Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-23 / 120. szám

1987, május 23., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 Mire jé a kavics? Mire jó, mire jó? — kérdezhetitek tü­relmetlenül. Önként kínálkozik a válasz. Természetesen arra jó, hogy a kicsik gyűj­tögessék egy darabig lelkesen, azután el­dobálják. Esetleg kacsázzanak vele a tó­parton. Első pillantásra így gondoljuk, de azért gondoljunk csak bele: az akvárium aljáin a hófehér vagy tüneményesen színes kavicsok még szebbé tehetik a látványt. A sziklakért ékessége lehet egy-egy szép ka­vics. Hiszen sziklakertet kis helyen is ki lehet alakítani. Ám ami még ennél is ér­dekesebb, a kavics kiválóan alkalmas ar­ra, hogy különféle kelmékre érdekes min­tákat festhessünk. Egyszínű anyagot válasszunk alapnak, majd a gondosan összeválogatott, hibátlan felületű kisebb-nagyobb kavicsokat borít­suk a textilre, ha tetszik az elrendeződés, minden egyes kavicsot külön-külön burkol­junk be anyaggal, mintha egy kis batyut fognánk össze, és kötözzük át jó erősen, többször is körültekerve az anyagot. A kötözés sűrűsége a kötözött anyagrész hossza és a kavicsok nagysága szerint sok­féle érdekes minta alakítható ki a válta­kozó nagyságú köröktől a koncentrikus körökön át a téglalap vagy négyzetszerű mintázatig. A koncentrikus körök vagy négyzetek több egymás fölé kötözött ka­vics segítségével alakíthatók ki. ,Az ilyen módon befestett anyagokat szá­radás után kibontva ki kell vasalni, és már használhatók is futónak, térítőnek, uzson- naszalvétának vagy kendőnek, de elkép­zelhető ezzel a módszerrel festett szoknya vagy nyári blúz is. Érdekességek a természetben Ki a maga orvosa, ki a másé Angol biológusok megfigyelték, hogy a tanzániai csimpánzok egyelőre ismeretlen antibiotikumokkal gyógyítgatják magukat. Reggelente néhány levelet óvatosan letép­nek az aspil láb ökrökről. Ezeket rágás nél­kül ide-oda forgatják a szájukban, aztán lenyelik. Az állatok ürülékében is találtak csaknem sértetlen leveleket. A bennük lé­vő hatóanyag megöli a gombákat és a ro­varlárvákat. Még a magasabb rendű álla­tok sejtjeit is megtámadja. A csimpánzok emésztőszervében lassan szabadul fel a le­velek apró sérülésein keresztül kijött mé­reg, így az emésztőnedvek csupán csipet­nyit szívnak fel. A kutatók úgy vélik, hogy ezek a majmok olyankor fogyasztanak as- pilia levelet, ha fertőzéstől vagy bántó pa­razitáktól szenvednek. A Karib-tengeren a korallzátonyokon nagyon sok hal megsebesül. Főiként a ten­geri sünök tüskéi, a zátonyok éles szélei és a ragadozóhalak balsikerű támadásai okozzák a sebesüléseket. A sérült állatok a zátonyokra feküsznek, és rövidesen megje­lennek körülöttük a tisztítóhalak, amelyek kitakarítják a sebeket, a laza, elhaló szö­veteket leharapják. Ez a „gyógyítás” oly­kor napokig tart, és a beteg állatok sebe nem gyullad be, nem jutnak bele fertő­ző csírák. így nyugodtan indulhatnak el új­ból láplálékszerző útjaikra. A koplalás rekorderei Vajon mennyi ideig bírják a koplalást az egyes állatok? A zoológusok állítása szerint a vipera körülbelül 20 napig, a boa 23 niapig, a csörgőkígyó pedig 27 napig képes koplalni. A rekord még ennél is nagyobb. A ne­mes lazac és a krokodil több mint 10Ó napig bírja ki élelem nélkül. A téli álmot alvó állatok a hideg idő kezdetétől a vé­géig nem esznek egy falatot sem. A re­kordot a teknősbéka tartja, amely 16 hó­napig is türelmesen tűri az éhséget. Per­sze a melegvérű állatok között is vannak olyanok, amelyek feliratkoztak már a re­kordlistára. Tudunk egy olyan kutyáról, amely egy földrengéskor szakadékba zu­hant, s ott 103 napig élt táplálék nélkül, amíg végül is kiszabadították onnét. Vízi játékok Pompásan lehet szórakozni a patak part­ján, sekélyebb víz mentén, ha van mivel játszani. Repül a vitorlás, forog a víziké­it;, készítsetek ti is hasonlót. A vitorlás készülhet puha fáiból, de ha akad a háznál öreg, elh asznált parafa talpú szandál, jól felhasználható az is. Hurka­pálca lesz a vitorla rúdja, maga a vitorla pedig kis selyemmaradék. A kapitány tes­te fenyőtoboz, a kobakja makk, rajta a csákó pedig kis harangvirág. Az ábrán bemutatott vízikerék elkészíté­séhez vágjatok ki vékony és vastagabb bodzaágat. A kerék lapátjai szintén félbe­vágott, kibelezett bodzafaágból készíthetők. A két V-alakú tartórudat más faágból is kialakíthatjátok. « A fókákról Napozó fókabébi A világtengerek érdekes ragadozói a fókák, vagy másképpen úszólábúak. E név igen találóan jellemzi a fókaféléket, mivel a ma élő fajaiknak rövid, uszonyfor­májú lábai vannak. Üszás közben a mellső úszólábak általában a testhez simul­nak, s csupán kormányként szolgálnak. A helyváltozta­tás tulajdonképpeni szerve a hátrafelé irányuló két há- tulsó láb, amelyek aktív, uszonyszerű mozgást, végez­nek. Valamennyi fókaféle teste megnyúlt, rövid szőrrel borított, s így kitűnően meg­felel a vízi életmódnak. Szinte kizárólag kisebb-na­gyobb állatokkal táplálkoz­nak, némelyek azonban, mint például a rozmár, mellékesen tengeri moszato- kat is fogyasztanak. Táplá­lékuk főként halakból, rá­kokból, polipfélékből és kagylókból áll. A fókafélék képviselői va­lamennyi világtengerben megtalálhatók. A hideg és a mérsékelt égövi tengereket kedvelik, de vándorló vagy elvetődött példányai néha­napján még a trópusi vizek­ben is előfordulnak. Né­mely faj évente több mint 10 000 kilométert vándorol. A fókák valamennyi fajá­nak már évezredek óta az ember a legnagyobb ellen­sége. Különösképpen az északi féltekén végeztek ha­talmas pusztítást soraikban a fókavadászok. Az elejtett fókáknak szinte minden porcikája felhasználható. Prémjükből bundákat, bő­rükből csizmákat készíte­nek, húsukat eszik. Vadász­szák őket a bőr alatti vas­tag szalonnaréteg miatt, amely a vízi emlősöket a hőveszteségtől védi. Kímé­letlenül pusztítják értékes agyaraik miatt a rozmáro­kat is. A belőlük készült faragványok minősége az elefántcsonttal vetekszik. Amíg az ember csupán kez­detleges fegyverekkel és eszközökkel vadászta a fó­kákat, kipusztulásuktól nem kellett tartani, a biológiai egyensúly nem billent fel, mivel a szaporulat ellensú­lyozta a veszteséget. Amikor azonban hatalmas fókava- dász-flottákat szereltek fel, s megkezdődött a fókaállo­mány nagyarányú irtása, alaposan lecsökkent a fóka­félék száma. Időközben va­lamit javult e téren a hely­zet, mivel több helyen vé­delmi időszakot és helyen­ként teljes vadászati tilal­mat rendeltek el. Sajnála­tos módon azonban több fa­juk már közel áll a kipusztu­láshoz. Több fókafaj egyed- számának gyors csökkenésé­ben elsősorban az a sajná­latos körülmény játszott közre, hogy éppen az új­szülöttek prémje a legszebb és legdrágább. Az emberen kívül természetszerűleg még néhány ragadozó állatfaj is pusztítja a fókákat: ezek közül talán legjelentősebb a kardszárnyú delfin, de a cápák és a jegesmedvék is szívesen vadásznak fókákra. Törő István: Mondóka Veréb bújt be tyúkólba kakastojás a jutalma, pápaszemet vett a vakond, azért nem lát át a falon, fő a leves, zörög a nád, Benő megitta a tintát, bodzafának tányérjában levest adtam vacsorára, kőmúveskanállal egyed, hamarabb megtölti begyed, míg a levest kanalazod, számolok én rajtad hatot, hetedik a kicsi Kató, hagyd a levest, ő a hunyó! Induljatok el a vastagított M-betűből, és lóugrásban olvassátok össze az ábra betű­it. Ha helyes útvonalon haladtok végig, egy híres festőművészünk (1844—1900) nevét kapjátok eredményül. Legismertebb művei közé tartozik a Siralomház és a Honfoglalás című festménye. Beküldési határidő: 1987. május 30. Ké­rünk benneteket, hogy megfejtéseiteket le­velezőlapon küldjétek be. A hibátlanul meg­fejtők között könyvutalványokat sorsolunk ki. A korábban közölt rejtvény helyes meg­fejtése: József Attila. Könyvutalványt nyertek: Zsúdel Orsolya Miskolc, Marjalaki Kiss L. 11.; Czinege Csilla Miskolc, Rezi K. 11.; Dapsy Éva Al- sószuha, Szabadság u. 36., Molnár Tamás Leninváros, Május 1. út 1. A könyvtutalványokat postán küldjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents