Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-09 / 84. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! fev/. XLIII. évfolyam, 84. szám 1987. április 9. Csütörtök Ára: 1,80 Ft ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja mmmmmmmmmmu George Shultz látogatása előtt A Szovjetunió felelősségteljes tárgyalást vár az USÁ-tól A fegyverzet-korlátozás és -csökkentés kérdései, ezen belül is a meghatározó nuk­leáris és űrfegyverekkel kap­csolatos problémák állnak majd George Shultz ameri­kai külügyminiszter moszk­vai megbeszéléseinek közép­pontjában — mondotta szer­dán moszkvai sajtóértekez­letén Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-he­lyettes. Emlékeztetett arra, hogy az amerikai fél jól is­meri az ezzel kapcsolatos szovjet álláspontot, a téma­körben tett szovjet kezde­ményezéseiket. Kifejezte azt a reményét, hogy az ameri­kai vendég ezúttal nem üres kézzel érkezik. A szovjet vezető diploma­ta hangsúlyozta ugyanakkor: most, amikor befejeződik a látogatás előkészítése, fon­tos, hogy ne mérgezzék a légkört koholmányokkal, szovjetellenes rágalmakkal. Közölte, hogy szovjet részről felháborodással és sajnálat­tal fogadták Reagan elnök keddi beszédét, amely időben közel esik a várt látogatás­hoz, s olyan időpontban hangzott el, amikor az elő­rehaladás lehetőségei mutat­koznak a szovjet—amerikai kapcsolatokat meghatározó kérdésekben. így a közepes hatótávolságú rakéták téma­körében. A jelek szerint — mondotta Petrovszkij egyeseknek nem tetszenek ezek a távlatok. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy bi­zonyos törvényszerűség is megfigyelhető, hiszen a genfi találkozói megelőzte Wein berger hadügyminiszter le­vel^, a reyk jav Okit a Dani- loff-ügy. Szovjet részről mindazonáltal remélik, hogy az Egyesült Államok komo­lyan és felelősséggel fog tár­gyalni. Ami a szovjetellenes kém- hisztériát illeti, az ezzel kap­csolatos történetek olcsó de- tekt ívregényekbe illenek, semmiféle alapjuk nincs — mondotta Petrovszkij. (MTI) Magyar-szlovák gazdasági tárgyalások Maróthy Lászlónak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, az Országos Tervhiva­tal elnökének meghívására április 5. és 8. között mun­kalátogatáson hazánkban tar­tózkodott Pavol Bahyl, a Szlovák Szocialista Köztár­saság kormányának elnökhe­lyettese, a szlovák tervbizott­ság elnöke. A tervező szervek elnökei kölcsönösen tájékoztatták egymást a Magyar Népköz- társaság és a Szlovák Szo­cialista Köztársaság népgaz­daságának fejlődéséről. A magyar—szlovák gazdasági kapcsolatok helyzetét érté­kelve megállapították, hogy az együttműködés alapvetően a magyar és a csehszlovák párt- és állami vezetés tár­gyalásain elfogadott irány­elvekkel összhangban fejlő­dik. Egyetértettek abban, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kell helyezni a műszaki-tu­dományos és a termelési együttműködés összekapcso­lására, a fejlesztési és a be­ruházási elképzelések össze­hangolására, a meglévő ka­pacitások optimális kihasz­nálására. Ügyszintén fontos feladat a szükségletek telje­sebb kielégítése a választék­csere keretében, amely az áruellátás javítását, a belső piaci választék szélesítését is szolgálja. Megjelölték a szlo­vák kormány által irányított ágazatokban — mindenek­előtt a vegyiparban, a mező- gazdaságban és az építőipar­ban — azokat a területeket, amelyek jó alapul szolgál­nak a hosszabb távú együtt­működés fejlődéséhez. Pozitívan értékelték a vál­lalatok közötti együttműkö­dési formák gazdagodását és a határ menti körzetek kap­csolatait, amelyek az elkö­vetkező időszakban is a fej­lődés fontos elemei lesznek. Áttekintették a vállalatok és egyéb gazdálkodó szerve­zetek közötti kapcsolatok bő­vítésének, valamint a határ menti körzetekben a munka­erőcsere-együttműködés kö­zös érdekeken alapuló fej­lesztésének lehetőségeit. Ki­fejezték azt a meggyőződé­süket, hogy a közvetlen kap­csolatok erősítése hozzájárul Magyarország és Csehszlová­kia között a gazdasági együtt­működés továbbfejlesztésé­hez. A tárgyalás során véle­ménycserét folytattak a nép- gazdasági tervezési és irá­nyítási módszerek alkalma­zásával kapcsolatos tapasz­talatokról. Budapesti tartózkodása so­rán Pavol Bahylt fogadta Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. A szlovák politikus talál­kozott Kapolyi László ipari miniszterrel is. Pavol Bahyl szerdán eluta­zott Budapestről. (MTI) Gyakori közúti ellenőrzések Mint mindig, a tavasz érkeztével most is meg­sokasodtak a városokban, községekben, a köz­utakon az autók, motorok, kerékpárok. Sajná­latos módon ezzel együtt most is sokasodnak a közlekedési balesetek is. Az okok összetettek, de mindenképpen szerepel köztük a téli pihen­tetés utáni gyakorlatlanság, a meggondolatlan­ság, a felelőtlenség és az emberi hibákon kí­vül a műszaki állapot gyengesége is. Április közlekedésbiztonsági hónap. A rendőrök ezek­ben a napokban, hetekben gyakorta ellenőriz­nek, hogy megpróbálják csökkenteni a balese­teket. Erről szóló cikkünk a lap 2. oldalán ol­vasható. Leszerelési álláspont A Nyugat-európai Unió (WEU) küldöttsége szerdán az Interparlamentáris Unió (IPU) szovjet csoportjában és a Legfelsőbb Tanács bé­ke és leszerelés kérdéseivel foglalkozó szekciójában foly­tatott megbeszéléséket az európai kérdésekről. A WEU küldöttsége 'kinyilvánította, hogy kész támogatni az Eu­rópában telepített közepres hatótávolságú rakétákról szó­ló szovjet—amerikai tárgya­lások folytatását Mihail Gor- bacsovnak, az SZKP KB fő­titkárának február 28-i nyi­latkozata alapján, s kormá­nyaikat is felkérik ennek tá­mogatására. Nemcsak a tél hibás Négymilliárdos kár az utakban A karbantartás sokszor elmaradt A Közlekedési Minisztérium felmérése szerint a sokévi átlagnál jóval több csapadék, illetve a téli fagyok jelentős károkat okoztak az amúgy is sérülékeny úthálózatban. Az országos utakon hozzávetőle­gesen 2,5 milliárd forintos a kár, a tanácsi kezelésű uta­kon ez az összeg 1,5 milliárd forintra tehető, összességé­ben tehát 4 milliárd forintra volna szükség a hibák kija­vításához, az utak rendbe­hozatalához. Terítéken a mindennapink A kenyér a haszon mérlegén Bezárt pékségek Hibás intézkedés? Sütöde kontra bontó Ma már nem gazdaságos kenyeret sütni. Ezt is meg­értük! Egy kőhaj ításny ina a huszonegyedik századtól, be kell látnunk, hogy ami ed­dig az emberiség történeté­ben hasznos volt — vagy ta­lán eddig soha nem merült fel ilyen kérdés? —, az most veszteséges, haszon nélküli munka lett... Egy hír kap­csán kérdezősködve állt ösz- sze az a kép, amely nem a legszívderílőbb látványt mu­tatja kenyérgyártásunkról. A hír a következő volt: Putnok második pékségét is bezáratja az áfész. — Milyen okök késztették arra a szövetkezet vezetését, hogy mindkét pékségben le­húzza a rolót? — kérdez­tük Restás Lászlót, az Özd és Vidéke Áfész elnökét. — Döntésünknek oka, hogy mindkét pékség ráfize­téses volt. A két üzem mű­ködtetése veszélyeztette vol­na szövetkezetünk nyeresé­gét. — Nem azért voltak veszte­ségeseik az üzemek, mert már nagyon elavult, korszerűt­len berendezésekkel dolgoz­tak? — Elsősorban azért. A munkahelyi feltételek sem voltak kielégítőek, így a fel­újítás legalább kétmillió fo­rintba került völna. Emellett egyéb nehézséggel is szembe kellett néznünk. Kis cégünk (Folytatás a 2. oldalon) A tárcának nincs lehetősé­ge pótlólagos költségvetési juttatás igénybevételére, ezért az utak kezelői, a tanácsok és a közúti igazgatóságok fenntartási-üzemeltetési ke­retüket kénytelenek átcso­portosítani. Csak a legszük­ségesebb munkákat, a közle­kedés biztonságával szorosan összefüggő üzemeltetési fel­adatokat végzik el, így pél­dául a hidak kijavítását, a burkolatjelek felfestését, a jelzőtáblák karbantartását. A halasztható munkák — így a csomópontok átépítése, ka­paszkodósávok építése és egyebek — az idén elmarad­nak. A munkák már megkez­dődtek, de több helyen, ahol az olvadás és az esők miatt az útszerkezet alsóbb rétegei átáztak, meg kell várni a ki­száradást, csak akkor lehet hozzáfogni a hibák kijavítá­sához. Ahol arra mód van, elterelik a forgalmat az ilyen utakról, hiszen a járművek további súlyos károsodást okozhatnak. Máshol az átha­ladó járművek súlyát és se­bességét korlátozzák. Az utakban keletkezett kár igen nagy, különösen ha fi­gyelembe vesszük, hogy né­hány évvel ezelőtt évi 600— 800 millió forintba került a tél az utakon, s tavaly és ta­valyelőtt is „mindössze” va­lamivel több mint 2 milliárd forintba. A mostani kétsze­res kárérték — bár a zord időjárás is közrejátszott — elsősorban annak tulajdonít­ható, hogy évek óta elma­radt az utak megfelelő kar­bantartása, a szükséges bur­kolatjavítási ciklus két-há- romszorosára nőtt. Az utak­ra fordított összeg még a szinten tartáshoz sem ele­gendő, emiatt folytonosan romlik az állaguk, egyre ér­zékenyebbek, s mind kevés­bé ellenállóak. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents