Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-20 / 144. szám
mmm Galp mii lalomiizeumok „Üdvözöllek messze bércekről Szent helyek, / Hol a Galga lassú andalgással Hempelyeg.” — Petőfi Sándor sorai csengnek fülünkben, amikor a Galga mentére gondolunk. A táj a kanyargó utakról minden évszakban kínál megcsodálni valót. A természettel való találkozás ősi érzését élheti át az errejáró. A Galga mentiek az első pillanattól befogadják az idegent. Ösztöneikben a vendéglátás kedvessége. Szívesen éneklik dalaikat, megmutatják sokszoknyás, hímzett viseletűket, mesélnek egykori szokásaikról, lakóépületeikről. A falumúzeumokban kincsként őrzik hajdani használati eszközeiket. Ha Gödöllőről, a táj kapujából indulunk útnak, kitárulkozik előttünk e jellegzetes tájegység. Kevesen fedezték még fel a fővárostól köhajításnyira rejlő kincseket. A kirándulók a Dunakanyar bűvöletében nemigen jutnak el máshová. Pedig a Galga mente falvainak megismerése nem csupán a néprajzosok, a történészek számára nyújt élményt. Hazánkban a legtöbb helyen az utolsó pillanatban eszméltek: lebontották a régi házakat, s nem maradt mutatóba sem. Itt, a Galga mentén utolsó pillanatokban még sikerült egész utcasorokat megmenteni, s a népi építészet legjellegzetesebbjeit falumúzeumokká avatták, fgv például Dányban a múlt század végén épült nádtetős, vert falú zsellérházban a paraszti életforma tárgyait gyűjtötték össze. Egyedülálló a házak ormára egykoron kitűzött keresztekből álló gyűjtemény. Galgamácsán megtekinthetjük Dudásné Valkó Juli hagyatékát. Itt egy jómódú parasztgazda házát rendezték be tizenöt esztendővel ezelőtt. A berendezést a faluból hordták össze, ugyanis az utolsó pillanatban dőlt el a ház sorsa. Ikladon, ebben a német nemzetiségű községben a tányérokat gyűjtötték. A múzeumba is jutott belőlük. A század elejei kisgazda portája az egykori életmódot is tükrözi. A nevezetes fertőrákosi Barlang0 színházat 1970-ben létesítették a soproniak jórészt közadakozásból, a társadalmi összefogás szép példájaként. Soprontól mintegy tíz kilométerre fekszik, és a nevezetes Barlangszínházon túl több más látnivalót is kínál. A történelme is változatos. A kis halászfalul Szent István király adományozta a győri püspökségnek, az ö tulajdonuk volit egészen 1945-ig. A középkorban a rákosiák sokat porösködték Sopronnal, és a falu lakóinak életét hosz- szabb időn át veszélyeztették a közeli Macskakő várának rablólovagjai, mígnem Mátyás király katonái 1465-lben k[füstölik őket. Amikor Győr 1594-ben a török kezére került. Rákos lett a győri püspökség központja. A püspök szép kis kastélyt építtetett Rákoson, mely vásártartási jogot is kapván, ez idő tájt valóságos kis várossá fejlődött, s a Sopron környéki ellenreformáció központjává vált. A hajdani „városfal" maradványai ma is láthatók. A kastélyt a győri püspökök később nyári rezidenciáiként használták jelenlegi szép barokk formáját Zichy Ferenc püspök adta meg 1770. körül. Fertőrákosra tartva messziről feltűnik a falu közepén álló nagy műemlék templom magas, erős tornyával, a tornyon körbefuló erkéllyel; a torony a török időkbon megfigyelőhelyül szolgált. Nyu- gat-Mag.yarország-szerle — Burgenlandban is — hasonló tornyokat építettek a 17. században. Közel a templomhoz áll Magyarország egyetlen eredeti helyén álló kőpellengére, szégyenoszlopa. Festői látvány a Rákos-patak partján, egy 18. századi vízimalom, a homlokzatán Madonnaképpel és napórával. Fertőrákos fő látnivalója — a Fertő-tavon túl — kétségtelenül a kőfejtő, melyre évente mintegy másfél-kétszázezren kiváncsiak. Ismereteink szerint 1628-ban kezdték itt az úgynevezett lajbamészíkövet A Barlangsnnho: nagyban bányászni. A kő neve a közeli Lajta-hegység nevéből ered, ahol sok van ebből a könnyen fejthető, jól faragható, az időjárás viszontagságainak ellenálló kőzetből. Sopron számos épületéibe beépítették. de nagy bécsi építkezésekhez — például a Hofmúzeumhoz és az egyetemhez is — innen szállítottak követ. A kőfejtők nemzedékek során óriási csarnokokat vágtak a mészkődomb oldalába. A monumentális csarnokok mennyezetét hatalmas oszlopok tartják és sóiét labirintusok ágaznak jobbra-'balra. A kőfejtő őslénytani szempontból is igen érdekes. A magas kőfalak szemünk elé tárják a mintegy 15 millió év előtti földtörténeti korszak, a miocén őslénytani maradványait. A kőfalakban az östengeri állati és növényi maradványok között láthatók tengeri algák, osztrigák, egyéb kagylók, tengeri sünök és halak maradványai, közöttük jó állapotban megkövesedett cápafogak. mohaállatok, egyebek. Az őslénytani maradványok több szép példánya a kőfejtő bejáratánál, a tárlókban is megtekinthető. A fertőrákost kőfejtő a 11. világháború alatt munkaszolgálatos tábor volt. sok ezer üldözött vesztette itt életét a kegyetlen bánásmód és az embertelen körülmények miatt. Idegenforgalmi célokra a szomorú epizód után a 70-es években építették ki a Barlangszinházat. mely a Soproni Ünnepi Hetek színházi, opera- és balettelöadásni- nak színhelye let!. 1985-ben megkezdték az időközben használhatatlanná vált Bar- langszinház felújítását. A 822 főt befogadó különleges Barlang-teátrumban biztonságos és esztétikus színpadot alakítottak ki az elhasználódott (már az eredeti építés-kor is csák ideiglenesnek szánt) színpad helyén, a nézőtér teljes felújításával, öltözőikkel, mellékhelyiségekkel, jó világítással és fűtés elfogadható megoldásával a nyáron is hűvös színházban. DEÁK FERENC SZÜLŐFÖLDJÉN mm A Kastély Szálló bejárata Szirák Nógrád me0 gyei falu, másfél ezernyi lakosa van, és olyan kastéllyal dicsekedhet, amelyhez foghatót messze földön nem találni. Hogy miképpen került e kicsi nógrádi helység közepébe ez a főúri lak? Nos, eredete, históriája egyben- másban még a kutatás tárgyát képezi, ám az bizonyos, hogy hajdan egy erődített építményt alapoztak meg ott. Mégpedig egy többszintes pincerendszer fölé, egyrészt nyilván azért, hogy legyen hova elbújni, másrészt meg azért, hogy a boroshordóknak legyen elegendő tér. Szirák ugyanis a Mátráalji borvidék vonzáskörzetébe tartozott, és tartozik ma is. Az erődítmény a Teleki család birtokaihoz tartozott. Ez a sok ágra bomló és számos történelmi, irodalmi meg más kiválóságot kibocsátó família lakta és bővítgette egészen addig, amíg — házasodás vagy vásárlás útján? — a helyükbe nem lépett a Roth nemzetség. Roth Tamás és felesége a szépséges és előkelő Wattay Borbála fogott aztán hozzá, hogy a közben tűz pusztította lakot kibővitse, palotává emelje. 1748-ban láttak hozzá az építkezéshez, és a négy- szögletes alaprajzú erősséget két oldalszárnnyal bővítették ki. Ezekre a szárSzilák kastélya nyakra jobbról is, balról is könnyed saroktornyocs- kákat emeltettek, a főhomlokzatot pedig egy háromszögű oromzattal koronázták meg. Noha ez az utóbbi említett elem a klasszicista építészet jellegzetessége, a sziráki kastély amúgy egészében barokkos külsőt kapott. A terasz vasrácsozata már későbbi munka: a múlt század közepe táján készülhetett. A kastély következő urai, a svájci eredetű, de Bajorországból ideszármazott Degenfeldek igazgattak még a kezükre került palotán, mégpedig az akkortájt „kötelező” romantikus modorban. A felszabadulás utáni évtizedekben — amikor szükségszerűen más célokra fordítottuk a pénzt — lassú romlásnak indult a gyönyörű barokk kastély, amelynek termeiben számos híresség megfordult, közöttük olyan politikus, irószemélyiség, mint az 1848—49-es forradalom és szabadságharc kormányának párizsi követe, Kossuth és Klapka harcostársa az emigrációban: Teleki László. A hetvenes évtized végén új fejezet kezdődött a kastély történetében. Az épület és a hozzá tartozó 36 ezer négyzetméter kiterjedésű őspark 1979-ben az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt tulajdonába került, és a VATI tervei alapján, az Országos Műemléki Felügyelőség közreműködésével hamarosan elkezdődött a felújítás. A Kastély Szálló a korszerű igényeknek megfelelő szálloda és vendéglátó egység. A főépületben öt appartment és két kétágyas. fürdőszobás szoba, a a melléképületben hét kétágyas, fürdőszobás szoba áll a vendégek rendelkezésére. Szerényebb szolgáltatást nyújt a magtárból átalakított turista szálláshely, ahol 1—2 és 3 ágyas, hideg-meleg vizes szobákban húsz személyt tudnak elhelyezni. Szükség esetén pótágyak is igénybe vehetők. A söjtöri szülőház A „haza bölcsének” 0 — ahogy Deák Ferencet még a maga korában elnevezték — köztudomás szerint Zala „vármegye" volt a pátriája. Onnan került az ország- gyűlésbe, s oda is ment vissza, amikor nem akart részt venni a politikai életben. Az iskolai olvasmányokból, ha felrémlik Deák neve kapcsán Zala megye, akkor valószínűleg Kehi- dára emlékeznek. Ebben a Zala folyócska melletti faluban hosszabb ideig élt Deák (könnyen megközelíthető a Balatontól a megye- székhelyre tartó új 76-os útról: Zalacsányban az elágazás.) S az azóta a Zala túlsó, keleti oldalán épült Kustánnyal közös községgé lett Kehidán ma is áll az a kúria, ahol Deák lakott. Az L-alakú földszintes házat 1770 körül építette a Hertelendy család egy hajdani vár helyén. Később a Deákok örökölték. Deák 1 Ferenc azután a Széchenyieknek adta el 1854-ben. Addig is olyan jeles férfiúk osztották meg a társaságát e helyt, mint a Csongor és Tünde költője. Vörösmarty Mihály, vagy a már említett Zalacsányban lakó Csány László, a szabadság- harcban Erdély kormánybiztosa, korábban a liberális ellenzék Zala megyei vezéralakja. A kehidai ház azonban csak lakóhelye volt Deáknak, nem a szülőhelye. De az sincs nagyon messze onnan! Ha visszamegyünk Zalacsányba, s ott a 76-os utat keresztezve folytatjuk utunkat délre, hamarosan Zalaapátiba érünk. Ott forduljunk jobbra a 75-ös úton, s menjünk majdnem Bakig, keresztezve a szépen kiépült új 75-ös utat. Lekanyarodva a keresztezés után, forduljunk balra, a Letenyére vezető útra, s hamarosan az enyhe dombsorok közötti hosszanti völgyben elnyúló Söjtör- be érünk. Sajátos falu! Egy-egy kanyarban még elő-előbuk- kan egy jellegzetes régi ház, parasztház vagy kis kúria. Mikor aztán a hosz- szú-hosszú utca (egyetlen utca erre a falu) keresztutcához ér. ahonnan már bal felől a templom is látszik (Dorffmeister oltárkép van benne!), nem járunk messze a szülőháztól. Utána nem sokkal balról feltűnik a lejtős oldalon a park felső végében a vaskos emeletes épület. Ma a falusi könyvtár és a KISZ-szervezet honol a házban, s az előtérben néhány tabló őrzi Deák emlékét. Vajda Jánosnak, a múlt század romantikus lelkületű költőjének volt igen kedves tája Vál község vidéke — valamennyi arrafelé fogamzott verse közül is kiemelkedik a sokak által ismert és idézgetett Váli erdő című költemény, — s ezen a vonzódáson nincs mit csodálkozni. Valóban szeretni való ez a Fejér megyei, a Velencei-tótól északra elterülő dimbes- dombos apró vízjárásoktól szabdalt vidék. A tájnak nevet adó Valóan ott magaslik egy késő barokk stílusban épült kastély, az Ürményi família hajdani otthona, s ugyancsak megér egy kitérőt Vajda János emlékmúzeummá alakított erdőszéli háza, hanem a környék igazi látványosságai Alcsut- dobozon várják a vendégeket, például Magyarország egyik legszebb és messze földön értékes növényritka- ságokat magában foglaló arborétuma, illetőleg egy romjaiban is remek Pollack Mihály tervezte kastély. Nyilván azért mert valóban néhány óra alatt le lehetett oda kocsizni, lovagolni Pest-Budáról, Alcsut és Vértesdoboz tágas határát az uralkodó Habsburg- ház szerezte meg magának. Mint gazdag termőhelyet és igen jó vadászterepet rendszeresen látogatták á koronás fők, meg a velük tartó népes kíséretek. Noha valamennyi éppen soros gazda csinosított rajta, az igazi kiépítés gondját József nádor (1776—1847) vállalta magára. Ez a nagy tudású Magyarország gazdaságának fejlesztését hosz- szú fél évszázadon át irányító férfiú azt a célt tűzte maga elé, hogy az említett két település közé egy hatalmas mintabirtokot szervez. Valamennyi cselekedete közül azonban a 40 hektáros arborétum megalapítása volt a legmutatósabb! Efféle díszkertek, növény- különlegesség-gyűjtemé- nyek már akadtak itt-ott a korabeli Magyarországon, ám ilyen tudományos megalapozottságú — ily nagy terjedelmű — úgynevezett angolkert sehol másutt nem zöldellt, virágzott. A ki Sopronban, vagy a nyugati határszél más városdielmi emlékhelyeit, irodalmi nagyságaink szülő- vagy lakójár, manapság alig hall magyar szót. Nem a kiránjlyét, egy-egy szép tájat, kiránduló helyet, helyöken, képtárakban, múzeumokban, hanem az^gaz, talán így vannak ezzel más népek fiai is, de ez nem miszerboltban, a hentesnél, a fodrásznál, a presszókbaiiasztalhat, nyugtathat meg bennünket. Akiknek még nincs osztrák turista, aki átugrik néhány órára hozzánk, elképszen a nyári programja, s azon tűnődik, hol is töltse el csa- és boldog izgalommal vásárol olyan napi cikket, mint aljával szabadságát, most kedvére válogathat. Akárhová vaj, hús, baromfi, ül a fodrászat búrája alatt, tátja a száífgy is, az alant felsorolt helyekre, vagy máshová, csalódni fogorvosnál. Számára a bécsi boltok árai mellett itt mijhí fog. Lehet, hogy nem hoz haza videomagnót, számítógénagyon olcsó. (Persze, mert az ottani árakhoz igazított fizit, vagy más nyugati csodamasinát, de hoz magával egy dobói különösen jól lehet nálunk vásárolni.) foka Magyarországot, múltunk, emlékeink, dicsőségünk egy Aki Bécsben a Mariahilferstrassén sétál, manapság aligfeletét, amely lehet olyan jóízű, mint Bécsben a Sacher-tor- német szót. Nem a képtárakban, múzeumokban, hanem , a műszaki cikkeket áruló boltokban. Mert drága itt mindA Duna meg arrafelé sem kékebb manapság, mint itthon, karcsú magyar pénztárcáknak, de lehet kapni olyan dolgTjsza partján jobbízű a halászlé, mint ott a sült hal, s a bu- olyan minőségben, amit itthon nem, s amire nálunk mii vár bejárata előtt délcegebben üli meg lovát Savoyai Jeakad vevő. í, mint a Burg előtt. Válogassanak hát hazánk szép tájai Bizony így van ez, a legújabbkori népvándorlás, a túriK^ s mert Pécsett, Győrött, vagy Egerben ugyanannyiba manapság egyre inkább üzleti kőrútokká degradálódik I a h< kenyér, a bor mint Miskolcon, nem kell elfecséalabbi osszeallitasunkban szép magyar tajakra invitalju, ' .... , . . , , . .. , olvasót. Akik közül bizonyára sokan jártak már külföldön'ni az időt holm, bevásárlássá!, jut arra is. hogy képtárba létén és nyugaton, de talán nem ismerik a Dunántúl szép®njünk és múzeumba . . . Barangolás Sárközben _______ A Tolna megyei Sárköz- 0 nek, hazánk e népművészetéről ismert tájegységének neve már az 1459-ből származó oklevelekben megtalálható. A népi eredetű néprajzi tájnév a Sárvíz és a Duna folyó közti területet jelöli. A név mindmáig használatos, pedig az ármentések nyomán a táj képe teljesen megváltozott. Lapályos terület, és öt községet foglal magában: öcsény, Decs, Sárpi- lis, Alsónyék és Báta községeket. E kis földrajzi tájegység ártere, dúsan termő fekete földje gazdag életmódot biztosított lakóinak. A Sárközben ma is virágzó népművészet első írásos emlékei az 1715-ös évekre nyúlnak visz- sza. A híres sárközi szövésről- fonásról ez időből maradtak írásos feljegyzések, amikor a földesúr bizonyos adónemek helyett szőttest kért. Az idők folyamán egyre színesedett, fejlődött a népviselet, mely a XVIII. században még egyszerű volt, a XIX. század első felében már gazdag, sokféle lett. Az igénytelen, saját készítésű bútorok mellett elterjedt a faragott, festett asztalosbútorok, és a színes cserépedények használata is. A kezdeti nehézségek után kibontakozott a régi hagyománykincset őrző és ápoló sárközi né. Kiállítás Decsen: parasztszoba pi iparművészet, díszítőművészet munkássága. Sárköz nevét a népművészet tette híressé. 1952-ben Decsen, ..Sárköz fővárosában”, 36 parasztasszony szövetkezetét alakított. Kezdetben népművészeti szőttessel, hímzéssel és hímestojás-készí- téssel foglalkoztak. Közülük többen — a legtehetségesdbbek — hivatásos művészekké váltak, vagyis népművészekből népi iparművészekké, a Népművészet Mestereivé lettek. A szövetkezet később kiteljesedett, bővült, bevezette a hímzett konfekció-, népi kisbútor, népi fazekasáruk. faragott dísztárgyak, .népművészeti baba és a népviseleti ruhák készítését — utóbbit a Magyarok Világszövetsége és neves néptánccsoipor- tok részére. Szőttesei (párnái, térítői, futói, szádái és hímzett blúzai) országhatárainkon túl is kedveltek. Mintaeletmeiket a természetből vették. A szőtteseken: a csillagrózsa, kerekrózsa, csibészem. vadmacska, páros galamb, lóherelevél, a hímzéseken: a kiskutya, baglyos, napos, sütőlapátos, „három rúzsa, három levél, három ük" makkos, pávaszemes, a bútorokon: a tulipán és gránátalma elnevezés is erre utal. A decsi tájmúzeumlban bemutatják Sárköz falvainak építkezési stílusát, lakás- és öltözködési kultúráját. MCSÉIÉOZ kuriózumai
