és Horváth Ti­bor, a jogi kar dékánja — a hagyományokhoz híven — kézfogásával pecsételte meg a végzett hallgatók jogi dok­torrá fogadását. Sárospatakon. Szép hagyo­mány az is, hogy a fiata­lokkal együtt köszöntik azo­kat az idős pedagógusokat, akik ötven, hatvan illetve még annál is több évvel eze­lőtt kezdték nehéz, de szép pedagógusmunkájukat. Idén 95 pedagógusnak adományo­zott a főiskola arany, gyé­mánt, vas és rubin diplomát. Közülük tizenhármán a fő­iskolán vették át az elisme­rést, köztük Kövesdy Dezső a rubin diplomát, ő 70 évvel ezelőtt kezdte tanítói 'pályáját. A fiatalok nevében Jaka- bacska Zsuzsanna búcsúzott el az alma matertől, a ki­tüntetett idős pedagógusok köszönetét Sipos Zoltán tol­mácsolta. Az ünnepi főisko­lai tanácsülésen — miként szokás itt — a gyerekek, az óvodások és az általános is­kolások is elköszöntek az egykori kistanítóktól és kis- óvónőktől; verssel, énekkel és pár szál virággal. (Folytatás az 1. oldalról) Ferenc művészete — s ezt jelzik a díjak is — szerves része mai magyar képzőmű­vészetünknek, méghozzá ér­tékes része. Sárospataki ki­állítása pedig — ha úgy tet­szik szimbólum is — az al­kotó művész e tárlattal iga­zolja vissza a várostól ka­pott „útravalót”. — A város mindig is nagy gondot fordított a tehetsé­gek kibontakoztatására, de arra is, hogy az így terem­tett értékek közkinccsé vál­janak. Sok pataki diák for­dítja már felnőtt fejjel sze­rető figyelmét a városra, so­kan segítik közülük e he­lyet gondoskodó patronálás- sal. A város lakói pedig Leváltások Jaltában (MTI) — A területi párt- bizottság ajánlására — mi­után szigorú megrovás párt- büntetésben részesültek — Jaltában leváltották a váro­si tanács végrehajtó bizott­ságának elnökét és két he­lyettesét. Leváltották a vá­rosi pártbizottság másodtlit- •kárát is. Az első titkár — aki szintén szigorú megro­vás pártbüntetésben része­sült — maga kérte felmenté­sét. Fegyelmi büntetést ka­pott a Jaltai Városi Tanács V. B. belügyi igazgatóságának helyettes vezetője és az egyik rendőrőrs parancsnoka — je. lentette az Izvesztyija. A büntetések hátterében a lap egyik áprilisi számában leírt események állnak. A városi pártbizottság javasla­tára a tanács vib a pártbi­zottság másodtitkárát akarta kinevezni az Állami Idegen- forgalmi Bizottság krími igazgatóságának élére. A másodtitkár még egy éve sem dolgozott a pártbizott­ságon, alkalmatlannak bizo­nyult posztjára, az említett Inturiszt-igazgatóság a má­sodik legnagyobb az ország­ban. Korábbi igazgatóit is mind „felülről” nevezték ki, egyikük sem volt szakem­ber. A dolgozók tudomására jutott a készülő döntés, s tiltakozó táviratot küldtek Kijevbe és Moszkvába is. Végül az SZK'P KB és az Izvesztyija címére küldött tiltakozások nyomán az ügyet kivizsgálták. A vizsgálatot követően kapták az említett büntetéseket az ériintett sze­mélyek. A rendőrség úgy került a képbe, hogy a vezetők igye­keztek lejáratni a „lázadó­kat”, s rendőrök felügyelték napokon át a város szórako­zóhelyeit, hogy közülük vala­kit italozáson kaphassanak, s ennek nyomán felelősségre vonhassanak. mindenkor nyitottan fogad­ják a tiszta szándékokat, hi­szen tudták és tudják, hogy a hagyományt úgy kell őriz­ni, mint a tüzet, amelyet táp­lálni kell, hogy ki ne alud­jon. Mint refrén a befogadó szeretet és figyelem jelen­létére, úgy hangzottak el a szombat délutáni megnyitón a művész mondatai: köszö­ni a lehetőséget, köszöni a figyelmet, s reméli, önma­gukra ismernek e képekben azok — akik közül évekkel ezelőtt elindult. Czinke Ferenc kiállítása július 14-ig látogatható na­ponta 10 órától délután 6 óráig. (cs. a.) Csak félig fogadta kegyei­be az időjárás a III. ko­hásznap résztvevőit; dél­előtt melegen sütött a nap, délután viszont esőfelhők ri­ogatták a Majális-parkba igyekvőket. A szeszélyes idő ellenére is több mint két­ezren keresték fel a gyö­nyörű környezetben kialakí­tott parkot, ahol szombat délelőtt 10 órakor dr. Polen- csik József, az Ózdi Kohá­szati Üzemek termelési igaz­gatóhelyettese köszöntötte a szórakozni vágyó városiakat. A dolgozók kezdeményezé­sére 1985-ben rendezték meg először a kohásznapokat Óz- don, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy hagyo­mányt teremtenek a június utolsó előtti szombatján meg­tartott ünnepből. A rövid ünnepséget köve­tően megkezdődött a vasár­nap estig tartó programso­rozat. A szabadtéri színpa­don egymást váltották az amatőr együttesek. Bemu­tatkozott a rozsnyói Búzavi­rág néptáncegyüttes, a Ko­hász néptáncegyüttes, a mis­kolci Killián Gimnázium Pingvin csoportja, és a put- noki 2-es Számú Általános Iskola gyermekcsoportja. Föllépett a Simli show, az ózdi Lucky Boys’ Dixieland Band, és az ugyancsak helyi Kohász nagyfúvószenekar. Akit azonban nem kötött le a színpadon folyó, színes műsor, az sétálhatott a fel­állított pavilonok, sátrak kö­zött s megismerkedhetett a munkás képzőművészkor alkotásaival, a korongozás­sal, vagy beült a videosá- torba és órákon keresztül szórakozhatott az egymást követő rajzfilmeken. A színes program vasár­nap a városi sporttelepen folytatódott, ahol a „Gyep hátán is megélünk” célzatos címet választva, fővárosi mű­vészek adtak 3 órás Show- műsort. — f. i. — (csutorás) Ünnepség az NME-n Jogi doktorokat avattak Aratási felkészülés Gondok a munkaerő-piacon (Folytatás az 1. oldalról) a segítséget termelőszövet­kezeteink. És természetesen a szomszédos Csehszlovákiá­ból is érkeznek kombájnok. Rövid helyzetképet kér­tünk két gazdaságunkból a nyári felkészülés helyzetéről, a terméskilátásokról. Sajó- hidvég, Rákóczi Termelőszö­vetkezet, Végh Ernőné üzem­gazdász: — Közel ötszáz hektáron termesztünk kalászost. A ha- cárszemlék azt bizonyítot­ták, hogy ugyan a búza ki­heverte a kedvezőtlen téli, tavaszi időjárást, de még en­nek ellenére is egy tonnával kevesebbet fog hozni hek­táronként a tervezettől. Ami szépen mutat, az a száz hek­táron vetőmagnak termesz­tett borsó, amely akár 3 tonnás termést is adhat. A kiesett árbevételt pótolhat­ja a burgonya, s az először termesztett dinnye, nagyon jó a tőállomány, s ha az idő kedvez, akkor ennél a két kultúránál kimagaslóak lesznek az eredmények. A betakarítást a borsóval kezd­jük, négy arató-cséplő gé­pünk bőven elég a gyors, veszteségmentes betakarítás­hoz. A hejőkeresztúri Hejőmen- ti Termelőszövetkezetben 620 hektár őszi búza, 140 hek­tár tavaszi árpa betakarítá­sa jelenti a nyár legnagyobb munkáját. Gerendái Sándor növénytermesztési ágazatve­zető: — Július közepe előtt nem hiszem, hogy indulni tudunk. A terméskilátások sem a legkedvezőbbek, kö­zepes hozamokkal számo­lunk csak. A három Claas Dominátorunkhoz most vá­sároltunk egy negyediket, így rekord idő alatt aratha­tunk majd le. Alkatrészhi­ány nincs, így időre ki tu­dunk javítani minden beta­karító-, erő-, s munkagépet. (Folytatás az 1. oldalról) miskolci, csaknem négy esz­tendővel ezelőtt, kísérleti jelleggel szerveződött. Külön­féle megállapodások, együtt­működések formájában, ma megyénk gazdasági szervei­nek egyötödével tartják a kapcsolatot, akikhez, a be­fizetett szolgáltatási díjak ellenében rendszeresen irá­nyítják a dolgozókat, ha foglalkoztatási gondokkal küzdenek. Több mint egy éve vállalkoznak a közvetítésre, amelyet korábban a Miskolc Városi Tanács V. B. mun­kaügyi osztályával közösen végeztek. Megyei szinten leg­inkább koordináló szerepük van. A munkaerő-toborzás az úgynevezett speciális feladat­körükbe tartozik. Jól bevált gyakorlatuk az 'idényjellegű mezőgazdasági dolgozók fog­lalkoztatásának megszerve­zése. Az időszakos mezőgaz­dasági munkákra Borsodból solkan indulnak útra az or­szág különböző részein lévő termelőszövetkezetekbe, gaz­daságokba. E munkavállalá­sok lebonyolításában nagy szerepe van az irodának. Minit ahogyan a Csehszlová­kiában dolgozó magyar szak- és segédmunkások toborzá­sában is. Ebben az évben bővült az iroda alapszolgáltatása, mi­vel a vállalatok létszámle­építésével, a dolgozók elhe­lyezkedési támogatásával kapcsolatos teendőket is fel­adatkörükbe sorolták. A megye munkaerőhelyze­téről szólva, az előadó beszélt azokról az okokról, amelyek hozzájárultak a munkaerő- piac kereslet—kínálati egyen­súlyának megbomlásához. Nehezíti a helyzetet, hogy sokszor egy gazdasági egysé­gen belül jelentkezik — bi­zonyos szakterületeken — a munkaerőhiány, ugyanakkor ezzel egyidőben létezik mun­kaerő-felesleg is. A szerke­zetváltásból eredő létszám- átalakulás megoldása megle­hetősen sok problémát okoz a munkahelyi vezetőknek. Az év első negyedében, a Mun­kaügyi Szolgáltató Irodát megközelítően háromezer em­ber kereste fel munkaválla­lási igénnyel, a gazdasági szervek munkaerő-szükség­lete azonban a kínálat alatt van. A vállalatok fogadó- készsége — a közlekedési, az egészségügyi és a kulturális ágazatok kivételével — jó­formán valamennyi területen csökkent. Ezzel párhuzamo­san viszont emelkedett az elhelyezkedésre várók száma. A megye oktatási szerkezete a munkavállalás szempontjá­ból elsősorban a fiúiknak kedvez, a végzős leánytanu­lók lényegesen rosszabb hely. zetben vannak e tekintetben. Ez azt jelenti, hogy a tanul­mányi idő letelte után, a számítások szerint, a leá­nyoknak több mlint a fele ál­lás nélkül marad. Ha figye­lembe vesszük a demográfiai hullám alakulását, az elkö­vetkezendő években a fiata­lok elhelyezkedésével kapcso­latos feszültségek tovább erősödnek. Ennek enyhítése társadalmi-politikai feladat, amelyben nagy felelősség hárul a szakszervezetekre, a szakszervezeti ifjúsági tago­zatokra is. Az alapvető teendő: a dolgozóik érdekvédelme, ér­dekképviselete. Ám a jövő­ben a hangsúly a hogyanra terelődik. Ennek a hogyan­nak a megválaszolása hozzá­értést, felkészültséget igé­nyel. Erről szólt az ülés be­fejező részében Gulyik Zsolt, a Szakszervezetek Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Ta­nácsának titkára. Hangsú­lyozta : az aktíváknak vala­mennyi munkahelyen szor­galmaznia kell, hogy a lét­számleépítésekkel egyidőben, mihamarabb kezdődjön meg az új, hosszú távon prospe­ráló munkahelyek megépíté­se, létrehozása. Meg kell akadályozni, hogy az embe­rekben kialakuljon a létbi­zonytalanság érzése. Ezt pe­dig elsősorban úgy lehet el­érni, ha a megszüntetett munkahelyekkel egyidőben új munkahelyeket biztosíta­nak a dolgozóknak. (monos) Czinke Ferenc tárlata Sárospatakon

Next

/
Thumbnails
Contents