Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-30 / 101. szám
1987. április 30., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. április 28-i üléséről A vállalat minden gyárában tudnak az új hőszigetelési szabványnak megfelelő téglát gyártani Futnak a vevő után (Folytatás az 1. oldalról) elvtársnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnöksége elnökének magyarországi látogatása és tárgyalásai pártunk főtitkárával. E tanácskozáson is kitűnt, hogy mindkét fél közös törekvése a kapcsolatok továbbfejlesztése, a megfelelő fellépés a béke és biztonság érdekében. Lázár György elvtárs budapesti megbeszélései Zbigniew Messner elvtárssal, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökével, berlini tárgyalásai Willi Stoph elvtárssal, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökével, budapesti találkozója Georgi Atanaszov elvtárssal, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökével elősegítették országaink együttműködésének bővítését, az új lehetőségek feltárását, közös feladataink meghatározását és megoldását. Az utóbbi időben eredményesen fejlődték a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai, bővült együttműködésünk. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy pártunk és a Kínai Kommunista Párt közötti kapcsolatok rendeződtek. A Központi Bizottság tájékoztatást hallgatott meg a magyar—román viszony alakulásáról, s egyetértett a magyar vezető szervek állás- foglalásaival. Megerősítette, hogy kölcsönös erőfeszítésekre van szükség a felmerült problémák rendezése, a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése érdekében. O A Központi Bizottság megerősítette érdekeltségünket a helsinki folyamat eredményeinek megőrzésében és továbbfejlesztésében. A bécsi utótalálkozón hazánk képviselői annak érdekében tevékenykednek, hogy a helsinki záróokmány elveinek és ajánlásainak kiegyensúlyozott megvalósítását előmozdító megállapodások szülessenek. A nemzetközi párbeszéd folytatásához, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez járult hozzá: Kádár János svédországi látogatása, tárgyalása Ingvar Carlsson svéd miniszterelnökkel, a Szociáldemokrata Munkáspárt elnökével és más közéleti személyiségekkel; Beatrix királynőnek, a Holland Királyság uralkodójának, Richard von Weizsäckernek, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnökének, Poul Schlüterne'k, a Dán Királyság miniszterelnökének magyarországi látogatása; Lázár György brüsszeli tárgyalásai Wilfried Martens belga miniszterelnökkel és római megbeszélései Bettino Craxi olasz miniszterelnökkel. A magyar kormányfő és II. János Pál pápa vatikáni találkozóján hangsúlyozták a béke és biztonság érdekében teendő erőfeszítések fontosságát, megerősítették a magyar állam és az egyház közötti réndezett viszony folyamatos fenntartását, kapcsolataink továbbépítését a Vatikánnal az eddigi szellemben. J A szolidaritás és a köl- csönös előnyök alapján bővítettük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. Ezt jól szolgálták Losonczi Pálnak,, az Elnöki Tanács elnökének damaszkuszi megbeszélései Háfez Asszaddal, a Szíriái Arab Köztársaság elnökével, valamint Mir Hoszein Mu- szavinak, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnökének magyarországi látogatása. II. A Központi Bizottság áttekintette a múlt év novemberi határozata végrehajtásának és az idei első negyedévi gazdasági munkának a tapasztalatait. Megállapította, hogy az ország gazdasági helyzetéről és az idei feladatokról szóló novemberi határozatát a közvélemény nagy várakozással és megértéssel fogadta. Ez jutott kifejezésre abban, hogy az irányító szervek és a gazdálkodó egységek vezetői fokozott gondot fordítottak a határozatból adódó teendők kidolgozására és abban is, hogy a munkahelyi kollektívák eredményes erőfeszítéseket tettek és tesznek az év eleji rendkívüli időjárás okozta termeléskiesés pótlására. •j Az év első három hó*■ napjában az ipari termelés ágazatonként egyenlőtlenül, összességében 3,4 százalékkal nőtt a tavalyi első negyedévhez képest. A mezőgazdaságban az idei hozamokat megalapozó őszi munkálatokat idejében elvégezték, de a kedvezőtlen időjárás késleltette a fejlődést, és növelte a ráfordításokat. A vágóállatok és állati termékek felvásárlása a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 9 százalékkal növekedett. A népgazdasági beruházások a negyedév végére megélénkültek, és az ilyen célú kifizetések meghaladták az elmúlt év azonos időszakának összegét. A fogyasztói vásárlóerő kiáramlása az év eddig eltelt időszakában a tervezett kereteken belül maradt. A kiskereskedelmi forgalom árumennyisége több mint 2 százalékkal a tervezettet meghaladva emelkedett. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági hatékonyság növelésében a gazdálkodó szervezetek egy részénél javulás tapasztalható, de népgazdasági méretekben a novemberi határozatban is igényelt és feltétlenül szükséges fordulat még nem következett be. A népgazdaság egyensúlya nem javult. A gazdasági munka hatékonyságában, az exportképesség növekedésében, a gazdálkodás javításának közgazdasági és társadalmi feltételeiben nincs megfelelő változás. Az éves terv céljainak eléréséhez több területen további konkrét intézkedésekre, a gazdaságszervező tevékenység lényeges erősítésére van szükség. A Központi Bizottság felhívja a vállalatokat és szövetkezeteket, a párt- és társadalmi szervezeteket, az állami és gazdaságirányító szerveket, hogy tekintsék elsődleges feladatuknak a gazdaságpolitikai célok elérését, az 1987. évi népgazdasági terv fő előirányzatainak teljesítését. III. A Központi Bizottság megvizsgálta a nyugdíjrendszert, és megállapította, hogy az kifejezi a felszabadulás óta bekövetkezett . társadalmi-gazdasági átalakulás eredményeit. A nyugdíjjogosultság fokozatosan bővült, s ma már minden kereső foglalkozásra kiterjed. Hazánkban jelenleg 2 millió 300 ezer személy, a lakosság több mint 21 százaléka részesül nyugdíjban. A nyugdíjfeltételek időről időre javultak, és több szempontból nemzetközi összehasonlításban is kedvezőek. Nyugdíjakra a nemzeti jövedelem több mint 11 százalékát fordítjuk, és ez az arány folyamatosan emelkedik. Az időskorúak anyagi helyzetében a nyugdíj szerepe meghatározó: jövedelmüknek átlagosan 70 százalékát biztosítja. A nyugdíjasok anyagi-szociális körülményei személyenként rendkívül eltérőek, egy részük jó körülmények között él, mások segítségre szorulnak, az egyedül élők sorsa nehezebb. A nyugdíjrendszer társadalmi megítélése ellentmondásos. A nyugdíjak értékét nem sikerült teljeskörűen megőrizni, ami gyengítette a nyugdíjasok szociális biztonságérzetét. Nőtt az újonnan és a régebben megállapított nyugdíjak közötti különbség. A kialakult nyugdíjarányok nem megfelelőek. A gondok annak ellenére fokozódtak, hogy a nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében több intézkedés történt. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a nyugdíj- rendszer módosítását, hogy az társadalmilag igazságosabb legyen, és a jövőben nagyobb szociális biztonságot nyújtson az idős állampolgároknak. A nyugdíj munkával és járulékfizetéssel szerzett jog. A nyugdíjakban jobban ki kell fejeződniük a munkában eltöltött éveknek és a teljesítményeken alapuló kereseteknek. Az eddiginél jobban megalapozott nyugdíj- rendszer megkívánja annak vizsgálatát, hogy hosszabb legyen a munkában eltöltött életszakasz. Az időskorúak szociális biztonságát a nyugdíjak értékmegőrzésének intézményes kiterjesztésével, a régi nyugdíjak emelésével kell erősíteni. A nyugdíjkülönbségeket indokolt csökkenteni. Űj, önkéntes biztosítási formákkal is bővíteni kell a nyugdíjas életre való egyéni felkészülés lehetőségét. A követelményeknek megfelelően ki kell dolgozni és a társadalmi szervezetek vezető testületéinek véleményét kikérve ismét a Központi Bizottság elé kell terjeszteni a nyugdíjrendszer módosításának alapelveit. IV. A Központi Bizottság áttekintette a gazdaság működésének eddigi tapasztalatait, és megtárgyalta az adó- és árreform, a jövedelemszabályozás elvi kérdéseit. A vállalati adózás, a támogatások és az elvonások mai bonyolult rendszere nem teszi lehetővé a hatékony gazdálkodáshoz szükséges tisztánlátást, nehezíti a termelési folyamatok és költségviszonyok reális megítélését. A vállalati adórendszert úgy kell átalakítani, hogy kevesebb legyen az adófajták száma, váljon áttekinthetőbbé a gazdálkodók és az állami költségvetés kapcsolata, csökkenjen a költségvetés szerepe a jövedelmek újraelosztásában, mérséklődjenek a termelői és a fogyasztói ártámogatások, a nyereség fejezze ki a hatékonyságot. A lakossági jövedelemszabályozás mai gyakorlata nem ösztönöz kellően a teljesítmények növelésére, nem képes megakadályozni az indokolatlan jövedelmi egyenlőtlenségeket, nem biztosítja az igazságos, arányos társadalmi közteherviselést. A lakosság adózásában olyan változtatás szükséges, amely az eddiginél jobban ösztönzi a teljesítményeket, lehetővé teszi a jövedelmek egységes szabályozását, az arányos közteherviselést, és megfelelő költségvetési bevételt biztosít. Az új szabályozásnak hozzá kell járulnia a társadalmilag elfogadható jövedelmarányok kialakításához, az adózás alól eddig kivont jövedelmek adóztatásához, a társadalmi juttatások igazságosabb odaítéléséhez. Ezért meg kell vizsgálni a személyi jövedelemadó bevezetésének lehetőségét, feltételeit. A Központi Bizottság figyelembe véve a téma hord- erejét, felkérte az állami és társadalmi szervek vezető testületéit, a tudományos és gyakorlati szakemberek széles körét, hogy véleményezzék a vállalati adózás és a lakossági jövedelemszabályozás lényeges, elvi kérdéseit. A kialakított javaslatokat a Központi Bizottság soron következő ülésére be kell terjeszteni. (MTI) Meglehetősen nehéz időszakban vette át az Északmagyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat vezetését Garbóczi János. A fiatal gépészmérnök az elmúlt év szeptemberében lett a cég igazgatója, akkor, amikor a tégla iránti kereslet jelentékeny módon csökkent. A nyolcvanas évek elején 40— 60 millió forint nyereséget inkasszált a vállalat, tavaly, az első félévben 35 millió forintos veszteség volt a megfelelő rovatban, amit azonban év végére szerencsésen eltüntettek, s 1,6 millió forint plusszal zárták 1986-ot. Most sem lesz sokkal könnyebb; ami évekkel ezelőtt szinte elképzelhetetlen volt, ma valóság: reklámozzák a téglát rádióban, televízióban, újságban. Többen, s többnyire időben felismerték, a mai beruházásínséges időkben a potenciális vásárló az úgynevezett kislakásépítő. Gázbeton- gyár épült Gyöngyösön, a szilikátblokkal jóformán a fél országot, de legfőképp az északi országrészt el tudják látni. A BÁÉV házgyára a panel mellett, sőt, helyette is a durisol elemeket készíti, nem kétséges, a magánerős építkezés felé orientál a panölházak sokaságát összerakó cég is. A mályi központú vállalatnak, mint ahogy nevében is bennefog- laltatik, a cserépgyártás is profiljába tartozik. Nos, amióta tetőfedőt gyárt Veszprém, a joggal agyondicsért Bramacot, s amióta római cserepet is lehet kapni a Tüzép-telepeken, joggal hihetnénk, a cseréppiacon is meg kell küzdeni a vásárlóért. Ez azonban — bármily hihetetlen — nem igaz. Az igazgató szerint cserépgyáruk sokkal több terméket lenne képes értékesíteni, ha kapacitásuk bírná ... Ám kapacitásbővítés mégis a téglagyártó gyárakban lesz. A Mályi Téglagyár folyamatos termelés mellett újul meg, igaz, csak részben, hiszen a tervezett nyugati gyártmányú gépsorok helyett be kell érni a szerényebb kivitelűekkel, a kevesebbet tudókkal. A putno- ki új gyár az elkövetkező hetekben kezdi meg próbaüzem utáni termelését. — Ez évben — mondja Garbóczi János — 220 millió darab egységtégla — amely a hagyományos kis- téglának felel meg — gyártása a feladatunk, s 2 millió forint nyereséget szeretnénk elérni. A tervet kistéglákban számítják. mondhatnók, még mindig. Pedig hát a kistég- la ma jóformán alig kell valakinek. Nem azért, mint- r.a nem lenne kiváló falazóanyag, az ok egyszerű: nem felel meg a hőtechnikai előírásoknak, tehát fő falat ebből nem lehet építeni. A putnoki régi gyár eladatlan készlete e fajtából 4 millió darab. — Az új hőtechnikai szabvány bevezetése természetesen nem ért váratlanul bennünket — folytatja az igazgató. — Valamennyi gyárunk képes ilyen téglát gyártani, hadd említsem meg például a Thermopol kézi falazóblokkunkat, amely a legkényesebb előírásoknak is megfelel. A vállalat, s valameny- nyi téglát gyártó hazai cég frappáns reklámmondatot fabrikált gyártmányaik érdekében: „A tégla évezredes építőanyag, szilárd, hőszigetelő, hőtároló, környezetbarát, egészségre káros anyagokat nem tartalmaz.” Csak éppen: a hőtechnikai előírások egy hagyományos alapterületű családi ház építését mintegy százezer forinttal drágítják meg. Igaz, ez a költség az évek során megtérül, hiszen a fűtés kevesebből kijön, ám az egyszeri százezer forintos pluszkiadás alaposan megcsap- pantja az építtetők amúgy sem tömött bukszáját. Tény, nem olcsó manapság sem építkezni, nem olcsó egyetlen építőanyag, köztük a tégla sem. — A tégla árának egyötöde a dotáció — magyarázza az igazgató. — Viszonylagos drágaságában — ezer darab Thermopol 24/21,5 típusú falazóblokk művi ára 21230 forint, s egy négyzetméterre e fajtából 18 darab kell — nagyrészt közrejátszik az energia ára is, amely egy tégla költségének egyharma- dát teszi ki. No és a téglagyártás nem éppen a könnyű munkák közé tartozik, munkásaink igen nehéz körülmények közepette dolgoznak. Ennek ellenére nem keresnek jól. Ezernyolcszáz embert foglalkoztatunk, az éves átlagos bér- színvonal 67 ezer forint. Ráadásul az új típusú téglák sokkal munkaigényesebbek is ... A vállalat — ahogy az igazgató fogalmazott — ma fut a vevők után. A gyárakban művi áron vásárolhatók a falazóanyagok, jóformán a pénz leszámolása után már szállíthatják is az építkezők a blokkokat a házhelyekre. A korábbi képlet megfordult, nagyobb a kínálat, kisebb a kereslet. Jó példa erre: két évvel ezelőtt egy fillért nem költöttek reklámra, ma sokat... És hát két évvel ezelőtt minden tégla elkelt. Ma csak az igen jó minőségűt tudják eladni. És azt is nehezen ... Ám talponmaradá- suk azt kívánja: első a vevő... Illésy Sándor Fotó: Balogh Imre Szállítás előtt.,. Nagyobb a kínálat, mint a kereslet
