Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-11 / 86. szám
A terem lassan megtelik. A közönség nagyobb részét farmeres. lezser fiatalok alkotják. Akinek nem jut szék. a földön keres kényelmes helyei magának. A hangszerek már a színpadon vannak. a zenészek azonban még váratnak magukra. A késést kisebb füttyszó, majd taps jelzi — bál nem rockkoncerten vagyunk —. s a függöny mögül előbújnak a Muzsikás muzsikusok: Hamar Dániel, Sipos Mihály, Éri Péter, ifj. Csoóri Sándor, és megjelenik Sebestyén Márta mosolygós arca is. A húrok közé csapnak, és már szól is a muzsika . .. Immáron sokadszor voltam népzenei koncerten. Legtöbbször — mint legutóbb — a Bartók Béla Művelődési Házban, a Muzsikás együttes hangversenyén. A többiekkel együtt sokszor ültem a földön, tapsoltam, énekeltem a szatmári, széki dalokat, kalotaszegi keservest, vagy épp a borsodi dallamokat, s reménykedtem, hogy ez az ötödik ráadás még nem az utolsó. (Előfordult, hogy tényleg nem volt az.) Az összejöveteleiken nótázgaló emberek nem is gondolnak arra. hogy kultúránk gyökereit nem a műdalok, hanem népdalaink adják. A csodaszép keservesek, héjszák. népies, szókimondó szövegeikkel, néha fergeteges ritmusukkal, a különleges hangszerek adta hangzásvilággal, és akit egyszer ez megragad, óhatatlanul érdeklődni kezd népi hagyományaink, népművészetünk, a paraszti világ iránt is. Egyre több fiatal fedezi fel elsősorban önmaga számára a régi — néhol A diósgyőri folk-fesztivólon még élő — néptáncokat, n nét, próbálja megvalósítani nyét, hogy ezek az értékek vesen beépüljenek éleiébe. Nem akarok értekezni a zenéről, és reklámot sem at csinálni zenészeinek. Erre a szem, nincs is szükség. (Bár ahol lehet, fel kellene fig; ezekre a dolgokra, — falva egyes vidékeken — gyakran] bontják a régi falusi építés; jellemző házakat, újjáépítik dern stílusban, és muskátli Ivett az ablakban esetleg háztartási robotgép virít. A viseleteket pedig csak képi ismerjük.) Ez az egyszerű, őszinte zen koncertek oldott, természetes köre megtalálja az utat bels<|í| hígunkhoz. Hát ezért ülnél- } földön farmeres fiatalok, es e játszanak a zenészek öröm' vonópárbajaikkal, néptáncbe || latojukkal nemcsak a közön hanem önmagukat is szóral talva. Dobos Kiáiimor“' idő - • Adósak vagyunk! A gyámhatóságok által nyilvántartott veszélyeztetett körül- ményű kiskorúak száma Borsodban az országos átlagot meghaladó ütemben növekszik. Egyre többen szenvednek neurózisos megbetegedésben, emelkedik a fiatal korban, sőt a gyermekkorban elkövetett bűncselekmények száma, mint ahogyan az alko- holfogyasztóké és az egészséget romboló szokások rabjaié is. Csaknem háromezer állami gondozottunk van, akiknek egyhar- mada nevelőotthonokban, egy- harmada nevelőszülőknél, további részük pedig különféle intézetekben nő fel. Mindez igazolja, társadalmunknak nagy adósságai vannak még a gyermekes ifjúságvédelem terén. Erről az „adósságról”, okairól és törlesztésének lehetőségeiről beszélgettünk el dr. Dobos Lászlóval, a miskolci Gyermekváros igazgatójával : Számomra és természetesen az intézet valamennyi dolgozója számára megtisztelő, hogy csaknem tízesztendős munka után eljutott a gyermekváros odáig, hogy a Művelődésügyi Minisztérium gyermek- és ifjúságvédelmi osztályának szakmai bázisa lettünk. Ennek megfelelően a jelenben és a jövőben megjelenő új jogszabályok, módszerek előkészítésében és kidolgozásában veszünk részt. Beletartozik ebbe a nevelőotthoni nevelők módszertani kézikönyvének öszszeállítása, a képzési témát' hündenre. Lényégé, gyorsan kimunkálása, ment nagy hiánlj»®®' időben cselekedni, a ságaink vannak e téren. Hazáf^S eseten. Hasznos lenne, ban ugyanis ilyen jellegű M uRVnévezett „hetes otthonok fokú képzés nincs. Nem reJivíi7'er,ve7'^se 's- ^z az^ jelenti, kezünk sem elméleti, sem fr . hétközben, mialatt a szu- korlati útmutatókkal, noha ^ dolgoznak gyermekeik a ki- szükségünk lenne rá. Az inti , otthonokban tartozkodna- lek lakóinak döntő többsége.F\ felügyelet es gondozás alat.. lábban árva és félárva volt. nem sz“nlk me« a f7U.to.1 leginkább alkoholizáló, zülf , seS. csak a neveléssel jaio életű, sőt bűnöző szülőktől alva"a'-,a az rülnek be hozzánk a gyerekeKC*1- Külföldön szép példái gondozásbavétel rendszerint ta!k mar- Segítséget adna a börtönben ülő, vagy alkohöf, neveloszuvonó-kezelés alatt álló szülőK,halózat továbbfejlesztese is. származótteira vonatkozik. &T Európa csaknem valameny- kel a sérült gyermekekkel sv. 0rszágát bejárta. Megismer- ként kell bánni, hiszen a határainkon túli életutak mindennapos szemei és ifjúsagvedelmi munszenvedői voltak, amelyek • Milyen tapasztalatokkal ros hatása érződik rajtuk. &' aó°do£t? oka annak, hogy az otthonökjjT Akár az oszti-ák, akár a intézetekben sajnos, szép s^’v.iet példát nézem, mindkét ban vannak személyiségükben legalább tíz évvel előt- labilisak, antiszociális, sőt ctö* járnak. Időben felismerték áns magaitartásúalk. TársadiíMőiket és erre konkrét prog- problémát jelent mindez, not készítettek, amelyet követmegszüntetése a rendszeres. ívesen és szisztematikusan vetkezetes megelőző munlka.eí^ttak végre. Nekem a leg- kül elképzelhetetlen. Ezt a nWaz NDK-minta tetszett, előzést pedig már a család!; N^K-ban a gyermek a tár- meg kell kezdeni. Jól szolgálom középpontjában van. Öv- a célt a családgondozói állo]^ a családot a munkahelyesok kiépítése, amelynek szakit,es az iskolákon keresztül is. béréi komplex segí.tségnyú)Tka'- 3 dolgozókat, akik nem vállalnak magukra. Kiterjed eleget szülői kötelezettlakáskörülmények alalkulásál£lknek, elmarasztalják, külön - a gyermekek fejlődésének, retorziókat alkalmaznak „ulmányainalt fcgXrt "Ät rese és sorolhatnám még tov*1 lemi szintű képzést kapnak. Megoldották a gyermekek differenciált elhelyezését is. Minden bizonnyal, ennek az össztársadalmi nevelőmunkának köszönhető, hogy kevesebb állami gondozottjuk van. Nálunk általában 25—30 gyermek tartozik egy nevelőhöz. Az NDK-ban feleennyi intézeti gyermek jut egy nevelőre. Kapcsolatuk tehát közvetlenebb, jobban törődhetnek, foglalkozhatnak velük. És ha már a differenciált elhelyezést említettem. Ide tartozik, hogy miközben mi 1969-től szorgalmazzuk ennek megvalósítását, ma is csupán részeredményeink vannak. A Szovjetunióban, a mérhetetlen anyakultusz fogott meg. Ott egyszerűen kiközösítik, elítélik azokat az anyákat, akik eldobják maguktól, vagy nem törődnek gyermekeikkel. A szégyentől való félelemnek gyakorta nevelő hatása is van. — Milyen módszereket lehetne nálunk is hasznosítani? — A sok jó módszerből nehéz választani __Egy azonban mégis i gen figyelemre méltó: ez pedig a fiatalok munkára nevelése. A Szovjetunióban például a szabad időben a gyermekekkel értékteremtő munkát végeztetnek, ezáltal hamarabb kerülnek kapcsolatba a felelősségérzettel, kötelességtudattal. Megtanulják, akkor élhetnek jobb körülmények között, akkor lesz több és szebb ruhájuk, ha ezért megdolgoznak. Egy biztos, elképzeléseink megegyeznek azzal, amelyeket más országokban már gyakorolnak. Sajnos, nincsenek meg a feltételeink. Képletesen szólva tehát az út, amelyet választottunk helyes és jó, csak már járni kellene rajta... M. M. Hegnyílt a Jurta Színház A színház és képzőművészet barátai barangolhattak kedvükre pénteken, délután három órától Budapesten, a Népligetben megnyílt Jurta Színházban. Debütált a színház, de nem debütált a művészetek két különböző ágának kapcsolata. Még félig sem épült fel a teátrum, amikor a Budapesti Művészet- barátok Egyesülete, képzőművészeinek adományaiból kiállítást rendezett az építkezés javára. A tárlat óta felajánlott alkotások értéke meghaladja a 250 ezer forintot, és a Jurta Színház megnyitásának napján is reprezentatív válogatás várta a látogatókat. A Kratockwill Mimi művészettörténész által rendezett „Színházi világ” című kiállítást dr. Bányász Rezső államtitkár, a kormány szóvivője nyitotta meg. Az igen szigorúan zsűrizett képek között — a 109 beküldött alkotásból 28 vesz részt a kiállításon — megyénk művészetét Alle Teréz képviseli. A színház javára felajánlott alkotásokat meg lehet vásárolni. A tárlat május 3-ig tekinthető meg. ' Az embléma; finom, kecses, női arc összeolvadása a békét, békességet jelentő madár képével. A Budapesti Művészetbarátok Egyesületének tagjai tudhatják magukénak. Céljuk — a szocialista társadalom fejlesztését szolgáló közízlés. a művészet valamennyi ágának, műfajának népszerűsítése, a művészet értékeinek birtokbavételére képes, értő művészetbarátok nevelése — a fentiekben említett önzetlen munkájuk alapján nem látszik álomképnek. A „Színházi világ” című kiállítást megtekintve — képletesen — a 330 férőhellyel rendelkező színházterembe léphetett be a közönség. A színházat avató díszelőadást Berecz János. az MSZMP KB titkára nyitotta meg, azután félszáz neves művész lépett fel különböző műfajokban. A Jurta Színház jövendőbeli társulata műsorpolitikájában egyedi irányvonalat követ. Csak magyar nyelven szólaló írók. drámaírók és költők műveit mutatják majd be. Elképzeléseikben Sütő András, Kányádi Sándor. Páskándi Géza drámái mellett más, romániai, csehszlovákiai, jugoszláviai magyar írók, költők művei kelnek életre a jövőben. N. Zs. A miskolci színészlaká- sok egyikében ismerős arc jelenik meg az ajtóban: Egerszegi Judité. Mellette csöppnyi lánya, a csillogó szemű, négyesztendős Kinga. — Sajnos Zsolt még nem érkezett haza — mentegetőzik a ház asszonya, miközben barátságos mosolyával a szobába invitál. Híres festők, grafikus barátok alkotásai, régi ikonok, a nagyszülőktől örökölt értékes relikviák, könyvek. gyűjtemények, emlékezetes színházi kellékek között foglalunk helyet. Egyiknek-másiknak eredete nem hagyja kérdés nélkül az embert. Judit a régiségekről, Kinga az újdonságokról, mint például egy róla készített rajzról, készséggel adja a felvilágosítást. Pár perc múlva megérkezik a családfő: — Elnézést, kicsit elhúzódott a próba. Nem tudtam értesítést adni, hiszen nekünk nincs telefonunk — mondja Körtvélyessy Zsolt, családjának üdvözlése közben. — Nekem bizony az ilyesmiben már gyakorlatom van, — magyarázza felesége — gyakran előfordul, hogy csak másnap tudom meg; Zsoltot még az este elvitték magukkal a filmesek. Nálunk a családi együltlétek. enyhén szólva kiszámíthatatlanok. Tények sora e megállapításhoz nem szükségeltetik. hiszen a magunk példája is bizonyította igaz voltát. Pedig az utóbbi években mindketten igyekeznek szabad perceiket gyermekükkel tölteni. Mókában. vidámságban ilyenkor nemigen lehet hiány. Az örökösen kérdező, avagy éppen szereplő kislány mellett egyáltalán nem lehet unatkozni. Produkció produkciót követ. mint ahogyan ottjártunkkor is. Rövid eltűnései után újabb és újabb jelmezekben jelent meg: hol az édesanya csillogó magassarkú papucsában, hol az édesapa fekete keménykalapjában, mígnem anyukája finoman figyelmeztette: — Jól van Pipike, most hagyj egy kicsit bennünket beszélgetni. A rövid szüneteket kihasználva pillanthattunk be némileg a színészházas- pár mindennapjaiba. — Lassan tíz éve, hogy Miskolcra szerződtünk — kezdi Zsolt. — Mindketten Szolnokról érkeztünk, noha Budapesten éltünk azelőtt. Valójában Csiszár Imre hívott ide bennünket, mi pedig könnyű szívvel mondtunk igent. Akkoriban ugyanis már nem nagyon tudtunk azonosulni a szolnoki színházi ideával. Más volt, mint Székely Gábor idejében, akinek a kedvéért Budapestről Szolnokra szegődtünk. Szóval, együtt indultunk Miskolcra. Ebben az időszakban kötöttünk meg egy másik szerződést is. Ez azonban csak kettőnkre, a kettőnk közös életére • vonatkozott, összeházasodtunk. — Gondolom, akkor kapták meg ezt a lakást... — Szó sincs róla. A színészeknek ritkán utalnak ki lakást. A gyakorlat szerint ketten-hárman laknak egy-két szobás otthonokban. Eleinte Upor Péterrel éltünk egy fedél alatt. Tragikus halála után maradtunk magunkra. Egyszóval, a mi esetünk egyfajta luxusnak számít, kivételes helyzetben vagyunk, hogy nem átmeneti jelleggel, hanem igazi otthonhoz illőn rendezkedhettünk be. — Az emberek kötődését Pgy-egy városhoz, településhez nagymértékben befolyásolja a lakás. Mit jelent ez az Önök esetében? — A mi létünk nem a városhoz, hanem a színházhoz kötődik. Talán nem a legszerencsésebb kimondani, de így igaz. És azt hiszem, ez minden színésznél így van. A mi életünk a színház, a filmgyár és a szinkron meg az otthon között zajlik. És ez utóbbiban töltjük a legkevesebb időt. Sőt, ha most jól belegondolok, a színház mellett még erősebb kapcsolatot jelent számunkra az alkotó-művészi kollektíva. Korántsem lebecsülendő, hogy az embert mennyire segítik pályatársai. rendezői, művészeti vezetői, s hogy milyen szerepeket kap, milyen légkörben dolgozhat és sorolhatnám még tovább mindazt, ami befolyással bír a színész egyéniségének, tehetségének kibontakoztatásában. avagy éppenséggel a befagyasztásában. A példa kedvéért nem kell messzire menni... — Nem bizony — folytatja a megkezdett mondatot Egerszegi Judit — elég ha a kettőnk pályafutását vesszük alapul. Én ugyanis időközben — mármint a tízéves „miskolciság” alatt — három színházi évadot Békéscsabán töltöttem. Művészi szempontból ott jobb volt. a család és az anyagiak miatt viszont nem. A keresetem arra ment el. hogy kifizettem belőle az utazgatásaimat. Békéscsabán lehetőséget kaptam a bizonyításra, ennek ellenére visszajöttem. A család és a színház közti harmóniát egy férfinak is nehéz megteremteni. Nőnek még inkább nehéz. Én mégis vállaltam, mert mi most már hárman vagyunk. És ez a bizonyos „harmadik”. a kicsi Kinga hálás is ezért. A művészházaspár leghűségesebb rajongója. Ellátogat időnként a színházba, ahol apukája éppen a főinkvizítor szerepét játssza a Galileiben és minden előadást végigtapsol a Mesélő kertben szereplő anyukának. Monos Márta Egy koncert Beszélgetés a gyermek- és Melemríl „A mi életünk a színházhoz kötődik...”
