Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-12 / 60. szám

1987. március 12., csütörtök

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

Szabó László igazgató

Űj szervezeti formában teljesen önálló vállalatként működnek ez év elejétől a korábban az Állatforgalmi és Húsipari Tröszthöz tartozó megyei vállalatok, így a B.-A.-Z Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat is. Mindenekelőtt a megváltozott körülményekről, az ezekből törvényszerűen következő • új feladatokról, elképzelésekről beszélgettünk a vállalat igazgatójával, Szabó Lászlóval.

— Mielőtt az önállóvá vált vállalat terveiről, elképzeléseiről tájékoztatná olvasóinkat, kérem értékelje az elmúlt évi munkájukat. Milyen, eredményeket könyvelhet el az 1986-os gazdasági év után a megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat?

— Vállalatunk a húsipari szakágazat átfogó rendezése révén 65 millió forintos pozitív eredménnyel zárta az elmúlt évet. Nem kis szerepe volt ebben annak, hogy a főbb gazdálkodási előirányzatainkat a terv szintjén teljesítettük, sőt kismértékben még túl is teljesítettük. Vágósertésből és vágómarhából terveinket meghaladó mértékben vásároltunk fel. A megyébe jóval több tőkehúst és húskészítményt szállítottunk, ezen belül növeltük az olcsóbbak arányát.

— S mi volt a helyzet az export esetében?

— Exportértékesítésünk árusúlyban — az árualapok csökkenése miatt — visszaesett. Mi a belföldi ellátást tartottuk elsődlegesnek. Meg kell azonban említenünk, hogy a 'tervezett devizabevételtől magasabb szintet értünk el.

— Idejekorán ismertté vált, hogy év végén megszűnik a tröszt. Hogyan készültek fel az önállóságra?

— Valóban már az év első felében ismertté vált, hogy a húsipari tröszt megszűnik az év végén, s a vállalat önálló lesz. Legfontosabb törekvésünk az volt, hogy 1987-re és a további évekre is többlet vágóállatot biztosítsunk munkánkhoz. Ezért már ezt megelőzően a nagyüzemekbe forgóalapot helyeztünk ki. Ezen felül még hitelkamatterheket is átvállaltunk. Állattenyésztési célokra jelentős összegű kereskedelmi hitelt nyújtottunk váltó kibocsátásával. Az együttműködés ezen új formája a partnergazdaságoknak igen előnyös, mert természetben, kedvező hitelfeltételek mellett törleszthetnek. Legfontosabbnak tartjuk nemcsak 1987-re, hanem a további évekre is, hogy számottevően bővítsük termelői kapcsolatainkat, új, hosszú távú szerződéseket kössünk. Folytatni kívánjuk a már megkezdett kereskedelmi váltókibocsátást, továbbá a vemheskoca- és verríhesüszőJkíhelye- zést.

— Vállalatuk tevékenységének fő meghatározója, jellemzője a vágóállatok mennyisége és minősége. Ez hogyan alakul ebben az esztendőben?

— Sertésből közel 300 ezer darabot, szarvasmarhából 30 ezer darabot, vá- gójuhból pedig 55 ezer darabot tervezünk ez évben

felvásárolni. A terveinkben meghatározott mennyiségeket már túlnyomórészt szerződésekkel lekötöttük.

— A feldolgozottsági fok, a termékválaszték bővülése minden vásárló érdeke. De túl ezen vállalati érdek is.

— A húskészítmények gyártási rangsorát a kereskedelmi igények és a kitermelés lehetőségei alapján állítottuk össze. Éves szinten több, mint tízezer tonnában határoztuk meg a gyártást. Törekvésünk, hogy ezt a mennyiséget túlteljesítsük. Ezért ez évben is, akárcsak tavaly, mennyiségben kevesebb exportot terveztünk. Ám ezen belül növeljük a magasabb feldolgozottsági fokú darabolt sertés- és marhahúsrészek arányát. Egyébként is az erősödő verseny arra készteti vállalatunkat, hogy az eddigiektől erőteljesebb lépéseket tegyen a termék- választék átalakításában, a minőség javításában.

— Az első önálló gazdasági év végén milyen eredményre számítanak, illetve milyen vállalati eredménynyel lennének elégedettek?

— A vágóállatok árának növekedése és az árhoz szorosan tapadó származékos költségek emelkedése nagyjából ez évben is a múlt évi eredmény elérését teszi számunkra lehetővé. Sajnos önállóságunkkal olyan költségtényezők is jelentkeztek, — például külkereskedelmi bonyolítás költsége, közös vállalatok megtartása, stb. — melyek eddig vállalati terveinkben nem szerepeltek.

— Az elmúlt évben vállalati rekonstrukcióra, beruházásra megszavazott világbanki hitelből mi és mikor valósul meg?

— A tavaly megszavazott világbanki hitel felhasználását ez év második felében kezdjük el, és a tervezett beruházásokat szeretnénk igen rövid idő alatt megvalósítani. Ennek keretében sor kerül a sertésvá- gó-sorunk rekonstrukciójára, csomagolástechnikánk fejlesztésére, és a szárazárugyártás megvalósítására.

— Két és fél hónap eltelte után reményeiket mennyiben látják igazoltnak?

— A kezdeti lépések biztatóak, az év jól indult. A vártnál több a sertés, így nőtt a munka és a termelés is. A belföldi árualapjainkat a kereskedelem lekötötte, a megye lakosságának hús- és húskészítményekkel való ellátása biztosított. Exportárualapjainkat az elmúlt évinél jobb áron sikerült elhelyezni. Minden reményünk megvan arra, hogy — az önállóság lehetőségével jól élve — újabb föllendülés következzék be a vállalatunk életében.

Hajdú Imre

Hatszázmillió

tonna

lignitvagyon

Holtart II

A prognózis: erőteljesen növekszik a termelés

Az Állami Tervbizottság az elmúlt nyáron foglalkozott a bükkábrányi lignitva- gyon hasznosításával, amely mint ismeretes, fontos része a kormány energiaprogramjának. Ezért állásfoglalás is született arról, hogy 1990-re évi két és fél millió tonnára kell bővíteni a Mátraaljai Szénbányák üzemeltetésében lévő bükkábrányi külszíni lignitbánya termelését.

Kapolyi László, ipari miniszter is hasonlóképpen fogalmazott, amikor egy. a sajtónak adott nyilatkozatában többek között arról beszélt, hogy a jövőben a szénbányászatban végbemenő jelentős szerkezetváltás részeként növekszik a kül- fejtéses módszerrel kitermelt lignit mennyisége, illetve aránya. Sőt van olyan elképzelés, hogy a Gagarin Hőerőmű 'mellett a régi Tiszai Erőmű (a széntüzelésű Tiszapalkonyai Hőerőmű — a szerk.) is lignittüzelésre álljon át.

A közelmúltban az Országgyűlés ipari bizottsága megtárgyalta a szénbányászat helyzetét. Ezen a fórumon ugyancsak napirenden szerepelt a külszíni lignitfejtés felfuttatásának az igénye, ám kérdésként vetődött fel, hogy a népgazdaság teherbíró képessége vajon lehetővé teszi-e a mintegy hat- százmillió tonnányi bükkábrányi lignit kitermelésének és hasznosításának terv szerinti megvalósítását.

*

Másfél esztendeje, hogy megkezdte a termelést a Bükkábrányi Külszíni Bányaüzem. E rövid idő elteltével az új üzem mindinkább kezd hasonlítani egy igazi külszíni bányára. Nemcsak a termelés növekedett, hanem a menet közben végrehajtott műszaki fejlesztés eredményeként gyarapodott a bányaüzem gépparkja, az induláshoz képest több mint ötszörösére emelkedett a létszám, ugyanakkor áttértek a négy műszakos munkarendre.

Az első évben még sok gondot okozott, hogy a lignitet szállító tehergépkocsik a 3. számú főúton közlekedtek, s az úttestre felhordott sár nagymértékben veszélyeztette, akadályozta a forgalmat.

— A bánya egy teljesen új betonúkat építtetett alig- nit fuvarozásához — mondja Izsvák Antal, a külszíni lignitüzem vezetője. — Az öt kilométer hosszú útszakaszt. amely a bükkábrányi vasútállomáshoz csatlakozik, még az elmúlt évben birtokukba vették a Volán Vállalatok gépjárművei. Ugyanakkor. a Mátraaljai Szénbányák beruházásában, a bükkábrányi határban, tavaly nyáron több, mint négy kilométer hosszúságú iparvasutat létesítettünk a lignit szállítására. A bányaüzem fejlődésére vall továbbá az is, hegy május végére elkészül a még épülőben lévő 5,6 kilométer hosszú szállító- szalag, így a második fél évben már ezen érkezik a szén a bányából a vasúti vagonokba.

Pácin, Szerencs, Kéked

lolMá! a minié! helyreállítását

Idén folytatják a műemlékek helyreállítását megyénkben, s ezeknek célszerű felhasználásáról is döntöttek már.

A tervek szerint még az idén befejeződik a Bodrogköz egyik nagy értékű műemléki épületének, a pácini egykori Mágócsy-kastélynak helyreállítása. A reneszánsz épületben a kastélyt övező kerítőfalak, valamint az ahhoz tartozó kör és négyzet alaprajzú bástyák rendbetétele van hátra. A hajdani építkezések minden szépségét és értékét bemutató helyreállítást követően a Bodrogköz gazdag néprajzát és történetét bemutató kiállítás, valamint képzőművészeti kisgaléria nyílik ott.

Jövő év végére szeretnék befejezni a Műemléki Felügyelőség nyíregyházi építésvezetőségének dolgozói a szerencsi egykori Rákóczi- várkastély helyreállítását. Az épület szerkezeti helyreállítása gyakorlatilag elkészült. Elkészült az új tetőszerkezet, valamint a termek belső kialakítása .is. Most a gépészeti munkákat végzik, szerelik a villanyhálózatot, a fűtési rendszert.

Ugyancsak munkálkodnak a fürdőjéről is ismert Kékeden levő Melczer-ka.stély rendbetételén is. A műemléki épületben a megyei tanács továbbképző intézetét alakítják ki, amelyet, a tanács dolgozóinak üdültetésére is felhasználnak majd. Az épület kőművesmunkái után most a belső gépészeti szerelések vannak soron, a központi fűtés szerelése, valamint a burkolások. A következőkben itt még a melléképületek helyreállítása van hátra.

A széntéren osztályozzák a tüzelői

Hogy valóban nagy üzem lesz a bükkábrányi külszíni bányából, maga Izsvák Antal is megerősítette.

— Az elmúlt évi tervünkben még csak 400 ezer tonna lignit kibányászása szerepelt — mondja az üzemvezető. — Az idén viszont ugrásszerűen megnövekszik a termelés, ugyanis 1,2 millió tonna tüzelőt kell a megrendelőknek szállítani. A legnagyobb fogyasztónk változatlanul a Tiszai Erőmű, amely az idén mintegy hatszázezer tonna lignitre tart igényt. A számítások szerint négyszázezer tonnát vásárol tőlünk a Gagarin Hőerőmű, és körülbelül 150 ezer tonnányit termelünk a Borsodi Hőerőműnek, amely az elmúlt évben elvégezte a szükséges kísérleteket.

ra képes hányórendező gépsort, továbbá két marótárcsás kotrógépet. Ez utóbbiak teljesítményére jellemző, hogy együttesen mintegy hétmillió köbméter anyagot tudnak megmozgatni. A berendezések szállítása megkezdődött és összeszerelésük után előreláthatóan jövőre mindhárom gép termel.

— A korszerű berendezéseken kívül szükség van különböző járulékos létesítményekre és persze újabb dolgozókra.

— Pillanatnyilag háromszáz dolgozóval oldjuk meg feladatainkat, de két hónap múlva már legalább háromszázötvenen leszünk. Ügy számolunk, hogy a hetedik ötéves terv végére a bánya létszáma megközelíti az ezret.

— S a lakosság ellátása?

— Háztartási célra annyit biztosítunk, amennyi igény érkezik. Tavaly mintegy 35 ezer tonna lignitet vásároltak a Tüzép-telepek, a különböző közületek és magánszemélyek. Az ár változatlan, mázsája 11 forint 50 fillérbe kerül.

— A termelés erőteljes növeléséhez új gépekre, gépsorokra van szükség.

— Az Állami Tervbizottság állásfoglalása szerint 199C-ben már 2,5 millió tonna lignitet kell kitermelnünk. Ez viszont már olyan nagy mennyiség, hogy beruházás, fejlesztés nélkül nem teljesíthető. A Mátraaljai Szénbányák ezért tovább korszerűsíti, illetve bővíti meglévő gépparkját. így például megvásároltunk egy NDK gyártmányú, 1500 tonna súlyú, és óránként 6300 köbméter anyag mozgatásáA bánya vezetője tájékoztatott bennünket arról is, hogy megvásárolták a közelben lévő tsz-tanyát, ahol a különböző járulékos létesítményeket, közte a fürdőt- öltözőt, műhelyeket építenek. Az ötszázhetven férőhelyes szociális létesítmény építéséhez már hozzáfogtak, várhatóan még ebben az évben birtokukba vehetik a bánya dolgozói.

A gyors fejlődés bizonyítéka az is, hogy az idén mintegy egymilliárd forintot költenek különböző beruházásokra, fejlesztésekre. Ez a feltétele ugyanis annak, hegy a rendkívül gazdag bükkábrányi lignitmezőt a népgazdaság érdekeinek megfelelően jól, gazdaságosan hasznosítsák.

Lovas Lajos Fotó: Fekete Béla

A szállítószalag még szerelésre vár