Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-20 / 117. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIII. évfolyam, 117. szám 1987. május 20. Szerda Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja TOwwtmTCT'1 i irw—un ■■ rawwr'lHimiW ',1* Megyénk élelmiszer-gazdaságáról tanácskoztak a képviselők Megyénk elelmiszeripan vállalatai közül több dolgozik exportra. Képünkön a hütöházban válogatják - s majd mélyfagyasszák - a zöldbabot. felfüggesztik. Huszonkilenc Átadták a BNV-díjakat Nagydíjas a Drótművek Tizenhárom terméket jutalmaztak az idei tavaszi budapesti nemzetközi vásár nagydíjával. 31 gyártmányt pedig BNV-díjjal tüntettek ki. A díjakat kedden a kőbányai vásárvárosban Kelemen Lajos, a vásári díjbizottság elnöke adta át. Szólt arról, hogy a bizottság az MTESZ által szervezett szakértő társadalmi zsűrikre támaszkodva hozta meg döntését. 150 pályázatot vizsgáltak meg, közülük azokat a termékeket választották ki, amelyeket már nagy sorozatban gyártanak, a külpiacokon keresettek, előállításuk számottevő importmegtakarítást eredményez. Hit megyénk valahol szóira kerül, akktrr máris a kohászat, a szénbányák, s vegyi kombinátok kerülnek a beszélgetés központjába, nem véletlenül, hiszen a nehézipar egyik hazai fellegvára. a Sajó-volgyi aknák. s gyárak. Az ipar árnyékában pedig sok-sok hasonló gonddal ott küszködik a mezőgazdaság s élelmiszeripar, amely bár esak 17—itt százalékkal részesedik a megye termeléséből. de n foglalkoztatottak 27 százaléka, több mint njéolevanezer ember dolgozik a szövetkezetekben. állami gazdaságokban, a vágó-. palaekozógép- sorok mellett. Az élelmiszeripar súlya statisztikailag nem mérhető, hiszen arányánál jóval nagyobb szerepel tölt be életszínvonal-politikai. s közhangulat! okok miatt. Nem véletlenül tárgyaltak éppen ezért megyénk ország- gyűlési képviselői tegnap tokaji tanácskozásukon az élelmiszer-gazdaság helyzetéről. Faragó Károly, a megyei tanács elnökhelyettese tartott előadási. Ismertette a képviselőkkel az élelmiszer-gazdálkodás gondjait, terveit, s lehetőségei!. Megyénkben jelenleg 124 gazdálkodási egység foglalkozik termeléssel, termeltetéssel, felvásárlással, s termékgyártással. Az 1970-es évektől kezdődően, szinte minden alapvető mezőgazdasági és élelmiszeripari termékből önellátó megyénk, biztosítani tudja a nyolcszázezres lakosság ellátását. Az utóbbi évektől eltekintve „sikerágazat" volt az élelmiszeripar. amelynek fejlődése az utóbbi években megtorpant. Hátrányos helyzetbe került az állatforgalmi és húsipari vállalat, a sátoraljaújhelyi Dohánygyár, s a sütőipari vállalatok. A húskombinát ka paci lás- k i haszna lísága alig haladja meg az ölven százalékot, a dohányipari az importkorlátozás, s korszerűtlen géppark sújtja, hasonlóan kedvezőtlen a termelői háttér a megyei sütőipari vállalatoknál. (Ezeknél az elkövetkező kél-há- rom évben a fejlesztési lehetőségeket. s a megfelelő műszaki színvonalai figyelembe véve, több, mint kél- százmiillió forintos fejlesztési támogatás lenne indokoltan szükséges. A megye csak 75 millió forintot adhat korszerűsítésre. s Így sajnos Miskolc, Kazincbarcika. Mezőkövesd, Len'invúros térségében «minőségi ellátódban zavarok várhatók.) Az állami gazdaságok példamutatóan jó termelését, meg sem közelítik megyénk szövetkezetei. Az elmúlt tíz évben a szövetkezeti szektor az országos átlagtól dinamikusabban növelte termeléséi, ennek ellenére szövetkezeteink egv része kritikus helyzetbe került. Az elmúlt ötéves terv időszaka alatt, de főleg az utolsó három évében, a 105 termelőszövetkezetben 1.7 milliárd forint veszteség keletkezett, s tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a veszteségrendezéseknél 840 millió forintot saját alapjaikból vontak be a közös gazdaságok, így annyira eladósodtak, hogy napjainkra a pénzügyi leterheltség ösz- szege elérte a 2.8 milliárd forintot, amely a szövetkezetek tiszta vagyonának több, mint harminc százalékát teszi ki! Ennek okai ismertek. Növekedett az állami elvonás, gyorsan csökkent a támogatások mértéke. Segítségképpen a szövetkezetek az ipari részlegek kiépítéséhez folyamodtak, de egy-kél éves „tündöklés” után ezek a részlegek megbuktak, pontosabban kiszorították őket a piacról, az olcsóbban termelő szakcsoportok, gmk-k. Amíg lí)84-ben az összes szövetkezeti árbevétel hatvan százalékát jelentette a kiegészítő tevékenység, rá egy évre már a veszteség ötven százalékát ugyanezek az üzemek „termelték". Ugyanakkor megyénk kétharmada kedvezőtlen adottságú, ahol csak állami támogatással lehet nyereséget az alaptevékenységben felmutatni. Ezzel szemben 5,'J milliárd forintos elvonás mellett, csak 4,3 milliárd dotációt kaptak a szövetkezetek. így nem csodálkozhatunk azon, hogy a mai képet rózsásnak nem lehel nevezni. Mindössze 23 termelőszövetkezet képes bővített újratermelésre. Tizenhét, a jelenlegi szintet tudja fenntartani. Tíz szövetkezetét — mivel nem felel meg az önálló kereteknek. magyarán, semmi remény a tálpra állásukhoz— „vissza fejlesz lenek", feloszlatnak. vagy más formában fogják működtetni. Az elkövetkező években elsősorban azokat az üzemeket támogatják, ahol reális esély van a megújhodáshoz, az adósságállomány esökken- téséhez. Nagy segítség ebben az a mezőgazdasági s pénzügyi minisztériumi rendelet, amelynek értelmében megfelelő pályázat esetén, amely kiterjedhet a gazdaságosabb szerkezet kialakítására, a hozam, s termelésnövelésre, új üzemék létesítésére, központi intézkedéssel a meglévő adósságállományt. a kamatterheket közös gazdaságunk pályázott, s az előzetes vélemények alapján ebből 1(1 üzem „javaslatát" elfogadták, s így 250—300 millió forinttal csökkenhetnek ezeknek a termelőszövetkezeteknek adósságterhek Vagyis megkezdhetik a felzárkózást a közepes hatékonysággal gazdálkodó üzemek közé. Ezektől az intézkedésektől remélhető, hogy az elkövetkező években az állati termékek nyolc-tíz százalékkal, a gabonafélék 15-20 százalékkal növekednek, s ha a szövetkezetek rendezik az ipari s melléküzemágakkal Képünkön a hütöházban válokapcsolatos hatékonysági ügyeiket, akkor pénzügyileg is rendbe jöhetnek. A tokaji ülésen részt vettek megyénk élelmiszeripari vállalatainak igazgatói is, így a képviselőknek módjuk nyílott ró, hogy körzetük legégetőbb gondjait, az állampolgárok panaszait az illetékes vezetőknek íelte- gyék. Éltek is. vele, hiszen közel t'észáz kérdésre, észrevételre kelleti válaszolni a tej-, hús-, gabona- s sütőipar vezetőinek. Ami elsősorban szóba kerüli, Miskolc ellátása. Érthetetlennek találják. a lánckereskedelem, „megszületését", a zöldség- árakat. a nagybani piac hiányál, amely elősegítené az olcsóbb árak kialakulását. Földi Ferenc, a Tokaj-Hegy- alját érintő fagykárról kért (Folytatás a 2. oldalon) A bizottság a múlt esztendőhöz képest tovább emelte a mércét, s ezt bizonyítja. hogy az idén a korábbinál kevesebb BNV-dí- jat osztottak ki. Kelemen Lajos azt is elmondotta, hogy a BNV-dí- jak rangjának további emelése érdekében az elismerésben részesített termékek minőségét folyamatosan figyelemmel kísérik. A közel- múlban utóvizsgálatot végeztek. amelynek eredméKedden Budapestre érkezett Szergej Szokolov. a Szovjetunió marsa Hja, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, szovjet honvédelmi miniszter, aki Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter meghívására négynapos hivatalos, baráti látogatást tesz hazánkban. Kíséretében vannak magas rangú szovjet katonai vezetők, közöttük Alekszej Lizicsev hadseregtábornok, a szovnveként a két évvel ezelőtt díjazott termékek közül egytől várhatóan megvonják a BNV-díjat. BNV-nagvdijas lett így többek között a December 4. Drótművek új betonfeszítő pászmája. Ez a termék korábbi importot helyettesít. sőt az idén már egymillió dollárért exportálnak is belőle. Legnagyobb külföldi vevőik a finn, norvég, dán, olasz, svéd és angol cégek. jet hadserog és haditengerészeti flotta politikai főcsoportfőnöke. A honvédelmi minisztert és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint Kárpáti Ferenc vezérezredes. továbbá a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsának több tagja fogadta. Érkezésükkor jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) A Miskolci Postaigazgatóság terveiből Korszerűsödik a telefonhálózat, de... • A 12 EZER FORINTOS BELÉPÉSI DÍJ UTÁN £ KIK MONDJÁK LE AZ IGÉNYLÉST? • ZEMPLÉNI REMÉNYEK A Magyar Posta a VII. ötéves tervben 40 milliard forintot költhet fejlesztésre, elsősorban a távközlés, a telefonhálózat színvonalának javítására. Ez a hatalmas összeg sem elegendő azonban arra, hogy a vidéki távbeszélő-hálózat teljes rekonstrukcióját megoldják belőle — megyénk több területén az évtized fordulója után is gyötrő teiefongondokkal kell számolnunk. xKW '.'N>wöö««wSwX\v:..^ ^At ''t Tyw\í.v; «n* Felvételünk a sátoraljaújhelyi Telefongyárban készült. Az újhelyi termékek is bekapcsolódnak a távközlés fejlesztésébe. Hazánkba érkezett a szovjet honvédelmi miniszter az állami támogatás szuiseges
