Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-16 / 140. szám

1987. június 16., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Továbbra is: zeolit Termékváltás a Hegyaljai Művelnél Az Országos Érc- és Ás­ványbányák Hegyaljai Mü­veknél, Mádon, folyamato­san változik a termékszer­kezet. A korábban ismert és gyártott termékek, mint pél­dául a kovaföld. kaolin, per- lit, benlonit, mellett, hogy csak a fontosabbakat’ ex­pói tra kerülőket is említ­sük, egyre nagyobb szerepe* kap az új ásványi termék: a zeolit. A termékszer kezet váltás során több új terméket fej­lesztettek ki, s ezek egy ré­szét már forgalomba is hoz­ták. Ez természetesen komp­lex megoldást kívánt, úgy­mint az új anyagok kutatá­sát, előkészítését, csomago­lását és a piaci igények ki­elégítését. A kutatások során buk­kanlak az új ásványi nyers­anyagra a zeolitra, amely szinte kimeríthetetlen meny- nyiségben található Tokaj- Hegyalján. A zeolit kiterme­lésére új bányát nyitottak Mád környékén, s ebből a nyersanyagból 1 i különböző készterméket állítanak elő. Ezeknek egy része már ke­reskedelmi forgalomba ie került, miután végigment, a meglehetősen hosszadalmas de mindenképpen a minősé­get és felhasználhatóságot bizonyító engedélyezési eljá­ráson. A mádi őrlőműben a már forgalomba hozott anyagok­ból megközelítőleg 10 000 tonnát állítanak.elő. Ezekhez a termékekhez tartozik pél­dául a különböző derítő- anyagok, melyeket a borke­zelésnél is felhasználnak. A szagtalanító és nedvszívó anyagok iránt is fokozódik az érdeklődés. Ugyancsak a kereslet növekedése várható az előrejelzések szerint a vízszűrő, valamint a talajja­vító ásványi anyagok iránt is. Igen fontos segédanyagot bocsátottak a mezőgazdaság rendelkezésére. Ennek azért van jelentősége, mert mind nagyobb tárt hódít a folyé­kony műtrágya felhasználá­sa. Eddig gondot okozott, hogy a „vivőanyag" nem ol­dotta fel teljes mértékben, a folyékony műtrágya kiülepe­dett. A Hegyaljai Művek bentonitból most olyan szuszpenzáló anyagot fejlesz­tett ki, amely nem engedi a hatóanyagot kiülepedni. Az. iránta megnyilvánuló keres­letet mutatja, hogy egy év alatt több mint 3500 tonnát termeltek és értékesítettek. Az új termékek előállítá­sa mind abba a korszerűsí­tési folyamatba tartoznak, amelyet 1983-ban határoztak el, s azóta is folyamatosan valósítanak meg, a kereslet­hez igazodva és messzeme­nően szem előtt tartva az értékesíthetőséget és a gaz­daságosságot. Műszaki rajz - komputerrel A CAD CAM angol betű­szó összetétel magyarul számítógépek által segített tervezést és gyártást jelent. Újszerűsége akkor szembe­ötlő, ha összehasonlítjuk a klasszikus termelésszervezést a jövőbelivel. Még aki alig járt üzem­ben, az is tudja, hogy a ha­gyományos tervezést és termelésszervezést a papír „uralma és vándorlása" jel­lemezte. Műszaki rajzolók, szerkesztők légiója dolgozott a műtermekben felállított rajztáblák mellett, tűhegyes ceruzákkal, redisztollal, vo­nalzóval rajzolták, szerkesz­tették meg az új gépeket, azok alkatrészeit. Amikor elkészültek, megkezdődött a papír' vándorúi ja: műszaki rajzot kapott a marós, esz­tergályos, stb. Onnan kel­lett leolvasnia, milyen mun­kadarab előállítását kíván­ják meg tőle. Mit hoz ezzel szemben a jövő? A bemutatókon elekt­ronikus számítógépek soka­sága látható. Mindegyik előtt fehér-köpenyes ember­ül, aki fürge ujjakkal „ját­szadozik" a gép írógéphez némileg hasonló billentyű­zetén. A „zongorázó" ujjak nyomán bonyolultnál-bonyo- lultabb gépalkatrészek tér­hatású rajza jelenik meg a tv-képernyőhöz megszólalá­sig hasonló készüléken. Ilyen-olyan csapágyak ké­pét látjuk például, ebből-ab- ból a szögből szemlélve, vagy emberi lábfej építmé­nyét (az emberi lábfej a bio­lógia egyik csodája!), hiszen a cipőfelsőrész készítéséhez például ezt is le kell rajzol­ni. Az egyik képernyőn pél­dául egy robot ízületeit lát­juk mozgás közben. A mási­kon pedig azt, milyen moz­gást végeznek a marógép kései, az ilyen-olyan mér­tékű előtolás alkalmából. A hagyományos gyárak esztergályosa, marósa ott áll a munkagépnél, s közvetlen részvétellel mar, esztergál. A CAD CAM rendszer üze­meiben robotok, manipulá­torok végzik ezt a munkát. Orliczki Attila a Rába-KLAUS vezetőjének parancsára (baloldalt) a húsztonnás konténer - daru nélkül - emelkedik a magasba, (jobboldali kép) Üj gép a vasútnak A Gömöri pályaudvaron hatalmas, 40 tonna teherbí­rású portáldaru vonja ma­gára a figyelmet. A széles, vasikos lábaikon terpeszkedő gépezet alatti két sínpárra dízelmozdonyok tolatnak, házalnak ki szerelvényeiket. A pőrekocsikon sorakozó konténereket a portáldaru acélhorga, megfogó szerkeze­te emeli a magasba, majd ereszti le a vágányok mel­letti betonozott talajra. A Borsod Volán speciális jár­művel! indulnak útba az árukkal megrakott konténe­rekkel. A szállítási gépezet lük­tetés, mozgása megtörik. Sorra állnak le a gépek. — Állj már egy kicsit előbbre, hagy lássam én is! — harsan át a pilóták ké­rése egyik kocsiról a másik­ra. A Világbank közreműkö­désével vásárolt szuperma­sina; a Rába—KLAUS eme­lő és rakodógép — Mennimg- ből való — daru nélkül most emeli le a húsztonnás konténert először a vagon­ról. A próba sikerült... A Gömöri arról is neve­zetes, hogy — a józsefváro­si után — ez az ország má­sodik legnagyobb konténer- pályaudvara. Feladat szerint a borsodi nagy iparvidéket kell kiszolgálnia. Hogyan si­kerül? Béki Károly egység- vezető : — Az 1971-ben „beindí­tott" szállítási forma mind­jobban betölti feladatát. A konténeres fuvarozás külö­nösen 1983-mal kezdődően nő dinamikusan. Tavaly ér­tük el a csúcsot. Az előző évitől 35 százalékkal több; 30 208 megrakott közép és nagy konténert fogadtunk, indítottunk útba. A legna­gyobb megrendelőnk a TVK, amely elsősorban tejfóliát, hordtáskákat, a BVK. amely főleg műanyag termékeket fuvaroztat. A tapasztalatokról s az előnyökről beszéljenek a leg­illetékesebbek. Horváth Re­zső, a miskolci Domus Áru­ház igazgatója: — Bútort vagonban egy­általán nem, hanem fél év­tizede kizálólag konténerbe pakolva fogadunk. Évente 80—90 millió forint értékű áru-t kapunk így. Előnyeit — a vevőt, s áruházunkat rengeteg bosszúságtól, tor­túrától való megkímélést nem is számítva — millió forintos megtakarításban lehet kifejezni. Korábban, a vagonos szállítás következ­tében a bútorok sérülésének kára elérte a 3 millió forin­tot is évente. Ez ma egy ti­zedére 200—300 ezer forint­ra csökkent. ^Olcsóbb a köz­úti fuvarozásnál. Győrből például a hozzánk szállított bútorért, pótkocsis autó­val 4—5 ezer forintot szám­láznak. Ez konténerben alig 3400 forintba kerül. Jócskán nagyobb forgal­mat bonyolít le az Észak- magyarországi Bútorkor. Kiss Béla áruforgalmi osz­tályvezető; — Bútorokat elsősorban konténerekben fogadunk, s indítunk útba. Ugyanis hat megyében lévő üzleteket lá­tunk el áruval. Hozzánk ter­mék jóformán az egész or­szágból, s öt baráti államból érkezik. Ezek közül a szov­jet, az NDK, s a csehszlo­vák partner konténerben küldi termékeit. Tavaly 1300 ilyen szállító eszközt vet­tünk igénybe. Ennek kétsze­res előnye van. Egyik . mi­után így több rakodási „lép­csőt” kihagyhatunk gyorsab­ban, s megbízhatóbban ér­kezik mint máshogy; másik legalább húsz százalékkal olcsóbb a közúti fuvarozás­nál. És ha elgondolom, hogy más módon mi lenne a Ten­gizbe irányított bútorok­kal. .. A Bükki Vendéglátó Vál­lalat — Bogdán Attila köz­lése szerint — hetente egy­szer 15—20 kocsirakományt kitevő bútort, élelmiszert, kisgépet stb. szállít. Ebből Záhonyban — a fővállalkozó Vegyépszer többi szállítmá­nyával együtt — irányvona­lot alakítanak ki. Ez a 3800 kilométerre levő Tengizhez legközelebbi állomáson áll meg. A szovjet végállomás­ról a rakott konténeréket speciális magyar járművek viszik tovább a 80, illetve 120 kilométerre levő lakott településékre. Milyen igénnyel, fejlődés­sel számainak az idén? Ügy tervezik, hogy újabb tíz százalékkal növelik a konténeres szállítást. A Rába—KLAUS kooperá­cióban készült, s mintegy 9 millió forintos áron vásá­rolt nagy teljesítményű ön­rakodó és szállító gép júni­us 9-én gördült be a Gömö- ribe. Vezetője Orliczki Atti­la ezt mondja: — A gépet a menningeni KLAUS cégtől vettem át. Ez 30 tonna mennyiségű áru­nak a vagonokról való le, s oda felrakására alkalmas, de a cég a biztonság érdekében csak 24 tonnára hitelesítet­te. A miskolci igazgatóság első ilyen gépe igen sokra képes. Csorba Barnabás Fotó: Szabados György Üj boltok Bővíti üzlethálózatát a miskolci Unió Áfész. Kesz- nyétenben rövidesen átad­ják rendeltetésének a 360 négyzetméter alapterületű létesítményt. Épül a kisgyő­ri 350 négyzetméter alapte­rületű ABC-áruház is, mely­nek átadása a jövő hónap­ban várható, Hernádnémeti- ben szintén júliusban új hús­üzemet adnak át. Növekvő város Tovább növekszik Kazinc­barcika lakossága. A váro­si tanács felmérése szerint az 1990-es évekre mintegy 2400 fős emelkedés várható és a demográfiai csúcs is eb­ben az időszakban jelentke­zik, növelve a munkaerő- forrásokat is. A siker titka Kedvező ár * megfelelő m 0 mmoseq Peremiczki Tibor sokáig főmérnöke volt a Termelő- szövetkezetek Építőipari Vál­lalatának, a TÉV-nek, 1986- tól igazgatója. A sárospataki cég következő születésnapi, tortájára képletesen szólva, huszonöt gyertya kerül, je­lezve fennállásának negyed­századát. A vállalatot 14 termelő- szövetkezet alapította azzal az elgondolással, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek építési igényének tegyen majd eleget. Bár az eltelt idő alatt a mezőgazdasági beruházási kedv folyamato­san visszaszorult, a TÉV mégis dinamikusan fejlődött, s az induláskori vagyon mostanra megnynlcszorozó- dott. — Ahogy szűkültek az építési lehetőségek a Bod­rogközben, úgy terjeszked­tünk tovább a megyében, később Budapesten, s jutot­tunk ki a határon túlra. Ni­gériában oktatási létesít­ményt építettünk, Dél-Je- menben terménytárolók vi­selik névjegyünket. A Né- mel Demokratikus Köztár­saság vegyi gyáraiban re­konstrukciós munkákat vé­geztünk, s mostanság a csehszlovák Tátra autógyár­ban vasipari szerelésekben vesszük ki részünket. — Az elmúlt évek alatt mégis kevesebben lettek, mindez a leépülés jegyeit sugallja. — A leépülés igaz, de nem úgy, ahogy Ön érti. Kétség­telen, az építőiparban érez­hető dekonjunktúra úgy­mond megtépázta a mi ha­jóink vitorláit is. Azaz, arra kényszerültünk, hogy újra átgondoljuk céljainkat, átér­tékeljük, s megfelelően ér­tékeljük helyzetünket. Há­rom—négy évvel ezelőtt majd' félezren dolgoztak vál­lalatunknál, s létezett buda­pesti föépítésvezetőség is. Ám akkor már látszott, a kisebb létszámú hatéko­nyabban dolgozó, mozgéko­nyabb vállalatoké a jövő. Megszüntettük a fővárosi részleget, s kapcsolat mun­kakörök létrehozásával csök­kentettük a központi admi­nisztrációs bázist. Ám ahol szükséges, ott erősítettünk. A leépülés így csak létszám- csökkenést jelent, miközben reméljük — a vállalat át­épül. — Versenytárgyalást em­lít. Milyen kihívás ez a TÉV-nek a mamut építő­ipari vállalatok árnyékában? — A mai piaci helyzet —- éppen az említett dekon­junktúra miatt — elsősor­ban az építtetőket hozza kedvezőbb helyzetbe. Az épí­tőipar szó szerint kiszolgál, miközben önmaga kiszolgál­tatott. Gondoljon csak arra. mit kereshet egy kőműves hétvégén „maszekban", s mit hétköznap a vállalatnál. Mi próbálunk megfelelni a ki­hívásnak és a legjobb szak­munkásokat megnyerni a vállalati céloknak. Szóval. ilyen háttér mellett veszünk íészt a versenytárgyalásokon, s szinte mindegyiken. El­mondhatom, a győzelemnek ma már egyetlen alternatí­vája a kedvező ár, megfele­lő minőség. Vállalatunkon belül önálló vállalkozási osz­tály dolgozik a piacok meg­szerzéséért. Feladatuk a me­nedzselés, zsargonnal élve: hogy el tudják adni a vál­lalatot. A többieké, az építő­ké, szerelőké pedig, hogy adott üzlet mindkét fél meg­elégedésére megvalósuljon. — S a partnerek megelé­gedettek? — Azt hiszem, munkáinkkal szemben nincs kifogás. Re­mélem — hiszen ezért dol­gozunk —, a sárospataki TÉV híre, s főként neve lassan garancia lesz mindenki szá­mára, aki olcsó és jó mun­kát akar. S hogy e remény nem alaptalan, arra példát is említenék. A tavalyi év közepén — sajnos az építte­tők '86-ban sem aktivizálták magukat — lekötetlen volt kapacitásuk majd' 20 száza­léka. A piaci kereslet azóta sem sokat lendült, mégis már az elmúlt év harmadik negyedévében olyannyira sikerült rendezni sorainkat, hogy év végére teljesíteni tudtuk terveinket. Az idén pedig annyi a munkánk. hogy csak győzzük tartani az általunk diktált tempót. Az ár és minőség mellett ugya­nis mind fontosabb a határ­idő. Inkább hamarabb le­gyen kész egy munka, de később sohasem. — A TÉV az elmúlt majd’ negyedszázad alatt mindig rentábilisan gazdálkodott. Háromszor nyerték el a ki­váló kitüntető címet. Mi az esélye a sikerek töretlen folytatásának? — Mindenkinek olykor­olykor bele kell néznie a tü­körbe, hogy lássa, miként is néz ki. A mi tükreinket éves terveknek és gazdálkodási mérlegnek hívják. Belené­zünk és tudjuk, hol tartunk. Ez pedig azt mutatja, hogy a cégünk ma egy megfelelő szinten munkálkodó, nyere­séges vállalat. Olyan válla­lat, amelyet azonban fiatal emberek fiatalos hittel és lendülettel, felnőtt módon irányítanak. Véleményem szerint az eltelt évek köz- gazdasági környezetében mindenkor jól választottunk stratégiát. Ezt az alkalmaz- kodóképessségünket, rugal­masságunkat kell megőriz­nünk a jövőben is. Balogh Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents