Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-07 / 106. szám
Eb/CAK-MAÜYAKUKSZAU 4 1987. május 7., csütörtök Filmlevél n is jártam Isonzónál Kovács Zoltán egykori Isonzói katona a rendezővel Gulyás Gyula és Gulyás János, az elválaszthatatlan dokumentumfilmes alkotópáros nem először lép olyan filmmel a nézők elé, amely megdöbbent, felkavar, elgondolkoztat, olykor talán ellentmondásra is késztet, de mindenképpen belénk fészkel, nem hagy nyugodni, s nem hagyja, hogy könnyen és gyorsan elfelejtsük a látottakat. így van ez a mától látható Én is jártam Isonzónál című munkájukkal is. E másfél órás film tulajdonképpen egy trilógia — Magyarok és az első világháború lesz a címe — középső, már elkészült része, de önálló mű, amelynek saját élete van és amelynek történéseit és szereplőit mérlegre lehet tenni akkor is, ha nem tudhatjuk, nem szerepelnek-e ezek az egykori katonák az első részben is, s ha igen, vajon miként. (Lehet, hogy későbbi, első részbeli megismerésük esetleg módosíthatja a róluk most kialakuló képet?) A Gulyás fivérek most nem kisebb dologra vállalkoztak, mint hogy dokumentumerejű képet adjanak az első világháborút megjárt, a különböző frontokon harcolt egykori katonáknak, a mai népesség apáinak, sőt többségben nagyapáinak katonaéletéről, a háborúra való emlékezéséről, s közvetve — ez emlékezéseken keresztül — azokról a hazai évtizedekről, amelyekben e ma már igen éltes emberek még katonaköteles ifjakként éltek, megmutatva kicsit társadalmi körülményeiket is. Igencsak utolsó pillanatban vállalkoztak a vitathatatlanul fontos emlékmentő feladatra, hiszen nemcsak az események után vagyunk már csaknem hetven esztendővel, hanem a még élő em- lékezők is messze túl vannak a nyolcvanon. E magas kor és az élteit hosszú, em- beréletnyi idő magában hordja a rosszul emlékezés, a megszépítő múlt, a megszépítő ifjúság okozta tévedés lehetőségét is, ám így is igen becsesek ezek az emlékezések, amelyeket az alkotók nagyon szívós, több esztendei szervezőmunkával gyűjtöttek össze. Sajátos hazánkban a történelmi tudat, a történelemre való emlékezés. Éppen 42 éve ért véget Európában a második világháború, mégis mennyi téves ismeret kering, mennyi tudati szakadék tapasztalható ezzel kapcsolatban, milyen hézagos ismeretünk és történelemtanításunk is! Hát akkor a hatvanki- lenc év előtti eseményekről vajon mit tudhatunk? Mit tudhatunk az olasz fronton, a Piave és az Isonzó mellett harcoló és a világháború végét ott megért nagyrészt fogságba került magyar katonák életéről, az örökre ottmaradottakról, mit tudhatunk az akkori katonák gondolkodásáról?! Ezt a tudatot segít élesztgetni, ébresztget- ni a film, amélyhez dr. Szabó László adott az alkotóknak katonai szakértői és Szabó György írói segítséget. A filmben megszólaltatott idős emberek többsége — természetesen — nem a történész szemével láttatja a maga katonai emlékeit, hanem saját, szubjektív és bizonyára az évtizedek során megkopott, vagy más módon változott emlékeit sorolja, többségük kevéssé veszi észre az idő múlását, a történelem változásait. Akad köztük örömkatonának tűnő, van kicsit Háry Jánoskodó is; emlékeik egymásnak olykor ellentmondanak — ebből még komoly összetűzés is adódott, s így örökítődött a filmen —, akad, aki az olasz nők körében elért hódításaira büszke ma is, s olyan is, aki Károlyi Mihályt hibáztatja a fegyverszünetért, mert ők akkor még harcképesek voltak az Isonzónál stb. Nem érdektelen megjegyezni, hogy az emlékezök között a legkevesebb a rang nélküli közlegény, igaz, hivatásos tiszt sincs köztük. Idáig semmi érdemi vitám nincs a filmmel. Tisztes szándékú dokumentumalkotás, amely történelmi ismereteiket pótol sajátos eszközökkel, helyenként nagyon ízes, élvezetes előadásban. Ez igen nagy érdeme. Töprengésre inkább az ad okot, hogy az öreg magyar veteránok egy kisebb csoportja 1984-ben elutazott a filmalkotókkal egykori harcaik színhelyére, az emlékezést ott folytatták az Isonzó partján, a Piave mellett — ott is tűztek össze kicsit —, találkoztak az egykori ellenség még élő képviselőivel, köztük egy tábornokkal (aki aztán 1987 februárjában a film budapesti bemutatóján is részt vett), egykori ellenséges parancsnokkal és részt vettek Fossalta di Piave városkában egy emlékmisén, amelyet az ottani harcok emlékére emelt kápolna előtt a szabad téren tartottak. A mise után nagy, látványos zászlócserék, az egykori ellenségek összecsókolózása következett, ami előfordulhatott volna spontán is, de így nagyon-nagyon csináltnak érződött. Még az is elfogadható, hogy a magyar veteránok felkeresték egykori harcaik helyét valamiféle „zarándokút” keretében, meglátogatták elhunyt bajtársaik sírjait, s így emlékezzenek, de ez a hatvankilenc év utáni nagy-nagy összeölelkezés — még ha a béke ügyét akarta is szolgálni — nem tudott a hitelesség erejével megfogni, ez pedig nem válik dokumentumalkotásnak előnyére. Ez a rész mintha külön élne a filmben a maga agyonrendezettségével. Sok érdekességet mondott el a film. Néha mosolyra is késztetett, néha vitára is, de tagadhatatlanul hiánypótló mű akkor is. ha a kilencven felé közeledő, öreg, egykori hadfiak személyes emlékeit a nagy történelem szempontjából illő, tisztelettel vegyes kritikával fogadjuk. Benedek Miklós Száz éve született Marjalaki Kiss Lajos Száz éve született, 15 éve halt meg Marjalaki Kiss Lajos. Kettős évforduló, kettős indíttatás az emlékezésre, kettős alkalom munkássága előtt a tisztelgésre. Hiszen még élnek ismerősei, barátai és tisztelői. Még életében a „Miskolc szerelmese” jelzőt kapta, pedig nem is volt Miskolc szülötte. Kilencgyermekes családban Kisújszálláson született 1887-ben. Iskoláit szülőhelyén végezte el, majd Debrecen és Budapest következett. Polgári iskolai tanárként került Miskolcra 1919. január 30-án és 1950. január 1-ig ugyanabban a II. számú Polgári Fiúiskolában tanított földrajzot és történelmet, de magyart és német nyelvet is. Marjalaki azonban nemcsak tanított. szaktantárgyait, mint tudományt művelte is. Földrajztankönyveiből 20 éven át tanítottak az ország polgári iskoláiban. A történelem, azon belül Miskolc történelme volt fő kutatási területe. Olthatat- lan kíváncsisága és érdeklődése vezette a Borsod-Mis- kolci Múzeumba és a Levéltárba. Ottani búvárkodásai során fedezett fel számos várostörténeti érdekességet, melyeket mint adatokat, adalékokat rendszeresen publikált. Szeretett nyelvész- kedni, belekóstolt a nyelvtörténetbe. tájszavakat gyűjtött, melyeket a Magyar Nyelv c. folyóiratban tett közzé. Sokat foglalkozott a „kettős honfoglalás” problematikájával s e tárgyban határozott koncepciója alakult ki, amit egy tanulmányban fogalmazott meg. E tanulmányát ismertette Móricz Zsigmonddal, akit szintén érdekelt a téma, s bátorította őt a további kutatásokra. Végül a Nyugat c. folyóiratban le is közölte a cikket, mely heves vitát váltott ki a történészek körében. Több mint 53 évet élt Miskolcon. Nem a szobájába bezárkózó tudóstípust képviselte, ismeretterjesztő előadásai népszerűek voltak. A TIT aktív tisztségviselője, több társaság (pl. Néprajzi, Földrajzi) és számos folyóirat (pl. Történelmi és Régészeti Közlemények, Borsodi Szemle) szerkesztőbizottsági tagjaként is tevékenykedett. Munkásságával megnyerte barátjának Móra Ferencet, Móricz Zsigmon- dot, Germanus Gyulát, László Gyulát, Győrffy Istvánt. Bátky Zsigmondot. Lokálpatrióta volt a szó legnemesebb értelmében. Sokrétű tevékenysége, munkás élete példa a ma embere számára is. Zimányi Katalin A Bartók kórus koncertje A Bartók kórus koncertjét a közelmúltban rendezték meg a miskolci Minorita templomban. A műsor első felében Szűcs Sándor, a második részben pedig Balás István vezényelte az együttest. A hangverseny első száma Bányai: Húsvéti korálja volt. Ebben főleg az akusztika kóstolgatásával „foglalkozott” a kórus. A következő Söderman-tételekben igen jó benyomást keltett az énekkar. Oldottan énekeltek, igen jó szövegmondással. A Kyrie-tételben Rieger Magdolna lágy szoprán szólójának örülhettünk. Az Agnus Dei-ben a helyenként három szólamra osztott férfikar kulturált éneklése és feltűnően tiszta intonációja szerzett értékes pillanatokat. Bach: Ragyogva tűz a napsugár című koráljának előadása így, megszokott környezetéből kiemelve .jelentéktelennek tűnt. Ennek fő oka az volt, hogy a következő Bach-mű. a „Jesu, mei- - ne Freude” című motetta gyönyörűen megformált ko- rál-tételei az est talán legkiemelkedőbb pontjai voltak. Az eredetileg is „a capella” mű csaknem teljes egészében megszólalt. Szűcs Sándor határozott elképzeléssel vezényelt. Minden következő mozzanat az előbbire épülve logikusan képződött Bach szándékainak megfelelően. Ez a tisztán kollektív szellemű alkotás az előadásban néhol túlzóan objektívvá vált. Pedig az előadóművész a zeneszerzőhöz hasonlóan önmagát „meg nem kerülheti”. Több szubjektivitás az előadásban talán zengetettebb fortékat hozna. A magas szólamokban néhányszor sápadtságot lehetett tapasztalni. Megítélésem szerint ilyen ió adottságokkal rendelkező kórusnál nagyobb súlyt kellene fektetni a hangképző apparátus fejlesztésére és az ezzel összefüggő egységes hangszín problémájára. A műsor második részében Balás István vezényelte az énekkart. Homilius: „Domine, adjuvandum me” című motettája nyitotta a sort. Szárnyaló, önfeledt éneklést nyújtottak. Az est másik kiemelkedő pillanata Palestrina: „Domine, quando veneris” című műve volt. A kórus dallaméneklésből jelesre vizsgázott. Balás szug- gesztív dirigálásának eredményeként az énekesek dinamikusan feszült állapotba kerültek, mely állapotot akadály nélkül tudták átvinni a közönségre. Bach: „Wir danken dir, Gott” című kantátáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatának vonószenekara, Gál Károly vezetésével, a Rádióénekkar szólistái és a Miskolci Bartók Kórus adta elő. A föltehetően nagy gonddal kiválasztott mű az előadásban sajnos szinte atomjaira hullott szét, a hangok közti kapcsolat a nagyon rossz térbeli arányok miatt teljesen elveszett. A második hegedű a karmester számára „láthatatlan” helyen ült. Ezenkívül a vonósoknál hiányoztak az erőteljes hangindítások, a kicsengő befejezések. Szebik Ildikó az orgonabetéteket szépen, magabiztosan játszotta. Kár. hogy csak rendkívül fejletlen konstrukciójú hangszer állt rendelkezésére. A szólisták éneke nem volt meggyőző, nehezen azonosultak szerepeikkel, számos értékes részlet veszett el így az egész számára. Üdítően hatott ellenben a zárókorál, melyben a Bartók kórus ismételten bizonyította, hogy előző fellépéseihez viszonyítva is énektudásban nagyot lépett előre. A hangversenynek közvetlen hangulatot biztosított Mocsári Ferenc szépirodalmi és képzőművészeti példákban is bővelkedő színvonalas műsorvezetése. Gergely Péter MŰSOROK rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Mai programok. — 8.20: Köznapi ügyeink. — 8.30: Kovács Kati és Komái* László énekel. — 9.00: Verbunkos muzsika. — 9.15: Éneklő Ifjúság. — 9.30: Háttér- beszélgetés. — 10.05: Diákfélóra. — 10.35: Labirintus. — 10.50: Népdalok, néptáncok. — 11.27: Oriástök. Rákosy Gergely regényének rádióváltozata. — 11.54: Reklám. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.40: Reklám. — 12.45: A képviselő noteszéből. Beszélgetés. — 13.00: Klasszikusok délidőben. — 13.51: Májusi kórusmuzsika. — 14.05: Műsorismertetés. — 14.09: A magyar széppróza századai. — 14.25: Zenei Tükör. — 15.00: a Szenke- patak balladája. Dokumentumműsor. — 15.36: Nóták. — 16.05: Révkalauz. — 17.00: Olvasókör. — 17.30: Könnyűzene. — 18.00: Kritikusok fóruma. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.25: Könyvújdonságok. — 18.28: Műsorismertetés. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Lottósorsolás. — 19.20: Reklám. — 19.25: Szerelem és diplomácia. Rádiójáték. — 20.17: Nagy alakítások a Magyar Állami Operaházban. — 21.12: Népi hangszeres muzsika. — 21.30: Változatok a történelemre. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Haydn: Esz-dúr szimfónia. — 23.04: Romantikus kamarazene. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 7.38: Orvosi tanácsok. — 8.05: Nóták. — 8.20: A Szabó család. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. — 10.35: A 04, 05, 07 jelenti... — 10.45: Láttuk, hallottuk. — 11.30: Világújság. — 12.00: Hírek. — 12.10: Moraván- ka fúvósegyüttes felvételeiből. — 12.25: Útikalauz üdülőknek. — 12.30: ,.Énekeltem én: Agas- vári Sándorné”. — 12.51: Dudafelvételek. — 12.58: Műsorismertetés. — 13.05: Nosztalgiahullám. — 14.00: Gólok, méterek, történetek ... — 15.05: Néhány perc tudomány. — 15.10: Operaslágerek. — 15.45: Törvénykönyv. — 16.00: Találkozás a stúdióban. — 16.58: Műsorismertetés. — 17.08: A Budapest Ragtime Band játszik. — 17.30: Tanakodó. — 18.30: Középhullámon. — 19.05: Kör- kapcsolás bajnoki kézilabda- mérkőzésekről. — 19.15: Operettkedvelőknek. — 20.05: A Poptarisznya dalaiból. — 21.05: Rádiószínház. — 21.42: Slágerlista. — 22.12: Látogatás a múltunkba. — 23.20: A Talking Heads együttes nagylemezei. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. 3. MŰSOR: 6.05: Muzsikáló reggel. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.07: Időszaki kiállítások. — 8.12: A két özvegy. Opera. — 10.22: Liszt: Ideálok. — 10.53: Alban Berg felvételeiből. — 11.35: Pillanatkép. — 11.40: Zenekari muzsika. — 12.30: Operafelvételekből. — 13.03: Műsor- ismertetés. — 13.05: Magyarán szólva ... — 13.20: Az ellentétek kora. — 14.10: Ferencsik János vezényel. — 15.18: Pophullám. — 16.10: Operaáriák. — 16.32: Kó- sa Gábor hangversenye. — 17.00: Diákfélóra. — 17.30: Bottesini: A-dúr bravúrcapriccio. — 17.40: Kóruspódium. — 19.03: Műsorismertetés. — 19.05: Herbert von Karajan vezényel. — 19.35: Hangverseny. — 20.25: A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora. — 20.45: A hangverseny-közvetítés folytatása. — 21.30: Miniatűrök. — 22.00: Holnap közvetítjük. — 22.30: Kilátó. — 23.15: Toronyzene. MISKOLCI STÜDlO (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások. információk, szolgáltatások Borsod, Heves és' Nóg- rád megyéből. . — 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: A Tiszától a Dunáig. Zenés magazin. — Közben: 18.00— 18.15: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és mü- sorelőzetes. televízió 1. MŰSOR: 9.00: Tévétorna. — 9.05: Teledoktor. — 9.15: Szia, Mami! — 9.45: Vidám házassági történetek. — 10.50: Kéz és szem. Az üveg titkai. — 11.45: Képújság. — 16.45: Hírek. — 16.50: Reklám. — 17.00: Sorstársak. — 17.20: Tévébörze. — 17.30: Tájkép. Környezetvédelmi magazin. — 16.05: Képújság.— 18.10: Telesport. — 16.35: Reklám. — 18.45: A rózsaszín párduc. 10. rész. — 19.05: Esti mese. — 19.15: Lottósorsolás. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Szomszédok. — Teleregény. — 20.35: Népzene zenekarra. — 20.40: Hírháttér. — 21.25: Unokáink is látni fogják. — 22.10: Híradó. 2. MŰSOR: 17.10: Képújság. — 17.15: A Szegedi Körzeti Stúdió műsora. — 17.55: Tévétorna. — 18.00: Pannon Krónika. — 19.00: Vőlegény. Szinmü. — Kb. 22.00: Popkorong. — 22.45: Képújság. — mozi BÉKE: Kétségbeesve keresem Susant, színes amerikai vígjáték, Felemelt helyár! Kezdés: nlO, fl2, f3 órakor, — Trükkös halál, mb. színes amerikai krimi, 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor, — Szállodai szoba, Színes olasz vígjáték, Felemelt helyár! 14. év! Kezdés: f9 órakor. — BÉKE KAMARA: Én is jártam Isonzónál, Magyar történelmi filmszociográfia, 14 év! Kezdés: de. 11 és este f8 órakor. — BÉKE PREMIER VIDEÓ: A csendőr és a csendőrlányok. Színes feliratos francia vígjüték, Kezdés: 9, f4 és f6 órakor. — TÁNCSICS: Fogadjunk! Mb. színes olasz vígjáték, 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: f4, Í6 és f8 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Gyermekkorunk tangója, Mb. színes szovjet vígjáték, Kezdés: f5 és f7 órakor. — TÁNCSICS VIDEO: A Sárkány visszatér, Színes, feliratos hongkongi kalandfilm, Kezdés: 9, 11, f3, f5 és f7 órakor. — SZIKRA: Indiana Jones és a végzet temploma, Színes amerikai film, 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f5 órakor, — Kegyetlen románc I—II., Mb. színes szovjet film. Dupla helyár! 14 év! Kezdés: f7 órakor. — FÁKLYA: Éden akció, Mb. színes szovjet kalandfilm, Kezdés: 4 órakor, — Támadás a Krull bolygó ellen, Mb. színes amerikai film, 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés : 6 és 8 órakor. — FÁKLYA KAMARA: Jim Craig, Mb. színes ausztrál westernfilm. Kezdés: f5 órakor. — FÁKLYA VIDEÓ: Folytassa cowboy! Színes angol filmszatíra, Kezdés: f3 és f7 órakor. — MISKOLC, PETŐFI: Az elveszett frigyláda fosztogatói. Színes amerikai kalandfilr;.. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — TOKAJ VIDEÓ: A három testőr, Színes feliratos francia kalandfilm, Kezdés: Í6 órakor. — ADY MŰVELŐDÉSI UAZ: A Sárkány közbelép, Színes hongkongi kalandfilm, 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM: Hajnali háztetők, 14 év! Magyar film, Kezdés: 5 és 7 órakor. — MISKOLC HÁMOR, BÜKK: Én is jártam Isonzónál. Magyar dokumcntumfilm, Kezdés: f6 órakor. — BÁNYÁSZ FILMSZÍNHÁZ: A halált a hangyák hozzák, Mb. színes csehszlovák krimi, 14 év! Kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA BÉKE: Macskafogó, Színes magyar rajz-mesefilm. Felemelt helyár! Kezdés: 4 órakor, — Kétségbeesve keresem Susant, Szines amerikai vígjáték, 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — LENINVÄROS DER- KOVITS: Vigyázat! Életveszély! Színes szovjet film, Kezdés: Í6 órakor, — Aranyeső Yuccában, Mb. színes olasz kalandfilm. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f8 órakor. — MEZŐKÖVESD PETŐFI: Csók, anyu! Színes magyar film, 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 6 és 8 órakor. — SÁROSPATAK RÁKÓCZI: A nindzsa színre lép, Színes amerikai kalandfilm, 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: f5 és 7 órakor. — SATORALJAÜJ- HELY BÉKE: Silverado, Mb. színes amerikai westernfilm, 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. RÓNAI VIDEO MOZI Május 6—12. Filmfesztivál, videoprogram színház 7., csütörtök A szerelem és véletlen játéka Schiller ifj. bérlet Este 7 órakor kamaraszínház Mesék az írógépről Este 7 órakor KOZÜLETEK, LAKOSSÁG, FIGYELEM! Kisszövetkezetünk megkezdte - Miskolc, Kazincbarcika, Le- ninváros — házgyári lakásokban a bejárati ajtókra 5 ponton záródó, mechanikusan működő betörésgátlók felszerelését. A lakásbiztosítással rendelkezőknek az Állami Biztosító ajánlja a felszerelését a betöréses kármegelőzés céljából. Irányár felszerelve: 2900 Ft. Megtekinthető és megrendelhető bemutatótermünkben: Tűzvédelmi Kisszövetkezet mérlegszerviz részlegénél Miskolc, Kartács utca 4. sz.