Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-11 / 86. szám

Világ proletárjai, egyesüijeíek! Mihail Gorbacsov prágai látogatásának második napja Íz SZKP KB lírának beszéde a barátsági nagygyűlésen Mihail Gorbacsov (baloldalt középen) találkozott a Csehszlo­vák Kommunista Párt elnöksége, titkársága és ellenőrző bizott­sága tagjaival. A kép jobb oldalán a második Gustáv Husák. Mihail Gorbacsov — aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Prágában — pén­teken délelőtt ellátogatott a CKD Praha vállalat komp­resszorgyárába. Az egyik leg­régibb csehszlovák gépipari céghez Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára kalauzolta a magas rangú szovjet vendé­gel. aki nagy érdeklődéssel szemlélte meg a több mint százéves vállalat ifjú — 1965- ben alapított — üzemének, a különféle kompresszorokat és hűtőberendezéseket gyártó kompresszorgyárnak a ter­melési folyamatait. A ven­dégeket a vállalatnál Lubo- mir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, minisz­terelnök, valamint több más gazdasági vezető fogadta. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken a CSKP Központi Bizottságá­nak székházában találkozott és megbeszélést tartott a KB elnökségének és titkárságá­nak tagjaival. Szovjet rész­ről a találkozón jelen volt Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára is. Délután a Kultúra Palotájában megren­dezett barátsági nagygyűlé­sen Mihail Gorbacsov is be­szédet mondott. A szovjet párt vezetője megállapította, hogy a két országot és a két pártot szo­ros szálak fűzik össze, az együttműködés számukra igen nagy jelentőségű. Hoz­záfűzte: — Azonosan véleke­dünk belső dolgainkról és a nemzetközi helyzetről. Mind­két félnél tapasztalható a törekvés, hogy tovább lép­jünk a szovjet—csehszlovák együttműködés elmélyítésé­nek és sokoldalú gazdagítá­sának útján. Őszinte öröm­mel töltenek el bennünket Csehszlovákia sikerei — mondotta Mihail Gorbacsov, majd hozzáfűzte, hogy a prágai megbeszéléseken per­sze szó volt a megoldatlan problémákról is. A szovjet párt vezetője ez­után a Szovjetunióban meg­kezdett átalakítás folyama­táról szólva rámutatott: olyan helyzet állt elő, ame­lyen apró javítgatásokkal már nem lehet segíteni, tel­jes átalakításra van szük­ség. Jól ismertek a Szovjet­unió sikerei, de épp az elért eredmények fényében vál­tak tűrhetetlenné a hetvenes években megnyilvánult ko­moly problémák és stagná­lást mutató jelenségek. A valóság „problémamen­tes” ábrázolása miatt szaka­dék alakult ki a szavak és a tettek között, ami társa­dalmi passzivitást szült, megingatta a hirdetett cé­lokba vetett hitet. Épp ezért a Szovjetunió erőfeszítései az egész társadalmi mecha­nizmus átalakítására irá­nyulnak. Megvalósítható-e ez a cél? — tette fel a kérdést az SZKP KB főtitkára. Határo­zottan állíthatjuk, hogy igen. Igazén nagyok a lehetősége­ink : teendőnk, hogy teljes ka paci társai működtessük azon társadalmi mechaniz­musokat, amelyek eddig csak félgőzzel, olykor akadozva működték — mondta, majd így folytatta: Mi lehet az átalakítás motorja? Néze­tünk szerint szocialista de­mokráciánk továbbfejleszté­se, a dolgozók nagy töme­geinek bevonása az ország irányításába. A szovjet gaz­daság hatékonyságának nö­velésénél a legfontosabb az, hogy a lehető leghamarabb az élvonalba kerüljünk a műszak'i-tudományos fejlő­dés kulcságazataiban: az in­formatikában, a számítás- technikában. az elektronika és a robottechnika népgazda­sági alkalmazásában, a bio­technológiában és egy sor más területen. Nagy reményeket füzünk az új gazdaságirányítás és az ösztönzés önelszámoláson alapuló új rendszeréhez. En­nek az a szerepe, hogy biz­tosítsa az egyének, a kollek­tívák, a társadalom, a ter­melők és a fogyasztók, a terv és a piac érdekeinek összehangolását. A „pereszt­rojka" a világ kommunis­táinak, a szocializmus bará­tainak, a demokratikus ér­zületű emberek széles tö­megeinek rokonszenvére ta­lált. Lényegében csak a leg- elvakultabb reakciós és mi­litarista körök viszonyulnak nyílt ellenszenvvel ezekhez a változásokhoz, mert meg­értették, hogy az átalakítá­sok következtében a szocia­(Folytatás a 2. oldalon) Költészet napjára Feledy Gyula rajza Kádár János Svédországba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja Ingvar Carlssonnak, Svédország miniszterel­nökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Svédországban. (MTI) Megvétózott határozattervezet Az Egyesült Államok & Nagy-Britannia csütörtökön a Biztonsági Tanácsban megvétózta azt a határozat- tervezetet, amely mindenre kiterjedő, kötelező érvényű szankciók bevezetését szor­galmazza Dél-Afrika ellen. Fillérből lesz a forint FelujitasM élnék a prepiisk A posta telefonközpontjának építésével is bizonyítottak. Az esztendő első negyedének végeztével ér­tékelték 1986-ot a megye legnagyobb gyár- építő cégénél, az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalatnál. A tegnapi tanácskozá­son Tóth János termelésirányító főmérnök rész­letesen szólt az ÉÁÉV idei célkitűzéseiről is. Rossz idők járnak manapság az építőipari vállalatokra. Elmúlt a nagyberuházások ideje, meg kell fogniuk oz úgymond aprópénzzel fi­zető munkát is. Míg nem is oly régen, a hetvenes, nyolcvanas évek fordulóján milliár­dos beruházások kivitelezésében játszott aktív szerepet az ÉÁÉV, addig mostanság igen örülnek a tucatnyi milliót hozó feladatoknak is. Tcvoly, a saját építés-szerelési tevékenysé­gük értéke nem érte el az egymilliárd forintot, de mint ahogy a megyei pártbizottság ez év elején megállapította, az elmúlt évben a cég „kiemelkedően magas, tíz százalékot megha­ladó mértékű árbevétel-növekedést ért el .. Természetesen a gyórépítő vállalat nem ma­radt gyárépítés nélkül 1986-ban sem, hiszen a Chinoin gyógyszerészeti gyár világbanki hitelkonstrukció keretében épülő ampullatöl­tő üzemének tető alá hozása rájuk hárult. Az LKM kombinált acélműve, s a gyöngyösi gázbetongyór építése utón az ÉÁÉV meg­mutathatta, nem felejtett el gyárat alkotni. A csanyrki üzem jóformán hónapok olatt nőtt ki a földből, s tulajdonképpen ezt le­het elmondani a miskolci telefonközpontról is. Farkas László főépítésvezető irányításával a két építésvezető, Borzási Ferenc és ifj. Kalmár László, s az áltoluk vezetett csapa­tok kiemelkedőt produkáltak. Ha már a ne­veknél tartunk, mindenféleképpen meg kell említeni a megye és Miskolc napilapjában, illetve a miskolci rádióban legtöbbet szereplő Boncsér László építésvezetőt is. Nem vélet­lenül foglalkozik vele annyit a sajtó, az ő 12-es számú építésvezetősége végzi a me­gyeszékhely legfrekventáltabb helyén, a Szé­chenyi úton a sétálóutcái rekonstrukciót, a munka -» s erről mindenki meggyőződhet — jól halad. Persze a tegnapi műszaki-gazdasági kon­ferencia nemcsak a jogos öndicséretektől volt hangos, felszínre kerültek o hiányossá­gok is. A ll-es számú föépitésvezetöség pél­dául egyetlen tervmutatót sem teljesitett ta­valy. Az úgynevezett kapacitáskitöltetlenségi gondok az egész év során jellemzőek vol­tak erre a csapotra, s az idei év sem in­dult valami biztatóan náluk. (Folytatás a 3. oldalon) A javaslatot kilenc ország •támogatta, Franciaország, Olaszország és Japán tartóz­kodott, az NSZK ellene sza­vazott. John Birch, Nagy-Britan- nia állandó ENSZ-képviselő- je az elutasítást azzal indo­kolta, hogy „az ilyen jelle- 1 gű intézkedések nem hatáso­sak”, és Dél-Afrika ennek nyomán még hajthatatlanabb álláspontot foglalna el Na­míbia függetlenségét illetően — mondta. Birch felszólítot­ta ugyanakkor Dél-Afrikát, hogy szüntesse be a fegyve­res támadásokat a környe­ző országok, elsősorban An­gola ellen. Vernon Walters, az ameri­kai delegátus indoklásában megismételte azt az ameri­kai — és dél-afrikai — ál­láspontot, amely szerint Na­míbia csak azután kaphatja meg függetlenségét, hogy Angolából kivonták a (tör­vényes luandai kormány ké- || résére ott állomásozó) kubai !j csapatokat. J " Alekszandr Belonogov, a ji Szovjetunió állandó ENSZ- j! képviselője elítélte az ame- ji rfkai és brit vétót. Rámuta­tott, hogy csaik az átfogó, kötelező érvényű szankciók jj kényszeríthetik Pretoriát a j! namíbiai kérdés méltányos megoldására. A határozat- tervezet elutasítása a fajül­döző pretoriai rendszer po- i lrtikájának támogatását je­lenti, és ez hozzásegíti Dél- i Afrikát ahhoz, hogy tovább­ra is gyarmataként kezel- j| hesse Namíbiát. Theo-Ben Gurirab, a Dél­nyugat-afrikai Népi Szerve­zet (SWAPO) ENSZ-megfi- gyelője csak annyit mondott: „Vétókkal nem lehet el­nyomni népünk szabadság­ai vágyát”.

Next

/
Thumbnails
Contents