Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-01 / 102. szám
1987. május 1., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 15 Zemplén vándorkupa „Pergő ritmusban, kitűnő körülmények között rendezték meg Királyhelmecen az első alkalommal kiírt Zemplén vándorkupa nemzetközi labdarúgótornát. Az eseményen a helyi magyar tanítási nyelvű, a nagykaposi magyar tanítási nyelvű, a szerencsi Hunyadi János általános iskola, valamint a sárospataki Petőfi Sándor általános iskola csapatai vettek részt, s küzdöttek két korcsoportban” — írja rovatunkhoz küldött levelében Demblovszky József sárospataki testnevelő tanár. Az 5—6. osztályosoknál Sárospatak győzött Szerencs és Királyhelmec előtt, míg a 7—8, osztályosoknál Királyhelmec, Szerencs, Sárospatak sorrend alakult ki. A fiatalabbaknál Végh Zsolt (Sárospatak), a nagyobbaknál Orosz Zsolt (Szerencs) bizonyult a torna legjobb játékosának. Az eseményt az elkövetkezendő években is megrendezik. Részvétel, A z utóbbi időszakban az ifjúság, a lakosság testedzésén ek és sportjának fejlesztését célzó határozatok, irányelvek, ajánllásolk nyomán, az aktivisták tevékenységének eredményéként megélénkült n tömegsport szervezése és ennek eredményéként növekedett a lakosság érdeklődése a testnevelés és sport iránt, kiliapínt- hatóan nőtt az eseményéken részt vevők száma. Könyveljük el az eredményeket biztatónak, de rögtön hozzá kelti tennünk: nincs ok a túlzott elégedettségre. Nagyon sok a tennivaló annak érdekében, hogy minél több emberről megismertessük, megszerettessük a testedzés örömeit. Egy közelii példa: Miskolcon a városi asztalitenisz szövétség vezetői minden lehetséges eszközt bevetettek a családi csapatverseny népszerűsítése, szervezése érdekében. Szórólapokat készítették, felhívás jelent meg a lapokban és a rádióban. A fáradtságot nem ismerő aktivistáik igyekeztek mozgósítani, elsődlegesen nem ők marasztalhatok el azért, mert a várttól jóval kevesebb résztvevő jelent meg a verseny színhelyén. A miskolci és a borsodi döntőn sem indultaik tucatnyian ... Pedig a megyei fináléban már értékes díjaikat, jutalmaikat (jelentős összegű vásárlási utal vány óikat) lehetett nyerni, a győztes pedig utazhatott az országos rendezvényre. A városi esemény szervezői is gondoskodtak díjakról, hallót, Labdáikat és egyébéket biztosítottak. Mindez kevésnék bizonyult, a vonzerő elmaradt a várakozástól. Alig hihető, hogy ne lennének sokkal többen Borsodban, akik szívesen „ütögetnénék" — akár játékos versenyzési formában is. Csak valami mégis hiányzott. A többlet, a saját késztetés a testedzés iránt. Az igény a mozgásra, amit képtelenség egyik napról a másikra felikelteni. Ha a családban akad sportoló gyerek, valamivel egyszerűbbé válik a képlet, mert magával ragadhatja, bevonhatja szüleit is — legalább esétentoént, ami később rendszeressé válhat — a rendezvényeken valló részvéteibe. Ahol nem nyílik mód ilyesmire, ott a tömegsport-tevékenység szervezése folyamatos munkát végző, lelkes aktivistákra épülhet. Kis munkahelyeken egy-két hozzáértő, áldozatkész ember munkáján, nagyobb létszámú munkahelyeken a sportcsoportok, tömegsport-bizottságok aktivistáinak szervező és irányító munkáján, a különféle szervekkel koordinált együttműködésén alapszik a szabadidősport eredményessége. A mindennapi feladatok ellátása érdekében hasznos, ha volt sportolók és a sportot kedvelő dolgozók körében keresik az újabb aktivistáikat. Lehetőleg konkrét feladattal kell megbízni őket, minél több ember dolgozik, annál jobbá válnak a rendezvényék, akcióik és bizonyosan nő a résztvevők száma. A lelkesedés önmagában igen fontos és jó dolog, de ha ez párosul bizonyos .szakismerettel, megsokszorozhatja az erőt. A testedzés tömeges elterjesztésében vitathatatlanul igen nagy a szülők, a család szerepe. Ha otthon, a felnőttektől ösztönzést és támogatást kap a gyerek — különösen ha még személyes példamutatással is párosul — akkor szíves-örömest sportol majd. Jelenleg jócskán akad ellentétes példa, több a tiltó, mint a buzdító szó. Ezért az iskolákon, a testnevelőkön, a sportvezetőkön múlik: miként tudják megszerettetni egész életre szólóan a testnevelést. Egyre több rendezvény szervezői hívják a családokat, gyerekéket és szülőket. Futhatnak, tornászhatnak, különféle labdajátékokat űzhetnek, de kerékpározásra és úszásra is nyílik lehetőség. A részvétel általában díjmentes ezeken az eseményeken, a nevezési díj inkább csak jelképes. A mai felgyorsult ritmusú világban a napi gondok intézése, az örökös rohanás közben olykor szüksége nyílik mindenkinek egy kis lélegzetvételnyi megállásra. Sportmozgalmunk új lehetőségekkel — kispályákkal, szolgáltató pályákkal, nyílt pályákkal és erdei lornapályáklkal — gazdagodott, s egyfajta hangsúlyeltolódás következett be az ifjúsági és diáksport, valamiint a szabadidősport irányaiba. A testedzési-sportolási lehetőségek egyre inkább adottak. Mindenképpen célszerű lenne, ha gyarapodna azok száma, akik belső igénytől vezérelve keresnék fel a különböző létesítményeket. (doros) Rotterdami vélemények Verebes József szövetségi kapitány: — Az első 20 perc után a terveknek megfelelően igyekeztünk gyors ellenakciókat kezdeményezni, de amikor Sallai hibája után a hollandok vezetést szereztek, akkor már láttam, hogy nehéz folytatás elé nézünk. Így is történt. A vereség után is dicsérem Szendreit és Hírest. A holland válogatott azt nyújtotta, amit vártam tőle, nagy nyomást gyakorolt védelmünkre és ezt csak bő fél óráig bírtuk. Somogyi Jenő, az MLSZ elnöke: — Jobbtól kikapni nem szégyen, de annál kellemetlenebb, hogy Hollandia fizikai és taktikai erőfölényben játszott. Páncsics Miklós, az MLSZ főtitkára: — A magyar futballrajongók a televízión láthatták ugyanazt, amit mi itt a helyszínen, azt, hogy a hollandok voltak a jobbak. Azt hiszem, ezzel el is mondtam a véleményemet. Ruud Gullit: — Megbeszéltem Michels-szel. a szövetségi kapitányunkkal, hogy a mérkőzés első harmadát a középpályán játszom, majd ha már kellően bemelegedtem, felnyomulok van Basten mellé. A vártnál sokkal jobban ment a játék, amit mondanom sem kell, nagyon élveztem. Bízom a jó folytatásban. abban, hogy mi kerülünk az EB-döntőbe. Rinus Michels, a hollandok szövetségi kapitánya: — Köszönöm a csapatnak azt. hogy a döntő pillanatban egységgé formálódott, s ezen a 90 percen bebizonyította, hogy az edzőtábor vitáit könnyed és jó játékkal lehet feledtetni. Ismét itthon játszik a DVTK Csak a győzelem elfogadható A sorsolás szeszélye folytán a hét végén a DVTK labdarúgói ismét a hazai környezet előnyeit élvezve léphetnek pályára a Metri- pond SE ellen, míg az ózdi Kohász roppant „melegnek” ígérkező 90 perc előtt áll: a súlyos helyzetben lévő Nagykanizsa otthonában próbálják meg a fekete-fehérek a bravúrt. A diósgyőri együttes a listavezetőt fogadta, s 0-2-ről sikerült pontot mentenie. Az összecsapás színvonala valamivel alatta maradt a várakozásnak, de a küzdelem, az ember-ember elleni harc kielégítette az igényeket. Örömteli tényként könyvelhetjük el: a vasgyári társaság nyolc héten keresztül képes volt megőrizni veretlenségét. Ennek a sorozatnak a folytatását várják a szurkolók a vasárnap délutáni találkozón, amelyen Száger György vezető edző csak a győzelmet ítéli elfogadható eredménynek. Igaza is van, hiszen a 2 pont megszerzése azt jelenthetné, hogy a DVTK végre megnyugtató távolságra kerül a kiesés elleni harcban leginkább érintett csapatoktól. — Oláh kapott egy rúgást a labára. remélem, hogy rendbe jön és szerepelhet a hódmezővásárhelyiek ellen — jegyezte meg a szakvezető. — Tapasztalatára, higgadtságára nagy szükségünk van. A vendégek helyzete sem túl rózsás, főleg akkor válik súlyossá, ha vereséggel távoznak Diósgyőrből. Vélhető, hogy kettőzött akarással küzdenek majd, s ez esetben izgalmas, kiélezett csatának lehetnek szemtanúi a szurkolók, akik természetesen magabiztos játékkal kivívott hazai sikert remélnek. Az ÓKSE értékes pontot szerzett legutóbb, vasárnap hasonló folytatás kellene. A Nagykanizsa azonban létéért harcol, a Bánkúti-legény- ségre ezért verejtékes 90 perc vár. Kikapni nem szabad ! — ez a jelszó az ÓKSE háza táján. A forduló további mérkőzései : Bp. Volán—Keszthely, Baja—Nyíregyháza, Szek- szárd—Csepel, Szolnok— Komló, Szarvas—Kaposvár, Szeged SC—Veszprémi SE, Ganz-MÁV AG—Váci Izzó, Salgótarján—Budafok. Valamennyi összecsapásra vasárnap délután 5 órától kerül sor. * A sportág élvonalában a 24. fordulóra kerül sor a hét végén. Várható a Videoton rossz sorozatának vége, a Bp. Honvéd is javításra készül, kérdés, mire jut Szombathelyen a Tatabánya? A párosítás: Debrecen—Dunaújváros, Békéscsaba— Eger SE, Siófok—Rába ETO, Haladás VSE—Tatabánya. Videoton—MTK-VM, Ú. Dózsa—Bp. Honvéd, FTC—Vasas, ZTE—Pécsi MSC. Minden mérkőzést szombaton rendeznek. Érdekes kísérlet zajlik Miskolcon, a Fáy Közgazdasági Szakközépiskolában. A programozott testneveléssel próbálkoznak és nem tagadják: azért vállalkoztak rá, hogy diákjaiknak valami újat nyújtsanak, többet adjanak, mint eddig. — Ismeretes, hogy a mindennapos testnevelés Csong- rád megyéből indult ..hódi tó" útjára — kezdte Fazekas Miklósné testnevelő tanár, megyei középiskolai vezető szaktanácsadó. — Borsod élen járt az ötlet adaptálásában, Csongrád után nálunk ment a legjobban a dolog. A népszerű nevén „mindennapost” viszont csak az általános iskolákban végezték, a középiskolák tehát fehér foltot jelentettek és jelentenek napjainkban is. A továbbfejlesztés önmagát kínálta. Az ötlegazdák a programozott testnevelés címet adták az akciónak. A „kísérleti nyúl” szerepére a Fáy vállalkozott. — Hetente két foglalkozást tartunk — folytatta Fazekas- né. — A gyakorlatokat a III/C-s lányok végzik — negyvennégyen. A tornatermet a 7. órában veszik birtokukba. — Hogyan és mivel telik cl a 45 perc? — A tanulók magnóra végzik a gyakorlatokat, közben különböző élettani ismereteket fóliára vetítünk. A diákokat így egyszerre fizikailag és szellemileg is átmozgatjuk. — Az odáig rendben van, hogy a magnóra „hajlonga- nak”, de mit kell nézniük? — Az ábrákon például ismertetjük az izomműködést, higiéniai alapfogalmakat közlünk, egyszóval egészség- nevelést végzünk. — Jó néhány órát adtak már. Milyen tapasztalatokat szereztek? — Nyugodtan mondhatom: érdekes, változatos, szórakoztató dologról van szó. A programozott testnevelést mi egyébként „önkényesen” testkultúra önképzőkörnek kereszteltük el. Az akció gondoskodik a foglalkozás közbeni kiértékelésről is. Mondjuk két fekvőtámasz alatt kivetítünk egy úgynevezett ingerszót. Például ezt: egészség. A gyerekeknek pedig le kell írniuk, el keli mondaniuk, hogy a nevezett szóról mi jut eszükbe. Rájöttünk: nem is olyan köny- nyű az egészségről hirtelenjében folyamatosan, összefüggően írni-beszélni. Mert ne felejtsük: a gyakorlatokra is koncentrálni kell, aztán a vetítés, a gondolkodás, az írás... A testkultúra önképzőkör autodidakta módon segíti a tanulási folyamat elsajátítását. — A kísérlet újabb problémákat vet fel. Hiszen az iskolai termek zsúfoltak, a testnevelők elfoglaltak, a diákok túlterheltek ... — Leszögezem: egy új lehetőségről van szó! Azt nem mondjuk, hogy az akció mindenható, nincs tőle jobb, kötelező alkalmazni. Nem, szó sincs erről. Természetesen csak ott lehet majd bevezetni, ahol arra a létesítmény- helyzet lehetőséget nyújt. Nem közömbös a tantestületek hozzáállása sem. Kidolgozzuk az önképzés szabadtéri formáját, hogy télen- nyáron alkalmazható legyen. A felügyelő tanárnak pedig nincs szüksége testnevelői diplomára. A magnót, írásvetítőt kezelheti az osztályfőnök, de akár a földrajzos is. „Lefordítva”: aki vállalja, csinálhatja. Személy szerint bennem volt egy félsz, nem tudtam ugyanis, hogy mit szólnak a diákok? Izgultam, mint egy gyerek a felelés közben. Örömmel konstatáltam, hogy a lányok megbarátkoztak a magnóval, a zenével, a szellemi munkával. Ez csak azért történhetett így, mert az egész olyan, mint egy játék. — Mit gondol: a játékból „mozgalom” lesz? — Nagyon bízom benne! Mi a Fáyban már bemutattuk a tantestületnek, a fogadtatás több volt, mint kedvező. Hamarosan mérleget készítünk, majd megyei bemutatót szervezünk, ötleteket, javaslatokat kérünk, aztán valamennyi évfolyamra „vetítve” kidolgozzuk, sokszorosítjuk az anyagot, és ösztönözni fogjuk a technikai eszközök beszerzését. — Ha a testkultúra önképzőkör csatát nyer, 100 százalékkal növelhető a testnevelési órák száma... — Az okoskodásban van igazság. Most hetente csak két tornaórát tartunk, de ha a kísérlet gyökeret ver, lehetőség nyílik a négyre. Azt felesleges hangsúlyozni, hogy a mai világban ez mit jelentene?! Sajnos még sok a nyitott kérdés, néhány „apróságot” figyelembe' kell venni. Fazekasné vázolta, hogy napjainkban a tanulóifjúságnak mindössze 20 százaléka kapcsolódik bele az is'S.91 — kólái és szövetségi verseny- rendszerbe, a döntő hányad (80 " o) csupán a kötelező két testnevelési órán vesz részt és esetleg a házibajnokságokon szerepel. Ez az arány elgondolkodtató és jó lenne mielőbb megváltoztatni. — Egv-egy önképzőköri órán akár több osztályból is jelen lehetnek — summázta véleményét a vezető szaktanácsadó. — Elsősorban az amatőrökre, az egyesületi „köteléken” kívüliekre számítunk, hiszen az egész programot a részükre készítjük és nem az aktív sportolóknak. Az újonnan megalakult diáksportköröket és egyesületeket ösztönözzük arra, hogy az önképzőkört szakcsoportként, vagy „szakosztályként” üzemeltessék és ebben az esetben már a felügyelő tanárnak fizethető szerény tiszteletdíj is. Azt szintén megvizsgáljuk, hogy egy~egy iskolának — az induláskor — miként nyújthatnánk pénzügyi segítséget? Kíváncsian várjuk: célba ér-e Miskolcon, illetve Borsodban a most még csak „szárnyait bontogató” kezdeményezés? Kolodzey Tamás „Érdekes, változatos, szórakoztató’’
