Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-20 / 144. szám
1987. június 20., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Adóreform Mennyit tizei a lakosság ? Az adóreform a vállalati adózáshoz hasonlóan a la- íkossági adózást is alapvetően módosítja, az utóbbit a személyi jövedelemadó bevezetésével. E téma ismertetését kitérővel kezdenénk, éspedig anna:k felvetésével, miért nem volt eleddig személyi jövedelemadózás? Hajdan, az ötvenes évtized elején az volt az ideológia és az elképzelés, hogy az állami-szocialista szektor a gazdaság egészére kiterjed, a magántevékenység fokozatosan összezsugorodik, majd megszűnik, a személyi jövedelmek keletkezését központilag lehet szabályozni, nem lesz tehát szükség a jövedelmi arányok utólagos, adóval történő korrigálására. Ugorjunk át néhány évtizedet: napjainkban a társadalmilag hasznos magántevékenység minden formája legális és támogatott; a szocialista szektorban dolgozó 4,8 millió munkavállaló közül mintegy 600 ezren rendelkeznek másodállásból, mellékfoglalkozásból is jövedelemmel; mintegy 1,6 millió embernek — többségük szövetkezeti tag — van háztáji és kisegítő gazdaságból származó jövedelme. EGYHARMAD NEM ADÓZIK A személyi jövedelmeket ma már egyre kevésbé lehet a kiáramlás fázisában szabályozni, és a nagymértékű jövedelemeltéréseket a lakossági adózás nem képes mérsékelni. (Az érvényben levő lakossági adózás státusokhoz — írók, képzőművészek, kisiparosak, magán- kereskedők — és jövedelmi jogcímekhez kapcsolódik, nem teszi lehetővé a jövedelmek összevonását, a teljes jövedelemhez igazodó progresszió érvényesülését.) Másrészt: a munkaviszonyból származó jövedelmek — összegükre való tekintet nélkül — adómentesek. Ilyen tehát a jelenlegi helyzet, amelyet tovább bonyolít a láthatatlan jövedelemszerzés — borravaló, hálapénz — elburjánzása. A személyi jövedelemadó bevezetésének .egyik indítéka tehát a jelenlegi heterogén, s alig áttekinthető lakossági jövedelemadóztatás korszerűsítése, egységesítése, másrészt a vállalati adóbevételek csökkenésének ellensúlyozása, pótlása. Más kérdés, hogy az új adónem a jövedelemarányos teherviselést kívánja előmozdítani. A személyi jövedelemadózás és az általános forgalmi adózás egymástól elválaszthatatlanok. (Nemcsak abban az összefüggésben, hogy az utóbbinak kell pótolni a vállalatoktól származó adók csökkentését.) A személyi jövedelemadó- konstrukció abból indul ki, hogy a vállalatok által fizetett a bérhez kapcsolódó adókat ezentúl a munkavállalóknak kell kifizetni, azok bérét, fizetését, keresetét bruttósítani kell. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi nettó béreket megemelik az egységes mértékű nyugdíj- járulékkal és a fizetendő jö- vedelmadőval. (A . bruttósítás mintegy 60 milliárd forintot vesz igénybe.) A jelenlegi — ismét csak a júniusi — elképzelések szerint a brut'tósított jövedelmek sávonként erúelkedő adókulcsok szerint adóznak. Évi 48 ezer forintig a személyi jövedelmek adómentesek. Az emelkedő adókulcsokat (20 százaléktól 60 százalékig) meghatározó jövedelemsávok plafonjai: évi 66, 90, 114, 144, 180, 240, 360, 600 ezer forint. Amennyiben a személyi jövedelemadózás ,,alapszabályai” — 48 ezer forintig adómentesség, további 12 ezer forintra adókedvezmény, rögzített adósávok és kulcsok — nem változnak, a szocialista szektorban dőlgőzök több mint esyharma- da nem fizet személyi jövedelmi adót. A BRUTTÓSÍTÁS ÉS A SÁVOK Körülbelül egynegyede kerülne a 66—90 ezer forintos jövedelmi sáviba, egyha- toda a 90—114 ezresbe, .mintegy 20 százaléka az ennél magasabb jövedelmi sávokba. Tételezzük fel, hogy az együttes személyi jövedelem 78 ezer forint, amiből adómentes 48 ezer forint, adóköteles 30 ezer forint, mely 25 százalékos kulccsal, 7500 forinttal adózik. A személyi jövedelemadózás részleteivel ma még nem érdemes behatóan foglalkozni, mert változhatnak. Ha sor kerül a véglegesítésre, bőven lesz idő a betanulásra. (Év közben majd ugyanis a munkahelyek vonják le a személyi jövedelem- adót, s az adóhivatallal való éves elszámolásra csak a különböző forrásokból származó jövedelmek összesítése után, tehát már 1989-,ben kerül sor. Addigra mindenki adó-szakértő lehet.) A személyi jövedelemadózás bevezetésének még jócskán vannak tisztázatlan él- v.i—gyakorlati kérdései. Kezdjük a bruttósítással. A szocialista szektorban a nettó jövedelemnek számos eleme van: alapbér, túlóra, prémium, nyereségrészesedés. Mire terjedjen ki a bruttósítás, csak az alapbérre, fizetésre, avagy a szocialista szektorból, a főmunkahelyről származó jövedelem minden elemére. Továbbá: a bérhez kapcsolódó elvonások megszűnése elegendő fedezetet biztosít- e a bruttósításhoz. Az például bizonyos, hogy a bérpreferenciákat élvező vállalatoknak a bruttósítás gondot okoz majd. (A költség- vetés által finanszírozott intézményeknél — egészségügy, oktatás-kultúra, köz- igazgatás, államigazgatás — a költségvetésnek kell vállalnia a bruttósítás költségéit.) További tisztázandó kérdések: mi legyen az úgynevezett honoráriumokkal, tiszteletdíjakkal, fellépti díjakkal, szakértőt díjakkal? Ezeket nem bruttósítják? TÁRSADALMI ÉRZÉKENYSÉG Másmilyen problémakör a személyi jövedelemadózás és az infláció kapcsolata. A személyi jövedelmek normi- nális összege az infláció — reáljövedelem-csökkenés közepette is — adóprogressziót idézhet elő. Ezt elkerülendő, vagy az adókulcsot, vagy a jövedelemsávokat időnként módosítani, helyesbíteni kell. A személyi jövedelmadó a társadalmilag igazságos közteherviselés megvalósítását, az ahhoz való közelítést ígéri. A szocialista szektor — általában a vállalatok, intézmények — főállású dolgozói vonatkozásában a jövedelemarányos közteherviselés megoldható — ez azonban nem azonos a társadalmilag igazságos közteherviseléssel, amit a családi jövedelemadózással lehet elérni — más területeken azonban problematikus lesz. (Például háztáji gazdaságból származó jövedelmek elbírálása, adózása.) A dolgozó társadalom többségére, a kereső nyugdíjasakra is kiterjedő jövedelemadózás közepette a végletekig éleződik a társadalom érzékenysége a láthatatlan és konjunkturális jövedelmeik megadóztatása iiráint. A tehó- tapasztalatok azt valószínűsítik, hogy a személyi jö- vedelmadózás bevezetéséhez nem lesz könnyű megszerezni a társadalom megértését, egyetértését. Garamvölgyi István ■ A sátoraljaújhelyi El- zett Certa is megmérettetett. A piac minősítette a munkáját. Az a piac, amely nem volt tekintettel arra, hogy alig másfél esztendeje igazítja önállóan sorsát ez a borsodi vállalat, s azt sem méltányolta, hogy több területen tapasztalatok nélkül kellett megvívnia a fennmaradásért való harcot. A kollektíva azonban talpon maradt, sőt — ahogyan a gyárban fogalmazták —. egyre több lábon, tehát stabilabban áll. Fazekas Lászlónéval, a Certa kereskedelmi igazgatójával arról beszélgetünk, hogy mi volt a legnehezebb az önállóság első hónapjaiban. Egy hosszabb folyamat részeként említi az első időket, mert mint mondja, az 1986. január 1-i dátum ugyan fontos mérföldkő, de nem korszak- váltás a gyár életében. — Évek óta gyűjtöttük az információkat a piacról, a változó igényekről, a várható divatirányzatokról. Ezek az adatok az önállósulás után lettek nagyon fontosak számunkra, mivel most már nekünk kellett jó döntéseket hoznunk az üzletkötésekről, a fejlesztések irányairól — magyarázza az igazgató asszony. — A saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy igen erős a külföldi konkurencia és kommersz termékekkel ma már egyetlen piacon sem lehet átütő sikert aratni. Nehezítette a munkánkat, hogy magyar nyers- anyagárakkal kellett a világpiacon is versenyképes árakat produkálni. Ehhez fejlett technika kellene, de a devizahiány miatt nincs lehetőségünk korszerű gépeket vásárolni. Elég kilátástalannak tűnik ilyen hátránnyal is vállalni a versenyt — jegyzem meg. Nem egészen — igazít ki Fazekas Lászlóné. Biztonságos taktikát kellett kidolgozni. A vezetés ezt abban látta, hogy a lehetőségeihez mérten bővítette a gyártmánystruktúrát. Ezt nevezik ma Magyarországon „több lábon való állásnak”. Magyarul: amíg korábban elsősorban épületvereteket, zárakat, járműzárakat gyártottak, addig ma már nagy biztonságú lakatokat, bútorzárakat és szerszámokat is készítenek. A Miskolciéi Budapestig utazó idegen — akár személygépkocsin vagy vonaton utazik — idejéből telve, bizonyára csodálkozik az ablakból kitárulkozó zöldellő mezőkre. L/áthat legelésző jószágot, s elhanyagolt, gazos legelőket. Láthat kalászba szökő gabonatáblákat, s a táblákban vetetten ösvényeket. Hát ez meg mi a csuda? — gondolhatja az idős gazda. Miféle új módi? — kérdezheti a fiatal. Egyenletes távolságban vetetten sorok, pontosan keréknyomnyi szélességben. A szakember persze tudja. A művelőutas technológia honi hódításairól van szó, de vajon sejti-e, hogy e termesztési módszer hazai győzelme egy legendás hírű borsodi termelőszövetkezet vállalkozó kedvéhez, s lelkiismeretes munkájához kötődik. Dánfi Dezső, a Mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke így emlékezik vissza a kezdeti időkre: — Tudja, mindig mondom, a véletlennek még a szerencsében is nagy szerepe van. Ak okban az években, amikor a művelőutas technológia bevezetésének gondolata felvetődött, én még a Mezőkövesdi Búzakalász Termelőszövetkezetben dolgoztam. Volt nékem egy gépész jó ismerősöm, aki a gépkísérleti állomáson dolgozott. Nos, ő említette először a dolgot, de akképpen, hogy a MÉM-tő.l az új termelési módszer kidolgozásának gépkísérteti részét ők kapták meg. Már itt dolgoztam Mezőkeresztesen, amikor ismerősöm megkeresett. A technológia kialakult, de ki kellene próbálni. Rám — Felelevenítettük a régi kereskedői szemléletet — mondja az igazgató asz- szony. — Bővítettük a termékek körét és igyekszünk minél jobban kiszolgálni a vevőket. Ahol lehet, ott versenyeztetjük a partnereinket. Ma már több külkereskedelmi vállalattal dolgozunk együtt, s az kapja a megbízatások zömét, amelyik a legjobb üzletet szerzi a vállalatnak. Megállapodunk, hogy nem beszélünk tervszámokról és statisztikai adatokról, mert bármely pillanatban egy telefonhívás, vagy telexüze- net módosíthatja a következő hónapok munkáját. — Év elején meghatározták a legfontosabb tennivalókat? — Természetesen, hiszen e nélkül nem lehetne irányítani, szervezni és számon- kérni a munkát. Erre az esztendőre közel egymilliárd forint árbevételt terveztünk, bár ez csak keretterv, mert év közben sok minden változhat a piacon. Szándékaink szerint 100 millió forintos szocialista és 200 millió forintos tőkés exportot szeretnénk lebonyolítani. gondoltak, s a tsz-re, én pedig beleegyeztem. Igaz, csak száz hektárra vetettünk így gabonát, mégpedig először 1981 novemberében. Az elkésett vetés okán az aratáskor nem beszélhettünk sikerekről, de sikertelenségről sem. A következő évben viszont a kísérletekbe bekapcsolódott a KITE is, s ekkor már 250 hektáros gabonatáblákon kapott helyet a művelőút. Emlékszem, akkoriban jöttek be az IH-s vetőgópek is, s a terület egy részét a kövesdi Matyó Tsz-től kölcsön kapott modern vetőgéppel vetettük, a többit a hagyományos régivel. Szóval, minden évben fejlődött valamicskét a technológia, s minden évben nagyobb és nagyobb sikereket könyvelhettünk el. A művelőutas technológia lényege, hogy a gabonatáblán azokat a sávokat, ahol az erő- és munkagép mozog, a jó növényápolási munkák elvégzése érdekében nem vetik be. Így a kerekek alatt nincs gabona, következésképpen nincs taposási veszteség sem. — Ha azt mondom, ily módon vetett táblákon a vetőmag -megtalvarítás nem jelentős, többlettermés pedig nincs, igazat mondok. Felmerült viszont akkor a kérdés, miért is éri meg a A külföldi sikerekről kérdezem a kereskedelmi igazgatót. Óvatosan fogalmaz, hiszen néhány tárgyalás még csak most kezdődött, tehát nem tenne jó elkiabálni az eredményt, vagy felelőtlenül tájékoztatni a közvéleményt. Sokat utaznak mostanában külföldre a cég képviselői, mert csak így tehet fölmérni az igényeket, megismerkedni a konkurenciával és az üzleti partnerekkel. Venezuelától Japánig közel harminc országban jártak, s több sikeres bemutatkozás van már a hátuk mögött. — Szeretnénk, ha Kína és Japán is vásárolna termékeinkből. A Skandináv országok közül is többen kértek mintát, tehát javulnak az esélyeink. Különösen a nagy biztonságú ajtó- és ablakveretek, a mágneszárak és a páncéllakatok nyerték meg több ügyfelünk tetszését. Elképzelhető, hogy egy olasz céggel közösen fogjuk gyártani a nagy biztonságú póncéllakatokat. Vegyes vállalatok alapítására is gondoltunk, mert így könnyebb bejutni a számunkra eddig megközelíthetetlen piacokra. Ezzel kapcsolatban két technológia alkalmazása az alkalmazónak. Nos, nézzük. Az első lépés az elvetett növények fej trágyázása, amelyet ily módon nem egyszerre adunk lei, hanem akkor és annyiszor, amikor a növény azt a fejlődésében megkívánja. Később a növény- védelmi munkákat is időben el tudjuk végezni. Nem zavarhat a szeles idő, hiszen a védőszer közvetlenül a növényre kijuttatható. Aztán. Ahogy a költségek alakulnak mostanság, bizony egyáltalán nem elhanyagolandó, hogy a légi növényvédelemnél lényegesen olcsóbb a földi. Üjafob érv, hogy a légi növényvédelemnél több gazdaságnak kell összehangolnia ezt a munkát, a földinél nem. A traktorost pedig a táblán a művelőút vezeti, így azon túl, hogy az ő munkája is könnyebb, nincs tiprási veszteség. Sarjúnö- vóny sincs, ennek megfelelően pedig nem nehezíti a betakarítást az értékeden zöld mag. Ez egyébként a vetőmag-termesztésnél nagy előny. A művelőutas gabonatermesztés nem magyar találmány. Európában sokfelé, de a világ élenjáró gabonatermelő országaiban is régóta alkalmazzák. Elsősorban ott, ahol szemben a légi növénycéggel jól haladnak a tár- gyalásaink. A Volkswagennel gépkocsizárak szállításáról folynak megbeszélések, s bízunk benne, hogy a Za- porozsec kooperációból is ki- vehetjük a részünket. — Nem vállalnak túl sokat? — Nem célunk a mindenáron való piacszerzés. Csak annyi munkát akarunk vállalni, amennyivel leggazdaságosabban tehet lekötni meglévő kapacitásainkat. Annyit viszont szereznünk kell! Van még lehetősége a Certának, hiszen újdonságokon is törik a fejüket. Most éppen egy olyan zár mintadarabjait készítették el, amely várhatóan nagy sikert arat az autótulajdonosok körében. Az úgynevezett üzemanyag-tápszivaty- tyú-zár tehetetlenné teszi a kocsilopást, mert az autó nem kap üzemanyagot. A zár kívülről nem látszik, tehát rendkívül biztonságos. Ennyire biztonságos zárakkal talán még a bizonytalan piacon is jó eredményekre számíthat a sátoraljaújhelyi Elzett Certa. védelemmel, a földi védetem a hatásosabb. Azaz, a kisebb táblákon, a kisebb gazdaságokban. Köztudott, a magyar mezőgazdaság növénytermesztését a kis-, vagy közepes nagyságú táblák, a tagolt földterületek jellemzik. Szűkebb hazáink, Éiszak- Magyarország szántóterületeit pedig még elektromos vezetékek is sűrűn behálózzák. A technológia itt mégsem terjed. Az okókat nehéz keresni. Talán ... — Tudja, amikor a keresztesi határban először kísérletezgettünk, bizony nem minden tagnak tetszett ez a megoldás. Nem értették, hogyan tehet az, hogy a táblák bizonyos soraiba nem vetünk. Pazarlóknak, s pazarlásnak tartották. Aztán megszokták, ma pedig már mindannyian tudjuk, adottságainkat ismerve, ez a termesztési módszer a legjobb megoldás, öt évvel ezelőtt egyébként országos bemutatót is szerveztünk. Képletesen szólva, az akkor elhintett mag sok helyütt termékeny talajra talált, hiszen ma. például a KITE termelési rendszeren belül dolgozó gazdaságok, közel 75 ezer hektáron alkalmazzák a művelőutas teéhnológiát. Kétségtelen, a megyehatáron belül sokan idegenkednek még ettől a megoldástól. Nekik, a kétkedőknek szoktam megmutatni ezeket a kalászokat — néz az elnök az íróasztalán díszlő kalászcsokorra. — Ezeket a művelő-' út széléről gyűjtöttem. Látható, a szegély kalászai is maggal teltek, egészségesek. Gazdászként bátran mondhatom, gazdag termést ígérnek. sA Balogh Andrea: űz Fónagy István ■nnnHMi Keresztesen már gyakorlat Ä » I ## r . f jr I # művelő ut hódítása Legalább egymillió variáció szavatolja a mágneszárak biztonságát. Bal oldali képünkön a kulcsokat mágnesezik. A jobb oldali felvételen az újonnan készült szerszám pontosságát ellenőrzik.
