Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-18 / 142. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. június 18., csütörtök Budapestre érkezett Eduard Sevardnadze (Folytatás az 1. oldalról) Kegyeleles megemlékezéssel kezdődött a szovjet diplomácia vezetőjének budapesti programja: Eduard Sevardnadze megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Ezt követően elhelyezte a kegyelet virágait a Dózsa György úton a Lenin szobor talapzatán. A Városligetből a Szabadság térre vezetett útja, ahol a Szovjet Hősök Emlékművénél koszorúzott. A délelőtti órákban a Külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar —szovjet külügyminiszteri tárgyalások. Várkonyi Péter és Eduard Sevardnadze tájékoztatta egymást országaik helyzetéről, véleményt cseréltek a két ország közötti kapcsolatok fejlődéséről. A külügyminiszterek áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson tájékoztatták egymást az együttműködés további kibontakoztatására irányuló kölcsönös törekvésekről, értékelték a két külügyminisztérium közötti gyümölcsöző együttműködést. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke délután az Országházban fogadta Eduard Sevardnadzét. Lázár György és Eduard Sevardnadze véleményt cserélt a szocialista építés kérdéseiről. Eduard Sevardnadze elsőnapi budapesti programja a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában folytatódott, ahol a tájékoztatót követően Eduard Sevardnadze megtekintette a kulturális központ legújabb kiállítását, amelyen négy grúz képzőművész alkotásai láthatók. A negyven képen a művészek szülőföldjének tájai, városai, s jellegzetes grúz portrék elevenednek meg. Este Várkonyi Péter és felesége díszvacsorát adott Eduard Sevardnadze és felesége tiszteletére a Gundel Étterem Kongresszusi termében. A vacsorán a két külügyminiszter pohárköszöntőt mondott. (MTI) Saját erővel és segítséggel (Folytaás az 1. oldalról) vei, már önmagában talán ez is reményt nyújt bizonyos vágyak teljesüléséhez, bár a tegnapi ülésen is többször elhangzott: illúziókat kár lenne dédelgetnünk, pár év múltán még nemigen lesznek látványos eredmények. Valamilyen eredmények azonban mindenképpen lesznek. Egyrészt a központi támogatásból rendelkezésre álló pénz segítségével, másrészt pedig — ezt több felszólaló is hangoztatta — a saját erő mobilizálásával, a helyi lehetőségek minél jobb hasznosításával. Hiszen nem lehet vitás, hogy hazánknak szüksége van a Bodrogköz földjeinek termésére, a Hegyköz ásványaira, természeti kincseire, a Cserehát nehezen művelhető dombjain megtermő értékekre. Egyetlen ország sem mondhat le 17 ezer hektár földről. Jelenleg ennyi szántó áll parlagon az említett térségekben, de még hozzá kell számítanunk a gondozatlan, műveletlen réteket, legelőket, gyümölcsösöket is. Az eddigi tanulmányok, a felszólalások is első helyre tették az elvándorlás, a térség elszegényedésének nyilvánvaló okát: a helybéli (közeli) munkalehetőség hiányát. Az ipartelepítés az egyik nagy tennivaló, de a mezőgazdaság termelésének javítása szintén szorosan ide tartozik. Külön tanulmányt lehetne elkészíteni csupán a tegnapi ülés felszólalásainak ama részéből, melyek a közlekedéssel foglalkoztak, nevezetesen — a kisvasút megszüntetése után — egy igazi vasút szükségességével, mely a térségben élőknek gyakorlatilag minden vonatkozásban javítana az életszínvonalán, hozzájárulna az elvándorlás csökkentéséhez is. A térség fejlesztésének ügye az ott élő embereken túl nyilvánvalóan mindahá- nyunk ügye is. Az eredmények eléréséhez szükség van minden jó szándékú tenni akarásra. A tegnapi bizottsági ülés bizonyság rá, hogy a népront ugyancsak része ennek az erőnek. Az encsi agrár szabadegyetemről Nemrégiben fejeződött be az az előadás-sorozat, melyet a szakemberek encsi agrár szabadegyetem címen jegyeznek. Valóban jegyeznek, mert az immáron hagyományosnak nevezhető előadásokon sokan részt vettek az Encs környéki üzemekből, termelőszövetkezetekből. Ebben az esztendőben bővült a kör; nem csupán mezőgazdasági, hanem olyan — a mai gazdasági vezetőknek szinte elengedhetetlen -— téma is szerepelt, mint a bankrendszer, annak átszervezésének eddigi tapasztalatai. Az agrár szabadegyetem célja a középszintű vezetők továbbképzése. Valószínű ez sikerült is, amit jól mutat az, hogy sok kérdés elhangzott az előadások során, továbbá az is előfordult, hogy a szakemberek 4—5 órát is vitáztak egy-egv témáról. VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK! Kapacitást kínálunk betonacél megmunkálásra, szerelésre, típus és egyedi vasbeton-termékek gyártására Érdeklődni lehet: BMTÉV Előregyártó Üzem Mályi, Kistokaji út Bernáth Béla üzemvezetőnél + Telefon: 41-227 Befejeződtek a magyar-kínai megbeszélések partelepítés és hatásai leninvárosban (Folytaás az 1. oldalról) fogadtatásáról, illetve a magyar vezetőkkel folytatott tárgyalásairól. A megbeszéléseket sikeresnek, eredményesnek minősítette. A találkozót követően a Parlament delegációs termében megtartott zárótárgyalással befejeződtek a hivatalos magyar—kínai megbeszélések. A magyar és a kínai vezetők tárgyalásainak eredményeit összegezve a zárómegbeszélésen kölcsönösen megállapították, hogy az elvtársi légkörű találkozón hasznos eszmecserét folytattak a kétoldalú kapcsolatok széles köréről. Hangsúlyozták, hogy a baráti szálak erősítésével a kontaktusok fejlesztésére törekednek a párt-, az állami, a társadalmi, a kulturális és a gazdasági életben egyaránt. A nemzetközi élet fejleményeit áttekintve megelégedéssel állapították meg. hogy a két ország eltérő helyzete és lehetőségei ellenére az alapvető kérdésekben — így például a béke biztosításának ügyében, a biztonság megőrzésében — azonos a magyar, illetve a kínai álláspont. Hazánk — mutattak rá magyar részről — a Varsói Szerződés tagjaként aktívan részt vesz a nemzetközi életben. A magyar külpolitika megítélését tolmácsolva Kádár János nagyra értékelte a kínai vezetők határozott állásfoglalását a leszerelésért és a békéért folytatott harc mellett. (Folytatás az 1. oldalról) azonban csak három hónapon belül, 6 százaléka pedig ennél is hosszabb idő után tudott csak elhelyezkedni. A korábbi időszakhoz képest csaknem kétszeresére nőtt azoknak a száma, akik egy hónapnál hosszabb ideig szerepeltek a munkaközvetítők várakozási listáin. A munkavállalás lehetőségei körzetenként és szakmánként, munkakörönként igen eltérőek. Az elhelyezkedni szándékozóknak 44 százaléka 4 megyében, Szabolcs- Szatmár, Szolnok,'Borsod és Heves megyékben fordult a munkaközvetítő szervekhez. E körzetekben különösen nehezen találnak munkát a szakképzetlen dolgozók. A segédmunkások elhelyezkedési kilátásai bizonyos városokban igen kedvezőtlenek. Miskolcon például 239 jelentkezőnek mindössze 76 álláshelyet tartanak nyilván, míg Karcagon 180 szakképzetlen dolgozó részére 6, Özdon pedig a 229 segéd- munká~a jelentkezőnek már csak 7 álláslehetőség kínálkozik. Ózdon a betanított munkásoknak és a szellemi dolgozóknak sem tudnak elegendő munkahelyet felajánlani. Míg országos átlagban csökkentek a munkaerő iránti igények, addig a Békés, Győr-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Somogy és Vas megyei vállalatok 0,4—24 százalékkal több új dolgozót szándékoztak felvenni, mint negyedévvel korábban. A legtöbb betöltetlen álláshely változatlanul a fővárosban van. Az elhelyezkedési lehetőségek nagyban függnek attól is, hogy kinek milyen szakmája, milyen végzettsége van. Magasabb szintű vezetőket, képzett közgazdászokat és mérnököket például csak elvétve keresnek a munkaközvetítők segítségével a vállalatok. Változatlanul vannak olyan hiányszakmák is, amelyekben a jelentkezők akár több állás- ajánlat között is válogathatnak. A legkeresettebbek a E kérdéskört érintve magyar részről hangsúlyozták: hazánk támogatja a közepes- és rövid hatótávolságú atomfegyverek felszámolására irányuló szovjet javaslatokat, a szovjet—amerikai tárgyalások sikeres befejezését, aminek kiemelkedő jelentősége van a béke megóvásában. Egy szovjet— amerikai megállapodás Hirosima óta az első olyan egyezmény lenne, amely az atomfegyverek csökkentésére irányul — hangoztatta Kádár János. Kína a világbéke megőrzésében betöltött szerepe tudatában üdvözli a közepes- és a rövid hatótávolságú fegyverekről folyó szovjet— amerikai párbeszédet — mutatott rá Csao Ce-'jang —, és reményét fejezte ki, hogy a felek megállapodásra jutnak. A hivatalos megbeszélések befejeztével két egyezményt írtak alá a Parlament kupolacsarnokában. A magyar— kínai hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés főbb irányait kijelölő dokumentumot Lázár György és Csao Ce-jang látta el kézjegyével. A kulturális és tudományos együttműködésről szóló megállapodást, amely az 1951-ben megkötött egyezményt újítja meg. Bényi József és Csien Csi-csen külügyminiszter-helyettesek írták alá. A nap folyamán magyar és kínai vezetők, szakértők parlnertárgyalásokat tartottak a vendégek szállásán. lakatosok, s ezen belül is a géplakatosok. Számukra a kínálkozó álláslehetőségek felét Budapesten, illetve Pest és Borsod megyékben tartják nyilván. Ugyancsak szívesen vennének fel a vállalatok textilkonfekcionáló- kat, elsősorban Békés, Borsod és Hajdú-Bihar megyei munkahelyekre. A kőművesek szinte az egész országban keresettek, de Budapesten, illetve Veszprém, Szolnok és Pest megyékben az átlagosnál is több munkaalkalom kínálkozik számukra. Ugyancsak a hiányszakmák közé tartozik még a forgácsoló, a villanyszerelő, a gépjárműszerelő, az autóbusz- és a tehergépkocsivezető, az ács-állványozó és az élelmiszerbolti eladó. (MTI) A környezetvédelmi világnapon hirdették ki a településtisztasági verseny végeredményét. A Vöröskereszt és a népfront által meghirdetett vetélkedőben — mint azt lapunkban már közöltük — a községek kategóriájában Hercegkút végzett az élen. Hoffmann János tanácselnöktől arról érdeklődtünk, minek tulajdonítja a szép sikert. — A versenyben két éve a harmadik helyet szereztük meg, tavaly másodikok lettünk, ebben az évben pedig elsők. Hercegkúton évente nyolc-tíz házat, illetve családot tüntetnek ki a „Tiszta udvar — rendes ház” címmel. Ma már mindenütt sokkal kisebb a jószágállomány, mint régebben, így köny- nyebb rendben tartani a házakat is. Igaz, ennek hátrányát megérzi a népgazdaság, de egyre kevesebben bajlódnak állattartással. — A kerteket, a házak előtti zöldterületet ősszel árvácskával ültetik be az em(Folytatás az 1. oldalról) leg az itteni üzemeknek kiemelkedő szerepe van. Hiszen itt található az olefinműből, olajfinomítóból és erőműből álló petrolkémiai bázis, amely az évek során az energia-, 3 nyersanyag-, továbbá a félkész- és késztermékcsere egyik központja lett. Az ipari nagyvállalatok, a Tiszai Vegyi Kombinát, a Tiszai Erőmű Vállalat, a Tiszai Kőolajipari Vállalat termelési értéke 1985-ben meghaladta a 46 milliárd forintot. Az egy dolgozóra jutó termelési értékátlag az országos átlagnál lényegesen kedvezőbb. A hazai igények kielégítése mellett a vegyipari üzemek figyelemre méltó eredményeket értek el az export- tevékenységben is. A nagyüzemek fejlődése összhangban van a város hosszú távú fejlesztési elképzeléseivel. A térség községeiben levő ipari létesítmények döntő többsége az elmúlt öt évben épült meg. A Minőségi Cipőgyár tiszakeszi gyáregysége például segített a foglalkoztatási gondok megoldásában. Az intenzív ipar- telepítéshez és a városépítéshez kapcsolódott az építő- és szerelőipari egységek letelepítése. Az itt dolgozók, a nagyberuházások befejezése után az üzemek felújítási, bővítési munkálatait, illetőleg a városfejlesztési feladatok egy részét vállalják magukra. Leninvárosban és környékén tíz mezőgazdasági termelőszövetkezet működik, 36 ezer hektáros területen. A rossz termőföld, a belvíz és az elemi károk okozta kedvezőtlen hatásokat — amelyek rontották az alaptevékenység jövedelmezőségét —, melléküzemágak beindításával igyekeztek ellensúlyozni. A szövetkezetek termelési szerkezetében a jövőben lényeges változás nem várható. Eredményeik megőrzése, illetve javítása érdekében ezért a figyelmet a gazdaságok együttműködésének a javítására, a termelési ráfordítások csökkentésére kell fordítani. A Tisza partján lévő városban 1970—85 között építették meg a jelenlegi lakásállomány 62 százalékát. Ennek több, mint 80 százaléka állami beruházású volt, a 80-as évektől azonban egyre több új otthon készült magánerőből. Hosszú távon, az ezredfordulóig várhatóan még tovább emelkedik ez az arány, amelyberek, aztán az év folyamán mindenki négyszer is virágot cserél. Ez hét-nyolc- száz forintos költség évente, de az állandóra ültetett rózsákat is pótolják, ahol szükséges. Az is lakossági kezdeményezés voll, hogy a házak elé meggyfákat ültetnek, alatta, körötte füvesítenek. — Nemcsak a település- tisztasági versenyen értünk el ilyen jó eredményt, hanem a társadalmi munkavégzésben is. Ebben az évben harmadik lett községünk. 1984-ig elég sokan elköltöztek a falúból, főleg Patakra. Ez a folyamat azóta megállt, többen visszaköltöztek, s már csak dolgozni járnak el a közeli városokba. Patakon, Üjhe- lyen körülbelül 250-en vállaltak munkát, de naponta 18 pár buszjárat közlekedik hozzánk, nem gond az utazás, a megélhetés pedig csak olcsóbb Itt. Üj, több szintes házakat építenek, és az évek óta stagnáló lélekszám is hez elegendő terület van. Az építkezők igényeinek kielégítéséhez igazodnak a telekkínálattal a Szederkény városrészben és Saj ószögeden. A városban meglehetősen magas a bejáró dolgozók száma, akik többnyire autóbuszon közlekednek. Jóllehet a térségben egyetlen olyan község sincs, amelynek megközelítése tovább tartana egy óránál, mégsem mondható zökkenőmentesnek a közlekedés. A 35-ös számú út zsúfolt, túltelített. Nehézséget okoznak a szűk átkelési szakaszok is, nem beszélve a polgári Tisza-híd romló műszaki állapotáról. A hetedik ötéves tervciklus végére tervezik a sajóörösi összekötő út megépítését, amely várhatóan tehermentesíti majd a főutat. A 35- ös számú út Nyékládháza— Leninváros közötti szakaszának négynyomtávosításá- ra, a településeket elkerülő új nyomvanalak kiépítésére azonban ezután is szükség lesz. A Tisza-híd újjáépítése a nyolcvanas évek végének terveiben szerepel. Kiegyensúlyozottsággal, kulturált vásárlói körülményekkel jellemezhető a város kereskedelmi ellátása. Az új üzemelési formák, a magánkereskedelem térhódítása érezhetően javította a fogyasztási cikkek kínálatát. A hatodik ötéves tervidőszakban megépült a városközponti piac, a vasudvar, a kertészkedők boltja, édességbolt, óra- és ékszerbolt, Minő cipőbolt, hogy csupán néhányat említsünk az új egységekből. A következő években a vendéglátóipari létesítmények számának visszaszorításával párhuzamosan a kereskedelmi hálózat további bővítése várható. Dinamikusan fejlődött az egészség- ügyi ellátás is. Korszerű műszerek és gépek segítik a gyógyítómunkát, javult az alapfokú körzeti ellátás, az üzemegészségügyi munka színvonala. A szakorvosi ellátás már a városon kívüli körzetekre is kiterjed. Tizenöt esztendő alatt, 1970—85 között a városban háromszorosára emelkedett az óvodai férőhelyek száma, és jelentősen javult az általános iskolák tárgyi feltétele. A középfokú képzésben azonban a korábbinál nagyobb gondot kell fordítani az iskolák gép- és műszerállományának cseréjére, a korszerű technikai eszközök beszerzésére. emelkedni fog talán, mert bár kevesebb a házasságkötés, mint régebben, ebben az évben 16 pár kezdi meg a közös életet. — De nemcsak Hercegkúton, hanem társközségünkben, Makkoshotykán is építkeznek a fiatalok. Parkot, utat építettünk a lakossság önzetlen segítségével, így majdnem háromezer forint jut egy főre az elvégzett társadalmi munka értékéből. Különösebb fejlesztésre egy ilyen kis község nemigen gondolhat, az intézmények fenntartása sok pénzt elvisz, alig marad fejlesztésre. De- hát ez a fontosabb. Azért az idén megoldjuk Hercegkúton az óvoda központi fűtését, Makkoshotykán pedig a művelődési házat kell felújítani — fejezte be beszámolóját Hoffmann János. Az első helyezettnek járó szép porcelánváza azóta már az elnök irodáját díszíti. (sz—i) Az első negyedév munkaerő-mérlege (monos) Hercegkúti győzelem
