Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-18 / 115. szám

1987. május 18., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Nagyobb kamat a takarékbetétekre (Folytatás az 1. oldalról) tűnik: hazánkban az OTP a legnagyobb lakossági taka­rékszervezet. A pénzintézet 3 millió 1100 ezer hitelszám­lát vezet. Csak az elmúlt évben 230 ezer család ka­pott hosszú lejáratú hitelt, s egymillió 260 ezren vettek föl rövidebb időre szóló köl­csönt 5!) milliárd forint ösz- szegben. A változások a betétben elhelyezett összeget és a hi­telként folyósított pénzt érintik. — A hitelnél egy kivétel­lel — mondja Lindt György. Nem változik a lakásépítési kölcsön kamata. E hitelfaj­tánál a feltételek változat­lanok maradnak. Akinek megtakarított pén­ze van. — érthetően — nem otthon, a ládafiában őrzi, hanem az OTP-be, vagy a takarékszövetkezetbe viszi, hiszen a betétben elhelye­zett pénz hasznot jelent az egyén számára is. E hónap közepétől emelkedett az így elhelyezett forintok utáni ka­mat. A könyves kamatozó betétek közül az egy évre lekötött összeg után az ed­digi 5 százalék helyett 6, á két évre lekötött betét után hat százalék helyett, hét, a három évre lekötött betét útón, pedig az eddigi évi 8 százalék helyett 9,5 százalé­kos kamat jár. A lakossági csekkszámla­betétek kamatozása is en­nek megfelelően változik. A látra szóló betét évi 2, az egyéves lekötésű évi 6, a két évre lekötött betét évi 7, míg a három évre lekö­tött csekkszámlabetét évi 9,5 százalékos kamatot hoz. A takaréklevél kamatozá­sa az alábbiak szerint vál­tozik: egy év után évi 4 szá­zalék helyett 5,5, két év után 6,5 százalék helyeit 8, három és négy év után 8 százalék helyett 9,5, öt év után 8,5 százalék helyett 10, s végül hat év után 9 szá­zalék helyett 10,5 százalékos kamat jár. Jó tudni: a változásoknak nincs visszamenőleges hatá­lya. Az emelés mindenféle betétfajtára, a régiekre is, május 15-től érvényes. A legmagasabb kamat tovább­ra is a nyugdíj-előtakarékos- sági betétre jár, ahol az emelés mértéke másfél szá­zalék. Az emelés természe­tesen érinti a KST-betéte- ket is, méghozzá úgy, hogy a következő befizetési idő­szakkal kezdődően az eddigi 3 százalék helyett 5 száza­lékot fizet az OTP. A taka­rékbélyegek kamata — a kö­vetkező tanévtől — az eddi­gi egy százalékról 5 száza­lékra növekszik. Május 4-től már érvény­ben van egy új konstrukció, a lakásnyeremény-tákarék- betét. Ennek lényege: ilyen betét 25 és 50 ezer forin­tos fix címletekben váltha­tó. A kamatok fejében fél­évenként beköltözhető laká­sokat sorsolnák minden két­ezredik. illetve ezredik be­tétre. A nyertesnek válasz­tási lehetősége van: vagy a lakást veszi át, vagy ha úgy kívánja a lakás árát fizeti ki számára az OTP. Újdonság lesz a takarék- levél egy sajátos változata is, az úgynevezett értéknö­vekedési takaréklevél-betét. E betétfajtánál, ha valaki egy 10 ezer forintos összeg­re köt szerződést az OTP- vel, csak 5493 forintot kell befizetnie. Hat év múlva, ezért a pénzintézet — 10,5 százalékos kamatot figyelem­be véve — 10 ezer forintot fizet ki a betét tulajdono sának. Sokakat érintő szolgáltatás a hitel. A pénzintézet a jövőben is vállalja az álla­mi, társadalmi és szociálpo­litikai támogatások közvetí­tését, lebonyolítását, a hite­lezéssel kapcsolatos ügyek intézését. A múlt évben fo­lyósított különféle hitelek 92 százalékát lakásmegoldások­hoz vette igénybe a lakos­ság. Az a helyzet ugyanis, hogy az országban felépü­lő lakások 85—95 százaléka az OTP pénzügyi közremű­ködésével készül el, a töb­bi pedig közvetlenül a ta­karékpénztár megbízása, be­ruházása eredményeként ke­rül tető alá. — Ami lényeges: a jövőt illetően, az eddigi feladato­kon túl. a pénzintézet nö­velni kívánja az üzleti ala­pon értékesíthető, az igénye­ket jobban kielégítő, a vá­lasztékot bővítő lakások mennyiségét, alapkövetel­ményként támasztva a mi­nőség javítását — mondja Lindt György. Nagy László az egyéb hi­telekkel összefüggő kamatok változásáról elmondja, hogy például a személyi kölcsö­nök kamata 2 százalékkal növekszik. Egy éven belüli visszafizetés esetén az eddi­gi 8 százalék helyett 10, az egy évet meghaladó lejárat­nál pedig 10 helyett 12 szá­zalékos a kamat. Emellett 2— 2 százalék folyósítási juta­lékot is felszámít az OTP. Változik a helyzet az áru- vásárlási kölcsönöknél is. Az általános feltételű köl­csönök kamata 8-ról 9, a szolgáltatási niteleké pedig 8 százalékról 10 százalékra növekszik. A szerződéses mezőgazdasági termeléshez kapott hitelre hat helyett évi 8, az általános feltéte­lű mezőgazdasági hitelre nyolc százalék helyett 9 szá­zalékot kell fizetni. A 75 ezer forintnál nagyobb ösz- szegű kölcsön kamata évi 12 százalék. A változások — természe­tesen — nagyobb feladato­kat is jelentenek a pénzintézet számára is. Az új helyzetből adódó tennivalók végrehaj­tására az OTP minden te­kintetben felkészült. Tovább­ra is az a törekvése, hogy az igényeket maradéktala­nul, a lehető legrövidebb időn belül kielégítsék azok­hoz a hagyományokhoz hí­ven, amelyek eddig is jel­lemezték a pénzintézet dol­gozóinak munkáját. T. F. Pályázat hátán pályázat... ... avagy: kérni lehet, de kapnak-e? Volt időszak, amikor sokkal könnyebb volt pénzt „szerezni" egyes beruházásokhoz, egyes célok megvalósításához. Ma már - bármerre is forduljon meg az ember — még a legfontosabb, a legésszerűbb elképzelések esetében is ugyancsak megfontolják az illetékesek: adnak-e, vagy sem. Pontosabban fogalmazva: ar­ra adnak, vagy más fontosabbra inkább. Pénzszűke van mostan­ság. lőtt a pályázati rendszer. Hiszen azt a keveset el kell osz­tani valahogyan, de hát ki tud itt igazságot tenni? Amikor kér­nek innen is (mert kicsi a bolt, gond van a foglalkoztatással) meg onnan is (mert ott meg öltöző kéne, sportcsarnok, parkoló miegyebek). Szóval mindenhová kell a pénz. Hogy lehet itt min­denki megelégedésére szolgálni?... — Pontosan szinte lehe­tetlen felmérni, hogy terüle­tünkről hány pályázatot nyújtottak be — mondja Menyhért Béla, Encs város tanácsának elnöke. — Amiről mi tudunk, az a szám kö­rülbelül százötven. Dehogy ezen kívül még hányán ad­tak be pályázatot különféle helyekre? ... , — Mégis: ikik adhatnak be pályázatot <és hová? — Soroljam? Termelőszö­vetkezetek, áfészek, kultúr- házak, sportegyesületek, ta- nácsók, ipari üzemek ... Azt. hogy hová, meghatározza az. milyen célra kívánják a pénzt fordítani. A skála itt is széles: a környezetvédel­mi c élőktől egészen a kiste­lepülések színházlátogatásai­nak támogatásáig. — A jelenleg beadott pá­lyázatok leözül melyik a leg­nagyobb? — Az Encs és Vidéke,Afé- szé. Itt egy baromfifeldolgo­zóról van szó, mely beruhá­zásban a megye összes áfé- sze (a Mészöv támogatásá­val, koordinálásával) részt venne. A megyei tanácshoz benyújtott pályázatban a 167 millió forintos költségből 67 milliót tenne ki a támoga­tás. Megjegyzem, ez a jelen­tős létesítmény a felzárkóz­tatási programba jól beil­leszkedik, hiszen több em­bernek biztosítana munkale­hetőséget ebben a térségben. — Felzárkóztatási program, elmaradott térség ... A pá­lyázatok tükrében nézve: job­ban és itöbbet irészesül az abaúji térség >a pénzekből? — Ezt éppen nem mond­hatnám. Sőt, a kialakított fel­tételrendszer éppenséggel ez ellen van. — lEzt 'egy 'kicsit talán bő­vebben fejtsük iki! — Alapvető nehézség, hogy a pályázatok elbírálásánál feltételezik a saját erőt. Ami nincs, hiszen éppen a hát­rányos helyzetből adódóan, nagyon kevés a pénz, küsz­ködnek a gazdasági egysé­gek ... Különösen nehéz a helyzet a nagyobb beruhá­zások esetében. Amik pedig sokat lendítenének a dolgo­kon, amik révén nagyobb léptekkel jutnánk előbbre.. — Ezek szerint akkor nem­hogy segítő, inkább további gátló tényezők ezek a pá­lyázatok? Vagyis: marad minden a régiben? Az elő­nyösebb helyzetben levőek még inkább fejlődnek, a hát­rányosabbak még jobban le­maradnak? .— Ha lenne olyan kitétel, hogy ezek az elmaradott ré­szek —, amikből az ország­ban több is van —, kivételt képeznének, akkor másabb lenne a pályázatokkal kap­csolatos helyzet. Ez annál is inkább kívánatos lenne, mert a kormányzat is úgy dön­tött, hogy ezeket a területe­ket fel kell zárkóztatni, csök­kenteni kell a meglevő kü­lönbségeket a fejlettebb or­szágrészekhez képest. Nem nagyon látom, hogy jelen­leg — a mostani feltétel- rendszerben — ez hogyan valósulhat meg ... — Akkor ezt ágy is fel­foghatjuk, hogy nem is ér­demes pályázni? — No, azért ez nem egé­szen így van. Érdemes, csak egyéb megoldásokat kell al­kalmazni. Az egyik ilyen, hogy több gazdasági egység, vagy szerv társul — egy pá­lyázat benyújtásaikor. így nagyobb annak az esélye, hogy elnyerik, mert a szük­séges saját erőt közösen elő tudják teremteni. A beszél­getésünk elején említett ba­romfifeldolgozó ezt jól pél­dázza. Azon kívül, a kisebb pályázatok azok, amelyeknél nekünk sikerélményünk, az­az pénzünk lehet. Példával is illusztráltam: ilyenek a közművelődési pályázatok. Egészen konkrétan: a műve­lődési központunk százezer forintot kapott videóberen­dezés vásárlására, 50 ezer forintot színházlátogatások támogatására. Szóval, csur- ran-cseppen, de ezekkel a pénzékkel nem his?em, hogy főhb gondjainkat meg tud­nánk oldani ... Mészáros István Új téglagyár Hajdúnánáson Hajdúnánáson 135 millió forintos beruházással egy új, korszerű téglagyárat építettek, amely az Alföldi Téglaipari Vállalaté. A csehszlovák és magyar gépsoron már megkez­dődtek az üzemi próbák. Az első időben a magánerős építkezésekhez és a régi épüle­tek felújításához használt kisméretű téglákat gyártanak, de a technológiai berendezések alkalmasak a hőszigetelő téglák égetésére is. A gyártósorokon évente 12 millió tégla gyártására van lehetőség. A képen: Megkezdődött a próbagyártás, készülnek a kisméretű téglák. Hívnak és várnak benneteket Szakmunkások, hol vagytok? A magyar mezőgazdasága folyamatos, vagy éppen a gyakorta egyenlőtlen munka­idő, a nehéz sorsú. paraszti múlt emlékei, gyökerei mi­att a fiatalabb generációik) számára manapság leértéke­lődött. A makacs szülői aka­rat lehetőleg „irodistának”, esetleg az ipar számára ne­veli gyerekeit. így történt, hogy az agrárgazdaságban évről évre égető gond a fia­talok beiskolázása szakmun­kástanulóknak. Ezért aztán, 'bár mezőgazdaságunk előtt a honi ellátáson túl, a világ­piaci hódítás a cél, a fel­adatok megoldására nincs elegendő és jól képzett szak­ember. Az egyik oldalon milliós értékű gépek, állatok, a má­sikon a kezelésre, gondozás­ra tanulatlan emberek. Amíg az egyik oldalon bemosódik a mindennapos termelés fo­lyamatába az igényes és ma­gas szintű, sőt olykor még a csúcstechnológia is, a másik oldalon a felhasználók, al­kalmazók, végrehajtók ré­gióiban leginkább csak be­tanított murikások állnak. íE tekintetben, az egyéb­ként elszomorító, országos képnél is rosszabbat mutat Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye mezőgazdasága. A jövő­ről volt szó a minap aTe- szövfben azon a kerekasztal- baszélgetésen, amelyen a szakmunkásképző és szakkö­zépiskolák igazgatói, szövet­kezeti elnökök vették részt, és a szakemberképzés ho­gyan tovább?-járói volt szó. Dr. Turnyánszki János, a Teszöv osztályvezetője el­mondotta, hogy megyénk me­zőgazdasági szövetkezetedben 1980-tól 1985-ig 943-ról 1422- re nőtt a felsőfokú végzett­ségű szakemberek száma, 1985 óta viszont csökkenés ta­pasztalható. A középiskolát végzetteké 24il8-ról 5493-ra. a szak- és betanított munká­sok száma 29 ezerről 32 244- ,re nőtt, az utóbbi két évben pedig mindenhol csökkenés tapasztalható, szövetkezete­inkben az összes foglalkoz­tatott dolgozók 30,5 százalé­ka szakmunkás, ellentétben a fejlett tőkés országokkal, ahol majd 70 százalék. A szövetkezetek szakmunkás- igényét megyénkben öt szak­közép- és szakmunkásképző intézetnek kellene kielégíte­ni. Az érzékelhető javulás ellenére is megállapítható, hogy a .szakközépiskolai kép­zés nem hozott áttörést sem létszámban, sem minőségben. A tanulók közül sokan lé­nyegesen gyengébb bizonyít­ványt hoznak magúikkal, mint a divatos szakmákba jelent­kező társaik. Sőt, a mező- gazdasági szakiskolába több­nyire nem jelentkeznék a gyerekék, hanem „irányul­nak”. A nagyon gyengéknél gyakorta ott a jelzés is — mint bélyeg —, „csak szak­munkástanulónak javasol­juk”. A szakmunkásokat al­kalmazó mezőgazdasági szö­vetkezetek sokféle módon együtt dolgoznak a képzést biztosító iskolákkal. Vannak, amelyek tanulmányi verse­nyeket szerveznék, kirándu­lásokat rendeznék, avagy ép­pen segítenék ellátni az is­kolákat szemléltetőeszkö­zökkel. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy vannak olyan szövetkezetek, amelyek egy lépést sem tesznek a be­iskolázás érdekében. Olyan rendezésre lenne szükség, amely lehetővé tenné, hogy jobban összekapcsolódjék az iskolai és a szövetkezeti ne­velési-termelési érdek. Jó lenne, ha a szakmunkások alapképzésében, illetve elosz­tásában még több kedvez­mény illetné meg azt az üzemet, amelyik többet ál­doz a szakmunkásképzésre. A szakemberek és szak­munkások megtartásának el­engedhetetlen feltétele, hogy a népgazdaság más ágazatai­hoz hasonló, a mezőgazda­ságban is megfelelő, arányos jövedelemhez jussanak az ott dolgozók. Ma a szövetkeze­tekben a jelenleginél több állattenyésztő szakemberre és szakmunkásra, mezőgazdasá­gi gépészre, erdészre, vala­mint számviteli dolgozóra lenne szükség. Fontos az is, hogy a képzés általános le­gyen, és például ne baromfi- tenyésztőt, hanem általános állattenyésztő szakmunkást képezzenek; valamint az is, hogy a szakmák presztízsét visszaállítsuk korábbi szint­jére. Verebélyi Tamás, a megyei tanács művelődési osztályá­nak főelőadója sajnálatos tényként említette, hogy pél­dául a putnoki szakközépis­koláiba a 120-as felvehető ke­retre nyolcvanat! jelentkez­tek. Páricsi Viktor, a sátor­aljaújhelyi szakmunkás- és szakközépiskola igazgatója rámutatott: a történelmi bor­vidéken, az ország több táj­egységéhez hasonlóan mind nagyobb szőlő-, gyümölcste­rület kerül szakcsoporti mű­velésre. Miután a család így szabad időben is műveli a földet, a szülő nem lát nagyüzemi perspektívát gyer­meke számára a mezőgazda­ságban. Az ellentmondás fel­oldására az iskola nem tá­maszkodhat a mezőgazdasági üzemekre, hiszen azok évek óta nem jelezték igényüket, például borász képzésére sem. Brandhuber János a Sátoraljaújhelyi Közgazdasá­gi Szakközépiskola képvise­letében elmondta, hogy a végzett diákok számára még a tsz-irodák adminisztrációs bázisai sem vonzóak. Ennék oka — véleménye szerint — a falu népességmegtartó ké­pességének gyengülése. Hegy- megi István, az abaújszán- tói iskola igazgatója hang­súlyozta, hogy az ügynek a szülőket kell megnyerni, de több reklámra is szükség lenne. Tirpák Ferenc, a szik­szói termelőszövetkezet el­nöke értetlenségének adott hangot, ök hosszú évek ha­gyományai szerint minden évben megkeresik a három .község hetedük osztályos gyermekeit. Vetélkedőket szerveznek, s bemutatják ne­kik a termelőszövetkezetet. Az érdeklődés nagy, de a hatás újra és újra elmarad, mert nem jelentkeznek a gyerekek szakmunkás- és szakközépiskolába. Végezetül Hartman Bálint, a Teszöv titkára utalt rá, hogy an­nak idején a putnoki felső­fokú iskola megszűnésével nagy presztízsveszteség érte a megye mezőgazdaságát. Sajnos, ez ä folyamat to­vább tart, s az agrárgazda­ság tekintélyét, hírnevét ne­héz lesz újra felvirágoztat­ni. Balogh Andrea

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents