Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-03 / 79. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. április 3., péntek Egyelőre nem zárták le a záhonyi határt Premiervárás Sátoraljaújhelyen A határállomáson a határőrök és a vámosok felkészültek a várható forgalomnövekedésre Fotó: Balogh Imre Ünnepség a megyei tanácson (Folytatás az 1. oldalról) János Vegyipari Szakközép- iskola igazgatójának, dr. Kiss Miklósnak, dédestapolcsányi állatorvosnak, Kriston Kál­mánnak, a Csernely Községi Közös Tanács elnökének, Molnár Antalnak, a putnoki Egyetértés Mgtsz csoportve­zetőjének, Partizer László­nak, a megyei tanács főmun­katársának, Pázmándi Ist­vánnak, a Miskolci Építő­ipari Vállalat brigádvezető­jének, Rurtda Istvánnak, a Szerencsi Cukorgyár villany- szerelőjének, dr. Tóth Lajos­nak, a Megyei Állategészség­ügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás körzeti állatorvosá­nak. A megyei tanács által ala­pított Izsó Miklós-díjat Tóth Imre festőművész kapta. A megyei tanács által ala­pított Reményi Ede-díjat Selmeczi György zeneszerző kapta. Kiváló Munkáért kitünte­tésben hetvenhatan, a Ta­nács Kiváló Dolgozója ki­tüntetésben tizennyolcán ré­szesültek. A megyei tanács elnöke által adományozott Kiváló Társadalmi Munkáért kitün­Pózmándi István, a Miskolci Építőipari Vállalat brigádvezető­je átveszi a kitüntetést Fotó: Fojtán László tetősben nyolcán, részesültek. A megyei tanács elnöke ta­nácsosi címet adományozott nyolc tanácsi dolgozónak. A kitüntetettek nevében dr. Király Bálint, a kazinc­barcikai Irinyi János Vegy­ipari Szakközépiskola igaz­gatója mondott köszönetét és tett ígéretet a további becsületes, odaadóan végzett munkára. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival ért véget. Március 31-én nem zár­ták le az átépítésre megérett záhonyi Tisza-hidat, s így természetszerűen a Szovjet­unióba menő, illetve onnan jövő kamionokat, autóbuszo­kat és személygépkocsikat nem irányították a sátoralja­újhelyi határállomás felé. Sátoraljaújhely azonban fel­készült a várható nagy for­galomra. Űj forgalmi rendet dolgoztak ki a városban, s a záhonyi határállomás bezá­rását követően, ha majd a napi várható száz kamion erre halad keresztül, akkor egyirányúsítják a főutcát. Miskolc felől érkezve itt le­het haladni, a határ felől jövet pedig az úgynevezett északi tehermentesítő utat, s az ehhez kapcsolódó ki­sebb utcákat használhatják az autósok. Az út mentén a táblákat már mindenhol elhelyezték, bár egyelőre nem fedték fel tartalmukat, még minden maradt a régi­ben Üjhelyben. Az egyirá- nyúsítást és a sebességkor­látozást a zsúfolt belváros és a történelmi városmag védelme tette, illetve teszi szükségessé. A kereskedelmi és a vendéglátóipari egysé­gek bőséges áruválasztékkal várták az április elsejei premiert, ám a remélt nagy bevétel elmaradt, de minden bizonnyal nem sokáig .. . A határállomás határőr- és vámhivatali parancsno­kaitól, Suták Bertalantól és Miklós Gyulától megtudtuk: mind a határőrök, mind pe­dig a vámosok készen áll­nak a megnövekvő forgalom fogadására, már most meg­erősítették a szolgálatot. Mi­vel ezt a határátkelőt ta­valy adták át, átbocsátóké­pessége igen nagy, tehát ha az úti okmányokkal nem lesz Az esőzések miatt állnak a mezőgazdasági munkák A hét első felében újabb hátrányt szenvedtek a me­zőgazdasági munkák; a meg-megújuló esőzések mi­att az üzemek továbbra sem indíthatták a gépeket, hol­ott most már nagy szükség lenne a korai vetések meg­kezdésére. Alapos lemaradás mutatkozik például a zöld­borsónál és a tavaszi árpá­nál, ezeket jobbára már el kellett volna vetni. A szak­emberek szerint a tavaszi munkáknál immár csaknem háromhetes lemaradás mu­tatkozik, a természet vegetá­ciója pedig március végéig legalább két héttel megké­sett. Az esőzések segítik a ta­laj feltöltődését. Az ősszel elvetett növényeknek azon­ban igazából most nem is nedvességre van szükségük, hiszen a talaj felső rétege elegendő vízzel töltődött fel, hanem melegre és napfény­re. Mindkettő hiányzott már­cius végén, ezért az őszi vetések állapota általában továbbra is gyenge. Az agrometeorológiai mé­rések szerint a talaj víz­készlete egyelőre megfelelő. Dunay Sándor, az Agrome­teorológiai Szolgálat veze­tője az MTI munkatársának elmondotta, hogy a talaj, egyméteres mélységében 80 százalék felett van a feltöl­tődés. A téli csapadék meg­tette a magáét, a hóié aka­dálytalanul szivárgott a mélyebb rétegekbe, mivel a föld a vastag hóbunda alatt mindössze mínusz 1—mínusz 2 fokra hűlt le, és a hóré­teg elolvadásával egy időben fölengedett. Nem keletkez­tek hát nagyobb felszíni vi­zek, a csapadék az alsó ré­tegekbe jutott el és ott jó szolgálatot tesz később a növényeket táplálva. A talaj felső félméteres szelvénye általában szintén megfelelően telítődött ned­vességgel, e tekintetben a zsenge vetések nem szenved­nek hátrányt. Az ország északkeleti sávjában 80—90 százalékot mértek, az Alföl­dön 70 százalékos az érték — itt még mindig érezteti hatását a tavalyi aszály —, a Dunántúlon is hozzávető­leg ilyen mennyiségű ned­vességet tartalmaznak a Fe­jér, a Baranya és a Komá­rom megyei földek. A Kis­alföldön 80—85 százalék, a zalai térségben pedig 95 százalék a telítődés. Ez azt jelenti, hogy a vetési mun­kákhoz jó minőségű mag­ágyat készíthetnek, egyelő­re azonban ezzel 1 is várni kell, mert a gépek sok he­lyütt tétlenül vesztegelnek. (MTI) Rendőrségi épületet avattak Kazincbarcikán baj, s a vámelőírásokat is betartják az utasok, akkor a várakozási idő viszonylag rövid lesz. A vámosok mun­káját záhonyi kollégáik is segítik majd. A záhonyi határ lezárásá­nak időpontjáról pontosat senki nem tud még, de tény, nem odázható sokáig már. (Erről tájékoztatjuk olvasó­inkat.) A híd átépítése várha­tóan egy fél évig tart, ez idő alatt körülbelül 250 ezer személy, 30—40 ezer sze­mélygépkocsi, 5—6 ezer autó­busz, s legalább 20 ezer ka­mion útiránya változik meg, a határt Sátoraljaújhelynél és Tornyosnémetinél léphe­tik át, s csehszlovák terüle­ten haladva érhetik el a Szovjetunió határát. Itt a felsőnémeti határállomás éj­jel-nappal fogadja az uta­sokat. Üj .létesítménnyel gazda­godott szocialista városunk, Kazincbarcika. Tegnap ad­ták át rendeltetésének a rendőnkapitányság korszerű, minden igényt kielégítő épületét. Régi vágya telje­sült ezzel a kazincbarcikai rendőröknek, hiszen ezentúl kulturált körülmények kö­zött végezhetik nehéz, sok­szor komoly erőfeszítést kí­vánó munkájukat. Az avatóünnepségen a város párt-, állami és tár­sadalmi szerveinek vezetői mellett, jelen volt Juhász Péter, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Kardos Sándor, a megyei tanács vb-titkára, valamint Szent- péteri Gyula rendőr ezre­des, belügyminisztériumi csoportfőnök. A megjelen­teket Korózs András rendőr ezredes, főkapitány-helyettes köszöntötte, majd méltatta az esemény jelentőségét. El­mondta, hogy az előző ka­pitánysági épület 1953-ban lakóház céljára épült. Az elhelyezési körlet egy lép­csőházra korlátozódott, amely csak szűkös elhelyezést biz­tosított. A Belügyminisztérium ve­zetése — ismerve a kapi­tányság rossz elhelyezési körülményeit — a gazdasági nehézségek és .a .leszűkült .anyagi lehetőségek ellenére biztosította az épület kivi­telezési költségeit. A több mint 31 millió forintos be­ruházás kivitelezését a Bor­sod Megyei Állami Építő­ipari Vállalat végezte. A korszerű, minden igényt ki­elégítő épület a .kapitányság személyi állományának hosz- szú távon kényelmes, jó el­helyezési körülményeket biz­tosít. Korózs András szavai után a kivitelezőktől For­gács László rendőr őrnagy, a kapitányság vezetője vet­te át az objektum kulcsát, majd az ünnepség végén Szentpéteri Gyula és dr. Tú­rós András rendőr ezredes, megyei' főkapitány elisme­réseket adott át a kapitány­ság építésében kimagasló munkát végzett dolgozók­nak. A Közbiztonsági Érem arany fokozatát Fazekas Kálmán művezető, ezüst fo­kozatát Szász József főelő­adó és Simkó Ferenc kőmű­ves, bronz fokozatát Halász József vízvezeték-szerelő kapták. Kiváló Társadalmi Munkáért érmet ketten, belügyminiszter-helyettesi, illetve főkapitányi jutalmat öten vehettek át. S. M. I. S. A 25 éves Napjaink köszöntése (Folytatás az 1. oldalról) kategóriában II. díjat kapott Köves István budapesti és Tönköl (Joó) József győri pályázó. A három harmadik díjas: Szokolay Zoltán szek­szárdi, Németh István bala­tonfüredi és Bényei József debreceni költő. A széppróza kategóriában Csorba Piroska nyerte el az első díjat. Má­sodik díjat kapott Gegő An­na budapesti, Bányász Ist­ván egri szerző. Harmadik díjat dr. Konkoly-Thege Aladár pécsi, Szabó Csaba veresegyházi és Bényei Jó­zsef debreceni pályázó nyert. nyílt tegnap. A megyei könyvtárban Rajzok a 25 éves Napjainkból címmel mutattak be egy rangos vá­logatást, a József Attila Klubkönyvtárban pedig iro­dalmi dokumentum-kiállí­tást láthatnak az érdeklődők a folyóirat elmúlt negyed­századéból. E kiállítás meg­nyitása után bemutatták az érdeklődőknek Zimonyi Zol­tán most megjelent könyvét: Irodalmi lapok és lapkísér­letek Miskolcon. A negyedszázados Napja­ink irodalmi esten is bemu­tatkozik majd. Április 13-án délután 5 órai kezdettel Befejeződött Március 24-én súlyos tűz­esetet jelentettek az Ózdi Kohászati Üzemek r.úd-drót- hengermű gyáregységéből. Minit erről lapunkban is hírt adtunk, személyi sérü­lés nem történt, viszont az anyagi kár meghaladta a 800 ezer forintot. A gyár­egységben azonnal megkez­dődtek a helyreállítási mun­kálatok és vizsgálat indult a felelősség megállapításá­ra. a vizsgálat A vizsgálat befejeződött, s eszerint személyi mulasz­tást nem lehetett megálla­pítani. Egy cső elhasználó­dott, ez nyílott szét, s öm­lött belőle az olaj a forró drótkötegekre. A hasonló balesetek elkerülése érdeké­ben védőfalat építettek a csövek és a drótkötegek kö­zé. Általános vizsgálatot tartanak a gyáregység terü­letén a veszélyforrások ki­derítésére. Négyen dicséretben részesül­tek pályamunkájukért. A jubileum alkalmából egyébként két kiállítás is Miskolcon, a Bartók téri Ze­nepalotában rendezik meg a Napjaink ünnep; irodalmi estjét. Művelődési otthonok gazdálkodósáról A közművelődési munka tartalmi színvonalának eme­lését napjainkban egyre in­kább behatárolják a köz- művelődést is befolyásoló gazdasági nehézségek. A gazdálkodás gyakorlati továbbfejlesztését kívánja elősegíteni a tanácsi felügye- letű művelődési otthonok munkájának egyes szervezé­si és gazdálkodási kérdése­it, valamint anyagi ösztön­zési rendszerét szabályozó 118/1983. (MK. 17.) MM-PM számú együttes utasítás. Ügy tűnik, megyénkben a rendelkezés gyakorlati alkal­mazása csak elvétve valósul meg, illetve ha igen, a vál­lalkozó intézményeknek sok nehézséget keli leküzdeniük. A Magyar Népművelők Egyesületének borsodi terü­leti szervezete a rendelkezés gyakorlati alkalmazásához kíván segítséget nyújtani azzal a klubprogrammal, amely április 6-án, hétfőn, délután 3 órakor kezdődik Miskolcon, a megyei köz- művelődési módszertani köz­pontban. Sajtos Géza, a kecskeméti művelődési köz­pont igazgatója a 118-as al­kalmazásának lehetőségeiről és kedvező gyakorlati ta­pasztalatairól számol be a borsodi kollégáknak. Pályázati felhívás! A KAZINCBARCIKAI SÜTŐIPARI VÁLLALAT 1987. május 20-tól 3 éves időtartamra, SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE ÁTADJA az alábbi boltot. Üzlet száma Jelzőszáma Megnevezése, címe 22. sz. b. 1/120. Tej-kenyér bolt. Mezőkövesd-Zsórifiirdő Ostoros út Pályázatok benyújtásának határideje; 1987. áp­rilis 20-a. A bolt idényjelleggel működik, május 20-tól szeptember 20-ig. A versenytárgyalás idő­pontjáról a jelentkezőket értesítjük. A meghirde­tett üzlet gazdálkodási adatairól felvilágosítást ad, a termelési és értékesítési osztályon Vladár Imréné. Kazincbarcika, Szabó Lajos út 2. Telefon: 10-133.

Next

/
Thumbnails
Contents