Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-09 / 108. szám

1987. május 9., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 15 Tanácskozás^ A vasasszakszervezethez tartozó szakmunkásképző in­tézel! k és szakközépiskolák diáksportjának jelenéről és jövőjéről tanácskoztak az ér­dekeltek pénteken Budapes­ten, a Vasas-székházban. Érdekes, fordulatokban gazdag beszélgetésen vettem részt. A DVTK és az MVSC elnökei, ügyvezetői ültek le, hogy közös dolgaikról elmél­kedjenek, áttekintsék napi ügyeiket. Rögtön kiderült: több témában azonos a véle­ményük, hasonló az elképze­lésük. Miért éppen most ke­rítettek alkalmai a randevú­ra? Mert — akárcsak az élet más területein — szigorod­nak a feltételek, előtérbe ke­rült a gazdaságosság, szük­ség van az összefogásra, egy­más segítésére, a „vadász- területek” felosztására. A két klub között „emberemléke­zet” óta nem volt ilyen po­lémia; a mondást idézve azonban: jobb későn, mint soha. Ismeretes, hogy a DVTK és az MVSC szereplése, tel­jesítménye döntő Miskolc város minőségi sportélete szempontjából. A vasgyáriak és a vasutasok néhány „mű­fajt”'(például a salakmotort, az asztaliteniszt, a tollaslab­dát, a sílövészetet és a sak­kot) leszámítva „uralkod­nak”, egyik-másik sportágban pedig párhuzamosan mun­kálkodnak. Az utóbbi párját ritkító lehetőségeket kínál! Az MVSC-nél felnövő, tehet­séges, jó képességű atléták — egy bizonyos szint eléré­se után — kölcsönös meg­egyezéssel a szomszédvárnál folytathatják, hiszen ott mű­anyag pálya várja őket, ar­ról nem is beszélve, hogy a DVTK többet tehet mene­dzselésük érdekében. A szer­ződés persze nem lehet egy­oldalú, ügyelni kell arra, hogy a mérleg nyelve egyik oldalra se billenjen. Ebből kiindulva a DVTK szem előtt tartja majd az ellenté­telezést, például engedélyezi a vasutasoknak a műanyag pálya használatát, de adhat felszerelést, vagy fizethet méltányos nevelési díjat. Szó lehet a „visszaáramoltatás- ról” is, ami annyit jelent, hogy azok, akik a DVTK-nál már nem ütik meg a mér­cét, levezetésként az. MVSC- nél fejezhetik be pályafutá­sukat (tapasztalatukat, tudá­sukat átadva). Az együttműködés magától értetődően kiterjedhet a lab­darúgásra is. A klubok irá­nyítói szeretnék feledtetni a régi (rossz és elítélendő) gya­korlatot, a magas „lóról” való tárgyalást, melynek alapgondolata (a kicsinek kötelessége a nagyot segíteni — ugyanakkor az erősebb­nek nincs kötelezettsége) az ellentétek egyik forrása volt. Az MVSC-nél kiváló után­pótlás-nevelő munka folyik, az ügyesebbek nyilván a DVTK felé kacsintanak. Fel kell emelni a sorompót előt­tük, menjenek, bizonyítsák tehetségüket, tudásúkat. A piros-fehéreknél viszont min­denki nem játszhat, meg néhány futballistának több időre van szüksége az úgy­nevezett beéréshez, egy szó mint száz: az MVSC talán hamarosan területi (NB III- as) gárdája előiskola lehet számukra. Rendkívüli lehetőségek kí­nálkoznak kajak-kenuban is A Csorba-telepi tavon a DVTK és az MVSC bázisa kézfogásnyi közelségben van. Egyik szakosztály sem pros­perál valami fényesen, ere­jük így szétforgácsolodik. A szakosodás önmagát kínálja, mondjuk a pirosak a nőkre, a zöldek a férfiakra figyel­hetnének jobban, vagy az egyik klub a kenura, a má­sik pedig a kajakra specia­lizálódhatna. Szó lehet a kö­zös szállításról, hajóépítés­ről, edzésről. A hajóépités egyébként jól fizető mester­ség, a DVTK akár vízi jár­művekkel is kiegyenlítheti a más rovatokon keletkező adósságát. Máris a pénzhez jutottunk, mely honi sport­életünkben tagadhatatlanul vezető szerepet játszik. A versenyzők cseréje, az átirá­nyítások anyagi átrendeződé­sekkel is járnak, a sportolók a tehetősebb DVTK-nál töb­bet kapnak, hogy az egyéb egzisztenciális tényezőkről ne is szóljunk. E fejezetnél a vezetők is gondolkodóba es­tek, sok volt a nyitott kér­dés, a tisztázatlan pont. Az eszmecsere új lendüle­tet vett, amikor a kiválasz­tás, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés került te­rítékre. Miskolcon több mint negyven iskola „üzemel”, egyikben-másikban a DVTK keresgél, némelyikben az MVSC kulatgat. Tudatos te­rületi felosztás nem létezik, pedig az lenne a kívánatos, hogy a diósgyőriek ne a Martintelepen, vagy a Se­lyemréten nézzenek szét, ha­nem a Kiltiánban, a Győri kapuban, vagy a Diósgyőri városközpontban. Az elosztás nem képzelhető el az érin­tett intézmények és a tanács illetékes osztályának áldása nélkül. Ugyanilyen izgalmas feladat a szabad termek fel­kutatása, üzemeltetése. Manapság az egyesületek nem támaszkodhatnak egyet­len bázisra. Új pénzügyi for­rások után kell nézni, új szponzorokra, támogatókra van szükség. A két klub meg akar egyezni abban is, hogy a fehér foltok felkutatásakor ki és hová kopogtat? Mert a „vasasok" fennhatósága alá tartozó gyárak, üzemek, vál­lalatok, költségvetési szervek nyilván nem a vasutasok szá­mára adakoznak majd. A „semlegesek" megnyerése személyes kapcsolatokat, köl­csönös előnyöket igényel, sok-sok türelmet és nem ke­vesebb tárgyalást kíván. Ve­szítenivaló nincs, nyerni vi­szont annál többet lehet. Miiről esett még szó a rend­hagyó munkaértekezleten? A reklámtevékenység koordiná­lásáról, az irányító-felügyelő szervekkel való kapcsolattar­tásról, a tömegsportban adó­dó lehetőségekről, a verse­nyek közös rendezéséről, a szakmai tapasztalatcse­réről és akár sorolhat­nám tovább. A DVTK és az MVSC közötti „kezdörú- gás” tehát megtörtént, a ve­zetői eszmecserén a résztve­vők elvi megállapodásokat kötöttek, nagy vonalakban vázolták elképzeléseiket, ter­veiket. A nyár derekáig ki­dolgozzák együttműködési rendszerüket — figyelembe véve az érdekeket, a tartal­mat, a formát. A keretmeg­állapodások végrehajtása az ügyvezető apparátusok, a szakosztályok és az edzők feladata lesz. Hogy a kétség­telenül szép és életképes öt­letekből. elképzelésekből mi valósul meg, az tulajdonkép­pen csak tőlük függ. A DVTK és az MVSC ed­dig ismerősi viszonyban állt egymással, a megbeszélésen kölcsönösen elhangzott: ba­rátokká akarnak válni. A barátok pedig jóban és rosszban egyaránt összetar­tanak. Kolodzey Tamás Segít a pipafüst? Fotó: Juhász NOB-küldöttség lipczíil a Koreai NDK-ba Isztambulban, a NOB szombaton kezdődő 92. ülése előtt bejelentették: a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság háromtagú delegációt küld a Koreai NDK-ba, amelynek feladata az 1988. évi nyári olimpia rendezésével kap­csolatos kérdések megvita­tása. Az olimpiai mozga­lom vezérkarához közel álló körök tudni vélik, hogy a NOB-.küldöttséget várható­an a román Alexandru Si- perco vezeti, s tagja lesz a kínai Ho Csend-Hang is. Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke nem utazik Phen- janba. A NOB képviselőinek phenjani tárgyalásai részét képezik a jövő évi nyári játékok lebonyolításával kapcsolatos, két éve tartó fo­lyamatnak. Július 14—15-ért Lausanne-ban tartják a negyedik fordulót a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság, Dél-Korea .és a KNDK Olimpiai Bizottságának ve­zetői az ötkarikás játékok közös rendezésének lehető­ségeiről. — A megye ragyogó le­hetőségekkel rendelkezik. A Tisza 200 kilométeres szaka­szon határolja Borsodot; a nyugodt vizű Bodrog első­sorban kezdőknek ajánlatos; a Hernád, a Sajó és a Bód- va pedig olyan vadvízi pró­batételt jelent, amely után mások csak áhítoznak. En­nek a felismerése indította el az egész kezdeményezést, amely remélhetőleg mozga­lommá terebélyesedik — jegyzi meg Kiss Jenő, akit kis túlzással a vízitúrázás gönci apostolának is nevez­hetnék. Jó másfél évtizeddel ez­előtt kezdődött... igaz, alt­kor még Len invárosban élt, s többek 'között betöltötte a megyei kajak-kenu szövet­ség vízitúra bizottságának vezetői tisztét. Családjával 1983-ban költözött Göncre a ma már nyugdijaséveit ta­posó sportembej-, s az aba- úji településen sem tagadta meg önmagát. Legközelebbi hozzátartozói, valamint né­hány érdeklődő jelentette azt a magot, amellyel mun­kához látott. Faluhelyen nem •egyszerű dolog a felnőtteket mozgásra, kirándulásra bír­ni, hiszen tavasztól őszig időhiánnyal küzdenek, a földművelés és az állatte­nyésztés igencsak igénybe veszi napjaikat. Kiss Jenőt azonban nem olyan fából faragták, hogy egykönnyen visszavonulót fújjon. Diáival felkereste az iskolát, igyekezett népszerű­síteni a sportágat. A pedagógusoknak és a tanulóknak egyaránt meg­nyerte a tetszését! Ezt kö­vetően megalakították a gönci általános iskolában a diáksportkört, amelynek ve­zetésével Kiss Jenőt bíz­ták meg. Húszan-h úszón öten kaptak kedvet, hogy hódol­janak a szenvedélynek. Pil­lanatnyilag öt hajójuk van, ezekben egyszerre nyolcán foglalhatnak helyet. A kö­zelmúltban iá Bodrog árterén jártak, május elsején tartot­ták idei első megmozdulá­sukat. A következőre május 23—24-én kerül sor, amikor Hernádszurdokon tizedik al­kalommal rendeznék vadví­zi találkozót. Kiss Jenő úgy tervezi, hogy Kékedről in­dulnak, s mindkét napon háromszor „lapátolják vé­gig” a 40 kilométeres távot. A szaikosztály alapítója barnára sült, vékony, nap­cserzett arcú. Szavaiból csak úgy árad a derű. a maga- biztosság. Évekkel ezelőtt el­készítette ,a Sajó vadvízi le­írását, amelyben a folyó megközelítésének módjától, a vízreszállási lehetőségekig mindent feltérképezett. Aki ennék birtokában ül hajó­ba. aligha érheti meglepetés, bár a folyók állandóan vál­toznak. — Roppant sokat köszön­hetünk Azari Istvánnénak. a gönci általános iskola igaz­gatójának — mondja Kiss Jenő. — Ö és kollégái so­kat segítettek. Persze, a fej­lődés ütemének gyorsításá­hoz sátrakat, hajókat és fel­szerelést kell beszereznünk, de mivel a napokban meg­alakult Encs és vonzáskör­zetének diáksportbizottsága, számíthatunk a segítségre. Egyébként a helyi tanácson is kedvezően ítélték meg az indulást, sőt, a gönci Vörös Meteor Sportkör is felaján­lotta támogatását. Egyelőre Kiss Jenő, aki nem ismer le­hetetlen feladatot, s szívesen toboroz híveket a vízi túrázás­hoz a fiatalok köréből. még nem vettük igénybe az összeget, mindenképpen örömteli azonban, hogy ezen a településen sotcan patro­nálják a fiatalok testedzési, sportolási igényét. A laikus úgy vélheti, hogy szép-szép ez a dolog, de a vizitúrázás csak májustól októberig oldhatja meg a gondokat. A gyerékeknek azonban a többi időszakban is szükségük van a mozgás­ra — vetem közbe. Hátradől a székén, elmo­solyodik, aztán felél. — Nemcsak a vízen, a szárazföldön is igyekszünk otthonosan mozogni, s meg­teremteni a diákoknak az egész éves, folyamatos és rendszeres igénybevételt. Havonta legalább kétszer szervezünk természetjáró programokat, a túrázáshoz elsősorban a kondíció tar­tása, fejlesztése miatt for­dultunk. Ha vízen vagyunk, akkor is előfordul, hogy a kikötést követően 4—5 kilo­métert kell gyalogolnunk élelemért és ivóvízért. — Miben látja a vízitúrá­zás jelentőségét? — Elsősorban a sportág nevelő hatását emelném ki. A víz mindenkitől nagy tisz­teletet és fegyelmet követel A programok során szinte minden kötött, alig-alig for­dul elő akár ötpercnyi lazí­tás. Újabb és újabb akadá­lyok nehezítik a haladást, ezeket le kell győzni, már­pedig ehhez jó erőnlét, kel­lő felkészültség szükségelte­tik. Azt szomorkásán említi, hogy a hétvégi hegymászá­sok közben szívesen betér­nének egy-egy turistaházba, de a környéken ilyet nem találni, a telkibányai Ezüst­fenyő például .a Martfűi Ci­pőgyár üdülöjeként üzemel mostanság ... A gönci nebulók szeren­csés helyzetben vannak. A testnevelési órákon és a tö­megsportfoglalkozásokon kí­vül újabb sportolási lehető­séggel gyarapodott a kínálat rovat, s ahogy megismertem a testedzés ügyének szószó­lóit. nem kétséges előttem: hamarosan siker koronázza fáradozásaikat. A hazafelé tartó úton Csarni Endre, enesi sportfelügyelő hangja riaszt fel gondolataimból: — Göncön a strandon, minden nyáron sokan tanul­nak meg úszni, s dr. Pus­kás László vezetésével igen jól szerepel a megyei első osztályban a labdarúgócsa­pat, A vizitúrázás újszerű­ségével arat sikert, hamaro­san újabb tömegeket kap­csolhatnak be az itteniek a sport vérkeringésébe. Véle­ményem szerint a gönciek példáját mások is követhet­nék. Megszívlelendő, amit mond, hiszen jó néhány év­vel ezelőtt a település nem elsősorban pezsgő sportéleté­ről volt nevezetes. Az eltelt idő, no és jó néhány agilis, tenni akaró, vállalkozó szel­lemű, áldozatot is vállaló sportszerető ember találko­zása változást eredményezett. Nem kétséges, kik az iga­zi nyertesek. Doros László Keszthelyre utazik a DVTK Szanszóhárak csatája Úzdon A labdarúgás második, vonalában vasárnap ismét pályára lépnek az együtte­sek. Az Özdi Kohász hazai környezetben fogadja a Sal­gótarjánt, míg a DVTK Keszthelyen kísérli meg •nagyszerű tavaszi sorozatá­nak a folytatását. Az ÓKSE pénteken dél­után gyakorolt, de ma dél­előtt is vezényel edzést Bán­kúti László szakvezető. Hí­reket, információkat Albert Csaba pályaedzőtől kap­tunk: — Gondjaink vannak, mert Osváth bokája tovább­ra sem javul, ráadásul a Miskolci Postás elleni MNK- találkozón Lója 1. kiállítot­ta Farkas iSimont, de ‘a já­tékvezetői jelentés nem ér­kezett meg időben a szö­vetségbe, így nem született döntés. Egy mérkőzést már letöltött, egyelőre bizonyta­lan szerepeltetése. Szerdán a Sajóbábonnyal játszottunk, ott Nagy Gábor kapott rú­gást a lábára, de ö vasár­nap pályára léphet. — Mit remélnek? — Számunkra létkérdés a két pont megszerzése. Lab­darúgóink önbizalmát ren­dezte az idegenben szerzett egy-egy pont, bizakodó han­gulatban várjuk a Salgó­tarjánt. Győzelemre törünk, mert aztán a Ganz-MAVAG- hoz utazunk, utána meg a Szeged jön Ózdra, szóval az idegi ütközeteket is meg kell vívnunk. Diósgyőrött felhőtlen a hangulat, az együttes eddig olyan tavaszt produkált, amilyenre talán a legvérme- sebb rajongók sem számí­tottak. Tizedik hete tart a piros-fehérek sorozata, s közben nem találtak legyő­zőre. A vasgyáriak a héten egyébként részt vettek a Bp. Volán elleni találkozón elhunyt Kemecsei József te­metésén. Száger György vezető ed­ző a sorozat folytatását várja csapatától, minden­képpen pontszerzést remél, s ez reális igénynek tűnik a Balaton-parti csapattal szemben. Oláh. már játsz­hat, s ezt örvendetes tény­ként könyvelik el Diósgyő­rött. Ózdon és Keszthelyen egyaránt vasárnap délután 5 órakor kezdődnek a mér­kőzések Csáki, illetve Nagy L. bíráskodása mellett. A forduló további mérkő­zései: Metripond—Nagyka­nizsa, Budafok—Ganz-MA- VAG, Váci Izzó—Szeged SC, Veszprémi SE—Szarvas, Ka­posvár—Szolnok, Komló— Szekszárd. Csepel—Baja, Nyíregyháza—Bp. Volán. * A labdarúgás élvonalában közeleg a bajnoki hajrá, hét végén a 26. fordulót rendezik. A párosítás: Bp. Honvéd—Dunaújváros, Bé­késcsaba—Újpesti Dózsa, Si­ófok— MTK VM, Rába ETO —Eger SE, FTC—Haladás, Vasas—Debrecen, Videoton —Pécsi MSC, ZTE—Tatabá­nya. Valamennyi összecsa­pásra ma kerül sor, Békés­csabáról 13 órától a televí­zió is közvetít. Ismerősökből - barátoki?) Üjabb sportolási lehetőség Göncön Huszonöt gyerek, öt öajö és egy megszállott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents