Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-04 / 103. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! U»*-------­l ilái Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Gyönyörű május,színpompás majális 4 majális résztvevői Básti János ünnepi köszöntőjét tartja M ilyen pompásan kezdődött az idei május! Ragyogott a tisztára seperi égbolt, ezernyi sugarával tűzött a nap, csillogott a gyerekek szeme. Csak délutánra gyülekezett némi felhő az asz- szonyok homlokán, egyenes arányban a férjek által elfogyasztott sörök számával. Na, de május elsejét ki látott majális, majálist sör nélkül? Meg hát nemcsak sör fogyott, hanem jóízű gulyás is kon- dérszám, virsli, kolbász mázsaszám, s en­nek dacára fogytak a kilók is, a sok gya­loglás és focimeccs után. Ki tudná megmondani, hányán jártak az ünnepen Miskolcon a Csanyikban? Már a déli órákban úgy tűnt, hogy nincs egy talpalatnyi hely sem. A buszok pe­dig újabb és újabb tömegeket hoztak a városból, s aztán irány a hegy, az erdő, végre a szabadban, végre a zöldben, vég­re tiszta levegőn! A gyerekekre ezernyi él­mény várt, körhinta és céllövölde, léggömb és hőlégballon, mézeskalács és törökméz, játékforgó és forgó játék. A színpadon is hosszú órákon át folytak a bemutatók. Cselgáncs és torna, súlyemelés és dzsessz- balett. Na és a büfék sora! Hot dog és kóla, pecsenye és édesség, vattacukor és sósperec. Játékárusok, sátrak, bazár, fel­sorolni, megjegyezni is lehetetlen, meny­nyi finomság és érdekesség. Miskolc apraja-nagyja élvezte a jó időt, a részegítő tavaszi illatokat. Ismerősök, akik talán egy éve sem látták egymást, itt biztosan találkoztak. Az ismerősök kö­zött közös ismerőseink: a város, a megye vezetői. Először dr. Ladányi Józsefet, a megyei tanács elnökét látom egy ember­gyűrű közepén, de itt van Kovács Zoltán, a megyei pártbizottság titkára, dr. Ko­vács László, a városi tanács elnöke, Tí­már Vilmos, a városi pártbizottság titkára is. Ahogy mondták, jöttek megnézni, ho­gyan pihennek, szórakoznak, ünnepelnek az emberek, ünnepi köszöntőt Básti Já­nos, az SZMT vezető titkára mondott. A park közepén nagy kondér áll, fiatal legény kavarja benne a gulyást. Csonki Sándor még csak tanulja a szakácsmes­terséget (igaz, már harmadik éve), de biztosan tudom, ha itt lenne a mestere, már fel is szabadítaná: 10 kiló húsból, 8 kiló krumpliból, kevés zöldségből lakat jól 40—50 embert. A gulyás olyan, ahogy a tankönyvekben le van írva: forró és eny­hén csípős, szóval a vendégek (ki bajló­dik ilyenkor szalvétával) megnyalják utá­na mind a tíz ujjúkat. A hangszórókból árad a zene, gyere­kek vesznek el és kerülnek meg, ahogy az ilyenkor lenni szokott. Délutánra egyre többen ülnek, sőt fekszenek le a takarók­ra, s bár fárad a nép, a hangulat nem csökken. A büfékben nem lesz kisebb p forgalom, s a fáradt eladók elégedetten számolják a bevételt. A két legnagyobb pavilonban, a Miskolci Élelmiszer Kisker, és a Miskolci Vendéglátó Vállalat eláru­sítóhelyein 1400 rekesz sör, 1000 rekesz üdítő, 250 kiló virsli, 5000 zsemle, 300 ki­ló kenyér fogyott, s még féltartós tejet is eladtak 400 tasakkal. Bizony, lesz mit takarítani az ünnepek után, a tízezernyi ember kisebb csatate­ret hagy maga után. De ki bánja most ezt! Szép napot, szép ünnepet hagytunk magunk mögött, s a naptár véletlen se­gítségével két napot kaptunk ráadásként, hogy kipihenhessük a majális fáradal­mait. (sz-i) Lovashintón érkezett a diáktanács Három megye fiataljai a Bodrog partján Látványos felvonulással kezdődött meg április 30-án, az esti órákban a XIV. Sá­rospataki Diáknapok. Sza- bolcs-Szatmár, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye küldöttségét, a tizennégy tagú diáktanács díszes lo- vashintaját, a sátoraljaúj­helyi majorettek vezették el a Móricz Zsigmond Kol­légiumtól a Művelődés Há­za előtti térre. Az itt fel­épített színpadon foglalta el helyét a diáktanács, amely­nek „vezéregyénisége” ez­úttal Bráth Endre, a sáros­pataki gimnázium harmadik osztályos tanulója lett. Szép hagyománya a fiata­lok eme nagyszabású kultu­rális seregszemléjének, hogy néhány napra a tanulóifjú­ságból választott diáktanács veszi birtokba a várost, an­nak irányítását és „minden­nemű kulcsát”. Az ünnepé­lyes fogadalomtétel és a hosszas győzködés után a város kulcsa az ifjú polgár- mester tulajdonába került. A harsonaszóval kísért ha­talomátvételkor Takáts Gyu­la, a Sárospataki Városi Ta­nács elnöke a következőket mondotta a diákok képvise­lőjének: „... a kulcsot im- hol a nyakadba ajánlom. Kéretik a diákokat, s a ta­nácsot, városomat megőriz­ni vegyen fáradságot!...” Ezután a diákpolgárok fo­gadalomtétele következett, amelyben esküt tettek arra, hogy a lakosságot nem há­borgatják, védelmükről, szó­rakoztatásukról gondoskod­nak. Az ünnepélyes megnyi­tó zárásaként a küldöttek üzenetekkel „felvértezett” galambokat indítottak útra. Azokba a városokba — Gyulára, Egerbe, Székesfe­hérvárra, Sopronba, Debre­cenbe és Keszthelyre — amelyek ugyancsak diákna­pi rendezvényeknek adtak otthont. A találkozó első napja a Bikini együttes koncertjével fejeződött be. Ragyogó napsütéses időben köszönthették másnap a fia­talok május elsejét, a vá­roshoz közeli Berekben, kö­zösen a környék nagyüze­meinek. intézményeinek dol­gozóival, akik munkatársaik, családtagjaik körében töltöt­ték el ezt a napot. Megcso­dálhatták eközben a há­rom megye delegációjának műsorát is, akik a tó mel­letti nagyszínpadon mutat­ták be produkciójukat. Eközben a városban egyre- másra állították fel sátrai­kat a kézművesek. A Mű­velődés Háza melletti vásá­rosok utcájában szebbnél szebb portékákat kínáltak. Ugyancsak ebben az időben kezdődött meg, a fesztivál­program keretében, a Sza­bolcs megyeiek bemutatko­zása, a Művelődés Házá­nak színháztermében, mi­alatt a Comenius Főiskolá­ban „Commodore-bázis”, az­az számítógépes játékok vár­ták az érdeklődőket, a deák­(Folytatás a 2. oldalon) Termékbemutató, kulturális program Mezőkövesden Mezőkövesd ipari üzemei és szövetkezetei évről évre nagy fejlődésen mennek ke­resztül, bővül termelésük, s fokozódó mértékben veszik ki részüket gazdasági célja­ink valóra váltásában. Sok­színű munkájukat oly módon is érzékeltetik, hogy időről időre megjelennek a nagy nyilvánosság előtt. Myen be­mutatkozás volt az a nagy­szabású termékkiállítás is, amelyet a munka ünnepe alkalmával rendeztek a vá­ros művelődési központjában. A három napig nyitva tartó termékbemutató május 1-én tárita ki kapuit a közönség számára. Az egybegyűlt több száz érdeklődő előtt Makó József, a Mezőkövesdi Városi Pántbizoittság első titkára méltaltita a munka ünnepé­nek és a város tizenhárom vállalata, szövetkezete által rendezett termékkiállítás je­lentőségét. Mlint megnyitóbe­szédében mondotta: a kiállí­tó'. 1 termékék is magukon (Folytatás a 2. oldalon) Többszörös ünnep volt # Encsen. A helybeliek és három település (Méra, Forró és Fancsal) dolgozói, lakosai együtt ün­nepelték május elsejét, a településfejlesztő társadal­mi munkáért kapott magas kitüntetéseket, no és az igazándibél kellemetes, ta­vaszi (vagy inkább nyári­as?) időt. A felvonulók elsőül En­csen, az áfész központi épü­lete melletti üres telek előtt sorakoztak fel, ott, ahol a majdani városi Hazafias Népfront-székház épül fel. Zödi Imre, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkára és a város vezetői helyezték el és betonozták be az alapkövet. Aztán megkezdődött a (fel)vonulás, egészen a? abaújdevecseri parkig, ahol az ünnepi műsorra készü­lődtök a szereplők. Persze, már menet közben is ré­szesei lehettünk egy kis táncos bemutatónak, a 3-as számú főút és a devecseri út elágazásánál. Már maga a színes kavaltkád is lát­ványosságnak számított, de mégis a legnagyobb sikert a Bodrog táncegyüttes arat­ta a dísztribün előtt. Aki a menet elején ha­ladt, s hamarabb ért a parkba, bizony, nem győ­zött csodálkozni azon, hogy milyen sok ember érkezik ide ezen a szép délelőttön. Még mindig jönnek, még mindig ... A helybeliek kö­zül többen is elmondták: ennyien még soha nem vol­tak itt május első napján! Volt, aki hatezerre, volt, aki 7—8 ezerre becsülte a résztvevők számát. Ezt egé­szen pontosan nem lehetett tudni. Azt viszont igen, hogy volt miért eljönni ide, volt mit látni. Az ünnepi beszédet Csi­nos József, a Szakszerveze­tek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanácsának titkára mondotta. Ezt követően Ribánszky Róbert, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának titkára átadta dr. Menyhért Bélának, Encs város tanácselnökének — a városnak — a Nemzeti Zászlót, melyet a város la­kossága ama jeles telepü­lésfejlesztő társadalmi mun­kájáért kapta, amit az el­múlt évben végzett. Ezzel a címmel 2 millió forint is járt, amit a megyei tanács is megtoldott még nyolc- százezer forinttal, s amely pénzeket az épülő városi uszodára fordítják majd. forró és Fancsal vezetői is — a két falu lakosainak nevében — átvehették aki- emelkedő társadalmi mun­kavégzésért az oklevelet, s a vele járó pénzt dr. Ma­joros Lászlótól, a megyei tanács elnökhelyettesétől. Az ünneplők ezután a színpadon bemutatkozó együttesek produkcióinak tapsoltak. Fellépett a Bod­rog néptáncegyüttes, azen- csi, a fancsali és a mérai altéra zen akar, ,a fonrói gyer- mektánccsoport, és az. ugyancsak forrói pávakör. A délutáni órákban sport- rendezvények, játékok és ügyességi versenyek tet­ték még emlékezetesebbé május első napját. (mé—) A Nemzeti Zászló átadásának pillanata ,

Next

/
Thumbnails
Contents