Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-09 / 108. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 6 1987. május 9., szombat Szegedy Róza háza Felújítják Kisfaludy Sándor feleségének, Szegedy Rózának az 1790 körül, késöbarokk stílusban épített házát. A történelmi borvidéken lévő épületegyüttest tanácsi beruházásként az Országos Műemléki Felügyelőség dolgozói állítják majd helyre. Az 1990-ig tartó munkák értéke 18 millió forint lesz. A megújult épületet az idegenforgalom hasznosítja majd. Europaletta A Garam folyót övező sűrű erdők ősidők óta a megélhetés forrásai — nem csoda, ha a helyi lakosság mindig igyekezett hatékonyan kihasználni és növelni a természet gazdagságát. Volt rá gondja, hogy ne csak rabló- gazdálkodást folytasson, megbecsülte a kenyeret adó erdőt. A fát nemcsak kitermelték, fel is dolgozták. Ma a Felső-Garam mente — a közép-szlovákiai hegyvidék — már jóval kevésbé idillikus képet mutat. Őrzi ugyan eredeti szépségét, de a fűrésztelepek helyett jelentősebb ipari létesítmények tarkítják a tájat. A korszerű nagyüzemben a technikai gépsorok teljesen automatizáltak, a munkahelyek nagy részénél csak ellenőrzési feladatokat lát el az ember. Míg korábban a fafeldolgozó üzemekben többnyire szakképzetlen munkásokat foglalkoztattak, ma a kombinátban alig van dolgozó, aki ne vett volna részt a szakipari képzés valamilyen formájában. A tágas csarnokban a nagy teljesítményű gépsorok mellett tiszta, pormentes környezet várja a munkásokat. Már az előkészítő gépsoron is számítógép ellenőrzi a faanyag elosztását. Ezután következik a fa méretre vágása. Emberi kéz itt sem érinti a munkadarabokat. Az úgynevezett europalettát — a szabványos szállítólapokat —. melyből évente 250 ezer darabot, gyártanak. egész Európába exportálják. A vékony. 2—8 milliméteres, fűrészporból préselt lapokat, a pozdoriát a bútoriparnak szállítják. Sikeremberek Emberséged minden pillanatban őrizd meg! — Sikeres embernek tartja ön magát? — Ha így nekem szegezik a kérdést, nem válaszolhatok mást, igen, sikeres embernek érzem magam. Miért? Sok célomat elértem, azt csinálom, amit diákkoromban elhatároztam, s szépen haladtam előre a pályán. Ebben néha a szerencse is segített a sok munka és a tanulás mellett. Persze ki kell egészítenem: sikeres embernek érzem magam, de nem megelégedettnek. Mi saját munkánkat gyakran elemezzük utólag, s ilyenkor bizony kiderül, hogy egy-egy nyomozást, vizsgálatot befejezhettünk volna gyorsabban, még eredményesebben. Ebben a párharcban, amelyet mi folytatunk a bűnözőkkel, kezdetben nekik van egy bizonyos előnyük. Azt mi fokozatosan ledolgozzuk, behozzuk, s egy határ után már mi vagyunk jobb pozícióban. Ö csak a valóságos, vagy képzelt ügyességében bízhat, mi a csapatmunkában, ezenkívül az összegyűlt tapasztalatokban, a bűnügyi technikában. a tudományos kutatások eredményeiben. Egy vékony fiatalember válaszol a kérdéseimre, egy rendőrtiszt a harmincévesek nemzedékéből. Soly- mosi István rendőr százados, a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság életvédelmi alosztályvezetője pontosabban 32 esztendős. Beosztásába a közelmúltban nevezték ki, s azokat a nyomozókat irányítja, akik a bűncselekmény ki- tudódása után, „forró nyomon” azonnal hozzákezdenek a tettes kézrekerítésé- hez. Még mint beosztott nyomozó részt vett több. bonyolult, összetett, élet elleni bűncselekmény elkövetőjének elfogásában. Amióta Edgar Allan Poe megírta műfajteremtő detektívtörténetét, „A Morgue utcai kettős gyil- kosság”-ot, a krimi vitathatatlan, elsöprő győzelmet aratott. Sherlock Holmes és utódai naponta kötik le figyelmünket, ■ s még a legelszántabb sznobok is elismerik, pihente- tőül elolvasnak egyet-egyet a bűn és a gyilkos leleplezésének történetéből. A bűnügyi irodalom persze tengernyi, s ha megengednek egy személyes véleményt: magam Raymond Chandler stílusára, logikájára esküszöm. Az ő magánnyomozója azonban csak a képzelet szülötte, beszélgetőtársam viszont nagyon is valóságos, élő ember. Erről a legtöbbet azok beszélhetnének, akik munkája, logikája nyomán kénytelenek voltak beismerni : ismét elveszítették a „játszmát”, lebuktak. — Hogyan indult a pályán? Volt a családban például rendőr? — Sem a családban, sem a rokonságban nincs rendőr, és amikor a pálya- választásról határoztam, nem az egyenruha vonzott. Hercegkútról származom, a hegyaljai dombok, hegyek, szőlők jelentik az én igazi hazámat. Középiskolám a sárospataki gimnázium volt, tizenévesként döntöttem el, hogy rendőrtiszt szeretnék lenni. Nagyon meggyűlöltem az igazságtalanságot, azt, hogy valaki erőszakkal rákényszerítse akaratát másokra. Szüleim és különösen az édesanyám nem fogadta szívesen az elhatározást. Később megbarátkozott a gondolattal, a következőket mondta: — Kívánom fiiam, hogy sikerüljön. Egyet azonban jól jegyezz meg. Ne felejtsd el. honnan indultál, emberséged az élet minden pillanatában őrizd meg! Becsületes, tisztességes embereket soha ne keverj gyanúba, ártatlanokat még véletlenül se hurcolj meg. Ez volt az ón útravalóm, hamuba sült pogácsám. Míg élek nem felejtem el, s betartom az intelmet. — A pálya további állomásai? — Érettségi után, 1974- ben bevonultam a katonai szolgálatra, miután a Belügyminisztériumban elfogadták jelentkezésemet. Körmend és Budapest után 1976-ban már mint alhadnagy szereltem le, s már szeptember elsején hivatásos rendőrtiszt voltam. Jól emlékszem, a bizonyítás vágya erősen munkált bennem. Miint fiatal ember meg akartam mutatni, hogy kitűnően ismerem a szakmát, ügyesen és okosan járok a dolgok végére. Akkor még nem tudtam, amit ma: ez a szakma csak abban hasonlít a többire, hogy itt is állandóan tanulni kell. Szerencsére kitűnő mesterek keze alá kerültem. A rendőrtiszti főiskola után helyeztek a megyei rendőr-főkapitányságra. A bűnüldözési osztályra kerültem, ott is a betörési vonalra. Különböző betörések tettesei után nyomoztunk. Arról a munkáról csak szép emlékeim vannak. Ott tanultam sokat Káló Józseftől, a miskolci rendőrkapitányság mostani vezetőjétől — elsősorban türelmet, mérsékletet, kitartást. Tóth Károly tói, a szakma nagy öregjétől pedig a sok-sok gyakorlati és elméleti ismeretet. Több kitüntetésben részesítettek, s a munka mellett a Nehézipari Műszaki Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanulok. Ott, a vizsgákon nem én kérdezek .. . 1978-ban nősültem meg. Társam igazi rendőrfeleség. Megérti, hogy a szolgálat sokszor elsőbb, mint a család. Udvardy József A 19. századelő múltával íróink és költőink előtt egyre világosabbá válik hivatásuk: művészetük eszközeivel szolgálni a magyar pép szabadságának, nemzeti függetlenségének kivívását Ausztriával szemben, másrészt támogatni a polgári átalakulást. A legkü- lönbek még ebben a Ikiélezettségben is eljutottak á béke boldogító (eszméjéhez, ha laz adott helyzetben ez nem jelenti a jogos, igazságos törekvések feladását. Kölcsey Ferenc (1790— 1838) a világnézetét szinte a végrendelet erejével fejtette ki 1837-ben, unokaöccséhez írt erkölcsi, filozófiai tanításában, a Parainesis-ben. A mű szuggesatív üzenete az egész magyarságnak szól: Szeresd a hazáit! Kölcsey a legmagasabb nézőpontról szemlélte a viliágat: „Szeretni az emberiséget: ez minden nemes szívnek elengedhetetlen feltétele. Az emberiség egésze nem egyéb számtalan háznépekre oszlott nagy nemzetségnél, melynek mindegyik tagja rokonunk, s szerete- tünkre lés szolgálatainkra egyformán számot tart." A sok háborút megszenvedett nemzet jaja zokog az 1823-ban írt Himnuszában. Bújt iaz üldözött is felé Kard nyúl barlangjában. Szerte Inézett, s nem leié Honját lo hazában. Bércre hág és völgybe száll, Bú /s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger felette. Huszt romivárán merengve küldött máig érvényes intelmét csák a béke válthatja valóra: Messze jövendővel komolyan vess összve jelenkort: Hass, átköss, gyairapíts: s a hiaza fényre derül! Vörösmarty Mihály (1800 —4855) a könyvnyomtatás feltalálójához intézett, A Guttenberg-albumba című nagyszerű versiében túlmutat minden háború pusztításán a békiéig: Majd ha ,kihull la kard az erőszak durva kezéből S ia szent béke korát nem cudarítja gyilok;... Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával És eget ostromló hangokon összekiált, S a zajból egy szó válik ki dörögve: „Igazság!” ... Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez Méltó emlék jelt akkoron ád a világ. Vörösmarty olyan békekongresszusról álmodik, amelyre a föld népsége gyűl össze, és a békét az igazság nevében mondják ki. Kriza János (1811—1875) a székely népköltészet első neves gyűjtője. Saját verseinek legszebb darabjai kato- nadalok. A nép panasza sír ezekben még a 18. sz. végén elpusztult legények miatt. Erdövidék az én hazáméban így: Nyílj mélyebben te barázda, Patakként foly könnyem ár ja, Apámat háború Anyámat sok Igond, bú Szegényt elragadta. Holnap indul a legénység Kommandóba, semmi mentség. Zöld erdő zúgását, Vadgalamb szólását Majd meghallom esmég. Szegény székely nótájában egy székely vitéz búcsúzik hazájától: nem a szabadságért, a császárért fog meghalni. A hazatérő katona így panaszkodik: Haj keserű kenyér A katonakenyér, Veres a karéja, Mert festi /piros vér. Bajza József (1804—1858) a reformkor lázálban hisz abban, hogy a magyar nép reményei békés úton valóra válnak. Ébresztő című versében 1845-lben ezt így fejezi ki: A felvirradt kor ismét Igényli szívedet: Vért nem kér, csak hazáért Égő szerelmedet. Petőfi Sándor (1823—1849) úgy él a nemzet szívében, mint a nép és a szabadságharc költője. Hogy a béke értékét tisztán látta, Háború volt... című, 1847-ben írt verse bizonyítja: Békét, békét a világnak, De ne zsarnok kénytől, Békét csupán a szabadság Fölszentelt |kezéből. Majd ha így lesz a világon Általános béke, Vessük akkor f egyverünket Tenger fenekére. Arany János (1817—1882) a frankfurti békékongrasz- szus hatására írta 1850-ben á 18 versszalkból álló Gondolatok a béke-kongresszus felől című versét. Az örök békét az új kor bölcsességének tartja. Nagy gondolat! képzelni is Dicső, fenséges eszme! Az embernem, mint egy család Szeretettől övezve, Testvériségben... Miegibélyegzi azt a háborút, amelyet hitvány, embertelen célért indítanak: Hogy vér ia vért ne ontaná Hiú Ibálványi végett, Bosszulni sértett áljogot Vagy nemzet-büszkeséget. De túlságosan közéi a szabadságba«: bukása, és kora nemzetéit tekintve nem (hisz az örök béke léhetőslágóben: Mióta lés míg a világ Nem volt-e, nem leend-e, Erős, ki nyomni mindig kész, S ki elnyomassék, gyenge? Három esztendővel később Alkalmi verssel köszönti az az új évet, s kívánságai közt szerepel: Kívül belül maradjon Békében az ország ... Ábrányi Emil (1851—1920) lenyűgöző látomástoain jeleníti meg a háború borzalmait, nyilván a világpolitikában fellépő íeszültségék, az imperialista zajlás hatására. 1874-ben fokozódik a brit külpolitika agresszivitása csákúgy, mint a francia; Oroszországban bevezetik az általános hadkötelezettséget, Spanyolországban Xölülkere- kediik a reakció, és Visszaállítják a királyságot, 1876- ban a török hadsereg vérfürdőt rendez Bulgáriában. Ebben az évben jelenik meg Ábrányi Emil Ágyúgolyók az arzenál udvarán című verse, amely a beverő lőszerék láttatásávail mutatja meg mozgósításukat:. Ha majd rohannak, mint a fúriák, A csata-síkok vérpáráin át, Minden golyó sújt, ugrál, pattog, tombol, Hegyet rak, szörnyűt, csonka test-halomból. Ahol bevág, amerre elsüvölt. Reszket, dobog a bíborszínű föld, Dörgés, szitok, jaj örült keveréke Tolong, kering a lőpor-ködös égre ... A harmadik gránátos című költeményében elátkozza a véron'tó hadvezért, s a békevágy csendül Valaki jár a csatatéren című verséből. Nagyszerű költői képdk sorozata a Föltámadás is. Egy sír lakója nem hallgat a föl- támiadásra hívó angyali szózatra, s amikor a legszebb angyal szólítja, fettételeket szab sírja elhagyására. Közöttük: Ha nem lesz többé birkanyáj a nép, Mely parancsszóra vágóhídra lép ... Irodalmunk eme bátor, békepárti hangja elmémult 1914 nyarán, amikor kitört az első yilágiháború. Igaz, hogy mind a polgári éllen- zéket, mind a munkásság egyes vezetőit megtévesztette vagy megfélemlítette a háborús propaganda és a mögötte levő fegyveres erő. Költőink közül csupán Ady Endre látta előre, hogy a kormányzat az uralkodó rendszert veszélyeztető társadalmi forrongás vitorlájából a szelet úgy alkarja kifogni, hogy az országot más nemzeték élleni háborúiba sodorja. Ady már 1912-ben megírta az erre készülődést Mi kacagunk utoljára című látnoki versében. így indítja: Csitt, kuss, mert háború lesz, így szálának a belül-háborgóknak ... Ady érdeme is, hogy a magyar írók előbb-utóbb fölismerték a nép érdékét, és a legkülönlbék szemlbéforduil- talk a háborúval. Ez a magyar békevágy kifejezésén ék következő fejezete. E. Kovács Kálmán
