Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-20 / 144. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 12 1987. június 20., szombat Ez év február 6«án egy tizenhárom éves gyermek este 10 órakor mérget ívott. Az édesanyja másnap reggel már csak a súlyos tüneteket észlelte. A gyermeket azonnal kórházba szállították. Dr. Tass Gyula A rendszer alkalmas arra, hogy a mérgezett, vagy a hozzátartozója által megadott paraméterekre — mint például a szer kezdőbetűje, fonetikus neve, a felhasználás köre, hogy az adott méreg gombaölő, rovarölő, gyomirtó volt-e; a szer állománya, miszerint légnemű, folyadék, por, tabletta stb.; a formulá- zott szer alapszíne, szín- árnyalata, hatáserőssége: gyenge méreg, erős méreg, avagy veszélyességi mutatói: méhekre, halakra veszélyesek; tűzrendészen fokozata, forgalmazási adatok, gyártó cég, felhasználás jellege, hogy általános, vagy csak nagyüzemekben használható — gyors választ adjon olyan formában, hogy az érintett szert, szereket a mérgezési csoportokba sorolja be. Jelenleg 24 mérgezési csoport van, de emelkedik azoknak a szereknek a száma, amelyek több csoportba sorolhatók. Az előzetes tesztelések azt bizonyítják, hogy szerencsés esetben kettő, de már három paraméter alapján is olyan jól leszűkül a 24-es tartomány, hogy abban az orvos a klinikai tünetek alapján jól eligazodhat, és a labor-diagnosztikát is orientálhatja. A behozott minta esetén, például fehér pornál már eleve két paraméterrel rendelkezünk. Nevezetesen: hogy fehér színű és por alakú, és ebben az esetben elég megtudni a beszerzési forrást, vagy a felhasználás körét, hogy rovarölő-e például, s nyert ügyünk van. Minden további megadott paraméter a helyes diagnosztika esélyét nagyban növeli. Vitathatatlan tény, hogy a mérgezettek ellátásánál az eltelt időnek döntő szerepe van a mérgezés prognózisa szempontjából. A rendelkezése álló szakkönyvek lapozgatása időigényes, és fontos adatok hiánya miatt nem alkalmas a gyors keresésre. Tudjuk, hogy csak az or- ganoleptikus (az anyagok tulajdonságának érzékszervek segítségével történő megállapítása) jellemzők alapján való kórismézés önmagában etikátlan cselekedet lenne. Mérgezéskor ugyanis minden formációt egyeztetni kell a klinikai tünetekkel, és meg kell kísérelni a mérgezés labor-diagnosztikai alátámasztását is, direkt, vagy indirekt méregkimutatási módszerekkel. Rendszerünk eredményét tehát csak iránydiagnosztikaként lehet elkönyvelni. Viszont ezeknek alapján gyorsan meghatározhatók a további teendők. Igény van a rendszer szélesítésére. Ehhez viszont pénz kellene, pénzes támogató. Végül A mályi Agroker Vállalat a növényvédőszer-mér- gezés gyors elhárítását segítő toxikus információs rendszert megvásárolta, és azt díjmentesen a megyei kórházak rendelkezésére bocsátotta. Egy (meglett) lépés... Balogh Andrea Fotó: Laczó József Dr. Sági Ilona előzés, a másik a gyógykezelés. Nézzük ez utóbbit. Az első lépés, amikor a beteg az alapellátás után bekerül a gyógyintézetbe. A kórházakban pedig elkezdődik a kikérdezés, majd a szakkönyvek fellapozása, hogy a gyógykezelők megtudják, mi is okozta a bajt? Ám legtöbbször a beteg nincs olyan állapotban, hogy feleljen. Tizenhét éve vizsgálom ezt a problémát. Gyűjtöm az adatokat a növényvédő szerekről, s az adatokat rendszerbe foglaltam. A toxikológiai információs rendszert (azaz a TIR-t) a Balassagyarmati Városi Tanács Kórház-Rendelőintézete fejlesztette ki, s adatait a MÉM Növény- védelmi és Agrokémiai Központtal közösen bővíti. A Commodore 64 mikroszámítógépre alkalmazott rendszer egy lemezen tárolja a tárgyévben engedélyezett általános felhasználású, azaz a lakosság részére hozzáférhető, nagyüzemi és kísérleti növényvédő szerek adatait. Egy lemezen annyi tárolási lehetőség van, hogy visszamenőleg nyolc-tíz éves anyagot is a rendszerben tarthatunk. Olyanokat is, amelyeket ideiglenesen, vagy véglegesen töröltek a forgalomból, de mérgezésükkel még jó ideig számolhatunk. A TIR elsődleges célja tehát az orvosi ellátás közvetlen támogatása. A növényvédőszer-mérge- zetteknél ugyanis — mint említettem — gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor a beteg nem tudja megnevezni a felhasznált véletlenül, vagy öngyilkos- sági szándékkal lenyelt szer nevét. Előfordul, hogy akaratlanul, vagy szándékkal téves adatokat közöl. Fejes Imre Or. Matyi Mária Dr. Biró Éva Dr. Bíró Éva, a megyei gyermekintenzív osztály főorvosa: — MITAC márkanevű atkaírtó szert ivott a gyermek. Miután a rendelkezésünkre álló szakkönyvek használata, illetve a szakkonzultáció nem vezetett sikerre, a miskolci Kertész Áruház vezetőjéhez tordultam segítségért, utána pedig az Agroker növényvédő szer osztályához, mint forgalmazó vállalathoz. Ök azonnal felhívták a Mezőgazdasági Minisztériumot, és egy órán belül már én is tudtam beszélni a balassagyarmati főgyógyszerésszel. Az ő információs rendszeréből tudtam meg, hogy ennél a mérgeA mérgezésekről zésnél nem is maga a növényvédő szer, hanem az oldószere toxikus. A MITAC ugyanis enyhe méreg, ám a vivőanyaggal együtt benzolmérgezést okozott. A gyermek azóta már egészséges, de hogy mennyire komoly dolog manapság a növényvédő szerek okozta mérgezés, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Gyermekegészségügyi Központ gyermekintenzív osztályán eddig ketten haltak meg mérgezésben. Az egyik egy két és féléves kislány volt, aki véletlenül Regiont ivott. A másik esetben még azt sem tudtuk kideríteni, hogy milyen növényvédő szer okozta a halált. Dr. Tass Gyula, a megyei kórház felnőtt toxikológiai osztályának vezető főorvosa: — Hozzánk kerülnek a megyéből a súlyos mérgezettek, illetve Miskolc és a városkörnyék minden toxikus esete. Viszonylag nem nagy a halálozás, de az utóbbi időszakban felfigyeltünk arra, hogy a vegyszerek, főként a mezőgazdasági vegyszerek gyakrabban okoznak halálos mérgezést, mint egyéb mérgek. Az utóbbi öt esztendőben nekünk 777 vegyszermérgezett betegünk volt, nagyobbrészt Az alapellátásról persze az egyéb, és csupán 238 esetben a mező- gazdasági vegyszer okán. Amíg azonban az egyéb vegyszermérgezettek közül huszonhatan haltak meg, a 238 mezőgazdasági vegyszermérgezett közül hatvanhétén. Vannak olyan mérgek, mint például az Unifosz rovarölő szer, amely a gyógyultnak tűnő betegnél a későbbiekben váratlanul, de erősen, olyan polyneuropathiát (perifériás idegek vegetatív károsodása) okoz, amelynek gyógykezelése másfél-két évet is igénybe vesz. Dr. Matyi Mária, a megyei kórház főigazgató-fő- orvoshelyettese: — Munkám során betekinthetek a kórház életébe és az alapellátás mindennapjaiba. Negyven mezőgazdasági üzem körzeti orvosa tartozik hozzám. így aztán pontosan tudom, hogy mennyire korlátozottak a körzeti orvosok lehetőségei az alapellátásban. Sok mérgezés esetében azonnali atropinadás lenne szükséges, A segítségről ám az atropin kicsomagolása olyan, és mennyiségben annyi, hogy az első beavatkozás sikerét megkérdőjelezi. Egy körzeti orvos táskájában két infúziós készlet van. Tudok olyan körzeti orvosról, akihez súlyos DNOC-mérge- zettet vittek eszmélétlen állapotban. A betegnek szerencséje volt, mert az orvos rendelkezett — véletlenül — annyi infúzióval, hogy a heveny folyadékpótlást biztosítani tudta. Dienes Imre, az Agroker Vállalat igazgatóhelyettese: — Hallva a gondokat, adódik a kérdés: az, hogy egy mezőgazdasági üzemi orvos felszereltsége olyan, amilyen, pusztán anyagi kérdés? Mert ha az, akkor b miért nem segít ebben a foglalkoztatást igénylő, a dolgozók egészségét szem előtt tartó mezőgazdasági üzem? Lehet, hogy azért nem segítenek, mert erről a problémáról nem is tudnak. De miért nem tudnak? Valószínűleg azért, mert még senki nem említette. A megoldás — hangsúlyozom, ha csupán anyagi kérdésekről van szó — itt van az orrunk előtt, a lehetőség adott, élni kell vele. a felelős? Megtörtént: egy embert súlyos DNOC-mér- gezéssel hoztak be. A munA forgalmazóról kahelyén, a tsz-ben kezével keverte a vödörben a DNOC-t. Ki a felelős? Dr. Tarái István, az Agroker Vállalat igazgatója: — Vállalatunk egymilliárd forint értékű kemikáliát forgalmaz évente, ebből körülbelül háromszázötven millió forintnyi növényvédő szert. A legtöbb szer amellett, hogy a növény védelmét szolgálja, az ember egészségére káros, veszélyes. Gondatlanság, hanyagság illetve szándékos önmérgezés miatt halált okozhat. Az Agroker Vállalat igyekszik a környezetét, a felhasználókat megfelelően tájékoztatni arról, A felelősségről hogy ezek a szerek milyen jellegűek és milyen hatást válthatnak ki. Szaktanácsokat adunk, a felhasználók növényvédő szakmérnökeivel kerekasztal-beszélge- téseket folytatunk, amelyeken megvitatjuk az új szerek használatát, s persze méregkezelői tanfolyamokat is szervezünk. Szóval, úgy érezzük, hogy felkészítjük a felhasználókat a felelősségteljes kezelésre. És mégis, újra és újra előfordulnak mérgezett esetek, s nem tudjuk, mit tehetnénk még. Fejes Imre, az Agroker Vállalat növényvédő szer osztályának vezetője: — Talán nem eléggé hangsúlyoztuk még a növényvédelmi szakmunkákat végrehajtók, valamint az irányító mérnökök felelősségét; pedig ők sokat tehetnek, hogy az üzemekben, illetve az üzemi környezetben, azaz a falvakban az efféle balesetek a minimálisra csökkenjenek. Nekik élni kell a növényvédő szerek nyújtotta lehetőségekkel és nem visszaélni azzal. A növényvédő- szer-mérgezések tekintélyes számát a Gramoxone gyomirtó szer okozza. Megjegyzem, a Gramoxone a világ 102 országában engedélyezett vegyszer. S -mégis, sehol nem ilyen nagy arányú a mérgezés, mint nálunk. Több mint tizenhét A megoldásról éve dolgozom a vállalatnál. Ez alatt az időszak alatt a növényvédő szerek ára csak emelkedett. Van olyan készítmény, amelynek egy litere 300 forintba kerül. Mit mondjak? Nagy a csábítás a mezőgazdasági üzemekben a lopásra. Nem beszélve arról — bár jelentős a kiskertekben engedélyezett szerek száma is —, az a nézet dívik, hogy ami csak nagyüzemi felhasználásra engedélyezett, az jobb, hatékonyabb, tehát abból kell szerezni. Meg kellene már végre értenie mindenkinek, hogy ma a mezőgazdaságban a több hozam érdekében gyilkos mérgeket kell használni. A mérgezések elkerülésének egyetlen alternatívája van, a megelőzés, tehát a felvilágosítás. Dr. Márton Bálint, balassagyarmati főgyógyszerész: — A növényvédöszermérgezés kérdéskörét két szempontból kell megvizsgálnunk. Az egyik a megA megelőzésről Dr. Sági Ilona, a megyei kórház toxikológiai osztályának főorvosa: — Véleményem szerint sokkal komolyabban kellene venni a megelőzést és a munkaerkölcs kérdését. Szó, ami szó, bizony előfordul, hogy vegyszert lopnak a dolgozók. S az a legnagyobb baj, hogy nem tudják, mit lopnak. A nagyüzemi fel- használásra engedélyezett szerek mindegyike gyakorlatilag megtalálható a falusi otthonokban, is mert mondjuk Józsi bácsi hazavitte kisüvegben, nagyüvegben, demizsonban, és adta a sógornak, komának, jó ismerősnek. Aztán ők is hazaviszik, kólásüveg- be töltik, a kiskonyhába, kamrába, pincébe, s még ki tudja, hány helyre félreteszik. És nem tudják, milyen „fegyver” van birtokukban! A gyerek pedig kimegy, s megissza. Ki Dienes Imre, dr. Tardi István és dr. Márton Bálint
